A diónál más a helyzet, ez éppen kivétel. Ennél az ideális metszésidő a szeptember. Lehet, hogy fog folyni egy kicsit a leve, de az nem árt neki. Most is csinálhatod.
Ha majd el akarsz járni alatta, akkor a legalsó hajtás feljebb legyen, mint a fejed. (Különben akadályoz, vagy később kell levágni.)
Értem, köszi szépen ! :-) ..de ... nem lesz baj abból ha most csinálom ? Valamit olvastam , hogy csak addig lehet farigcsálni a fát, amíg nem indul be a nedvkeringés.. vagyis, március elejéig kb .
Üdv mindenkinek ! Március közepén, kiástam ezt a kis diófát a határban és elültettem az udvaromban.. igyekeztem mindent szakszerűen csinálni az átültetéssel. A rügyek szépen nőttek és duzzadtak...aztán megjelentek a hajtások.. De valamiért, mintha leállt volna a fejlődés... A képeken látható hajtások, szinte semmit nem nőttek, nem fejlődtem már egy hónapja lassan... Mi lehet a baj ? Locsolom is a tövét rendszeresen, az aszály miatt.. minden Héten.
Ez nem hangzik jól :( Az idei évet még meglátjuk, nagy reményeim nincsenek, lenne termés szépen. Az a gáz, hogy a mi óriási diófánk (12-13m magas és még szélesebb) adja a ház klímáját, azaz hiányozna, ha ecetes fűrésszel kéne 10 centi magasan "megmetszeni". A tavalyi termés igencsak fáradságos melóval való mentése keserves volt, kicsi lett az "ép" dió kihozatala, bele is fáradtam.
Mostanában, nagyon reklámozzák a pekándiót. Sajnos, ahhoz, hogy teremjen 2 fát kell ültetni.
A fajták eltérőek, vásárlás során még az eladók sem nagyon tudják, melyik milyen fajta. Nálunk,
nincs is nagy hagyománya a termesztésének. Az idő fogja eldönteni, hogy mennyire sikerül honosítani. Írják, mondják, hogy nincs kártevője. Meddig? Nekem is van 2 fám, 7év után hozott pár
termést, közel sem annyit amit egy normál diófa hozhat. A termőre fordulási ideje is túl hosszú. Tiz-tizenöt év után mutatja meg, igazán mennyit is terem isten igazából. Szereti a vizet, sőt meghálálja a rendszeres öntözést. Az idő fogja eldönteni, hogy mennyire honosodik meg nálunk. 25 rendes diófám
van, mind különböző fajtájú, ami a semmibe megy. Egy világ omlott bennem össze, amikor láttam a munkám a semmibe megy. Nagy anyagi áldozattal válogattam össze a különböző fajtákat,és most
tessék, mind az enyészeté. Nekem marad a kettő pekándió fám, és a remény, hogy talán később
szebb napokat is is megérhetünk, mi a diótermesztők népes tábora!
Iden is probalkozom diooltassal, iden eddig kb 65-70-et oltottam be (3 reszletben), de sajna eleg gyer az eredes. Modszer zoldbe fas, ekoltas, csak csipesz, oltoszalag nem, 5 literes PET palackban, szelloztetes, para es homerseklet kb rendben (radiatoron vannak, januar kornyeken volt, hogy a palackokban kb 30-31 fok is volt...nem idealis, de jobbat nem tudok egyelore itthon). Iden eddig 8 eredt meg, ebbol 3-nak mar annyi...mindegyik esetben szinte hirtelen elkezdtek lekonyulni a levelek, majd szep lassan fonnyadas es szaradas. Jelenleg van 4 ami kb jonak nez ki, de gyanitom, hogy nem mindegyik marad meg. Egyiknek egyik felen az oltocsap aljan van egy sotetbarna folt, ami novekszik..., valoszinuleg szaradas, de ennek ellenere a dio szepen novekszik.
Kerdesem az volna, hogy valoban szaradas lehet vagy valami betegseg? Meg lehet-e allitani ezt novekvo barna foltot, szaradast valahogy?
A többi károsítóval, betegséggel elvoltunk, ha nem fagyott el a termés, lett több évre készlet. Egyébként tavaly is a tavalyelőttit ettük, és ha nem romlik meg, elég lesz erre az évre is, annak ellenére, hogy nagy része fekete volt. Nagy munka volt levakarni, de megérte.
A permetezés házi kertben a diófák mérete miatt se jön szóba, egy nagy diófa permetezésekor beterítenénk szinte az egész kertet, a szomszéd kert egy részével együtt. A mi fánk majdnem teljes szélességében átéri a kertet, és szeretjük is, hogy ilyen nagy. Ha permeteznénk, a veteményesből se lehetne nyugodtan leszedni semmit, és persze veszélybe kerülne a kert változatos rovarvilága is.
