Mivel tetőcsere is lesz, komplett új KÖZÖS koszorút kapna a régi és új épület, sőt a két épület határvonalán a koszorú vasalásban a futó vasakhoz lehetne betenni plusz szálat is.
Igazából az összekötésre, összevasalásra sok jó lehetőség van, többek között a tetőcsere miatti új koszorú közösítése, meg számtalan helyen lehetne még összevasalni, összekötni csak ott bizonytalanodtam el, hogy mi van, ha a túlzott összekötés esetén az új épület mozgása kárt tesz a régiben? Ez a 70-30 tömegarány a (régi a nagyobb rész) nem nyugtathat még meg?
adott egy belteruleti zartkert, van rajta jelenleg egy30m2 'lakas'. a kerdesem az hogyha onerobol epitenek a telek masik vegebe magamnak egy szinten kb 30m2 lakast sajat penzbol/erobol/sajat felhasznalasra akkor az onkormanyzat megbuntethet -e erte? van kulonbseg ha konnyuszerkezetes hazat epitenek fabol/teglabol?
A süllyedés elsősorban a talajtól és másodsorban a jó alapozástól függ.
42 éve egy akkor 50 éves épülethez toldottam. Volt egy L és oda a konkáv sarokba került egy 30 nm -es toldás, majd ennek később - 5 éven belül a tető tér is beépítésre került
Az alap 85 cm mélyre került, a sarkoknál + 10 cm.
Amikor kész volt a felső a lábazati rész is földdel feltöltve, majd 2 hét iszapolás, kb. 20 m3 vízzel elárasztás, amint ez elült tömörödött a feltöltés , folytava az építés , falak födém stb.
Egy év múlva beköltözés.
Az építmény - az alap és a falak sehol sem lettek összekötve.... ha mozog, had mozogjon.
Semmi mozgás még így 40 év után sem, még csak repedés sincs.
Az általam legjobbnak tartott megoldás esetén szintkülönbség nem alakulhat ki, de az új épület forogni fog a régi és új épület koszorújának a találkozásánál mint forgáspont körül. Ezért javasolt a dupla fal a két épület között.
A dilAtáció biztos, hogy megakadályozza a két épület mozgás-különbségéből adódó károkat. Azonban semmi sincs hátrány nélkül. A meglévő épület felöli oldalon kell egy új fal, különben a résbe beköltöznek a csótányok. A két épület közé is, de ott nem látni. Az új fal számára szükséges alap kiásásakor, ha kiássák a földet a meglévő alap MELLŐL az teherbírás csökkenést okoz amíg nincs bebetonozva. Továbbá a két épület külön mozog, ha a két épületrész között belső átjáró lesz akkor ez probléma. A talán legjobb, de nem a legolcsóbb megoldás az, ha az új épület megfelelően megvasalt koszorúját rátámasztják a meglévő koszorúra, ekkor szintkülönbség nem alakulhat ki a későbbiek során sem. És dupla fallal a régi és új rész között. Az ajtó tokja takarja a dilAtációs hézagot.
Házbővítés/hozzáépítés terén abban egyezik az álláspontja mindenkinek, hogy az új épületrész szerkezetileg önállóan is "álljon meg a lábán", de a régi épületbe való bekötésnél már eltérnek a vélemények.
Számomra a logikusabb az volna, hogy teljes mértékben megpróbálni kapcsolni a két épületet, értve ez alatt azt, hogy az alapba befúrni, betonvasat beragasztani, a falakat bekötni, koszorút is összevasalni, pl a régi és új épület találkozásánál lévő pillért is (ami azért van, hogy az új épület önállóan is álljon) bekötni a régibe és minden lehetséges módon törekedni az egy közös szerkezetre.
Ettől függetlenül tudom, hogy előfordulhatnak repedések, nem garantált a siker.
A másik álláspont viszont ennek az ellenkezője, hogy nem is kell próbálkozni sem az összekötéssel, úgyis el fog válni és inkább el kell diletálni a kettőt. Ezt a leegyszerűsített hozzáállást én elengedném, megpróbálnám mindenképpen összekötni az épületeket, aztán ha nem jön össze maradéktalanul, akkor sem lesz annyi és akkora repedés, viszont van egy olyan veszélyforrás, amivel nem tudom mennyire kell számolni, hogy az új épület el is mozgathatja a régit és az évtizedek alatt beállt épületben még károkat is okozhat.
Kinek mi a véleménye erről, ha arányaiban (tömegben,méretben) 70% a régi és 30% az új épület? Tehát a lényegesen kisebb új építés bekavarhat-e a régi monstrumnak?
köszi a válaszokat. De nehogy ezen összevesszetek!
Egyébként azért készülök minden lehetséges esetre, hogy amikor teljes területén felbontjuk a szobát, és látjuk az aljzatot, akkor ne ott kelljen elkezdeni töprengeni a hogyanon, hanem legyen már forgatókönyv a megoldásra. Úgyis biztos lesz még valami, amivel nem számolunk - ahogy az általában lenni szokott.
Valóban gerendát írtam, de jogos, elég lenne a palló. Annak van jelentősége, hogy a 4x2 méteres szobában hogy helyezkednek el a pallók: keresztben vagy hosszában? Vagy az OSB miatt teljesen mindegy?
