Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Tulajdonságok: ausztenites, króm-nikkel rozsdamentes acél a korrózióálló anyagok leginkább használt fajtája jól hegeszthető és hidegen akítható nagyon jó szilárdságú alacsony hőmérsékletig jól polírozható és mélyhúzható ellenálló képessége 300°C-ig garantált, magasabb hőmérsékleten a titánnal stabilizált 1.4541 anyagminőséggel való helyettesítése javasolt megmunkálását magasan ötvözött acélból vagy keményfémből készült szerszámokkal javasolt elvégezni (a keményedésre való hajlam miatt) kristályközi korrózióval szemben ellenálló , viszont hegesztés után instabillá válik az ellenállósága jó korrózióálló tulajdonságokkal rendelkezik (elsősorban természetes környezetben) ellenáll az 52%-os salétromsavnak, a hidegen hígított organikus savaknak, a lúgos kémhatású oldatoknak és a sóoldatoknak (ami nem klorid, szulfit vagy szulfát)
Összetételüktől függően változik hegeszthetőségük pl. Wnr. 1.4301 (KO-33), Wnr. 1.4541 (KO-36) és Wnr. 1.4571 (KO-35) kiválóan hegeszthető, míg a jól forgácsolható Wnr. 1.4305 (KO-36S) nem ajánlott
KO-33 nem saválló.
Abból van a zuhanyzóban a zuhanylefolyóka, és külön özölték nem saválló, csak rozsdamentes.
Összetételüktől függően változik hegeszthetőségük pl. Wnr. 1.4301 (KO-33), Wnr. 1.4541 (KO-36) és Wnr. 1.4571 (KO-35) kiválóan hegeszthető, míg a jól forgácsolható Wnr. 1.4305 (KO-36S) nem ajánlott hegesztésre.
Hidegen és melegen is jól alakíthatóak.
Korrózióálló képességük nagyon jó.
Bizonyos körülmények között nem mágnesezhetőek.
Rossz hővezetők.
Kristályközi korrózióval szemben általában ellenállóak.
Jól polírozható minőség a Wnr. 1.4301 (KO-33) és a WNr. 1.4404, kevésbé polírozhatóak: Wnr. 1.4541 (KO-36), 1.4571 (KO-35).
Természetesen nem tronfolni szeretném a szakit ,de amig nincs pufid addig egy alacsonyabb (50-55c foku)VTC mindenképpen kéne.Ezt már írtam ,de ismétlés a tudás attya,hogy az öntvénykazánban a víz nagyon visszafogja a tüzet és amedig(nálad végig) alacsony höfoku víz jön a visszatérön nem is lehet megfelelő üzemeltetést produkálni.
Nekem 1978-as Totya kazánom volt azon is heggesztve volt. Pedig nem mai csirke.
Nem azt állítom, hogy nem létezik, csavaor, szegecses, de nem ritka a heggeszett.
Már csak azért sem, mert a cserépkályha ajtón gyárilag ott van a 4 vasfül, cserépkályában behajtha a cserépbe, kazánnál meg beheggeszti. Az a fül nem öntvény, nem nagy cucc odacsípni. Még annak se aki egy kazánt folyásmentesen össze tud heggeszteni :))
középsuliba jártam amikor a német úgy hegesztette az alut, hogy csak lestünk -90-be végeztem-
rozsdamentes -vagy saváló sose tudom- anyagot szerintem elég régen tudnak hegeszteni, az ahoz való pálcával aki tud hegeszteni az össze tudja hegeszteni a vasat az öntvénnyel
nem a VTC megkérdőjelezendő, az kell a kazánvédelemre, de attól a kazán teljesítménye nem lessz jobb szerintem
a kazán kap pl a visszatérőből felét+előremenő melegből felét látszólag a akazánból 70fokos víz jön majd ki de az nem a hőleadókhoz megy hanem a fele vissza a kazánba hogy a 30fokos visszatérőt melegítse
de nekem simán van olyan meleg előremenőm amilyet akarok
Volt kátrányosodás, de egy kis leégetéssel megszűnt.
Felfűteni olyan 80 fokra lenne jó amíg felfűtöm a házat,utána szerintem egy 50-60 fok lenne jó ha azt tudnám tartani.
Gázfűtésem van,de nem igazán akarom használni.
Erről a kazántípusról elég sok rosszat írtak nem igazán elégedettek vele,vagy csak akinek jó az nem keresget a hibáira,de ezek szerint nem gondolod hogy a kazán a rossz?
