A talajszondás hőszivattyú szerintem ügyes kompromisszum. Hűt, fűt, nem igényel nagy tömegű anyagot, és viszonylag egyszerű. Kár, hogy viszonylag drága, ami szerintem csak azért van így, mert nem gyártják elég nagy sorozatban. A levegő hőcserélős sokkal olcsóbb, pedig szerkezeti szempontból nem sokkal egyszerűbb.Az új házunkban talajszondás van, mert tetszett, hogy keveset fogyaszt és csendes. De a megtérülése kérdéses.
Igen, emlékszem a képekre, a pincében egy kisebb helyiségben (talán sacc. 5mx3mx2.5m?) lett megépítve, olyan körül lehetett a térfogata. Ami persze minél nagyobb, annál jobb (energiamennyiség és a hőveszteség miatt is).
Igen tudom, en lattam szemelyesen is a rendszert. Egyebkent ha emlekeim nnem csalnak 50m3 korul volt a tartaly, de lehet mar rosszul emlekszem .Az nem tul nagy szezonalis tarolonak, passzivhaz kategorianal talan osszejohet ugy ahogy. de irdatlan szigetelessel kell ellatni.
Kösz az infókat! A weboldalán szépen össze volt szedve az építése, h mikor mennyi energia került hova, le kellett volna menteni.. még ezek mellett a problémák mellett is működött a fendszere.
Tegyük hozzá, h hőszivattyú is volt benne, h több hasznos energia elférjen ugyanannyi vízben.
Az emberi értelemnek még van valami szerepe, bár egyre kevesebb. A világ abba az irányba megy, hogy a buta ember véleményét felértékeli, egyszerűen azért, mert sokkal több van belőle. Ennek én nem óhajtok tapsolni.
háát? ahoz kevés.... bár szükségből megteszi, én fakír módjára, következetesen hideg vízzel zuhanyzok télen is, nyáron egyértelmű. De borotválkozást, mosogatást nehéz ügy lenne. )-:
A fűtéshez is fencoil kell szerintem ha hideg van kinn, nagy a hőveszteség.
Meg kellene szervezni a pet és más efféle palackok szelektív gyűjtését, azokban tárolni, az adná a felületet a hőcserélőt. kb egy garázs méretű építmény kellene kb egy 150m2 körüli családiházhoz.
Nagyon pontosan, 34.1 fok ha jól emlékszem, ha magasabb hűmérsékleten kristályosodik az nem hidrát lesz és nem fog újra feloldódni.
a forró levegő felmelegíti a kőzúzalékot, mivel itt nincs víz aminek a forrása korlátozná a hőfokot, akár 100 fok fölé is mehet
100 fokos víz 30 fokra hűtve 70*4.2= kb. 300kJ Pl homok 0.8 * 300 fok = ? kJ
De akkor ám sokkal nagyobb napkollektor kell mert a visszasugárzás a hőmérséklet 4. hatványával arányos, tehát annak sokkal rosszabb a hatásfoka, a hővezetés veszteség is sokkal erőteljesebb. a víznél nincs jobb energia tároló.
A glauber só halmazállapot váltása esetleg ami meggondolandó. De az csak 34 fok, se több se keveebb amin működik.
Illetve ha levegőn akarod száéllítani azt a hőmennyiséget, amit egy vizes rendszernél mondjuk 3/4 colos csövön el tudsz szállítani - na az sem egyszerű móka méretben és levegőmennyiségben. Kiszámolhatod hogy ha mondjuk 1 liter víz 1C emeléséhez elhasznált energiát levegőmennyiségben kell megvalósítanod, akkor ez hányszoros térfogatot/mennyiséget jelent - és ne feledjük ekkor felület arány a hőátadáshoz is kell hogy fel tudja venni azaz egy hatalmas bazi nagy rendszert kapsz a vizeshez képest.
(Egyébként volt már ilyen kísérlet a történelem során jópárszor, nem csak kővel, hanem pl fázisváltásos anyagokban tárolva stb).
