Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Annak idején a lengyelek meg akarták venni a Vegát, cserében átalakították volna az összes Nyevánkat mobillá. Csak valami miatt nem jött össze a biznisz. A Vega kábeleit sem tudtuk kibányászni a helyükről, meg azt hiszem, az orosz is beleköpött a boltba.
A KUB igencsak fogós ellenfél zavarási szempontból.
Szerintem egyetlen szomszéd ország sem tudná (beleértve magunkat is) eredményesen zavarni a rávezetését, az ütegeket alacsonyan támadni (25m alatt) pedig egyrészt nehéz, másrészt az Iglák miatt öngyilkosság is egyben.
Még ehhez a bámészkodó témához hzzátartozik, hogy amikor a Vegát 1986-ban letelepítettük, akkor rendkívül nagy volt az érdeklődés a környéken. Ráadásul a tüzelőállás nyugati kerítésétől néhány 100 méterre ott húzódott egy műút, ami a Bernátkúti és Mélykúti börtön előtt ment el. Ott nem volt semmi korlátozás. Amikor Mezőfalván megjelent az első technika, akkor rengeteg diplomáciai kocsi mászkált arra. Mi meg különféle bokrokban, szalmakazlakban katonákat bújtattunk el, akik fényképeztek minden arra járót. Amatőr fotósként ezeket a katonákat én tanítottam meg fényképezni, és a kész képeket is én dolgoztam ki. (Az elhárítással a kapcsolat alapja az volt, hogy az alakulat akkori elhárító tisztje a főiskolán osztálytársam volt. A "fogással" sok mindent nem lehetett csinálni, de egy - egy fényképpel már lehetett a "diplomáciai" tevékenységet bizonyítani, és akkor már lehetett balhézni.
Annak idején a Pilisen is folyamatosan figyeltük Dobogókőt.
Az ilyen vizuális kíváncsiskodás egyébként sok kárt nem okozott. Az igazi titok meg nem az volt, hogy ott mi van, hiszen az műholdról is látható volt. Az igazi titok a komplexum frekvenciája volt. Legalábbis előttünk. A pontos frekit csak saccolni tudtam, mert bár volt frekvencia mérő műszerem, de annak csak az osztásait ismertem, a pontos értékeket nem. A műszer gépkönyve Veszprémben volt. Azzal a műszerrel egyébként egyszer fogadásból megmértem a komplaxum frekvenciáját 300 méterről. Ha 1982-ben lett volna annyi eszem, akkor Moszkvából hozok egy olyan műszert, ugyanis kint lehetett kapni. Mekkora balhé lett volna belőle, ha kitudódik.
Mi van most??? KUB (ami ugye funkcióját tekintve csapatlégvédelem) és ugye a "híres" Mistral.
A dandárt meg kellett volna tartani még, amíg ki nem tudjuk váltani .
Nyílván egy ezredet fenntartani olcsóbb mint egy dandárt, és a KUB igencsak fogós ellenfél zavarási szempontból.
Attól még hogy a ruszki csapat légvédelmi eszköznek minősítette, képességeit tekintve valahol a Nyeva környékén van, csak zavarvédelme több nagyságrendekkel jobb.
Az osztályhoz tartozó Iglák jó védelmet jelentenek, szóval ha csak egy egység maradhatott meg (pénzügyi okokból), akkor logikus a mobil KUB-ot megtartani.
Nekem már cca. 15 éve nincs rálátásom a dolgokra, de egy ország légvédelme szerintem elsődleges. Mi van most??? KUB (ami ugye funkcióját tekintve csapatlégvédelem) és ugye a "híres" Mistral.
A dandárt meg kellett volna tartani még, amíg ki nem tudjuk váltani .
Bár a címzett nem én vagyok, mégis magamra veszem a kérdést.
