Ami biztos, hogy nem fogja tönkre vágni a tulajt az esetleges cseréje sem majdan
Hisz a reál ára csakis eshet mégpedig sokat a jövőben.
Amikor a beruházásról dönt valaki, akkor azt akarja tudni, hogy milyen költségei merülhetnek fel a berendezés élettartama alatt.
Nem mindegy, hogy pár ezer forintért ki lehet benne cserélni néhány alkatrészt , amivel életben tartható az inverterem vagy cserélni kell legalább egy, de inkább kettő alkalommal.
Épp ezért balgaság már most előre riogatni ...
Majd magad is meglátod, hogy ki az, aki ebben az esetben téved.
Én nem áltatom magamat azzal, hogy nem kell másik inverter, pedig simán kicserélem az összes alkatrészét, ha szükséges.
Csak amikor idetéved valaki és bízik abban, amit itt olvas, akkor azért illene nem a vágyálmokat előadni neki.
Anno az ötvenes években megkérdezték az orosz kereskedelmi minisztert, hogy miért nem lehet a húsboltokban borjúhúst kapni?
- Mert a vásárlók nem keresik - hangzott a válasz.
Egyelőre nem romlanak tömegesen az inverterek a riogatások ellenére sem.
Ha a hálózatra visszatápláló HMKE invertereket nézzük, akkor lehet, hogy így van.
Másutt nem használatosak az inverterek?
Vagy azok is most kerültek az országba 4-5 éve?
De majd lesz szolgáltató is, ha lesz tömegesebb igény a feladatra.
Mire?
Amelyik inverter megáll, azt kivágják a szemétbe.
A piac már csak ilyen.
Ilyen bizony, senki ne számítson arra, hogy majd neki pár ezer forintért meg fogják taknyolni az inverterét, ha abban kiszáradnak az elektrolit kondenzátorok. Csak ezt akartam mondani, mert ez a valóság.
Ha valaki ezt megkérdezi, akkor nem kell azzal biztatgatni, hogy az semmiség és egy viszonylag kis ráncfelvarrással ki lehet kerülni az inverter cseréjét.
Ha szerencséje van, akkor egy cserével megússza a várt 20 éves élettartamot, de az igencsak ritka lesz.
Nem a kondi kicserélése okoz nagy nehézséget, aki tudja, meg is csinálja a saját cuccain, illetve van elég sok termék, ahol fizikailag adott rá a lehetőség.
De írtam, hogy miért nincsenek ilyen szolgáltatással foglalkozók, akik az invertereket javítgatják.
Ha mégis vannak, akik ilyen módon javítják az invertereket, szívesen venném, ha megosztanád velünk ezeket az ismereteidet.
Mindenki azt vesz amit akar, csak leírtam hogy mire lehet számítani. Inkább a zaj miatt készülnek passzív inverterek, nem a hosszú élettartam a cél. Nemhiába nagy részük ventis. De majd 20 év múlva kiderül.
Ezzel én is egyetértek, de nem mindegy, hogy agy 5-6 éves invertert el lehet vinni egy kondenzátor cserére, vagy vissza kell adni a gyártónak ugyanebből a célból.
Mert valóban, azért jó nagy vonalakban tudni, hogy mire lehet számítani, amire te azt írtad, hogy egyszerűen megoldható kondenzátor cserékről van szó.
Szerintem pedig nem, mert nincsen erre semmiféle kialakult piaci megoldás, amit egy átlagos user igénybe tudna venni.
Nem vitatkozni akarok de sok száz tápkondit kicseréltem már sokrétegű panelokban is (alaplap, stb). Legutóbb 10 évet futott cisco switchben, ahol 300eFt lett volna egy új.
Az élettartamát sajnos nagyban befolyásolja a hőmérséklete, ezért szokták szellőztetni és úgy elhelyezni hogy ne melegítse más.
Mindenki azt vesz amit akar, csak leírtam hogy mire lehet számítani. Inkább a zaj miatt készülnek passzív inverterek, nem a hosszú élettartam a cél. Nemhiába nagy részük ventis. De majd 20 év múlva kiderül.
Ezeket a cuccoknak a tervezésekor már nem veszik figyelembe a szerelhetőséget, csakis azt, hogy a robotok össze tudják rakni.
Egy kondi kicserélése önmagában nem nagy feladat, ha ahhoz hozzá lehet férni és szerelhetőre tervezték.
Ha cserélnek bennük valamit, akkor az egy-egy részpanelnél nem kisebb egység, egyszerűen olcsóbb kicserélni, mint szétszedni az egészet, hozzáférhetővé tenni az alkatrészt, azt kiforrasztani, a másikat beforrasztani, letesztelni, majd újból összeszerelni az egészet.
Nem is foglalkozik vele senki, mert akkor lenne az élőmunka ráfordítása, hogy nem éri meg.
Jobb ezzel számolni az inverterek élettartamának kalkulációja során.
A ventilátor nélküli azért nem annyira szimpi nekem mert jóval melegebb van benne.