Most amíg ez a technológiám van ami vtc 511 nélkül,hogy használjam a csőtermosztáttal a szivattyút mennyen folyamatosan (30) vagy felvegyem magasabb hőfokra?
Szeretnék érdeklődni, hogy akinek nincs barometrikus huzatszabályzója az szeles időben (nálunk most kb. 60km/h-ás lökések vannak) változtat-e valamit a tüzelési szokásain, vagy a szél nem befolyásolja a dolgot. Nekem ez az első szezonom vegyes tüzelésűvel és érdekelne kinek mi a tapasztalata.
Rakass be egy esbe vtc511 50 fokos kazanvado szelepet a visszaterobe.
Keress ra a bekotesere...
Meg nehany dolog...
. Azt is fölöslegesen rakta rá a szerelő.
1,NEM rakta ra feleslegesen ! Ugy KELL legyen...
2, az 1 eves akac meg vizes...lehet....
3, a kazan katranyosodik igy?
4, hany fokra szeretned felfuteni a lakast?
5, gaz van ?
6, ha berakatod a vtc-t , kis ido mulva meg az lesz a bajod, hogy nagyon meleg van/nagy a hoingas...nw akkor majd a pufferesbe menj erdeklodi, miutan atolvastad azt a topikot !
Igen a lényeget nem írtam le.Lapradiátorok vannak 700 tol 1700 ig összesen 10900.
A lignitet ősszel hozattam zárt aránylag meleg helyen tárolom. A fa akácfa 1 éves.
A visszatérőt most mértem 31 fok a kazán most 45 fokot mutat.
Kazánvédőről én nem tudok, van ugyan egy biztonsági szelep az elmenőn ami 95 foknál lezár és hidegvizet enged a rendszerbe, de biztos nem erre gondolsz. Azt is fölöslegesen rakta rá a szerelő.remélem leírtam mindent
Üdv mindenkinek. Ötletekre lenne szükségem van egy öt tagos solid plus kazánom 150nm es a ház 10cm szigetelés,hőszigetelt fa nyílászárók. Zárt rendszerű a fűtés osztóval, ajzat betonban szigetelve vannak a csövek. Keringető egyes fokozaton megy,most lignittel tüzelek, de fával is ugyanez a probléma ha ott ülök mellette néha sikerül 60 fokra felfűteni a vizet. De tartani nem tudom.Tegnap pedig sikerült 20 fokról 21,5 re felfűtenem a házat 5 óra alatt, Kémény tiszta,kazán koromtalanítva,a huzat részét végigpróbáltam talán félig nyitva mintha jobb lenne. Teljesen kifogytam az ötletekből hogy miként tudnám növelni a teljesítményt. Egy szerelő azt tanácsolta vegyek nagyobbat,de ...
Rendben.Megtisztítom. De mivel tömítem ki a hézagot? Mi lehetett ott? Darabokban potyog kifelé nem egyben és el tudom morzsolni. A korábban leírt módszer elég körülményes lenne mert ha elszabom az új keretet soha nem fog becsukódni az ajtó.
Mi a véleményetek, milyen cső, milyen szigetelés a célravezető?
Én 20-as Henco(most Pexal, vagy mi van helyette) csövet tettem a falba, simán belehúztam 30-as átmérőjű villanyvezetékekhez használt szürke műanyag csőbe, és kész.Falban nem kell szigetelni, lényeg, hogy ne a melegvizes cső érjen a malterhoz(két cső közötti levegő szigetel), illetve, ha valamiért cserélni kell, akkor nem kell az egészet végigvésni, hanem ki tudod húzni belőle.
Fűtésszerelők gégecsőbe szokták húzni, de azt, ha javítani kell, rossz visszahúzni a helyére(nem egyenes, meg bele is akadhat).
Falon kívüli szigetelésre meg lehet kapni szürke szivacsos csőhéjat, azt tedd rá(párszáz forint métere).
Mennyire számottevő lehet a megtakarítás?
Erre hadd ne válaszoljak, de szerintem nagyon sokat nem fog hozni.Viszont hamarabb ott lesz a melegvíz, ahol kell.
átfolyós elektromos vízmelegítő olcsóbb használatot eredményezne
Az lehet, de azokhoz úgytudom 3x16A villany kell minimum, nemtom az van-e Nálad.Nálam egy 5l-es tartályos bojler van, csak edényöblítésre, ritkán mosogatásra használjuk, benyel havi 30-40kW villanyt.