Nem tervezzük, hogy áttérünk pekándióra. Amúgy azt nem is ismerem, azt hiszem, még nem ettem olyat. És nem tudhatjuk, hogy ha elterjed, nem kerül-e ide előbb vagy utóbb ahhoz is valamilyen kártevő.
Természetesen, a védekezés azért reménytelen, mert számtalan pottyantott diófa van, amit senki nem véd, a populáció így nagyságrendileg nem változik majd ettől. Hasznosak lennének a legyek ragadozói, a csapdázás, mikor már repülnek. A permetezés is azért kivitelezhetetlen védekezési forma, mert gyak folyamatosan kellen júliustól szeptemberig. Ott van még a dió más károsítója, betegségei, tehát sok mindentől kellene védeni a diót.
Ez elvben igaz, és valamit nyilván gyérít, de csak akkor lenne igazán hatásos, ha minden fa alatt megcsinálnák. Nálunk mikor megjelent, és nagy károkat okozott, előző évben a teljes termés lefagyott, a szomszédban is, tehát biztosan nem a saját fánk alól bújtak elő a kártevők.
A takarás van, ahol megoldható, van, ahol nem. A szomszédban nyírott gyep van alatta, nálunk be van ültetve az alja mindenféle növénnyel, van ott medvehagyma, mézbogyó, ribizli, mahónia és egy csomó egyéb dísznövény, nem fogom ezeket a bizonytalan eredmény kedvéért föláldozni. Az se fogja elrondítani a kertet, ahol az árnyat adó fa alatt üldögélnek meleg nyári napokon. És az út menti fák alatt sem fog takarni senki.
Én reménykedem, hogy nem lesz nagyobb kár, mint tavalyelőtt (tavaly egyébként is alig termett a fa), és akkor marad elég, csak több munka lesz vele, mint a légy előtti időkben. Nálunk a spanyol csigák mennyisége is magától beállt az invázió után egy kezelhető szintre (mondjuk itt látom is, hogy sokan fogyasztják őket), hátha ezek se lesznek elviselhetetlenül sokan.
A dió alá terítsetek fóliát, hogy ne tudjon a kukac (nyű) a földbe jutni. Létezik két szer (Artis, Bora), amit a talajba dolgozva a nyű elpusztul, bio szer, nem méreg. A lazított talajből a tyúkok is kiszedegetik a mindenféle kártevőket. Sárga lapokkal a legyek gyéríthetők.
A légy számának pár év utáni csökkenését nem tudom megerősíteni sajnos, itt felénk jelent meg ez a kártevő 2013-ban, de a helyzet nem javult.
olvastam a linkhez tartozó bejegyzést. Nagyon tetszett a fecskék aktivitása, segítsége a buroklégy ellen.
Azt szintén megfigyeltem, hogy a sok vegyszerezés hatására amit a termőföldeken kiszórnak a környezetünkben lecsökkent a fecskék, cinkék, denevérek, stb madarak száma. Ez még azzal is összefügg, hogy sokkal kevesebb állatot tartanak vidéken mint korábban. Így a tápláléka pld a fecskéknek lecsökkent, következtében a
a létszámuk is erősen lecsökkent, és korábban kevésbé felszaporodó rovarok élik világukat.
Ezeket a madarakat, nem védik, szaporítják úgy mint a méheket, pedig most érezhető egyre jobban a hiányuk.
A poloska szagú szilvadarázs is a fecskék tápláléka lehetne, a az újabb cseresznyelegyek gyümölcslegyek, buroklégy...
A másik, hogy az új betelepedett kártevőket felfedezik-e több helyen is a fecskék?
Hallottam olyanról is, hogy ahol nem védekeztek a buroklégy ellen 2-3 év múlva csökkent a kártétel, mintha tovább vonult volna a légy új területek felé. Lehet, hogy akkor itt is a fecskék ténykednek?
Ezt többünknek lesz lehetősége megfigyelni, hogy valós-e, mert a magán fákat kevesen fogják permetezni.
Azokon az országrészeken ahol már régebben megérkezett a buroklégy csökkent e a kártétel
természetes módon? Van valakinek ilyen tapasztalata? Vagy ellentétes?
Az viszont aki árut termel az nem tud 2-3 esetleg több évet várni, hogy hátha megoldódik magától a
probléma, ezt is meg kell értenünk.
Ezért lenne fontos olyan kíméletes védelmet alkalmazni, amivel a legkevesebbet ártunk a kartevőink természetes ellenségeinek.
Hatalmas köszönet ezért néked, nagyon hasznos volt és egy csomó fölös ídőtől, kitérőtől és nem kevés pénzkidobástól megkíméltél itt sztem sokakat! :) Az ember csak bosszankodik és csodálkozik ezen a döbbenetes kártételen, s bevillan, hogy 8-10 éve szinte hallani sem lehetett ilyesmiről, amint azt egy másik topikban is kifejtettem:
Felvettem a telefont, és utána kérdeztem a területi képviselőknél a Mospilánnal kapcsolatban.