Nem mindegy, hogy a ventilátor csak átszellőzteti a dobozt, vagy a melegedő alkatrészek hűtését is el kell látnia egy hűtőborda segítségével.
Ez utóbbi esetben nyilván jóval kisebb hűtőfelület szükséges, ami azt jelenti, hogy a ventiláció megszűnésével elégtelen lesz a hűtés, a hűtést igénylő alkatrészek igen rövid idő alatt tönkremennek.
Az, hogy milyen magas az eszköz általános hőmérséklete szinte közömbös, mert az alkatrészek általános hőtűrése magas.
Egy jó ventilátor élettartama több 10 év.
Egy megfelelően méretezett hűtőborda élettartama pedig nem meghatározható, valamint nem hibaforrás.
Én igen erősen a passzív hűtés pártján vagyok, mert ott nyújtja a legmagasabb biztonságot, ahol a legkényesebb az üzemi körülmények biztosítása.
A ventilátor nélküli azért nem annyira szimpi nekem mert jóval melegebb van benne. van olyan inverter ahol belül is van ventilátor, kimondottan hogy a kondikat szellőztesse.
Most fogjuk kezdeni a családi házunk építését és szeretnék a jövőben napelemet is.
A ház 153 nm lenne 2 szinten, lapos tetővel. Az alsó 106nm a felső kb. 47nm. És előtte lenne egy 33 nmes garázs.
Milyen előkészítés kellene hozzá? Ezen kívül mekkora rendszer kellene ha egy 9 vagy 12kW-os hőszivattyú is lenne, erről menne a HMV is és a háztartás energiaigénye kb. 2000-2500 kWh?
Kb 4 Kw-os vissza táplálós rendszerben gondolkozom melyet esetleg később bővíteni is lehetne. Egyenlőre 2 cégtől kaptam ajánlatot. Sajnos a tető tagolt és van árnyékhatás is így a 2 munkapontos vagy Solar Edge optimalizálós megoldás jöhetne számításba. Egyik ajánlat 2 munkapontos Sharp 265 W-os napelemekkel és SMA inverterrel míg a másik Aleo 295 W-os napelemmel és Solaredge SE 4000 inverterrel jött. Lényeges árkülönbség van a két rendszer között. Tudnátok-e ajánlani cégeket ( privátban, hogy ne legyen reklám ) akik megbízható és korrekt áron dolgoznak és a rendszer hosszú távon stabilan üzemel ?
Van-e esetleg valamilyen hír Hybrid inverter használatával kapcsolatban ? Ha esetleg nincs hálózati feszültség akkor mint egy szigetüzem dolgozik tovább és lekapcsolja magát a hálózatról ?
Az inverterek jellemzően javíthatóak HA baj van. Nem azok az elromlós fajták. A kondenzátorok kiszáradása a fő hibaok, ez normális (és könnyen javítható).
A meleg és a nagy feszültség gyorsítja a folyamatot, ez ellen árnyékos, szellőző helyre telepítés és a minél alacsonyabb sztringfesz (pl 2 sztring párhuzamosan) talán a legjobb védekezés.
A napelemes rendszerek átlagosan tervezett élettartama 20-25 év szokott lenni: ennyi időre (20 évre) szólnak a betáplálási támogatások a legtöbb európai országban, és a bankok is általában 20 évvel számolnak üzleti tervekben nagyobb erőműveknél. A húsz évet tehát[...] Bővebben!Tovább »
Off: A rágott almát sikeresen elkerültem életem során (informatikus, rendszergazda :-) ). Különben is, egy telefon ne akarjon okosabb lenni, mint én! Nekem még mindig gombos van. 2 éves, de gombos.!
Arról nem is beszélve hogy egy egyszerű szerkezet meghibásodását aggódva (napelem) felteszünk a tetőre egy bonyolult elektronikát minden napelem aljára, plusz 2 felesleges csatlakozást is.
Értem én a 25 év garanciát, majd 20 év múlva kiderül hogy lesz-e még a gyártó, és kompatibilis lesz-e a régi optimizer az akkor kapható 6 generációval újabbal.
De sokszor eljátszották már ezt a kártyát a gyártók.
Ez is kockázat, szerintem ha nincs árnyék jó a sima rendszer.
Lásd: berendezkedtél rágott alma készülékekre, kiegészítőkre (iphone dokkolós csúcshifi, stb) majd a genyó gyártó lecserélte a csatlakozót...
Az egész egyelőre elméleti fejtegetés. Nagyon durva dolognak kell történnie egy panellel, hogy a gyár által vállalt 25-30 éven belül meghibásodjon. Ez is nagy valószínűséggel felszerelés közben elkövetett disznóság lehet. Nem túl merevek a keretek, elég egy rossz fogás, kisebb leejtés, hogy egy-egy cella belsejében repedések keletkezzenek. Ez a legveszedelmesebb a panelekre. A korróziónak kell az a 25-30 év, hogy egyáltalán valahol kikezdje a keretet. Az üveget csupán a nagyobb jég és a kavics veszélyezteti. No persze a szerelési hibák után. :-(
Gyanítom, ma már nincs olyan napelem modul az energiatermelésre szánt, korábban már említett méret és teljesítménytartományban, amiben ne lenne bypass dióda. Minden panelnál említik. Korábban egy kolléga eldicsekedett vele, hogy az övében 6 db van. Eddig még nem találkoztam olyannal, amiben kevesebb lett volna. :-)
Szerencsére nálunk ritkán számíthatunk olyan jégesőre, ami komoly károkat okozhatna a napelemben, tetőszaggató szélviharok is inkább ott fordulnak elő, ahol gyenge a tetőszerkezet.