Egyelőre próbáld ki a csőcserét, aztán majd meglátod.Meg lehet ki kéne takarítanod a ZV4 hőcserélőjét, kívül-belül, attól meg szokott táltosodni:-), még melegvíz is jön belőle.
Én előrelátó voltam és eleve pillangóval szereltem.
Ház 125m2. Közepesen szigetelt. Ez az első teljes szezonom a vegyes kazánnal és eddig kb. 4,8 kaloda fa fogyott el meg havi átlag 20m3 gáz, amiben benne van a főzés is.
Nagy hidegben (-10 körül) a puffer nem bírja ki este 9-től másnap 4-ig amíg begyújtok és 1-2 órát a gáz megy. Ma pl. kibírta simán fél 5-ig.
Szinte biztos, hogy csavarozva v szegecselve van az ajtókeret a kazántesthez! Régen nem nagyon volt "divat" a ragasztás, főleg "maszek" készítményeknél.... Hegesztés megint csak hihetetlen kategória, mivel a kazán lemez, az ajtó meg öntvény. Tisztítsd meg drótkefével az ajtókeret belső felét, ott kell lennie a rögzítő csavaroknak, szegecseknek - már azoknak amik még meg vannak....
szóval alacsony fordulaon ninccs kavitáció mert nem alakul ki vákuum és így a víz nem képes felforrni. A forrásban lévő víz okozza a kavítációt.
nem nyomást akartál írni?
az említett sorozatban volt egy rák aki nem az ollójával roppantja össze az áldozatát, hanem olyan gyorsan képes összezárni az ollóját hogy a kilövelő víz a nyomástól ultra magas hőmérsékletre emelkedik ettől lesz egy gőz buborék ami elkábítja az áldozatot
eddig azért hitték azt hogy az olló összeroppantásával kábít mert csak a 400x-os vagy hányszoros lassításon látszik a buborék
A kavitáció nélküli tengeralattjáró propeller olyan, mint a becsületes politikus: sokan keresik, de még senki sem találkozott vele :) A kísérletezés/fejlesztés folyamatos, de egyelőre mindenki kénytelen a lassú fordulat mellett/miatt viszonylag bazinagy lapátokat alkalmazni.
"a hajók után akkor miért látni a csíkot a vízben?"
A motoros hajóknak a vízvonal alatt "hirtelen" van vége, ezen egyenes lap (hajós nyelven: fartükör) peremén körben egy rakás örvény keletkezik, ehhez még hozzáadódik a hajócsavar(ok) által keltet csigavonalú örvény(ek). Ezek az örvények elég lassan csendesednek le, nagy hajóknál ez az idő lehet akár 10-15 perc is. Ha a hajó eközben előre halad, olyankor maga után hagyja ezt a kavargó vízből álló csíkot.
A fent említett fartükör (pontosabban az általa keltett örvényekre fordított energia) azonban fékezik a hajót valamennyire, ezért olyan hajóknál, amelyeknél a kis ellenállású haladás fontosabb, mint a nagy sebesség,(pl vitorlások, napelemes hajók, emberi erővel hajtott járművek, stb de némely teherhajó is) azoknál vagy egyáltalán nincs fartükör, vagy az teljesen a vízvonal felett van. Figyeld meg, hogy az evezős/vitorlás versenyhajók mögött gyakorlatilag nincs semmi örvénylés, nem "húznak csíkot" maguk után, ez azért van, mert nem "hirtelen van végük", hanem szép "fokozatosan hagyják el" a vizet. Egy igazán jól vízbe simuló hajótest sima vízen szinte kizárólag orrhullámot kelt (azt is alig).
A múltkor volt valamelyik természet csatornán, hogy kikísérleteztek egy újfajta hajócsavart, aminek olyan a kialakítása, hogy a kavitáció sokkal kisebb ezáltal a hajócsavar élettartama sokszoros a hagyományosnak.
Én is láttam. Volt egy sorozat a tenger alatt járóknál is nagy probléma ez elárulja a helyét a bugyogás (nem csak a kazánunk pedig azt könnyű megtalálni) Ezeknek a kialakítása hadi titok.
Bocs de ezek szerint a Grundfos és a Wilo sem tudja, hogy mit csinálnak? A leg több keringetőjükben műanyag turbina van, persze ez nem közönséges műanyag.
