Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Tudod, a Nyeváról azért tudok bizonyos dolgokat, mert azt tanultam a főiskolán. Utána jó néhány évig Volhovot üzemeltettem, és végül a Vega egyik tűzcsatornáján voltam századparancsnok. Ezekről tehát nem csak információm van, hanem konkrétan dolgoztam is velük. A Volhovot (7 év) szétszedtem, összeraktam, lövészeten voltam vele, húztuk, vontuk, szóval csináltam vele majdnem mindent.
A Nyevát azt egy párszor láttam működni, de arra nem mernék megesküdni, hogy nem tévednék el benne, hiszen igazán közel majdnem harminc éve voltam hozzá.
A Vegának részt vettem a telepítésében, a rendszerbeállításában, az első lövészetében, tehát ott is otthon voltam, bár nem voltam annyira otthon, mint a Volhovon. Viszont az SZ-300-at csak az egyik C + D kiállításon láttam papíron, makettben és filmen, ami ráadásul oroszul beszélt, és nem mindent értettem meg róla. De ennek is már tizenöt éve. Úgyhogy mindent ne várj el tőlem. Egészen konkrét dolgokat nem tudok róla, de a másik három fajta technikával - na meg a járulékos dolgaival - foglalkoztam annyit, hogy elképzelésem van a légvédelem dolgairól. Ám ez arra kevés, hogy egy vadidegen technikát véleményezni tudjak, meglehetősen kevés.
Azt viszont tudom, hogy az orosz mit tett az eszközei mobilitásának érdekében. Tudom, hogy mit talált ki, és azt is tudom, hogy azt hogyan alkalmazta. Azt tudom, hogy egy jól felkészített kezelőszemélyzet fantasztikus dolgokra képes. És a jól felkészített kezelőszemélyzetet ne a Közel-keleten keresd, hanem inkább Vietnamban, vagy Szerbiában. Azok megmutattak bizonyos dolgokat, hogy mire képesek. Az hogy van egy antennaárboc? Nagy dolog. Ha megfelelőképpen ki van dolgozva az alkalmazás rendje, be is gyakorolták, akkor nem olyan nagy ördöngősség. Csak abba gondolj bele, hogy a Dvinát - aminek a telepítés normaideje 1,5 - 2 óra volt, mi tudtuk telepíteni 40 - 45 perc alatt, a vietnamiak pedig állítólag 20 perc alatt. Igaz HPASP? Igaz, nem vittek odébb mindent. És HPASP-nek abban nagyon igaza van, hogy ezt harcben még nem próbálták ki, tehát addig minden róla szóló információ csak mese. Ha majd valahol bemutatkozik, akkor elhiszem azokat a bűvös paramétereket.
HM nek a patriot sem kellett ingyen... a németországból távozó amerikaiak 1 azaz 1 dollárért adtak volna egy üteget... Jó tudom, nem is ez az üzlet benne nekik hanem a kiképzés, fenntartás, alkatrész stbstb....
Nem hiszem, hogy az oroszok adnanak ingyen Sz-300-ast, viszont szerintem a HM-nek ingyen sem kellene orosz fegyver.
Szerintem a Patriot is csak ingyen kellene. Erre latok valamennyi eselyt, hiszen jobb kulfoldon leloni az ellenseges repuloket, mint a sajat teruletre beengedni oket, ezert (ha romlik a nemzetkozi helyzet), elkepzelhetonek tartom, hogy "normal" legvedelmunket megfinanszirozza Nyugat-Europa, ballisztikus raketak elleni vedelmi rendszerunket pedig az USA.
...lehet hogy az Sz-300-at is általunk nem ismert bevetések alapján fejlesztik?(Csecsenföld, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország környéki katyvaszra gondolok itt.)
Nem hiszem, hogy azon a környéken egy légvédelmi rendszert komolyan ki lehetne használni.
Szerinted Sz-300 vagy Patriot?