Ahol csak a légvédelemnek valamilyen objektuma volt, ott különleges rendszabályokat vezettek be a "megfigyelés" ellen. Nem is a polgári bámészkodókkal volt a gond, hanem a diplomáciai testületek és a külföldi cégek embereivel. Minden szolgálati helyen ott voltak a DT-s és CK-s rendszámok felsorolása, így azonnal tudtuk, ki járkál ott. És akkor hamar mentek a különféle "jegyzékváltások".
Amikor még létezett a táborfalvi osztály, akkor történt a sztori. A 4-es útról lekanyarodott a DT-s kocsi (olasz) és tartott az osztály felé. Ám az egyik kapus katona eléjük robbant a gépistvánnal, és feltartóztatta őket. A többi kapus meg egy előre odakészített Csepel ponyvával leborította őket kocsistól. Igazából nem csináltak velük semmit, csak nem tudtak elmenni, mert nem láttak. Másként feltartóztatni őket marha nagy szabálytalanság lett volna. Végül is a diplomatákat a szorult helyzetből a katonai elhárítás és a külügyminisztérium embere szabadította ki. Mi egyébként a katonai elhárítással álltunk kapcsolatban, így nekik kellett jelenteni.
Mikor 1981-ben felköltöztünk a Pilisre, akkor a kartografált kilátó már ott volt. Azt a 70-es években építették rengeteg másikkal együtt (Csillagászati sokszögpont) Ám eleinte harcolnunk kellett a kirándulókkal, ugyanis az országos Kék Túra egyik pecsétje ott volt a toronynál, és a kirándulókat a kerítésünk nem nagyon zavarta. Az őr és az őrkutya már annál inkább. A sárkányrepülősökkel is meggyűlt a bajunk, mert a kerítéstől Budapest felé 50 méterre volt a Pilis legjobb ugróhelye.
Hogyan tartottuk a kapcsolatot az orosszal. A mi szintünkön sehogy. Persze ez nem igaz, mert minden magyar alakulatnak volt valamilyen orosz testvéralakulata. Ha nem volt szakmabeli, akkor valami más. Hivatalosan ez úgy ment, hogy az egész magyar honi (nem kivonuló) légvédelmet a Sziklán keresztül a Kijevi EFEF harcálláspontról irányították. A magyar Szikla csak abban az esetben irányított volna, ha csak valami helyi jellegű konfliktus lett volna.
Összességében nem tudtuk, hogy hol, milyen orosz alakulat van. Csak akkor, ha a jelenlétnek nyilvánvaló külső jelei voltak. Na meg a testvér alakulatról is tudtunk.
"Ha csak a közepes komplexum (SA-2 Volhov) ellen kell tevékenykedni, akkor is a következő frekiket kell lefogni:
Volhov rávezető lokátor G sáv (ε antenna)
Volhov rávezető lokátor G sáv (β antenna)
P-18 felderítő lokátor A sáv
P-15 felderítő lokátor C sáv"
Szép dolog az a rendgeteg frekvencia, és ezek valóban a felderítéskor rendelkezésre is állnak. Ám a rávezetéshez csak a felső kettő a jó. Na persze ha mind a négyet lefogták, akkor még mindig nem volt baj. Valahol valamilyen rádiólokációs informásió biztosan volt, és akkor már a teljesen zavart osztálynak is ki lehetett adni AVR-rel. És akkor ott volt a TV.
"Budapestet 12 osztály védte (6 közepes, és 6 kicsi), vagyis legalább 24 frekit kellett volna elnyomni, hogy a rávezetést zavarjuk. Ha pozíciónkat is rejteni akarjuk akkor az már 48 freki."
Éppen erről beszéltem korábban, hogy ha minden eszköz a mi kis légvédelmünket zavarja, akkor esetleg előállítható olyan zavarsűrűség, ami már gondot okoz. Ám ha itt akkora zavarsűrűséget csinálnak, akkor mi jut máshová.
"A 600KW-al adó Dvina pl 12 mérföldről már "átégeti" a B-52G zavarását, egyszerűen nincs elég teljesítmény a fedélzeten..."
