Szvsz érdemes még beszerezni Örösi Pál Zoltán: Méhek között c. könyvét is. Nem mai, de az információk jelentős része megáll. Ráadásul érdekes, olvasmányos. Az "antik" könyvek közül Báró Ambrózy Béla: A méh c. könyvét javaslom. Az már történelem... :))
Éppen a topikban jelzett könyvet kerestem a neten, mikor rátaláltam a bejegyzésedre, és elkezdtem örülni, mert már a méhészet kézikönyvét pár hónapja kutatom. Ha esetleg még megvan, és eladnád, akkor én mindenképpen vevő lennék rá, de a másik is érdekel. Idén kezdtem el a méhészetet tanulni Esztergomban, és azt mondták nekem, hogy ez a kézikönyv nagyon alapos munka. Ha esetleg más formátumban, vagy más megoldásban tudnád átadni, természetesen az is érdekel, hiszen az információ fontos.
A 2010 es-év, mint távlat, a falánkságomat’ ismerve :)) az egy kicsit messzinek tűnik. Komárom-Esztergom megyében, esetleg Fejér-megyében megbízható méhészt/méhészetet tudnál ajánlani? Budapestet kihagynám, nem esik útba.
Méhpempő-ügyben esetleg, kérhetek még eligazítást? Egy részét enném, a másik részét kenném, magamra, magamra. (Bocs.) Gesztenyeméz, nem hangzik ám rosszul, sőt nagyon is jól hangzik. Már úgy érzem, a mikor-hol korszakomat élem! :) Tudod, sok info van a neten, de hála Neked, meglehet szűrni az információ áradatot, és még ehhez jön, hogy lusta is vagyok végig böngészni a google-mézest.
Sosem gondoltam,hogy a 0.9 kg/hét az olyan sok a jóból, és ezzel máris az országos átlag fölé eszem magam. Akác-hárs keverékméz. .ajaj. Köszönöm a tippeket. :))
hát heti 1liter vagy ha jól gondolom inkább heti 1kg(a normál befőttesüvegbe a 0,9-esbe megy 1kg méz mert ugye sűrűbb mint a viz) az szép teljesitmény:))) az országos átlag 40deka/év:)))) az akác valóban folyósabb,jobban "öklik" mint a többi méz,ez is tény. én várpalotai vagyok,tudnék neked ajánlani 1-2 méhészt,jómagamat azért nem mert 2001-ben eladtam a méheimet és 2hete egy befogott rajjal kezdtem újra párév kihagyás után,szóval nekem mézem idén-jövőre és még talán 2010-ben se lesz mert én most majd az állományt akarom feltornázni egy 30-40-es családszámra.
ami a virágmézeket illeti javaslom ha van rá mód egyszer kóstolj gesztenyemézet.5évente egyszer jött nekem össze hogy a Bakonyban egy helyen ahol vegyeserdő van mézelt a gesztenye és sikerült biborvörös zamatos gesztenyemézet pergetni.de az akác-hárs keverékméz se utolsó:)
Köszönöm szépen a válaszodat. Igen a cukrosításra gondoltam elsődlegesen. Az akácméz kicsit zöldes-színű, és folyósabb állagú, nem olyan sűrű, mint a virágmézek. Ennél többet nem látni/ok rajta. Legutóbb 1700 Ft-ért vettem akácmézet, de szeretnék olcsósítani az árán. Sajnos akácmézfüggő vagyok, a virágmézek nem jönnek be. Kóstoltam már sokféle mézet, de végül is az akác maradt a favorit. A heti egy liter, az lecsúszik. Sok? Se a vércukor háztartásomat, se a kilóim számára nem befolyásolta kedvezőtlenül a mézelés. :)) Szóval, ha van megbízható, méhész, méhészet szívesen venném, ha esetleg tudsz ilyen címet, információt. Régen legalább az ár szelektált, köszönőviszonyban volt a az ár és a minőség, de jelenleg már semmiben sem lehet megbízni. :(
hát nagyon nehezet kérdeztél.hamisitáson gondolom azt érted hogy az a méz nincs cukorral,izocukorral,egyéb nem méhek által begyűjtött anyaggal keverve. mindezeket sajnos csak laborban tudják megállapitani,hétköznapi praktikák erre nincsenek. ha én mint méhész leadok a kereskedőnek X mázsa mézet azt laborban bevizsgáltatja és utána jutok a pénzemhez.
bevásárlóközpontokban gyanus lehet a túl alacsony ár.pl az általad emlitett akácméz normál ára 1000-1200Ft/kg között mozog,ezért amikor 599Ft-os akácmézet reklámoz valamelyik multi az már gyanus.gyanus mert kb ennyi a felvásárlási ár ha nagytételben adom le.
amire mint hétköznapi ember tudsz figyelni:
-a méz szine -sűrűsége(akkor érett a méz,hogyha öntöd ki az üvegből szinte recsegő hangot ad,gyűrődik) -ize(nem lehet savanyú,erjedt) -nem tartalmazhat szemmel láthatóan szennyeződést
mindenképpen a közvetlen méhésztől vásárlást javaslom,mert a méz bizalmi termék,tehát boltok,bevásárlóközpontok mézvásárlás céljára nagyivben elkerülendők.