Szerintem egyiknek sincs realitása Magyarországon.
Volt tüzér! Ne haragudj hogy állandóan olyasmibe vau bele amihez szemmel láthatóan nem értek de végre van pár ember akitől tudok kérdezni:-)
Szóval a Kubhoz egy 9S44 jelű izgyelijáról tudok ami ha minden igaz K-1 Krab vezetési rendszert jelent. Ennek volt (van?) egy KBU tűzvezető kabinja 9S416 jellel egy utánfutós Uralra telepítve meg egy KBC célkövető kabinja 9S417 jellel amit egy ZIL-131-re raktak. A rendszer harmadik eleme egy szintén ZILre rakott 9S441 kábelfektető jármű. Igaz azt nem tudom hogy a kábelek a kabinok között vagy a K-1 komplexum és az ütegek közt mentek-e? Bár jobban belegondolva egy önjáró csapatlégvédelmi rendszert hülyeség lenne kábelezéssel béklyóba kötni de a szovjetből ezt is kinézem...
Hát...lehet hogy az Sz-300-at is általunk nem ismert bevetések alapján fejlesztik?(Csecsenföld, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország környéki katyvaszra gondolok itt.) Vagy ezek a módosítások csak a gazdag arab vevőknek szólnak?
Meg a másik kérdés hogy ebbe az egységes légvédelmi rendszerbe hogyan csatlakoztak be a csapatlégvédelmi rakéták. Volt információáramlás a két csapatnem között?
A dandár szerepéről tényleg volnának kérdéseim de a legnagyobb bajom hogy a rendszer működését nem látom át. Az nem világos főleg hogy ha a Szikla a dandár elöljárója, akkor a dandárnak mennyi szerepe van a harcvezetésben? És ezt attól a ponttól nem értem, hogy a radaradatok alapján a Szikla előállít egy légi helyzetképet. Egy ilyen kis légierőnél ahol korábban három, mára sajnos gyakorlatilag egyetlen lérak alakulatot kell már csak irányítani nem lenne elég közvetlenül a Sziklában egy lérak műveleti központot felállítani?
Onnan gondolom hogy egy csomó járulékos firlefranc kell hozzá. A rendszer leírásában azt olvastam hogy van egy F-5 jelű kabinja amit egy MAZ-537 kategóriájú nyerges vontat. Ebben a kabinban van egy FA-51MU jelű anetnna és egy FA-52MU jelű indikátor. Ha KrAZ a vontató ezek külön kabinokban vannak. Ehhez jön hozzá egy 40V6M vagy M2 jelű antennaárboc ami hasonló a P-15 lokátor magasított árbócú változatáéhoz.Ehhez kell egy MAZ-7930 alvázú 966AA14 darus jármú hogy az árbóc darabjait legyen mivel beemelni, amiket szintén egy MAZ-537 jellegű nyerges szállít (bár erről többet egyelőre nem találtam). A működtetését egy 5I57 jelű áramfejlesztő biztosítja ami valószínűleg szintén MAZ alváz lesz bár erről sem találtam bővebbet.
Az ütegekhez tartozik még két eszköz, csak az 5T58 r.száll. jármű MAZ-7930 a 22T6 r. töltő jármű meg KrAZ alvázon van, ennek a mozgékonysága meg szerintem nem egy kategória.
Aztán tartozik a komplexumhoz egy 48III6Y jelű javítóbázis is. Nem tudom melyik szinthez tartozik, a Patriotnál ütegszinten egy félpót és egy áramfejlesztő, osztályszinten meg 3 félpót és egy áramfejlesztő van rendszeresítve. Az orsz javító komplexumban 4 félpótkocsinyi műhely és 4 áramfejlesztő van. Ezek szintén KrAZosok, a gondom ezzel ugyanaz mint fent.
A gyártó azt írja hogy egy üteg menetből előkészítetlen TÁS esetén 5 perc alatt bontakozik szét. Hát ha egy több elemből álló antennaárbocot egy marhanagy daruval 5 perc alatt összeraknak harchelyzetben, akkor le a kalappal a kezelőszemélyzet előtt!
