Lehet, hogy más fogalmaink vannak a "mű" csajokról. Nem fogok olyan lányról képet betenni, aki szerintem is mű, de én valahogy úgy értelmezném, hogy az a mű, akin sok a mű cucc (műköröm, műszempilla, mű(vagy pót) haj, ajak feltöltés, szilikon cici, ilyesmi). Ezért mondtam, hogy ez a lány nem olyan.
Megnéztem Lindberg képeit, vagyis amit elsők között kidobott a gugli. Az az igazság, hogy főleg híres színészek képét láttam, nem tudtam nem úgy rájuk nézni mind híres színészek. Meg hát ezek az emberek azért tudnak természetesen viselkedni ilyen helyzetben. Azért még nagyon jó képek.
Beutottem a keresobe, hogy natural beauty, erre kidobott ketszaz muanyag pinat, es harom szoros honaljut. Ha megnezed pld. Peter Lindbergh divatfotoit, azokban van valami termeszetesseg, meg akkor is, ha az utolso hajszalig minden tervezett, "megcsinalt", de megis a laza termeszetesseg illuziojat kelti sok kepe.
Ami a hatteret illeti, csak ugy, mint a nagyok. mosoly Az a lenyeg, hogy az embernek nincs hianyerzete, akar csupasz a hatter, akar mozgalmas, vagy visszafogott, erezni az alkotoi szandekot. mosoly
Köszi. Én ezt úgy fordítom le magamnak, hogy csináljam, ahogy nekem tetszik, aztán ha másnak nem tetszik, akkor így jártam. Mondjuk lehet, hogy nem pont ezt fogalmaztad most meg, de attól még igaz.
Végül is azért vacakoltam a háttér piszkálásával, mert nem nem tetszett a sima. Az is tény, hogy már többször próbálkoztam ilyennel, és jópár kísérlet eredményét nem mutattam meg, mert vacak lett. Ez egy olyan eredmény lett, ami még mindig nem az igazi, de azért már meg merem mutatni.
Köszi a véleményt. Nekem is az tetszik jobban. A pulcsi nem fehér, hanem ilyen .... hát olyan, mint a képen. Amúgy színileg szerintem nem üt el a háttér és a modell. Az tény, hogy a háttér sötét, a pulcsi világos, de én ezt nem tartom hibának. Mondjuk az is tény, hogy szeretem a világoson világos dolgot is.
Ugy erdemes, ahogy a nagyok csinaljak. Marpedig a nagyok mindenhogy csinaljak. Richard Avedon a legtobbszor teljesen homogen feher hatter elott fotozta a modelljeit, hogy minel inkabb a modellre figyeljen a nezo, semmi ne vonja el a figyelmet. Helmut Newton viszont a legtobbszor valamilyen muvi, vagy letezo kornyezetbe helyezte a szereploit, ahol gyakran a kornyezet annyira hangsulyos volt, hogy tortenet, akcio kerekedett egy-egy allokepbol. Ezek a szelsosegek, ezek kozott barmi elkepzelheto. Hogy mi mennyire muvi, az nem szamit, hisz az egesz fotozas ebben a formaban idegen pozokba allitja a szereploket, senki sem keri szamon a dokumentarista termeszetesseget. Arrol nem beszelve, hogy ezek a csajok csak akkor lennenek muvibbek, ha viaszbol lennenek kiontve, de meg errre sem vennek merget. En a legtobbszor azt szeretem, ha a hatter "jatekos", kidolgozott, de lehetoleg visszafogott. Ha megsem az, akkor annak szerepe kell hogy legyen.
Nekem jobban tetszik a második felvétel és általánosságban tényleg jobb lehet ugyanaz a kép ha nem élettelen , steril és teljesen homogén a háttér.
Ellenben nem vagyok abban biztos hogy a minél erősebb kontraszt a háttér és a model (vagy bármilyen objektum) alap tónusa között (gondolok itt a lány fehér öltözetére) feltététlenül hasznára válik a fotónak.
Én megpróbálnám jóval világosabb de nem egynemű háttérrel (is).
Akkor én is egy "történet"-et hozok. Valahogy bennem beakadt az a gondolat, hogy a teljesen sima háttérrel készült műtermi képek nem jók. Nyilván lehet erre sok érvet és ellenérvet felhozni, de a lényeg,hogy időnként próbálkozok a sima hátteres képeken utólag némi módosításokat eszközölni, amik aztán vagy nagyon "mű"-nek hatnak, vagy nem. Én általában annak látom őket. Most itt van egy előtte-utána képpár.
Azt csak te tudod miert szereted jobban a ketszazas Nikkort. Ez itt tortenetesen ket igen jo objektiv osszehasonlitasa, raadasul pont kiegeszitik egymast. mosoly
Nekem a ketszazas melle egy 2,8/105 Micro Nikkor jutott, es egy 1,8/85, de, ha belefutok egy 2,5/105-osbe, es lesz a zsebemben egy kis apro, akkor biztosan nem megyek el mellette.
Egyebkent tetszenek a felvetelek objektivtol fuggetlenul.