Bármilyen hiba rontja a hatásfokot, de ez könnyen megfigyelhető, mert elmaradnak a korábban mért kiemelkedő csúcsok. Pár órája néztem a mai csúcsot, nem volt egy csodás nap, de elérte a 2905 W-ot a 3250 Wp mezőről. 3 éve dolgozik, még le se mostam soha (kedvező helyen lakunk). Nem túl rég írtam, hogy csúcsot javított idén. Már nem emlékszek pontosan (Altzheimer doki dugdossa a dolgaimat :-) ), de meg lehet találni a hozzászólásaim között.
Porra, madárszarra oda kell figyelni. Ez utóbbiban ráadásul ronda dolgok vannak, még az alumíniumot, festéket is képes megenni.
A napi csúcsokat lehet látni. Ebből lehet következtetni, hogy minden rendben van-e. Ha kaka van a palacsintában, akkor elmaradnak a csúcsok.
Két hét aktív "solarwebezés" után a város másik végéből meg tudtam mondani a rendszer körüli fény/felhő/hőmérséklet viszonyokból, hogy kb. mennyit termel adott időpontban a napelem.
"optimalizálók+inverter: egy egyszerűbb elektronikával a modulok mögött monitorozzák az egyes modulok teljesítményét, és ha az egyik teljesítménye leesik, akkor azt kiiktatják vagy kisebb teljesítményét „átugorják” a sorban, így a többi, még nem árnyékolt napelem tovább tud termelni az adott besugárzás szerint"
Nem is az árnyék érdekel, hanem, hogy nem veszem észre, hogy hibádzik egy panel, megette a rozsda, mittudomén, és morgok, hogy sok a felhő, miközben lehet, hogy egy panelem szivat.
Köszönöm válaszod, mi számít nagy felületre kiterjedő meghibásodásnak? Mire kell figyelni akkor a napelem kiválasztásánál, hogy meglegyenek ezek a diódák?
Sajnos nem tudom kiszámolni, hogy egy ilyen hibás napelem mit produkál, kérlek segíts a következtetés levonásában :) Az áram átmegy rajta, tehát nem rontja a hatásfokot?
Nem megy le, nem halódik, max. akkor, ha egy gólya telibe...
Én még nem hallottam/olvastam meghibásodott, érezhetően teljesítménycsökkent panelről, ill. Paya mesélt egy hibás csatlakozójú sharp-ról és a fórumon valakinek berobbant táblájáról láttam képet (hozzáteszem nem vagyok 'szagértő).
Kíváncsiságból felmentem a solaredge honlapjára. A banneren futó képeken egyik sem indokolja a rendszerük használatát!!! Mind egy tájolású és árnyékmentes...
A monitoring jó, de nem kell túlmisztifikálni a dolgot. Az tulajdonosok jó része rá se néz egy idő után, nemhogy panelenként elemezze.
A leggyakrabban használt panelek (1m*~1,65m, 220-300W) általában 3 sávra vannak elosztva, ezeket bypass diódákon keresztül tudja elkerülni a többi modul által keltett áram. Gyakori, hogy párosával teszik bele a jókora, ~1cm átmérőjű diódákat. Ha annyira nem termel egy sáv, hogy az összes áram a bypass diódán folyik át, igaz, elveszik a sáv feszültsége és még a diódákon eső feszültség is lejön, de az átfolyó áramot nem korlátozza semmi. A leggyakrabban előforduló értékeknél ez a feszültségveszteség ~10 V. Ki lehet számolni, hogy ~500 V-os üzemi feszültségnél ez mennyit számít. Ott kezdődnek a gondok, ha az árnyék vagy a meghibásodás nagy felületre terjed ki.
Van nálam egy döglött 240 W-os modul. Garanciában cserélték valahol és nekem adták. Két sávban egy-egy cella beteg. Üresjáratban jó napsütésben adja a 38 V-ot, rövidzárban a >8 A-t. Terhelve 6 A áramnál ~10 V a feszültsége. Rendszerbe téve 8 A üzemi áramnál a névleges 28 V helyett 6 V-ot produkál, de az áram átmegy rajta. Innentől már csak számolni kell. :-)
Egy soros körben a legkisebb teljesítményű panelen átfolyó áram tud csak folyni a többi panelen keresztül is, így lehuzva azokat saját teljesítményére. Ismerek egy céget, akik műszeres méréssel tudnak hibåt keresni, meg állítólag a hőkamera se rossz.