A kábelezésről sem vagyok meggyőződve mert a Favorithoz kifejlesztett 96L6E lokátorkomplexum elemei közt kimondottan írnak kábelekről, de ennél a lokátornál 6-8 különféle jármű hordozza az elemeket. Ha meg erre szükség van az megint pár nyergest jelent.
Szóval ez így laikus szemmel kicsit sok cuccnak tűnik. Az eltérő alvázak mozgékonysága is eltér, meg a kiszolgálásuk sem ugyanaz, ez gondolom a logisztikát drágítja.
Nagyjából ezek a fenntartásaim a Favorittal kapcsolatban. Te mit gondolsz ezekről?
most szombaton lesz a győri dandár nyilt napja, ha valakit érdekel a KUB és a Mistral ( KRUG, légvédelmi ágyúk, IGLA, vezetési pontok) akkor 9-13 óráig nyitva lesz a kapu.
Megvan a negyedik kép is. Bár nem lesz szagszerü. Ezen az indikátoron is a visszavert jel volt. De itt gyakorlatilag a spekrumot lehetett értékelni. Innen és a visszavert jel nagyságából tudtad megmondani a cél jellegét.
- Elso ketto kep az elfogo kezelo indikator kepet mutatja. Celkutataskor volt jelentosege.
- Kovetkezo ketto a revezeto kezelo munkahelye. De ez imitatoros kep, mert a valosagban soha nem volt ilyen tiszta. Itt harom savban volt kiteritve teljes doppler tartomany. A fenyes paca a cel.
- Hogy hol, azt nem tudom. Tobb heleyn volt ilyen.
- A masodik kep a K-3 kabinban a raketa onravezeto fejeinek kepe. A kulonbsegi es osszegcsatorna kepe. Mindket raketa kovetorendszere mar atvette automata kovetesre a celt.
- Harmadik kep. K2-ben az indito tiszt elotti kijelzo. A raketacsatornak visszajelzesei, felul pedig a MZ hatarai, cel, raketa jelei.
Erről a tapasztalatszerzés dologról eszembe jut egy kis rossz máj. Szerinted mi a fenének kell olyasmivel tapasztalatot szerezni, amit hamarosan kicseréltek. A 104. ezred a következő évben megkapta az SZ-75 M3 Volhovokat.
1-2. A K2-ben (valahol van róla egy kép van egy )-14 kihelyezett indikátor, amit a formája miatt vödörnek (ВИДРО) nevezték. Ennek az indikátornak kb. 30 cm volt az átmérője, tehát nem arról volt híres, hogy milyen részletesen lehetett volna tanulmányozni a légihelyzetet. Mindkét kép ennek az indikátornak a képe, a felső PPI üzemmód, az alsóra már nem emlékszem.
3-4. A két indikátor a K2-re emlékeztet, de itt is inkább passzolok.
1. Azt gondolom, ez vagy a K9-ben, vagy a harcállásponton a P-14 kihelyezett indikátora.
2. Ez a kép emlékezetem szerint a K3-ban készült, ezek az AUGN (önrávezető fej) indikátor képei. SZ-200 kolléga pontosabbakat tud erről, hiszen az övé volt.
3. Ez a K2-ben az indító tiszt indikátora, de hogy éppen milyen üzemmódban van, azt ne kérdezd. Az emlékeim szerint a felső kitérítésen a Volhov APP műszeréhez hasonló rendeltetésű dolog van.
Én ezeket az adatokat az SZ-75 M2 Volhov (ez volt itt először) technikai leírásából tudom. Éppen eleget vizsgáztam belőle, hogy ne felejtsem el soha. Az M3 Volhov adatai sem nagyon változtak ehhez képest, hiszen a fő változás a TV volt és az 5JA23 rakéta.
