Szűkebb környezetünkben az eddig kalapács alá került termelővállalatok egyike az Igma téglagyár, amelyet 2003-ban vásárolt meg egy belgrádi cég. A következő év márciusában megindult ugyan a termelés, de csakhamar késni kezdett a dolgozók egyébként is alacsony fizetése, majd a tulajdonos abbahagyta az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék fizetését és bért sem osztott a munkásoknak. A munkaerő-felesleggé nyilvánítottak bekerültek a foglalkoztatási hivatal nyilvántartásába. A gyár tönkrement. Most azonban szárnyra kelt a hír, hogy új gazdája van a téglagyárnak.
TARTALOM FÖLDFALAK Hagyományos falszerkezetek 4 A földfalak alapanyagai 5 Építést elôkészítô anyagvizsgálatok 6 Hagyományos falszerkezetek 7 Új módszerek alkalmazása a földfalépítésben 10 Vályog építôlemezek 18 Vályogvakolatok, felületképzések 19 Új föld- és vályogfalú épületek szerkezeti kialakítása 19 FA ANYAGÚ TEHERHORDÓ SZERKEZETEK Hagyományos fa anyagú falszerkezetek 21 Új módszerek alkalamazása a favázas építésben 23 Új faszerkezetû épületek szerkezeti kialakítása 26
Szervusz Pista 72! Köszi a segítséget ! A " G J 1885 " téglád lesz az a Gondi J. és Társai téglagyár? Nem tudod a " J " melyik keresztnév ? Köszi a választ. A 30493 Hsz-ben írtam róla pár sort. Üdv Setra
A Kálvin téri református templom szerkezet-megerõsítése
A templom megerõsítésekor kibontott különbözõ korban beépített téglák bélyegeibõl öt gyártót tudtunk azonosítani (3. ábra): Három kõbányai téglagyár bélyegét azonosítottuk. A „D” (a) jelû tégla a Drasche-féle téglagyár bélyege volt. Ez 1868-tól Kõszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten Rt-vé alakult, amelynek a keresztbefordított kalapács (b) volt a jele. A keresztbe helyezett K és T (c) ábra a Kerámia Téglagyár téglája. Ez a gyár a kiegyezés után létesült. A szalagjel (d) Rudnyánszky József nagytétényi kastély építésekor létesült téglaégetõjének bélyege volt. A 4. ábrán a Váci Püspökség téglajele látható. A püspökség 14.000 téglát ingyen, 50.000 téglát kedvezményes áron adott a templom építéséhez.
Prága történeti belvárosában két ipari épület megõrzésével és újrahasznosításával a hagyományos történeti városképet tették hitelesebbé. A Hradzsin alatt, a Moldva partján, a 19. század közepén neogót stílusban átépített és gõzüzemre átállított Sova malmok helyén már a 14. században is malom állt. A gõzmalmok berendezését azonban tûzvész pusztította el 1896-ban, amely véget vetett a mûködésüknek. Az átmeneti célokra hasznosított és lebontásra váró épületek végül 2001-ben kaptak új, állandó funkciót s alakultak át kiállítóhelyiségeket, multifunkcionális koncerttermet tartalmazó modern mûvészeti központtá (2. kép). Nem messze, ugyancsak a Moldva partján áll az 1781-ben alapított Herget téglagyár
szia mindenki, ha nem vigyázunk, lassan összeáll a következő tanulmánykötetünk. A borítóterv is elkészült, Zso keze nyomát dícséri. A borítón látható két ceruzarajz pedig Fagyi műve, a halasi téglagyárról. Momentán a cikkek tördelése, javítása zajlik, folyamatosan. A kötetben cca 160-170 oldalon ezernél több téglakép lesz látható, remélem hasonló minőségben, mint a korábbi kiadványainkban. A tartalomjegyzéket mellékelem. A megjelenése kb május közepére várható. A tagjainknak természetesen alanyi jogon jár (az újonnan belépőknek is). A támogatásokra, adó 1%-ra, tagdíjakra égető szükségünk van! -és természetesen hálásan köszönjük a felajánlásokat
Tartalomjegyzék
Németh Ferenc: Téglaégető a kőrengetegben (Szentbékkálla)
Juhász István: A hódmezővásárhelyi Kovács Testvérek Téglagyára
Brandschott Csaba: Hajósi téglaképek
Terényi Tamás: Szabadkai téglagyári körkép
