attól tartok félreérthettél valamit vagy az ábra volt rossz. A triak nem egy különleges eszköz, két db ellenpárhuzamos tirisztorból áll egy lapkán. A tirisztorról meg ugye köztudott, hogy ahhoz hogy kialudjon(ne vezessen), ahhoz a tartóáram alá kell essen a rajta átfolyó villany. Ez ugye a félperiódus során leginkább a nullátmenet közelében lehetséges, mert egyébként áram folyik.
Hacsak nem valami tuning eszközről van szó, mert léteznek oltható tirisztorok is. Továbbá a kapcsolás is tartalmazhat oltókört, bár ez utóbbi kettő leginkább az egyenáramú szaggatókra illetve inverterekre igaz(ilyen alkalmazásokban fordulnak elő, AC táplálással nem jellemző)
A zavarkeltéssel kapcsolatban: _nem hiszem_ hogy kisebb zavart keltene egy áramút megszakítása, mint ha akkor épülne ki(tehát az OK hogy a nullátmenet-kapcsolóként működő triac kevés zavart termel, de az a teljes periódus alatt vezet. Ha mondjuk 90°-nál következik be a "változás", akkor a kör jellegétől függően a megszakításkor keletkező tranziens akár nagyobb is lehet mint a bekapcsolási...)
Felvetnék egy új témát: triacos teljesítményszabályozás.
Egy Application Notes -ben láttam egy olyan ábrát, amiből az derült ki, hogy a triacot nullátmenet közelében bekapcsolja a proci, majd egy idő múlva - még nullátmenet előtt - kikapcsolja! Most én értelmeztem rosszul az ábrát vagy tényleg ilyen a triac? Egyébbként Teccor gyártmányú "logikai triac".
Az lenne még a kérdésem, hogy ha ez valóban így működik, akkor kevesebb zavart tesz a hálózatra.
Nem titkos! Úgy `96 körül volt egy Rádiótechnikába leközölve, a könytárban kifénymásolták. :)
Van valami hibája a számozásnál, de ez nem gond.
Egyébbként ha érdekel berajzolom a gépbe és felteszem valahová.
Táplálással minden rendben? Bemeneti kondi milyen értékű? Nem lehet, hogy esetleg ezzel van a baj?
Amúgy szerintem egy "ekvalízer" midenképpen kell. Szerintem fontos a pszichoakusztikai hatás.
Egyszer azt tapasztaltam, hogy egy 256kbps, 44,1KHz, 16bit -es mp3 rosszabbul szól, mint egy equaliser-elt 8bites 22KHz -s "sima" zene!
Ill. a zene ugyanaz volt, tehát ezzel azt akarom mondani, hogy mennyire szerepet játszik az emberi tényező.
A lemezjátszó és a rádió előerősítőn át hajtja a végfokot, a másik kettő direktben (elég nagy a jel, amit kiadnak, mint a vonalkimenet). A zenék műfaja hasonló.
Most akkor az a helyzet, hogy ugyanazon az erősítőn, egyforma bemeneteken a lemezjátszónak és a rádiónak jók a mélyei, de viszont TV-nek és a CD-nek a mélyeit kevesled?
A RIAA-korrektorom is házi készítésű, valamikor a NAD 3020 korrektora volt. Ez -kimérve- +-0.2 dB-en belül tartotta a görbe eltérését, és igen finom hangot ad. Előtte -szintén házi- a ReVox A78 korrektora valóban többet emelt mélyben, így tetszetősebben szólt, de azt eladtam.
A másik: a TV-m hangjának pariban kell(ene) lennie az FM rádióéval, annak mégis dúsabb a mélye.
Nem arra gondolok, hogy feltekerem a TV-n a basszust, vagy bekapcsolom a loudness-t, és így nincs elég "mély". Lineáris állásban hasonló a hangja a CD-hez, és itt kevesellem a basszust az analóg lemezjátszóhoz képest.
Ha a RIAA korrektorod is házi készítésű, akkor lehet, hogy a frekvencia menete eltér az ideálistől, és a kelleténél több mélyet emel. SZVSZ, mégha a CD nem is olyan dinamikus, nyugodtan tekintsd a hangját etalonnak, és ahhoz állitsd be a többi műsorforrást. Pláne, hogy azt irod, hogy a TV-nek is keveselled a mélyeit, mert a másodrangú TV adók általában ráraknak egy kis plussz mélyet meg magasat, hogy a célközönségük a műanyagdobozos TV-jük 5 centis oválhangszórójukkal is élvezhetőbb minőséget érjenek el. (Egy komolyabb TV-vel kimondottan idegesítő az ilyen adók hangja: pl.: a zenei adók nagyrésze.)
