Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
- Hogy hol, azt nem tudom. Tobb heleyn volt ilyen.
- A masodik kep a K-3 kabinban a raketa onravezeto fejeinek kepe. A kulonbsegi es osszegcsatorna kepe. Mindket raketa kovetorendszere mar atvette automata kovetesre a celt.
- Harmadik kep. K2-ben az indito tiszt elotti kijelzo. A raketacsatornak visszajelzesei, felul pedig a MZ hatarai, cel, raketa jelei.
Erről a tapasztalatszerzés dologról eszembe jut egy kis rossz máj. Szerinted mi a fenének kell olyasmivel tapasztalatot szerezni, amit hamarosan kicseréltek. A 104. ezred a következő évben megkapta az SZ-75 M3 Volhovokat.
1-2. A K2-ben (valahol van róla egy kép van egy )-14 kihelyezett indikátor, amit a formája miatt vödörnek (ВИДРО) nevezték. Ennek az indikátornak kb. 30 cm volt az átmérője, tehát nem arról volt híres, hogy milyen részletesen lehetett volna tanulmányozni a légihelyzetet. Mindkét kép ennek az indikátornak a képe, a felső PPI üzemmód, az alsóra már nem emlékszem.
3-4. A két indikátor a K2-re emlékeztet, de itt is inkább passzolok.
1. Azt gondolom, ez vagy a K9-ben, vagy a harcállásponton a P-14 kihelyezett indikátora.
2. Ez a kép emlékezetem szerint a K3-ban készült, ezek az AUGN (önrávezető fej) indikátor képei. SZ-200 kolléga pontosabbakat tud erről, hiszen az övé volt.
3. Ez a K2-ben az indító tiszt indikátora, de hogy éppen milyen üzemmódban van, azt ne kérdezd. Az emlékeim szerint a felső kitérítésen a Volhov APP műszeréhez hasonló rendeltetésű dolog van.
Én ezeket az adatokat az SZ-75 M2 Volhov (ez volt itt először) technikai leírásából tudom. Éppen eleget vizsgáztam belőle, hogy ne felejtsem el soha. Az M3 Volhov adatai sem nagyon változtak ehhez képest, hiszen a fő változás a TV volt és az 5JA23 rakéta.
V M-ról azért azt tudni kell, hogy amikor én a rendszerbe kerültem, ő már akkor is meglehetősen régen a Veszprémi 1. hadtestnél dolgozott a kiképzési osztályon. Az osztályokhoz csak ellenőrizni járt, és olyankor természetesen neki volt igaza. Ám az igazi "szakemberek" időnként megkérdőjelezték a dolgait.
Ja. Az a földi lövészet kb. úgy nézett ki, hogy az egyik rakétának nem indult be az utazóhajtóműve, így miután kiégett a starthajtómű, ballisztikus pályán repült, ameddig tudott. A rakéta gazdája szidta is a technikai osztályt, hogy biztosan nem töltöttek a rakétába "O" anyagot. Az meg az én válaszom volt, hogy akkor viszont 10 kilométeren volt egy hatalmas "O" anyagos hordó, amit eltaláltak, mert a hatalmas narancssárga füstöt a saját szememmel láttam. Én szerencsére a PV kabinból az összes rakétaindítást láttam. Még az éjszakai indításokat is. De földi lövészet... Hát végül is... földre lőttek.
Miből gondolod, hogy az a kismagasságú felderítő komplexum lerontja a mobilitást. Nem kell alá semmi más, csak némi kerék vagy lánctalp, és máris mehet. Kábelezni meg ugyebár nem feltétlenül kell, hiszen a mikrohullámú kapcsolatot már régen kitalálták. A KUB is így működött.