- ahhoz hány m vastag szigetelésre lenne szükség, hogy ne sugározza le a környezetének (legalábbis ha hosszabb távú hőtárolás a cél) és ez mekkoea térfogatú szigetelést is jelent és milyen árat
- mekkora légszálltyású ventilátor rendszer kellene hogy ezen a "kőtömbön" átnyomja a levegőt, mert ha csak úgy belapátoljuk valahová a köveket azok át nem nyomja magát a levegő főleg ilyen méretben
- mekkora kollektor méret hogy érdemben működjön
-
-
....
Anno Németországban voltam egy szezonális vizes tárolóban marha jól kitalálták és működött is alapvetően. Egy baj volt vele, többe került mint maga a ház amit ellátott energiával - ez utóbbi nem volt annyira érdekes mert referencia rendszernek készítették.
Sajnos az a projekt azért pár sebből vérzett. Alig volt néhány centi pl a tartály alján szigetelésnek. Illetve későn készült el, nem tudta rendesen felmelegíteni a rendszert, mert valamikor ősszel indult el a játék. Utána meg már nem volt alkalma.
Ráadásul a tartály rosszul volt méretezve statikailag, kihasadt és eresztett több helyen is, vissza kellett volna bontania rendszert. Ezt onnan tudom, hogy ismertem azt az embert aki szerelte neki.
A viz a leghatekonyabb es legolcsobb energiatarolo, egy kobmeter ko kevesebbet tarol es tizszer annyiba kerul. A levego meg akkor kerulhet szamitasba ha a vizben tarolt hot tovabbitani kell a lakasba. Egy kobmeter ivoviz talan kb 20 forint ha nem eresztjuk vissza a csatornaba, a kevesbe ivoviz tan 50-100 forint lehet, ennel.meg a tormelek is dragabb.
((Az akkutechnika mai fejlődését tekintve 10 éven belül valószínűleg az akkus tárolás lesz a legolcsóbb...))
Szerintem nem, kb itt a határa ahol most van. lehet, de nem így, hogy egy berendezésben van a töltés és kisütés, inkább energia tároló üzemnek nevezném mint akkumulátornak.
Egyébként ha az elmúlt 50 évben ugyan ekkora költséggel de fele ennyi ház épült volna, azok lehenének olyanok is amiknek se kéménye nincs, se bekötve bármilyen külső energia ellátó rendszerbe. Akkor is 3 szorosa lenne az egy főre eső lakóterület az előzőhöz képest amiben pedig boldogság lakott már úgy is. (-:
Jellegzetes összeesküvés elmélet. Így tudta a postakocsi lobby megakadályozni a vasút elterjedését, a vitorlás lobby a gőzhajóét, a gázvilágítás meg a villanyt. Vagy mégse?
A németek iszonyatos pénzt tettek eddig is megújulóba. Megakadályozta az olaj- vagy atomlobby? Egy fenét, a zöldek voltak erősebbek a gazdasági érdek ellenében is. Pont egy ennyire jó, környezetkímélő, ráadásul szerinted olcsó lehetőséget hagynának ki?
Rohadt drága, ekkora kiadásra még nem szánták el magukat, ennyi.
De meg egy az egyben elhitted, hogy olcsó, csak mert ezzel hülyítenek.
