Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szia! Annakidején Nagytarcsán a fáza az ezred HÁP- on volt telepítve, az antennája kb. 50 m-re lehetett onnan. Jó magas antenna volt, sztem kb. 30- 35 m, de ne üssetek agyon, ha rosszul emlékszem ennyi év után!
Hát minden tiszteletem és ezt nagyon komolyan mondom. Azt eddig is sejtettem hogy nem volt könnyű a felkészülés, de amit leírtál az komolyabbnak hangzik annál mint amit eddog gondoltam.
Viszont mi volt akkor ha valaki kezelő még gyakorlatlan volt? Voltak "tartalék" emberek, mondjuk váltószemélyzetek akiket a nullkilométeresek helyére be lehetett állítani, vagy ha lövészet előtt valaki kezdő odakerült egy osztályhoz akkor kollektív szívás következett? Az rendben van hogy a pk-ot elmarasztalták egy NMF lövészet után. de mi történt azokkal a kezelőkkel akik tudhatóan rosszul végezték a feladataikat?
MÁS: A honi vadászokkal volt-e valami együttműködésetek a gyakorlásnál - mondjuk célrepülés, váratlan riasztás, neadjisten valami affér-mondjuk megcsipogtatni a besugárzásjelzőt?
Ez egy antenna csoport volt, meg egy kihelyezett indikátor, általában a harcállásponton. Hasonló volt, mint a P-12/18 VIKO, csak itt messzebbről jött a jel, és volt közben hézag.
0 kilométeres kezelő? Tulajdonképpen miután az alapkiképzésről visszajött a katona (Debrecen, LKK) akkor már valamire használható volt. Akkor már eligazodott valamennyire a technikájában, bár akkor önállóan még nem nagyon lehetett rábízni semmit. Nagyon sok gyakorlás kellett ahhoz, hogy a mesterfokig eljusson egy - egy katona. Eleinte a komplexum imitátorával ment a gyakorlás, ami ha sokra nem is volt képes, egyszerűen manőverező egyes, kettes, négyes célt képes volt csinálni. Onnan a katonának csak annyi dolga volt, hogy a követést bármelyik üzemmódban meg tudja csinálni, és bizonyos dolgokat felismerjen a képernyőn. Rengeteg gyakorlási lehetőség volt. Kedden és csütörtökön általában volt valamilyen repülés. 1981-től a Vektoron keresztül is volt egy kis gyakorlási lehetőség. Ám a gyakorlás csúcspontja valóban az Akkord volt, ami valóban sokat tudott. Általában a lövő osztályok kapták meg elsősorban. Ám egy egy helyen max néhány hetet töltött. Emlékeim szerint nem egy volt a masinából, úgyhogy egyszerre több helyen is működhetett.
Minősítés: a lövészetet többféle mutató alapján értékelték. Nem úgy működött a dolog, hogy kimegyünk, lövünk, aztán hazajövünk. Már idehaza elkezdődött a felkészülés, a lövészet előtt egy évvel. Ez rengeteg gyakorlást és vizsgáztatást jelentett. A lőtéren az értékelés alapja a személyi állomány elméleti vizsgáztatása, bizonyos mozzanatokból gyakorlati vizsgáztatás, lövészet előtti felkészítés (hosszú mérés sorozat), 40 célos néma lövészet, majd maga az éleslövészet volt. Ezeket a mutatókat különböző szorzókkal vették figyelembe. A legmagasabb szorzója a némalövészetnek volt, az egymaga képes volt tönkretenni az egészet. A technika állapota is nagyon komolyan esett latba. Miután mindent kiszámoltak, ősszeszoroztak, elosztottak, közölték a kinti eredményt. Ezt nagyon komolyan figyelembe véve már idehaza hozták meg az egy év alatt összejött értékelést. Ez az értékelés a 11/1. esetében 1987-ben nem megfelelő volt. Le is váltották a parancsnokot miatta. Hogy mi lett vele, azt nem tudom.
Akkor ez hasznos szerkentyű lehetett. Egy nullkilométeres kezelőt mennyit kellett gyakoroltatni?
Az Akkordot a lövészetre készülő osztályok kapták meg vagy volt valami körforgás a kiképzésben? Ja meg ha már lövészeteknél járok:-) : Láttam a VM könyvben NMF minősítésű lövészetet is ( 11.dd. 1.o. 1987 - Jó ég nem itt voltál Mfalva előtt?). Ilyenkor mi volt? Meglepődtem amikor láttam mert ez volt az egyetlen ilyen a könyv szerint...
Egyáltalán milyen szempontok alapján minősítették a lérak lövészeteket?