Más: lehet, hogy kissé téveszted a dandár szerepét ebben az esetben. Hogy nálunk a dandárnál volt felderítési lehetőség, az egy dolog. (egyébként sem az övé volt, hanem egy Rt. századé.) A dandár szerepe elsősorban az, hogy a bárhonnan származó - a légihelyzetre vonatkozó - információ alapján vezesse az alárendeltek harcát. Hogy a kismagasságú felderítő komplexum a dandárnál lett volna? Gondolj bele, hogy minek. A dandárnak inkább nagy távolságra kellett látnia, mint kismagasságra. Persze egyik nem zárja ki a másikat, mert az AVR (PORI ↔ Vektor) egyik előnye az volt, hogy a Rt. alakulatnál látott célról - származzon az akármilyen lokátortól - azonnal információ volt nemcsak a dandárnál, hanem az osztályoknál vagy ütegeknél is.
A földi lövészettel kapcsolatban: VM könyvében szerepel, hogy a SZTRELBA-82-n a 104. ezred tapasztalat szerzés céljából földi célra is hajtott végre lövészetet...
Na várjunk csak. A rakéta látja a célt? De mi alapján. Ha az infra kisugárzást észleli, akkor az passzív önirányítás, az csak a közeli hatótávolságú eszközöknél használható. Ha valami olyan visszavert jel az irányítás alapja, amit maga a rakéta produkál, az az aktív önirányítás. El tudjátok az képzelni, hogy egy nagy hatótávolságó rakéta fedélzetére mekkora teljesítményű adóberendezés kell? Gondoljatok bele abba, hogy ha feltételezünk egy 100 km ferdetávolságot, annak legalább a kétszerese, de inkább két és félszerese a felderítési távolság. Ez az arány a Vegánál 600/255 kilométer volt. Én egyszerűen nem hiszem el, hogy az a rakéta mindenféle földi alávilágítás nélkül látná a célt. Mert az már vagy teljesen passzív vagy teljesen aktív önirányítás lenne, arról meg a véleményemet most olvashattátok. Szerintem - bár pontos információim nincsenek, és ez az angol rövidítés sem mond semmit - az SZ-300 is félaktív önirányítású, mint a Vega. Mindazonáltal valami információ azért ott is volt a rakétáról, hiszen ott volt a KRO antenna (Контроль радио ответчик bár hogy pontosan így kell-e írni?) amin a rakétával történő kapcsolattartás ment. Bár erről már SZ-200 kolléga többet tudna mondani.
Ahhaa:-) Mostmár értem a HT-cikk szövegét! Az üteg vp lokátora célmegvilágító-rávezető izgyelija 30N6E2, a ü.vp típusa 5N63E2. Ez a célokat az 54K6 dandár vp-tól és a dd.vp 64N6 lokátorától vagy 96L6E lokátor-komplexumától kapja. Ha van csatoló kabin az meg a felsőbb pki szinttől.
A kérdés:a 76N6E kismagasságú felderítő komplexum a maga kb 90km érzékelési távolságával (ez 500m célmagasságra értendő adat) az üteghez kerül vagy a dd-hoz? Mert ha az üteghez, akkor ez a rendszer sem olyan mobil mint amilyennek az orosz el szeretné adni.
A Favoritra azt írja hogy a rakétán keresztül oldja meg a célkövetést (Track Via Missile-TVM): a célt a rakétafej látja és a földi berendezés számítógépe irányítja rá a célra ezzel egyszerűbb a rakéta szerkezete. Annyit vélek érteni belőle hogy a rakéta nem igényli a cél megvilágítását mert a fejében valamilyen érzékelő van (hogy hőképes vagy lokátor azt nemtom) és a földre sugározza a cél helyzetét amit a földi számítógép egyeztet a keresőlokátor adataival és ennek megfelelő kormányparancsot küld vissza. Ha véletlenül jól értelmezem ezt a bölcsészagyammal, akkor ez azt jelentené hogy nincs szükség a cél megvilágítására és kiküszöböltük a fedezőszög problémáját?
Nem!