A régi homokot felhasználni nagy marhaság lenne? Ha régen bevált, ma is jó lehet talán. Mivel a szoba nem nedves, így a homok is garantáltan száraz (vagy kiszárítom). Viszont a kitermelt 0.7-8 köbméter homokot nem fogom tudni mire felhasználni, örülök hogy a ház mögött már nincs sóder és murva depó, nem akarok most homokot gyűjteni. Bezsákolni sem szeretném ha nem muszáj... bár úgy el tudnám adni. :-)
Felmerült bennem az, hogy a lépcsőnél elvezetés és kábel ragasztáshoz létezne-e olyan pisztolyos anyag ami száradás után odafogja a kábelt és esetleg színre lehet-e festeni? Ha ilyen lenne a vakolathoz fogja az szuper lenne.
nos egy nem mindennapi feladatra kérek ötleteket kollegámat segítve. Tehát van itt egy ikerház:
itt a zöld X-el jelölt helyen bejön egy telefon kábel a föld alatt és ott alul van a vége a köv. fotón a zöld X.
Az, hogy szemből is lehessen látni, betájolni tette még egy fotót piros X-el
Tehát a szomszédba kellene elvezetni nagyobb rombolás nélkül a telefon kábelt aminek a mérete olyan mint 2 db gyufaszál egymás mellett. A kérdés az van-e olyan ragasztó anyag ami a vakolathoz meg a lépcső széléhez oda fogná a kábelt? Sem a szomszéd vakolatát vagy a lépcsőt fúrni nem szeretné.
Az alábbi pirossal jelölt útvonalon menne, a lépcső azon élén ahol nem zavara, majd a közös falon, majd a fehér mélyedésbe. Ahol nem fehér a háttér ott a kábel színre lenne festve.
Van valakinek valami ötlete a kábel ragasztáshoz? Mert szerintem bilincses megoldáshoz nagy bilincsek, fúrások kellenének. De azt sem akarja, hogy fent az ajtó magasságába menjen. Bilincses felfogatással vagy csatornába.
Szerintetek sima 20x20as méretű zsalu elem alkalmas lehet kéménynek? Egy sparheltet akarok beépíteni a kertben lévő támfal elé és a füst kivezetését bekötném a támfalba úgy hogy zsalu elemekből lenne a kémény. Fogja bírni a hőt? Mennyire lesz tartós?
"a jelenlegi 70-80 éves hajópadlót. Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van. "
És Jenő hová megy az a szerencsétlen beton. Ott volt eddig 65 évig. ??
Érdekes. Korábban az un. melegpadlót úgy készítették, hogy az elsimított földre tettek párnafákat. Úgy általában palló méretűt... tehát 5 x 10 -12 cm szelvényt.
ű
Kitöltötték a közüket száraz homokkal.
Rá vagy közvetlen hajó padló, vagy a módosabbaknak vakpalló és rá szegelt parketta.
Elvolt ez a padozat akár 60 -70 évig inkább elkorhadt, de a helyén maradt. A vályog házasok megesküdnek hogy ez a jó. Mondjuk a hőszigetelő képessége a mai szemmel gyatra, de korábban évszázadokig erre tellett. Sőt voltak akik beérték a döngölt agyag padlóval is.
Most hogy még szerinted vékony beton van alatta, azzal semmi gond.
Nekem betonjárdáim vannak 6 -7 cm vastagok. 40 éve gyötri a fagy, emelgeti, sőt a gyökér is képes megemelni, de nem tört el egyik sem.
Bűn rábeszélni valakit egy ott lévő eddig meg se mozdult beton felverésére és elhordására.
És ha repedt akkor mi van ? Vannak aljazatok eleve 5 cm vastag beton lapokból épülnek. Sőt van az un irányított repesztés. Bizonyos beton méret felett elreped és hogy az ne legyen ronda eleve un. dilatációt raknak bele... ott reped.
Persze lehet repedés mentes betont is készíteni... vasalás és megfelelő vastagság... csakhogy az nagyon drága.
Mos akkor egy szoba alján nem mindegy hogy milyen beton van. ? Nem kap fagyhatást nem kap terhelést.
Van egy magyar közmondás . kibicnek semmi sem drága !!!
Nem akarom felszedni a régi betont semmiképp. De még nem tudom mennyire ramaty, lélekben készülök arra is, hogy rá kell húzni még egy réteget.
A párnafás megoldás nekem is jobban tetszik, viszont itt még sok tisztázandó kérdés van. Sokat dolgoztam már 8-10 centis gerendákkal, mindig nehezen találtam egyeneseket, és később azok is csavarodtak. Ha lecsavarozom a betonhoz, nem tudom meggátolom-e a csavarodást.
A vízszigetelést nem akarom kihagyni semmiképp. Beleásom majd magam ebbe is, de van ötleted?
Sok mindennel nem értek egyet ami a cikkben van. Az a gyanúm, hogy ezt egy kivitelező írta, hogy legyen mire hivatkozni gagyi munka esetén. Egy normális vb. padló az 12 cm. 5-6 cm-es aljzatbetonban a vasnak nem sok értelme van, annyira kicsi lesz a belső erők karja. Ha annyi hét múlva lehet burkolni ahány cm vastag akkor mi lesz egy nagyobb épület 12-15 cm vastag betonjával? A nagy tömegű (vastag) betonok a kötési hő miatt hajlamosak a megégésre. Többek között ez volt a probléma a bauxit-betonnal. A fentiekből látszik, hogy mi a véleményem az írásról, mindenki döntse el, hogy mit hisz el belőle. Ja, létezik víz alatti beton is. A normál betont is ha már meghúzott nyugodtan el lehet árasztani, hogy víz alatt legyen. A folyós betonról azt írja, hogy szakemberek nyugodtan használhatják (könnyebb vele dolgozni jó is az ha nem saját magának készíti) arra viszont csak homályos célzást tesz, hogy minél több vízzel keverik a betont annál jobban reped. Hát, lehet belőle tanulni.