Egy gyakorlati kérdés érdekelne, ebben kérnék segítséget. Honnan tudom kívülállóként megállapítani, az- üzletben, kistermelőnél stb.- általam vásárolt mézről, hogy az hamis v. igazi? Tudom így elsőre igen naiv a kérdés, de mégis mire kell figyelni, mik az árulkodó jelek? (Az akácméz a kedvencem.)
A méhészet kézikönyve véleményem szerint 4-5ezer forintos könyv lehet a Méhanyanevelés kb 2ezer. néha nézegetek antikvárium oldalakat a neten mert Faluba Zoltán Mit hogyan miért a méhészetben cimű könyvét keresgélem,1975-ös kiadás,az megy olyan 3ezer-4ezer forintért.
hát gyakorlatilag sehogy.gondolom betartja a jogszabályban leirt védőtávolságot a szomszéd keritésétől,illetve a közút tengelyétől(gondolom én). ezenkivűl figyelembe kell venni hogy a méhek röpkörzete 5km.tehát azon a területen belűl bárhova elrepülhetnek.
nekem évekkel ezelőtt az utca túloldalán levő szomszéddal volt bajom.panelból kertesbe szökött egyedről van szó. a lényeg hogy az utcától a méhesem kb 30méterre volt hátul a kertben,illetve a felső kertszomszédom is méhész. nos,az utca túloldalán lakó delikvens letámadott hogy a méheim lepiszkitják az ő halványzöld házát. tudni kell hogy ő kivágott egy kisebb fasort a háza előtt ami addig a méheket a magasba kényszeritette. én csak az alábbiakat közöltem vele:
-bizonyitsa be hogy az enyémek(alváz és motorszám a méheken,stb) -a városban 5km-es zónán belűl levő bármely méhecske leszarhatja a házát -kihez futkos a verebek,galambok,télen V alakban vonuló vadlibák esetleges piszkitása miatt.
na itt az ipse leállt,főleg aztán hogy láttam ahogy az utcán mosta a kocsiját és a szennylé folydogált az utcán én meg kissé összevontam a szemöldökömet.
Amit írsz, az igaz, de az akác két hétig virágzik, a bálványfa meg három. Egy évben meg ötvenkét hét van. A méhészet egyik legnagyobb problémája, hogy mit egyenek a méhei, ha elvirágoztak a tavaszi és a koranyári növények? Persze etetni lehet, de nem érdemes. Miért? Elsősorban azért, mert nagyon megviseli a méheket az összetett cukor átalakítása egyszerűvé, másodszor, mert ha mézet készítenek belőle az nem is igazán méz. /Csak olyan mint a cukorból készített bor./ Vagyis valamilyen nyári méhlegelőt kell találni. Mégpedig nagy kiterjedésüt. A napraforgó jó lenne, de nem mindegyik mézel. Az erdei aljnövényzet nem elég sürű. Facéliát ilyenkor már nem találni. Jó még a magjáért termesztett lucerna, vagy a száraz rétek egy-egy gyomnövénye. Régebben az utifű számított ilyennek... Ha méhészetbe kezd valaki ezt is jól át kell gondolnia...
Az a gond az aranyvesszővel főleg, hogy nemcsak úgymond a gyomokat szorítja ki, de természetvédelmileg értékes területen is fejfájást okoz. Tehát bár mondjuk nekem a kedvencem a selyemkóróméz, de ha méhészetem lesz, biztosan nem fogom ültetni, éppen az általa okozott problémák miatt. Van már elég így is. :-/ Akác, bálványfa (a jó mézelők) ugyancsak. Patthelyzet.
Az elméletek egyébként érdekelnének meg minden más is, úgyhogy örülök, ha írsz.
István vagyok és hobby méhész. Egyébbként tanár. 7 éve üzöm a szakmát és elég sok elméletet is olvastam hozzá. Ha tudok bárkinek szívesen segítek, vagy küldök információt észak-Dunántúl méhlegelőiről, vagy egyébb viszonyairól. Elsőként egy ajánlat: agresszív mézelő növények; selyemkoró, magas aranyvessző Mindkettő ma már gyomnak számító, erősen terjeszkedő fej. Az elhanyagolt, netán parlagfüves területeken elvetett, vagy duggatott növények pár év alatt kiszorítják a haszontalan gyomokat. Ráadásul mindkettő szép diszes és illatos növény. Ha érdekel valakit írhatok részleteket, vagy fellelhetőséget is.