A bakelitről jobb a basszus -ra a magyarázat: A vinilnek _nagyságrenddel_ jobb a dinamikája az ezüstkorongnál-mit gondolsz miért esküszik rá annyi vájtfülű??:o)) Azonkívül a lemez torzitásai, illetve a felvételnél/lejátszásnál alkalmazott korrekciók mind-mind a hangérzeteden keresztül hatnak, ezért ha műszerrel esetleg a CD-t jobbnak mérnéd, akkor is jobban tetszene a bakelit hangja.
A TV-vel kapcsolatban is ez lehet a magyarázat, bár sem a konkrét típust nem ismerem, sem azt nem tudjuk, vajh mit érdemes TV-ből hallgatni(remélem nem a baZ+ TV-t:o))
Nekem is van egy - nagyon rég épített - Quad-405-öm. Az a tapasztalatom, hogy direkt CD-lemezjátszóról hajtva (csak egy hangerőszabályozó potméter van köztük, mert szétvágná a hangdobozokat) kevesebb a mélyhangja, mint vártam. Mágneses hangszedőről elegendő (akkor előerősítőn át hajtom), de direkt TV-ről megint kevesebb (stereo SONY).
Mágneses/elektromos szórás ellen a horganyzott lemez a gyári megoldás-lehet is kapni ilyen dobozokat a bótba... Persze, egy vastelepi elektromágnes ellen ez sem ér semmit...:o))
Én is elkezdtem ismerkedni a kontrollerekkel. A gondom a programozó.
Ha házi készítésű programozód van és nem titkos akkor érdekelne. Amik a neten vannak azokba nem merném berakni a kontrollerem. Pedig már vettem két 16F84-et.
Látom kihalt már a topic, de azért felteszem a kérdésem, hátha erre téved még valaki.
Szóval: Ki az aki próbálkozott már hangszórók mágneses leárnyékolásával? Én próbáltam már minden féle anyaggal de nem jött össze. A legjobb még a vas- és a trafó lemez volt. Csak az vas felmágneseződik, a trafólemezt meg lehetetlen normálisan megmunkálni és ráadásul még drága is. Tehát, ha valaki tud segíteni az legyen szíves és segitsen.
Nekem a QUAD 405 volt az első erősítő, ami működött. 1994-ben csináltam, mai napig ez van a gépemre kötve (illő lenne már bele egy normális trafót szereznem).
Érdekelne engem ez a digitális kimenet. Milyen formátumban jön az adat?
Régebben egy haverommal dumáltunk valami digitális elvű erölködőről. Ha jól emléxem, jó nagy és gyors FET-ekkel rákapcsolja a teljes tápot a hangszórókra, persze PWM formában, és túlmintavételezést is használ.
Valaki tud erről mondani valamit?
Én kb 1996 óta művelem a PIC dolgot. Első könyvem: Dr Madarász László PIC16C mikrovezérlők. A CHIPCAD Kft -től rendelhetsz. Úgy tudom már 3 ilyen könyv van. Ajánlom még figyelmedbe a gyártó honlapját: www.microchip.com.
Van egy eladó Sony TCD-D7 DAT walkman-em. Érdekel valakit? Kifogástalan állapotban van; csak itthon használtam (és nagyon keveset). Tápegységgel, infrás távirányítóval és az RMR-D3 Digital I/O-egységgel.
Szuper kis gép - dobj egy emailt (karesb@intuison.com) ha meg szeretnéd nézni.
kuff:
Hogy vagy megelégedve a hangfalaiddal, különösképpen a fö hangfalak érdekelnek, mert én is hasonlót szeretnék épiteni. Milyen a tied, milyen hangszórók, méretek? Raktál bele csillapitást?
sziasztok!
ma iratkoztam fel a listara, szoval ez olyan bekoszonto level is. Visszaolvasgattam a hireket, jo kis csapat van,ahogy latom! :)
Somogyi cuccokkal dolgozok mar 2 eve, melylada, szobai hangfal, szoval ezzel kapcsolatban
szivesen otleteket cserelnek.
van egy toshiba TECRA 8000 notebbookom, es van benne DVD amit Sorroundos (Technics) erositohoz szeretnek kotni. van rajta RCA video out, es egy AV val jelzett SVHS szeru kimenet. A leiras szerint tudja az 5.1 es Dolby digital sorroundot, es koax kabel kell hozza. Az erositon 6 channel dvd input van. A tech Doksi a kovetkezot irja:
HINT: To connect to a Dolby Digital Surround Sound decoder/receiver, you need a digital coaxial cable. The system does not support a fiber optic cable.
