Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
"Azt viszont nem értem, a víz mikor forr gőzzé alakul át, ez megy a pufferba. Ott lehűl, de miért nem csapódik le és válik ismét vízzé, minek lesz belőle levegő??"
A jelenség neve: termikus gáztalanítás, valóban levegő (oldott oxigén széndioxid, stb válik ki a pufferben), ha ez nincs elvezetve időben a tartályból akkor ismét beoldódhat a rendszer vizébe, majd melegítés hatására ismét kiválik stb. Bővebben itt is lehet mazsolázgatni, igaz ez ipari berendezésekre vonatkozik, 374. oldaltól ha jól emléxem.
Ez egy húsz éves kazán. Típusa nincs mert egy öreg szaki hegesztette valamikor.Az ajtó keret úgy volt valamikor felragasztva magához a külső burkolathoz és ez vált el. Az ajtóban még szerintem azbesztzsinór van azzal semmi gond. Mivel tudnám ezt valahogy letömíteni, visszaragasztani mert egyenlőre még csak a felső résznél potyogott ki az az anyag amivel feltették valamikor.Dől a füst is és attól félek nem tudom majd lezárni a kazánt mert felülről majd kap levegőt és felforr a víz.Köszi
Pillangó elfordításával szépen simul a kazánban lévő hang, lehet hallani nagyjából, hogy mi az a határ, amikor dübörög és megy ki a kéménybe feleslegesen a hő, és azt is lehet hallani, mikor túlzártad. Valahol a kettő között ott az optimális, nálam 300-320C', de még próbálkozok a samottal vagy valami lemezzel...
Nekem meg a PV 24-es van. Múltkor agyig pillangóztam, hogy 250C' körül maradjon a füsthő. Azután 1-1.5 óra múlva azt vettem észre, hogy még mindig "hideg" a lakás. Kimentem a fa már-már lassan elégett. Újra megpakoltam, és visszaállítottam 300-320C'-ra. Azzal szépen fűt, még ha a varjak is kapnak.
Lehet veszek ehhez a kazánhoz is samottot, még odáig nem jutottam.
"az eldugottabb részeken keletkezik mert onnan nem tud eltávozni a meleg víz ha nagyobb az áramlás akkor ott is kitud cserélődni a víz. Valljuk be nem egyszerű egy szilárd tüzelésű kazán belsejét úgy kialakítani, hogy minden részén egyforma legyen a belső áramlás,"
Szerencsére a vízteret határoló felületek nem egyenlő hőmérsékletűek, ezért a melegebb pontoknál felfelé, a kevésbé melegeknél lefelé áramlás van, emiatt a víztér teljes köbtartalma folyamatosan forog önmagában is.
Tehát az igaz, hogy a kazánon áthaladó vízáram a sarkokat nem érinti, de ezen folyamatos belső "kavargás" a sarkokban lévő vizet is eljuttatja a "fő sodrásba".
Nekem is 6-tagos U22D Viadrusom van, 11m-es kéménnyel. Most éppen szar, de 320 fok körüli az a hőfok, amikor ideálisnak vélem az égést, úgy hogy melegítek 1m3-es puffert. 300 alatt csak kínlódás.
A kavitációs buborékok tudtommal rögtön el is tűnnek (újra normál vízzé omlanak össze), mihelyt megszűnik a nyomáskülönbség, amely létrehozta őket. Tehát nem mennek fel a víz felszínére.
"ebből kindulva a szivatyú lapát ami talán műanyag nem biztos, hogy képes kavitációra, vagy ha képes akkor a lapát gyorsan eltünne "
BÁRMI létrehozhat kavitációt, ami elég gyorsan mozog a vízhez képest, hogy az élei után a kavitációhoz elég erős nyomáscsökkenés lépjen fel, tehát akár egy műanyag ventilátor lapát is.
Persze aki műanyag lapátú ventilátort alkalmaz olyan körülmények között, ahol kavitáció léphet fel, az nem igazán tudja, hogy mit csinál ;) a kavitációs buborékok összeomlásának pillanatában létrejövő hatalmas lökéshullám még a műanyagnál százszor keményebb fémekből is ki tud tépni pici darabkákat.