olyan modellben gondolkodtam, hogy napkollektor a tetőn, ami levegőt tud áramoltatni, tehát nem víz vagy olaj van benne, hanem levegőt tud beszívni
a pincében, vagy egy külön földbe ásott, becsövezthető térben kőzúzalékot kell elhelyezni (kb mint ami a vonatsínek mellett van)
ezt át tudja járni a levegő, elég nagy lukak vannak a kövek között
a napkollektorból származó forró levegőt egy ventillátor erre a kőzúzalékra irányítja, egyúttal ez a ventillátor gondoskodik a kollektorban az áramlásról
a forró levegő felmelegíti a kőzúzalékot, mivel itt nincs víz aminek a forrása korlátozná a hőfokot, akár 100 fok fölé is mehet
a fűtési szezonban meg fordítva, a csövezésen keresztül levegőt kell a lakótérbe húzni a fentillátorral, a hideget vagy kívülről kapja, vagy azt viszont a lakótérből bejuttatni a zúzalékra
**********
pneumatikus hajtás kiegészítése, pl kisvasúton közlekedő sínbusz jellegű gép, vagy közúti busz
a sűrített levegő még nagy nyomáson nem egyből a légmotorba/munkahegerekbe kerül, hanem előbb tesz egy kört a tetőn elhelyezett kollektoros csapdákon keresztül, és így az expanzió előtt 70-80 fokra melegszik, innen kezd lehűlni - a napkollektor által behozott hő jó hatásfokkal munkává alakul, nagyobb erővel nyomja a munkahengert a melegebb levegő
ehhez ugye nagy tetőre van szükség, ezért a busz jelleg
Csak jelzem, hogy a topikon régen jelenlevő, és sajnos azóta elhúnyt Bence60 egészen konkrétan megépített egy évszakos melegvíztározót, és nagyon nem volt százezer m3-es, sőt ezer m3-es sem. Ha emlékezetem nem csal, egy egész évet nem szolgált ki (persze nem is kell, mert igazából a téli felhős időket kell kiszolgálnia).
Próbáltam megkeresni a neten az oldalát,ahol a kísérleti projectjét dokumentálta, de sajnos nem találom.
Gazdasagos dolg pl a napkolleektor, ha epp nics nyari napsutes akkorvis felmepegiti khbot fokkal a csapvizet, eschusz szazalekkal.kevesebb energia kelp a melegvizgyartashoz. Es meg tarolni is lehet a melegvizet, egy szaz literes szigetelt tartalyban egy napig, egy tiz koeteresbenntiz napig, egy ezer kobmeteresben meg szaz napig, szazezer kobmeteresben meg egy evig is. Az ezer kobmeteres tartaly iszonyu nagy kb egy tiz meteres elhsszusagu kocka, ezt azert eleg sok.helyre el.lehet helyezni. A el k elonye a is llektornak hogy tan tizedebe kerul.a napelemnek, es annak 10-20%- os hatasfoka helyett a beeso napenergia 70-80%-at hasznositja.
Németországban úgy nőtt duplájára az áram ára a megújuló miatt, hogy szenet meg orosz gázt égetnek. Ezt a szenet meg gázt kellene kiváltani gyenge hatásfokkal termelt hidrogénnel. Mit gondolsz, mit tenne ez az árakkal?
Meg lehet csinálni, de ehhez reálisan kell mérlegelni. Fel kell hagyni a hülyítéssel, hogy olcsó. Nem olcsó, de kifizethető, ha úgy dönt a társadalom. Műszaki szempontból nincs akadálya.
Inkább leviszi az átlagárakat, kiegyenlíti a termelést.
Meg vagyok döbbenve, mennyire elszakadtál a valóságtól. Ha valami megéri, könnyedén összeszedik a pénzt, és megépítik. De nem teszik. Szerinted ez véletlen?
Dehogynem. Mit gondolsz, miért nem csinálják? Azt hiszed, te vagy az első, akinek eszébe jutott?
A megújuló jelenleg kimazsolázza a legjobb részt, akkor ad el, mikor van mit, és teljes áron. Nem veszi viszont ki a részét az ellátási kötelezettségből. Azt a többi erőműre hagyja, oldják meg mások. A többinek kell vállalni a kapacitás fenntartását, a kihasználatlanságot akkor, mikor éppen van megújuló, a fenntartási költségeket, mindent.
Ha ezt teljesen a megújulóra terhelik, üzemanyag előállítással, erőművekkel együtt, abszolút minimum hogy háromszorosára nő a villanyszámla, de inkább ötszörösre.
Megjegyzem, hogy a műszaki fejlődés történetében nem volt jellemző, hogy lemondtak volna egy olcsóbb technológiáról egy drágább javára. Az volt a jellemző, hogy új találmányokkal új lehetőségek nyíltak meg, és az új akkor szorította ki a régit, mikor árban is versenyképessé vált.