A kerdesem az, hogy hol talalok // kapok en ilyen kabelt?
nem er hozza a kulso hazhoz semmi. a madzag kb egy meter hosszu. amikor a tv-be dugom, akkor persze kozel van a kepernyohoz, de ha nincs a tvbe dugva, akkor a masik szobaban is ugyanezt produkalja.
delutan megyek kiserletezni, hogy melyik er "elvagasaval" szunik meg a jelenseg.
A mazzag magában nem okozhat földhurkot. Nézd meg, nem ér hozzá a föld vagy valamelyik ér a tuchel külső fémházához? Esetleg nem cserélted el az árnyékolást a "meleg" érrel, és így szed fel zajt? Milyen hosszú a kábel? Nem megy a TV képernyő közelében?
asszem nekem is foldhurkos gondom van.
a kovetkezo a tortenet: az erositomre ra van kotve lemezjatszo, szamitogep meg neha magnodeck.
minden klasszul mukodik igy.
szerettem volna rakotni a tv-t.
a tv kimenete 2 db (L&R) RCA csati, az erosito a regi tuhel dugokat fogadja.
keszitettem egy kabelt: a ket arnyekolast kozositettem es a tuhel kozepsojere kotottem, a ket er meg ment kulon a megfelelo "tuskekhez". a madzag sima keteres sodort rez, mindket er kulon arnyekolva.
ha bedugom az erositobe a tuhelt, es bekapcsolom, akkor mindket hangfal bug (meg neha serceg). az rca-k ekkor meg nincseneg csatlakoztatva a tvbe. ha az erositohoz, vagy az rca-k arnyekolasahoz hozzaerek, akkor jelentosen lecsokken a bugas, de halkan meg hallhato. ha az rca-kat is csatlakoztatom (a tv-hez) akkor szolnak a hangfalak, de a bugas szinte hangosabb.
hogy alakulhat ki foldhurok, ha csak az erositobe van bedugva a kabel??? vagy igy is antennakent mukodik? megszunhet a bugas, ha pl az rca oldalon "elvagom" az arnyekolast?
Bocs, hogy kicsit offtopic vagyok de keves az elektronikaval foglalkozo topic es ezert nem akartam ujat inditani.
Szoval: vannak a neten kapcsirajzok? Egyszerubbek, mindenfelek. Amolyan Elektrotechnika online. Hol?
Tenyleg nem akarok mas levesebe belekopni, ugyhogy a segiteni szandekozok inkabb az emilemre irjanak. Koszi es bocs The Dark One.
Hi hzolee!
Én még nem készítettem ilyen stroboszkópot, de van egy néhány tippem, talán segít:
vaku-égőt bármilyen kis teljesítményűt használhatsz, mert itt egész kis töltéssel lesz begyújtva, kondenzátornak használj a lehető legkisebb értékűt, ami még elég fényerőt produkál a beállításhoz. Ezzel az égő élettartamát megsokszorozhatod. Elektronikai alkatrész, és fotósboltokban érdemes utánanézni ilyen égőknek, biztosan találsz olcsón (1-2 száz forint). Volt egy régi fajta orosz, U alakú, az elég jó és olcsó, hátha még kapható valahol.
Kapcsolási rajzok voltak a Rádiótechnika 80-as évek-beli számaiban, próbálj valahol utána nézni.
Jeladóként egy olyan csipeszt kellene fabrikálni, mint egy sima ruhaszárító csipesz, csak a kábellel érintkező részén kell egy viszonylag nagy fémes felület(pl. alufóliából 1-2 cm2). Ezzel egy kondenzátor keletkezik, amiről a trigger jelet le lehet könnyen vezetni.
Én megpróbálnék egy olyan megoldást, hogy vaku-lámpa helyett nagy fényerejű lencsés LED-ekkel villogni. Ezek sokkal hosszabb életűek, és nem kell hozzá nagy feszültséggel babrálni. Ráadásul a technika félig digitális is lehet.