V M-ról azért azt tudni kell, hogy amikor én a rendszerbe kerültem, ő már akkor is meglehetősen régen a Veszprémi 1. hadtestnél dolgozott a kiképzési osztályon. Az osztályokhoz csak ellenőrizni járt, és olyankor természetesen neki volt igaza. Ám az igazi "szakemberek" időnként megkérdőjelezték a dolgait.
Ja. Az a földi lövészet kb. úgy nézett ki, hogy az egyik rakétának nem indult be az utazóhajtóműve, így miután kiégett a starthajtómű, ballisztikus pályán repült, ameddig tudott. A rakéta gazdája szidta is a technikai osztályt, hogy biztosan nem töltöttek a rakétába "O" anyagot. Az meg az én válaszom volt, hogy akkor viszont 10 kilométeren volt egy hatalmas "O" anyagos hordó, amit eltaláltak, mert a hatalmas narancssárga füstöt a saját szememmel láttam. Én szerencsére a PV kabinból az összes rakétaindítást láttam. Még az éjszakai indításokat is. De földi lövészet... Hát végül is... földre lőttek.
Miből gondolod, hogy az a kismagasságú felderítő komplexum lerontja a mobilitást. Nem kell alá semmi más, csak némi kerék vagy lánctalp, és máris mehet. Kábelezni meg ugyebár nem feltétlenül kell, hiszen a mikrohullámú kapcsolatot már régen kitalálták. A KUB is így működött.
Más: lehet, hogy kissé téveszted a dandár szerepét ebben az esetben. Hogy nálunk a dandárnál volt felderítési lehetőség, az egy dolog. (egyébként sem az övé volt, hanem egy Rt. századé.) A dandár szerepe elsősorban az, hogy a bárhonnan származó - a légihelyzetre vonatkozó - információ alapján vezesse az alárendeltek harcát. Hogy a kismagasságú felderítő komplexum a dandárnál lett volna? Gondolj bele, hogy minek. A dandárnak inkább nagy távolságra kellett látnia, mint kismagasságra. Persze egyik nem zárja ki a másikat, mert az AVR (PORI ↔ Vektor) egyik előnye az volt, hogy a Rt. alakulatnál látott célról - származzon az akármilyen lokátortól - azonnal információ volt nemcsak a dandárnál, hanem az osztályoknál vagy ütegeknél is.
A földi lövészettel kapcsolatban: VM könyvében szerepel, hogy a SZTRELBA-82-n a 104. ezred tapasztalat szerzés céljából földi célra is hajtott végre lövészetet...
Na várjunk csak. A rakéta látja a célt? De mi alapján. Ha az infra kisugárzást észleli, akkor az passzív önirányítás, az csak a közeli hatótávolságú eszközöknél használható. Ha valami olyan visszavert jel az irányítás alapja, amit maga a rakéta produkál, az az aktív önirányítás. El tudjátok az képzelni, hogy egy nagy hatótávolságó rakéta fedélzetére mekkora teljesítményű adóberendezés kell? Gondoljatok bele abba, hogy ha feltételezünk egy 100 km ferdetávolságot, annak legalább a kétszerese, de inkább két és félszerese a felderítési távolság. Ez az arány a Vegánál 600/255 kilométer volt. Én egyszerűen nem hiszem el, hogy az a rakéta mindenféle földi alávilágítás nélkül látná a célt. Mert az már vagy teljesen passzív vagy teljesen aktív önirányítás lenne, arról meg a véleményemet most olvashattátok. Szerintem - bár pontos információim nincsenek, és ez az angol rövidítés sem mond semmit - az SZ-300 is félaktív önirányítású, mint a Vega. Mindazonáltal valami információ azért ott is volt a rakétáról, hiszen ott volt a KRO antenna (Контроль радио ответчик bár hogy pontosan így kell-e írni?) amin a rakétával történő kapcsolattartás ment. Bár erről már SZ-200 kolléga többet tudna mondani.