A parancsközlő rávezetés (Dvina, Nyeva, Volhov, Krug)
a tűzvezető lokátor méri a cél, és a rakéta helyzetét, és küldi ki a rakéta számára a kormány parancsokat.
Előnye: egyszerű olcsó rakéta (mivel a rakéta nem látja a célt)
Hátránya: a rávezetés pontossága a távolsággal csökken.
Félaktív rávezetés (Kub, Vega)
Itt a cél közelében a rakéta veszi az alávilágító lokátor által megvilágított, célról visszaverődő jeleket, és azokat követi.
Előnye: a pontosság a rakéta célhoz közelítésével nő
Hátránya: drága rakéta (mivel a rakéta számítja ki a kormányparancsokat)
TVM (Patriot, S300)
Itt a cél közelében a rakéta veszi az alávilágító lokátor által megvilágított, célról visszaverődő jeleket, és azokat visszaküldi a lokátornak, ami kiküldi a rakéta számára a kormány parancsokat.
Előnye: egyszerű olcsóbb rakéta (mivel a rakéta látja a célt, de nem számítja ki a kormányparancsokat), a pontosság a rakéta célhoz közelítésével nő
Várj csak: a HT azt írja, hogy a félaktív lokátorrávezetéses irányítási mód (hőképes önrávezetővel kombinálva) az Sz-300V és V1 változatra érvényes, ez viszont csapatlégvédelmi eszköznek készült. 300V: 9M83 rakéta magasság 250m-25km, megs zóna távolsága 8km-75km. A 300V1-nél ez 9M82 rakétát jelent, az adatok sorrendben 1000m-25km és 13km-100km. Utóbbi rakéta ballisztikus rakéták fejrésze ellen 2000m-30km és 13km-40km.
A Favoritra azt írja hogy a rakétán keresztül oldja meg a célkövetést (Track Via Missile-TVM): a célt a rakétafej látja és a földi berendezés számítógépe irányítja rá a célra ezzel egyszerűbb a rakéta szerkezete. Ez persze nekem laikusnak egy nesze semmi fogd meg jól... Annyit vélek érteni belőle hogy a rakéta nem igényli a cél megvilágítását mert a fejében valamilyen érzékelő van (hogy hőképes vagy lokátor azt nemtom) és a földre sugározza a cél helyzetét amit a földi számítógép egyeztet a keresőlokátor adataival és ennek megfelelő kormányparancsot küld vissza. Ha véletlenül jól értelmezem ezt a bölcsészagyammal, akkor ez azt jelentené hogy nincs szükség a cél megvilágítására és kiküszöböltük a fedezőszög problémáját? Na ebbe most jól belebonyolódtam-bocs az értetlenkedésért:-)
Ha a cél 540 m/s alatt közeledett, a paramétere kisebb volt 20 km, a magassága 5 és 20 km között volt, akkor a lőszabályzat megengedte a passzív szakasz kihasználását.
Az APP az aktív, vagy a passzív hatótávolságot jelenítette meg?
Az áttöltés folyamata egyszerü volt. A PU a megfelelö töltési szögre állt. A ZM kigurult a PU-hoz és egy mechanikus kapcsoló szerkezettel összekapcsolódott vele.
Az 54 kilométer (nem 55) kifejezetten nem a sodródó léggömbök ellen volt alkalmas. Ha a cél 540 m/s alatt közeledett, a paramétere kisebb volt 20 km, a magassága 5 és 20 km között volt, akkor a lőszabályzat megengedte a passzív szakasz kihasználását. A 43 km-t nem tudom, hol találtad, de a Volhov M2 és M3 zóna távoli határa 36 km volt és nem 43.
Na most megint lehet hogy megdől egy axióma???
VM könyvében 143./185. oldalon is a 43/55km -t adja meg.
Az áttöltés folyamata egyszerü volt. A PU a megfelelö töltési szögre állt. A ZM kigurult a PU-hoz és egy mechanikus kapcsoló szerkezettel összekapcsolódott vele.