Halász EL. Imre: A daruvári Jankovich család csepregi bélyeges téglái
Tillmann Zoltán: Hőgyészi téglaégetők és téglabélyegek
Herczig Béla: A-tól ZS-ig: helységnevek téglákon
Siklósi Gyula: Schmidt Károly székesfehérvári téglagyára (1896-1936)
Deszecsár Tomiszláv: Téglagyártás Baján
Becze János: Majosháza téglajegyei
Stier László: Téglaégetés a Marcaltőy és Amadé családok marcaltői birtokán
Józsa István Soma: A békéscsabai Bohn Téglagyár története
Csitár István A Batthyány és Montenuovo családok bólyi téglabélyegei
Cseh István: Egy somogyi zsákfalu - Bálványos - téglabélyegei
Merk Zsuzsa: A Magyarkanizsai Első Gőztégla- és Cserépgyár Története 1941-től 1944 októberéig
Török László: Miskolci téglagyárak, téglabélyegek
Eczl József és Menyhárt Miklós: Pecsétes téglák Nőtincsről
Nyírő Zsolt: Téglakészítés Keléden
Bencsik Rita, Benkő József, Bugyi Attila és Juhász István: Károlyi téglaégetők Dél-Magyarországon
Ezen a környéken, a Bécsi út mellett mûködött a Victoria- téglagyár 1869 óta. Agyagbányájában csakhamar középkori templom és kolostor alapfalaira, vöröstéglás padlójára bukkantak a régészek,
A bölcsész-jogász diplomával rendelkezõ Kempelen mint vezetõ hivatalnok sem maradt középszerû. Mária Terézia pártfogoltjaként szolgálta a magyar ügyet a királyi Kamaránál, majd kancelláriai tanácsosként, rábeszélése hatására csatolta Mária Terézia Magyarországhoz a határõrvidéket, csellel szállt szembe a délvidéken hatalmaskodó törökkel, megszervezte az elnéptelenedett Bánátba az új népesség betelepítését. Az õ vezetésével költözhetett Budára Nagyszombatról az elsõ magyar egyetem 1777-ben. Bánsági Kormányzóként is bizonyította rátermettségét, mint a sóbányák igazgatója.Mindezek mellett még maradt energiája vállalkozásokra is (téglagyár, vászongyár, mintagazdaság), hogy így segítsen a szegény csallóközi magyarokon
1924-ben veszélyben forgott a kis kápolna. A helyi lapok aggódva adtak hírt arról, hogy a Neuberger téglagyár veszedelmesen vájja a lövérdomb oldalát. Az érdekelt tulajdonosok, fıképpen a Villa sor lakói féltették házuk, kertjük épségét és kérték a várost, tegyen haladéktalanul intézkedést a János kápolna alatti domb „vandál pusztításának” megakadályozására.116(8) A téglagyár be is szüntette mőködését
A vicus területéről először 1885-ben csónakázó tanulók vittek be terra sigillata töredékeket Sőtér Ágostnak, aki ezt követően több ásatást is végzett a Malom-ági Lajta csatornától D-re, illetve a Manninger téglagyár területén. Ásatásai során fabélletű kutakat tárt fel, illetve késő-római (IV. századi pecsétes téglákkal keltezett) sírokat
Magában a téglagyárban az egyik Rost-féle téglaégetőkemencze lebontatott és két félgázpesttel pótoltatott, valamint néhány aprítógép beszereztetett, ami a téglagyári épületnek részben való bővítését tette szükségessé.
Tegnap meglátogatott a nagykőrösi gyűjtőtársunk, a H. Sanyi. Ő Vásárhelyről elszármazott, rokonlátogatóba gyakran jön a szülővárosába. Az alábbi Nagykőrös környéki évszámosokat kaptam tőle:
Akit az Óbudai téglagyárak története érdekel, - ha előbb nem, - Naszályon átveheti. Viszek tartalékpéldányokat is!
A postaköltség aránytalanul drága, ezért csak külön kérésre postázom.
Naszályon feltétlenül ott szeretnék lenni. Ezért szálást kérek a helyi lehetőségek szerint, az említett fedett helyen, (valami nagy sátor alatt?) Hálózsákot viszek.
Mivel nem vagyok aktív TURKÁLÓ, nem nagyon van cseredarabom, de talán akad még valami. Ennek ellenére mindenféle maradékot - az autók mögött, (Nem az asztalnál !!!) köszönettel fogadok. Abban a reményben, hogy majd csak hazahoz Valaki. (Ronda dög vagyok?) Különösen örülnék néhány kimaradt cserépnek. Előre is köszönöm!