Akkor ez is egy "fapados" megoldás volt. Úgy látszik a nyócvanas évek végén már mindent igyekeztünk a lehető legolcsóbban megvenni. Mondjuk azt nem tudom hogy a Sztrela-10 vásárlását kötelezővé tette-e a szovjet...
Galahed! Ha nincs ellenedre Téged is faggatnálak egy kicsit. Egyelőre két kérdés:
Ismerős-e számodra a Poljana-D1 vezetési rendszer?
Még mindig áll a kérdés:miben más egy tűzvezető rendszer, egy vezetési rendszer meg egy tűzirányító rendszer tevékenysége?
Sziasztok! Fáza Nagytarcsán is volt, 1973/75- ben még egészen biztosan üzemelt. Nem értettem hozzá különösebben, de arra emlékszem, hogy az ernyője mindig tele volt álló célokkal. Mindig csodáltam a komát, aki kezelte hogy a fenébe tudja az állócélokat olyan biztosan elkülöníteni az élesektől.
Ja, és még egy dolog az Akkorddal kapcsolatban. Az osztály összes berendezésére lehetett csatolni, még az illesztő kabinra is, tehát akár úgy is tudott célmegjelölést adni, mintha a dandártól jött volna. Amit az Akkord produkált, azt láttuk a lokátorokon is. Viszont ilyenkor teljesen vak volt az osztály, mert a lokátorok is az Akkord programot kajálták és nem mértek semmit.
Fáza: Még sz ősidőkban használtuk (pontosabban volt, de arra már nem emlékszem, hogy valaha használtuk volna.), még akkor, amikor nem volt AVR (Vektor, Szenyezs) ez egy mikrohullámú összeköttetési lehetőség volt a rakéta osztályok és a legközelebbi távolfelderítő lokátor között. Ilyen volt Boldogon, Velencén, és a többit nem tudom. Ezeknek a P-14-es lokátoroknak a jeleit lehetett megjeleníteni az osztályoknál, de mondom, sose láttam működni. Tulajdonképpen a szakmai pályám kezdete után nem sokkal telepítették és beüzemelték a dandárnál a Vektort, és onnantól fogva a Fáza elveszítette a jelentőségét. Mi annak idején Börgöndről a Pilisre már nem vittük fel, de arra már nem emlékszem, hogy mikor lett lebontva. Egyébként egy bazi magas árbócon volt négy kis YAGI antenna.
VSZ-11: Valami Rt-s holmi volt, valami olyasmi automatizált vezetési berendezés, mint a rakéta osztályoknál a Vektor. Mikor a Vektort beüzemelték, akkor a VSZ megszűnt működni, mert leváltotta a Vektor másik vége a PORI.
AKKORD: Ugyan a komplexumoknak volt saját imitátoruk, amivel gyakoroltatni lehetett a kezelőket, de az gyenge volt. Az Akkord viszont egy komplett gyakoroltató kabin volt, amit időnként oda telepítettek az osztályokhoz. Ha ügyes volt a kezelője, akkor tetszőleges összetételű célprogramokat tudott produkálni. Akár a lőtéri 40 - 50 célos némalövészeteknél is bonyolultabbat. Tetszőleges manővert lehetett állítani, tetszőleges zavarási formákat, és ha a kezelőnek volt hozzá türelme, akkor tetszőleges állócélokra is képes volt. Általában akkor húzták oda az osztályhoz, amikor valamilyen komoly vizsga következett. Viszont nagyon jól lehetett vele gyakorolni, és a kezelők teljesen objektív értékelésére is képes volt.
Nem lenne kedved visszatérni a helyszínre( Bicske és Szárliget közé), akár rokonlátogatás címén is, s egy fotóapparáttal felszerelkezve, hátha néhány fotót még lehetne készíteni a volt szovjet bázisról...
Egy csapatlégvédelmi kérdés: a Sztrela-10 üteghez Szombathelyen rendszeresítettünk-e Ovod 9Sz80 felderítő-rávezető vezetési pontot? (PPRU-1 néven is futott, MT-LB/U alváz.)
Miért? A PV kabin 14 tonna. Ha az alatta lévő alapból nem spórolsz ki semmit, (az orosz semmiből nem sajnálta a vasat) akkor az 50 tonna. 60 - 70 tonna egy hidraulikus emelő szerkezetnek nem teher. Pláne, hogy oda nem is kell mobil emelő beendezés.
Beszéltem a Bólyain egy lérakos oktatóval. Elmondása szerint nem olyan rossz az a MISTRAL csak nem vettünk meg hozzá egy pár fontos kiegészítőt, mely a hatékonyságát jelentősen javítaná ! ( Nem az IFF-re gondolt )