Mondjuk összesen annyit nem értek, hogy a méhész ismerősömtől kb. 4-500 Ft-ért veszik át a mézet. És itt, Érden, kb. 1000-1200 Ft körül mozog a kg-kénti ára a méznek (persze, ez függ a fajtától/kiszereléstől is). Miért kell ekkora hasznot rátenni...
Az olcsó kínai mézzel kapcsolatban meg annyit, hogy EU-s országbéli teszkógazdaságos méz se olyan jó, mint a magyar. :-( Pláne az ára nem.
Nemrég kaptam ajándékba pohánkamézet, s próbáltam utánanézni a méhésznek (Kis Sándor, Ganna). Sokat nem találtam ugyan, de egy kis cikk azért elém szökött, bemásolom.
"Méztermelési esélyeink
A Kárpát-medencében a méhészkedésnek a honfoglalásig visszanyúló hagyományai vannak. A méznek és termékeinek az elmúlt évszázadok során jelentôs gazdasági szerepe volt a magyar mezôgazdaság fejlôdésében. Hosszú ideig az adókat ezekkel a termékekkel is fizetni lehetett. A mézkivitel a magyar mezôgazdaság jelentôs erôforrásának számított, emiatt is a méhészeti oktatás, a méhészeti szakkönyvek az agrároktatás jelentôs fejezeteiként voltak számon tartva. Írásos dokumentumok a magyar méhészeti oktatást 1789-ben vezették be, és korabeli feljegyzések szerint ez a szakma Erdélyben is gyors ütemben terjedt.
A sajátságos klíma eredményeként az itteni méz és virágpor zamata, az itt gyûjtött propolisz különleges állaga az erdélyi méhészetet igen vonzó foglalatossággá tette, az ebben rejlô lehetôségek azonban távolról sincsenek kihasználva. Magyarországon ma több mint 15 000 család foglalkozik méhészkedéssel. Ennek köszönhetôen évente 15 000–18 000 tonna méz kerül hazai és külföldi piacra. Kiváló minôsége miatt a magyar méz keresett exportcikk. Különös jelentôségû az akácméz, amely a nemzetközi piacon ármeghatározó szerepet tölt be. Ebbôl évente átlag 13 500 tonnát szállítanak külföldre.
Az EU-országok méz importjából 8–10% magyar áru. Elsô helyen van az akácméz. Az évente megtermett mennyiség mintegy 60%-a ebbôl a mézfajtából kerül ki. Jelentôs a napraforgó, a selyemkóró, a repce, a hárs és a bioméz is. Ez utóbbi iránt megnôtt az igény a reformtáplálkozás terjedésével. Egyre több kertész és méhész állít elô vegyszermentes méhészeti termékeket, amelyeknek az ára jóval magasabb. Legtöbben bioakácmézet termelnek, hiszen az akácerdôk nem igényelnek különösebb növényvédelmet.
Szeptember elején Budapesten a városligetben megrendezett elsô Borfalu versenyen találkoztam Kis Sándor méhésszel, aki családjával együtt 11 éve mûveli ezt a szakmát. Immár 150 méhcsaláddal rendelkeznek, a Pápa város melletti Ganna falucskában. Meghívott vendégként vett részt árujával a rendezvényen, de mint elmondotta, rendszeresen részt vesz a különbözô hazai bemutatókon. Több fajta mézet termel, értékesít. Az értékesítéssel Magyarországon nincsenek különösebb gondok, hiszen megveszik a mézet, azonban a felvásárlási árral nincs megelégedve: 400–450 forintot fizetnek a vegyes mézért, és 600–650 forintot az akácért. Termékének mintegy fele akácméz. A vándorlás ott is rengeteg pénzbe kerül, de ennek ellenére 250 km távolságra is elszállítják a családokat. Mint mondja, aki bérelt kocsival vándorol, az sem jár jobban. Nagy gondot jelent a magyar termelôk számára, hogy július 15-e után EU-s nyomásra feloldották a kínai méz importjának az embargóját. Az országot ellepte az olcsó kínai áru, amivel a hazai méhészek nem bírják a versenyt. Pedig az importnak a minôsége jóval alulmarad a hazai mézzel szemben. De a vásárló inkább azt veszi, mivel olcsóbb.
A magyar gazdát megkérdeztem, mi a véleménye az erdélyi mézrôl?
Úgy vélekedett, hogy kitûnô minôségû, és az ár is az erdélyieknek kedvez, mert olcsóbban jut ki Magyarországra, mint a saját árujuk. Kiss Sándor szerint az erdélyi méhészet elôtt nagy jövô áll, hiszen tudomása szerint itt sokkal könyebb biomézet elôállítani, mint náluk."
Szerintem"baromi" jó képek a dolgozókról és a leselkedő Díszes cincérről.