A Dvinának viszonylag gyenge volt a zavarvédelme, viszont már akkor is alkalmaztak különféle harceljárásokat, amivel valamit lehetett csinálni a zavarás ellen. Valahol korábban lerajzoltam az indikátoron a zavarás megjelenését. Ha csak azt veszitek, hogy az akitív zavarások többsége a távolságmérést teszi lehetetlenné, de a szögeket akkor is lehet mérni. És a Dvinának is alapvető rávezetési módja volt a HP (hárompont) rávezetési módszer. Na és arról nem is beszélve, hogy a Dvinán ott volt az optika. Én már követtem vele utasgépet 60 - 70 kilométeren.
"Ráadásul az integrált irányítási rendszernél (Budapesten 1981-től) még nehezebb a támadó dolga:
Ha lefogja a rávezető lokátorok frekijeit, azok passzív módban elég jól ki tudják háromszögelni ahhoz, hogy vizuálisan (TV) lehessen rakétát indítani."
Nem kellett a pozíció meghatározásához háromszögelni. A Vektor és a Szenyezs akárhonnan származó rádiólokációs információ esetén pontos célmegjelölést tudott adni. És akkor megint csak ott volt a TV. A TV segítségével az osztály önállóan is rá tudta vezetni a célra a rakétáit HP rávezetési móddal.
Távcsővel hiába figyeli meg. Attól még, mondjuk a frekiket nem fogja ismerni. Esetleg a bontás-telepítés idejét, ill. a disztlokáció helyszínét ismeri meg. Persze ez sem jó.
Ennyire azért nem volt rossz a helyzet (SZDC) ill. a dandáron, ill. ezredeken belűl elhelyezkedő osztályok átfedése komoly fegyvertény volt. Lásd. A Bp.-i lérak DD. kettős gyűrűvel védte a fővárost. Külső gyűrű Volhov, belső gyűrű Nyeva.
Régóta meg akartam kérdezni, hogy mit csináltatok a 80-as évek végén a polgári bámészkodókkal. Nyilvánvalóan egy VEGA rendszer telepítése nem maradhatott titokban mindenki előtt, és biztosan volt már akkor is néhány szaki, aki mondjuk távcsóvel, vagy más eszközzel szerette volna megfejteni a titkot.... :)
Volt-e erre vonatkozóan nektek különleges szabályzat. Jelenteni a rendőrség felé, egy kis megfélemlítés, netán komolyabb intézkedés?
És mondjuk volt-e arra precedens, hogy egyértelmű kémkedést füleltetek le.
Nem csak Mezőfalván, hanem máshol is...
Én már csak az enyhe időszakra emlékszem a 90-es ével elején, amikor az Urak-asztalán láttuk heverészni a sok kiskatonát, és igazából nem zavarta őket az, hogy ott vagyunk. A neten a geocaching.hu-n olvastam ennél sokkal erősebb fellépést is, de az a nyolcvanas évek elején volt.
Jómagam egyszer Zsámbékon már a kiürítés után szívtam egyet.
Nagyon érdekelt, hogy mi lehet a kerítésen túl, láttam a kiírást, hogy honvédségi terület, de mivel már nem láttam a lokátort, meg az álcázott a rakétákat így bementem az egyik fedezékbe. Pechemre, pont akkor volt ott egy tiszt, aki a családjának éppen nosztalgiát tarthatott. Elég rendesen leszídott, én akkor kb 18-voltam. És nagyon nem értettem a szigorú eljárást. Felírta az adataim aztán kiküldött.
Anno még 1988 körül voltam Apámmal Zsámbékon, távcsóvel néztük a technikát...
És akkor nyolcévesen, nagyon izgalmas volt látni a sok álcahálót. Apám javasolta, hogy megy ez katonáéknál jobb lesz ha elhúzzunk minél előbb. Így is tettünk.
A nagy titok a Pilis volt, oda a bázis aktívidőszakában sajnos nem jutottam el.