Amit kivettem a tájékoztatásból(és persze nem okvetlen hiszem el) :-) :
- Felszívódó hatása van, kontakt nincs
- Csak felfele a növény növekedésével áramol. ( Ezért mondták nekem korábban 6 éve, hogy jó a burgonyára, mert a gumóba nem kerül bele, lefele nem vándorol! Közben erre az engedély visszavonták rezisztencia miatt, nekem már az első próbálkozásnál csődöt mondott)
- Elsősorban a leveleken keresztül szívódik fel
- Termésbe alma, dió, már nem tud behatolni. Csak virágzásnál, vagy közvetlen utána.
Az alma viaszos bevonatán nem tud bejutni,a diónál a kopácson nem tud bejutni a belsejébe. A diónál ezt a védelmi hatást halottam más permetszerekre is, sőt általánosan.
Nincs egy lépéses megoldás. A talajban való gyérítés előnye, hogy viszonylag könnyen kivitelezhető és nem szívódik a növénybe (a rajzás gyakran elhúzódik szeptember végéig vagy tovább)
A Mospilan (az amerikai módszerrel kombinálva) sem fog teljes megoldást nyújtani, ugyanis a sok pottyantott diófát senki nem fogja permetezni. Meg Pista bácsi sem biztos. Egyébként az ipari védekezés valami hasonló módszerrel működik, hogy csalianyagba keverik a mérget és azt juttatják a fára.
1673 és 1672 bejegyzésekhez. Sokat gondolkodtam és kutakodtam a megoldáson burok légy ellen.
Artis vagy Bora.:
nagyszerű kezdeményezés. Még is, mi lesz a szomszédból berepülőkkel? 50 km-ert is haladnak egy év alatt újabb területek felé.
Nekem több fa is van, és két irányból jöttek, a terület közepe többségben ép volt, a két vége pedig erősen fertőzött.
Ha minden diófa tulaj megtenné akkor jó lenne, erre kicsi az esély.
Véleményem:Ez egyedileg nem megoldás. A szórvány fák kezeletlenek maradnak....
A sárga lapba akkor mentek bele, amikor már a diók "foglaltak" voltak.
Véleményem: Ez sem megoldás
Kontakt hatásúak:
Aki eddig nem permetezett, mert esetleg szerencsés volt és ellenálló volt a diófája a betegségekre, akkor ezekkel a szerekkel felborítja az egyensúlyt a rovarok világában.
Hasznosat és károsat is kiírt. A tapasztalatom, hogy ilyenkor a kártékonyak nagyon hamar visszaszaporodnak "legyőzik" a növényt, és Katicák Fülbemászók, Pókok pedig nem igazán kerülnek elő.
És akkor lehet permetezni innentől levéltetű ellen is, és még kitudja mi ellen. Ez így öngól!
Véleményem: Ez semmiképpen nem megoldás az én szememben
Felszívódó készítmények:
A nedvkeringéssel eljutnak gyökértől levélcsúcsig. Ölég egyes vélemények szerint a lombkorona alsó harmadát lefújni, és a többi része a fának szintén védett lesz! Ez így önmagában nagyszerű, hiszen a magas fák permetezése ezzel kezelhető lenne!
És a termésben? Szermaradvány mindig van, és elfogyasztjuk a terméssel. Sokszor kiderül, évek múlva, hogy a hatóanyag milyen veszélyes.
Óriási előnye, hogy a méheket nem károsítja, virágzó környezetben nappal is használható! Elvileg csak a szívó és rágó kártevőket pusztítja. Ha igaz lenne, a felületi felszívódás, akkor a dió burok a termés belsejét, amit elfogyasztunk megvédené. Nos ha a korábbi link állítása igaz, akkor ez nem helytálló, de ha csak felületi felszívódás van, akkor viszont a teljes lombozatot egyenletesen kell fedni. Ez sokaknak nem megoldás.
Véleményem: Ez sem teljes megoldás, sajnos. De talán az egyik legjobb rossz eddig! Méhkímélő ez pozitív, a kijuttatónak csak védőkesztyűt kell használni, ez is jót sugall! :-)
Kell lennie még másnak is! Olyan ami "csak" a légynek árt
Amerikában ahonnan jött a légy, ott hogyan védekeznek?
Állítólag egy csalival ami a légy tápláléka, és abba keverik a rovarölőt.
Ez egy cukrot és fehérjét tartalmazó csali, és Calypso vagy Mospilán lehetne a rovarölő. Nagyon kevés kell, és a lombfelület kis részét kell csak befújni ezzel.
A légy a csalival magához veszi a mérget is. Kérdés az hogy mennyire fajspecifikus, és pld Neem_Azal-lal müködik.e?
Mert talán így tudnám elképzelni, hogy a legkevesebbet kárt tennénk a környezetünkben és magunkban.
Sok szerencsét mindenkinek a védekezéshez! :-)
Ezekkel a sorokkal nem kívánok senkit meggyőzni, vagy bármiről lebeszélni, csak gondolataimat osztottam meg. :-)