Az biztos, hogy helyi forrástól keletkezik a bugyogás. De azért ez függ a tömegáramlástól, a kazán belsejében nem mindenűt egyenletes az áramlás valószínű az eldugottabb részeken keletkezik mert onnan nem tud eltávozni a meleg víz ha nagyobb az áramlás akkor ott is kitud cserélődni a víz. Valljuk be nem egyszerű egy szilárd tüzelésű kazán belsejét úgy kialakítani, hogy minden részén egyforma legyen a belső áramlás, gáz kaz. egyszerű mert a spirálszerű csőben (kazántestben) egyenletes. A tömeg áramlással magyarázató, hogy nálam is meg szűnt, mert tudom mérni a tőmegáramlást és van viszonyítási alapom, más nem változott maradt minden tüzelés technika, csövek, fűst hő stb. Számszerű a változás 1,5m3/h-ról2,5m3/h –ra, és ha most jobban megkergetem a kazánt akkor sem bugyog.
az ajtó kerete általában darab lemez odahegesztésével szokott lenni rögzítve, alá hőálló zsinórból kell tömítés -multibarkács helyi vas műszaki bolt stb keresd-
az ajtón lévő szigetelés szintén hőálló zsinór amit a nútba kell betömködni ragasztani nem szokták, de ha akarod lehet kapni hőálló ragasztót pl FBS vagy hőálló sziilikont
tudományosan fogalmam nics rólla, így érdeklődéssel kérdem
de akkor az edénybe lévő buggyanás miért jut fel a víz felszínéig?
A hajócsavar okozta kavitáció -a gyorsan mozgó lapát felforralja a vizet ez olvasztja meg gyakorlatilag a lapátot- is feljut a felszínre a 10-20 fokos tengervízbe
ja ebből kindulva a szivatyú lapát ami talán műanyag nem biztos, hogy képes kavitációra, vagy ha képes akkor a lapát gyorsan eltünne
Írtam egy fél oldalt, de a fórum motor eltüntette,aszem inkább megpróbálok majd fényképeket feltetetni a gyerekekkel.REX-el mérem a füstöt 100mm-es hőelemmel.
Szerintem ha írnál egy kazántípust, netán még fényképet is mellékelnél. lehet, hogy az itteni szakértők előbb válaszolnának. Én nehezen tudom elképzelni a helyzetet az én kazánomnál.
Egyszer, már megírtam a válaszodra, a köszönő soraimat, de a fránya gép elnyelte, megnyomtam az elküldöm gombot, és az üzenetem eltűnt, de nem jelent meg a fórumon.
Akkor még egyszer megírom és elküldés előtt elmentem másképp.
Szóval tavaly április táján, kijöttek a gázművektől, és ellenőrizték a gázórámat és azt mondták, hogy tökéletesen pontos.
Annak ellenére, hogy csak a ZV 4, és a gáztűzhely működik, naponta, két naponta leírom a gáz., és a villanyóra állást. Azt észrevettem, hogy a gáz égés közben mostanában gyakran sárga lángal ég. Napi átlag fogyasztásunk az utsó 50 napban 1,576. Melegvíz-sütés-főzés.
Téli időszakban az átlagfogyasztásunkat biztosan nagymértékben befolyásolja a fürdőszobánk szigeteletlen 38-as téglában vezetett, mintegy 3 méteres falszakaszán bevésett, mintegy 50 éve beépített hideg és meleg félcolos csőnek nevezett szita. Azt gondolom, hogy sok energiát, pénzt tudok megspórolni, ha ezt szigeteltre cserélem. Egyúttal további 1,75 méteres fűtetlen külső kamra és a fürdőszoba elválasztó 16 cm falába bevésett csövet is lecserélem.
Mi a véleményetek, milyen cső, milyen szigetelés a célravezető?
Mennyire számottevő lehet a megtakarítás? A konyhai vízcsapból Max langyos víz folyik, ami további kb 1,5 méter a pincénk feletti átvezetést jelent, itt ötrétegű azt hiszem, 20-as fűtéscső van szintén szigetelés nélkül. Ebben az esetben az is megfordult a fejemben, lehetséges, hogy egy átfolyós elektromos vízmelegítő olcsóbb használatot eredményezne. Tekintetbe véve a minimum 6,25 méteres vezetéket.