Sokat kirándultunk, és a mászkálós gyaloglós körökben elég jó híre volt.
Sokan említették, hogy érdemes kikerülni, mivel úgyis elzavarnak...meg nem tudják mi van ott....
Amikor 98-ban először megnéztem a Pilist, tél volt, és tömör köd, olyan mint amiről a Volt tüzér írt (Kraz tetején bekapcsoltátok a lámpát és gyalogolni kellett előtte, hogy lássatok és szembjövővel ne ütközzetek), szóval óriási köd volt, és csak a lokátor földpúpja látszott ki. Magyarul úgy ültünk a bázis tetején, hogy csak mi lógtunk ki a "tejföl-tengerből":) Bazi jó volt.
Sajnálom, hogy nem láttam élőben a rendszer munkáját....
Ami mai napig is nagyon úrja az oldalam, hogy a magyar néphadsereg miként tartotta a kapcsolat a Ruszikkal.
Bicske és Szárliget között a nagyapán tesója vett egy erdőt, és egyszer kivitt.
És igen meglepődtem. Hatalmas termek a földalatt, nem nagyon magasak, de mindenütt szelvényes megoldás, mint a metróban. Sok ilen terem van, és némelyik nagyon hosszú, lámoatesteket nem is láttunk sehol a bázis területén. A bázison a Földmérés úgyanúgy betontornyot épített, mint a Pilisen, és Panoráma ilyesztő. A beton szintetzési kilátó teli van orosz felíratokkal, név, város, évszám...
A termek telis tele számítógép munkahelyekkel, töménytelen telefonkábel, és egy rakás jó alkar méretű nagyfesz kábel.
Ivánék onnan anno mindenkit elzavartak.
Szerintetek honnan a szurtosból lehetne megtudni, hogy mi volt ott?
Egyáltalán nektek magyar tiszteknek volt-e fogalmatok arról, hogy Budapest környékén milyen szovjet egységek államásoznak...
A mai ismereteid szerint szerinted milyen hatásfokkal lettek volna képesek zavarni a a lérakos egységeinket a NATO erői mondjuk a 80-as években.
Legnagyobb gond a zavarás szempontjából a légvédelmi rakéta ezredek széles felderítési frekvencia tartománya.
Ha csak a közepes komplexum (SA-2 Volhov) ellen kell tevékenykedni, akkor is a következő frekiket kell lefogni:
Volhov rávezető lokátor G sáv (ε antenna)
Volhov rávezető lokátor G sáv (β antenna)
P-18 felderítő lokátor A sáv
P-15 felderítő lokátor C sáv
Vagyis egyetlen osztály 4 frekvencián tud felderíteni.
Budapestet 12 osztály védte (6 közepes, és 6 kicsi), vagyis legalább 24 frekit kellett volna elnyomni, hogy a rávezetést zavarjuk. Ha pozíciónkat is rejteni akarjuk akkor az már 48 freki.
Másik probléma, hogy megfelelő teljesítménnyel kell zavarni, ahhoz hogy elnyomjuk a gép felületéről visszaverődő jelet.
A 600KW-al adó Dvina pl 12 mérföldről már "átégeti" a B-52G zavarását, egyszerűen nincs elég teljesítmény a fedélzeten...
Ráadásul az integrált irányítási rendszernél (Budapesten 1981-től) még nehezebb a támadó dolga:
Ha lefogja a rávezető lokátorok frekijeit, azok passzív módban elég jól ki tudják háromszögelni ahhoz, hogy vizuálisan (TV) lehessen rakétát indítani.
Mi van akkor ha az ellenséges géppár olyan közel repül, hogy a lokátor egy célnak méri. Gondolom ilyenkor a rakéta az energiaközpont azaz a két gép közé repül. Ilyenkor elképzelhető, hogy a két rakéta elrepül a gépek között, illetve hogyha már elég közel repül, hogy csak az egyiket mérje akkor már nem tud "ráfordulni" a közelség miatt?