Ezutan a ZM megemelte a raketat az orranal. Ekkor a starthatomuvon levo hatso gorgok leereszkedtek a toltopalyara es az OS-1 vedo kiszabadult.
Ezutan ratolta a PU-ra a raketat majd leengedte az elejet is. Amikor az elulso tamasztekok felfekudtek az indito sinre, szetkapcsol t a ZM es visszament a fedezekbe. Amint a ZM megfelelo tavolsagra ert, az OS-1 elektromos-levego csatlakozo automtikusan felcsatlakozott.
TZM-PU:
A toltesi palyak kegyenliteset, parhuzamossag, elektomosan tortent. Par masodperc volt az egesz. Az atteltesek elektromosan tortentek. 4'15" mar kivalo volt.
Nem tudom. Ez a földre lövés dolog szerintem csak egy lehetőség volt, amit én nem is tudok nagyon hova tenni. Hiszen a rakéta nem arra készült. Hiszen a harci része a leggyengébb fedett létesítmény ellen sem ért semmit. Én csak a nagy területen összetömörült élőerő ellen tudom hatásosnak elképzelni ezeket az eszközöket. Ez a dolog már csak azért sem működött a véleményem szerint, mert minél lejjebb hajtottad az antennát, annál sűrűbben és intenzívebben jelentek meg az indikátoron az állócélok. Ha magad elé képzeled a terület dombortérképének metszetét az indikátoron, azt láttad szinte bántó "tejfehéren" az indikátoron. Ezt ugyan az SZDC-vel el lehetett tüntetni, de akkor a földi cél is eltűnt.
Az 54 kilométer (nem 55) kifejezetten nem a sodródó léggömbök ellen volt alkalmas. Ha a cél 540 m/s alatt közeledett, a paramétere kisebb volt 20 km, a magassága 5 és 20 km között volt, akkor a lőszabályzat megengedte a passzív szakasz kihasználását. A 43 km-t nem tudom, hol találtad, de a Volhov M2 és M3 zóna távoli határa 36 km volt és nem 43.
Ezzel a 25 méterrel nekem csak annyi aggályom van, hogy csak kis távolságon tudom elképzelni. (max 50 km) Pláne, hogy ennek a paraméternek a teljesítéséhez olyan terület kell, mint a Nagykunság. Ha ez teljesül minden irányban 200 - 200 kilométerig és megfeledkezünk a Föld görbületéről, akkor elhiszem az adatot. Ám ha akármilyen kis fedezőszög közbepofázik, máris süthetjük a 25 méterünket. Az SZ-300 különböző variációi is félaktív önirányításúak, vagyis a rakéta csak akkor képes követni a cél, ha az RPC (Alávilágító lokátor) folyamatosan megsugározza a célt. Vagyis, ha közben valami hegy miatt nem tudunk a célra sugározni, akkor semmit nem érünk a komplexum 25 méterével.
A Volhovét tudom, az helyből 4 perc, 300 méterről (szakaszfedezékből) azzal a távolsággal több. Nem véletlenül kellett állandóan futtatni a kannibálokat. Volt egy vékonyka kis őrmesterünk annak idején, akitől rettentően féltek a kannibálok, de mellette tűzbe is mentek volna érte. Az megcsinálta azt, hogy felült a csőrös ZIL lökhárítójára, és amelyik katonája lemaradt a többiektől, azt hátbavágta egy seprűnyéllel. Máskor a rajnak a TZM mögött kellett futni, de az ilyen alkalmak kivételek voltak. Ennek a csapatnak sose volt kiválónál rosszabb eredménye. Kint a lőtéren sem.
A Volhov TZM-ről indítóállványra 7 perc alatt lehetett rátölteni, de ez csökkenthető volt egy pontos ráállással, mert akkor nem kellett a két pálya egyeztetésével tökölni.
A ZM az indítóállványra ajtónyitástól zárásig 4 - 5 perc alatt felnyomta.