"Azt viszont nem értem, a víz mikor forr gőzzé alakul át, ez megy a pufferba. Ott lehűl, de miért nem csapódik le és válik ismét vízzé, minek lesz belőle levegő??"
A jelenség neve: termikus gáztalanítás, valóban levegő (oldott oxigén széndioxid, stb válik ki a pufferben), ha ez nincs elvezetve időben a tartályból akkor ismét beoldódhat a rendszer vizébe, majd melegítés hatására ismét kiválik stb. Bővebben itt is lehet mazsolázgatni, igaz ez ipari berendezésekre vonatkozik, 374. oldaltól ha jól emléxem.
Ez egy húsz éves kazán. Típusa nincs mert egy öreg szaki hegesztette valamikor.Az ajtó keret úgy volt valamikor felragasztva magához a külső burkolathoz és ez vált el. Az ajtóban még szerintem azbesztzsinór van azzal semmi gond. Mivel tudnám ezt valahogy letömíteni, visszaragasztani mert egyenlőre még csak a felső résznél potyogott ki az az anyag amivel feltették valamikor.Dől a füst is és attól félek nem tudom majd lezárni a kazánt mert felülről majd kap levegőt és felforr a víz.Köszi
Pillangó elfordításával szépen simul a kazánban lévő hang, lehet hallani nagyjából, hogy mi az a határ, amikor dübörög és megy ki a kéménybe feleslegesen a hő, és azt is lehet hallani, mikor túlzártad. Valahol a kettő között ott az optimális, nálam 300-320C', de még próbálkozok a samottal vagy valami lemezzel...
Nekem meg a PV 24-es van. Múltkor agyig pillangóztam, hogy 250C' körül maradjon a füsthő. Azután 1-1.5 óra múlva azt vettem észre, hogy még mindig "hideg" a lakás. Kimentem a fa már-már lassan elégett. Újra megpakoltam, és visszaállítottam 300-320C'-ra. Azzal szépen fűt, még ha a varjak is kapnak.
Lehet veszek ehhez a kazánhoz is samottot, még odáig nem jutottam.
"az eldugottabb részeken keletkezik mert onnan nem tud eltávozni a meleg víz ha nagyobb az áramlás akkor ott is kitud cserélődni a víz. Valljuk be nem egyszerű egy szilárd tüzelésű kazán belsejét úgy kialakítani, hogy minden részén egyforma legyen a belső áramlás,"
Szerencsére a vízteret határoló felületek nem egyenlő hőmérsékletűek, ezért a melegebb pontoknál felfelé, a kevésbé melegeknél lefelé áramlás van, emiatt a víztér teljes köbtartalma folyamatosan forog önmagában is.
Tehát az igaz, hogy a kazánon áthaladó vízáram a sarkokat nem érinti, de ezen folyamatos belső "kavargás" a sarkokban lévő vizet is eljuttatja a "fő sodrásba".
Nekem is 6-tagos U22D Viadrusom van, 11m-es kéménnyel. Most éppen szar, de 320 fok körüli az a hőfok, amikor ideálisnak vélem az égést, úgy hogy melegítek 1m3-es puffert. 300 alatt csak kínlódás.
A kavitációs buborékok tudtommal rögtön el is tűnnek (újra normál vízzé omlanak össze), mihelyt megszűnik a nyomáskülönbség, amely létrehozta őket. Tehát nem mennek fel a víz felszínére.
"ebből kindulva a szivatyú lapát ami talán műanyag nem biztos, hogy képes kavitációra, vagy ha képes akkor a lapát gyorsan eltünne "
BÁRMI létrehozhat kavitációt, ami elég gyorsan mozog a vízhez képest, hogy az élei után a kavitációhoz elég erős nyomáscsökkenés lépjen fel, tehát akár egy műanyag ventilátor lapát is.
Persze aki műanyag lapátú ventilátort alkalmaz olyan körülmények között, ahol kavitáció léphet fel, az nem igazán tudja, hogy mit csinál ;) a kavitációs buborékok összeomlásának pillanatában létrejövő hatalmas lökéshullám még a műanyagnál százszor keményebb fémekből is ki tud tépni pici darabkákat.
Az biztos, hogy helyi forrástól keletkezik a bugyogás. De azért ez függ a tömegáramlástól, a kazán belsejében nem mindenűt egyenletes az áramlás valószínű az eldugottabb részeken keletkezik mert onnan nem tud eltávozni a meleg víz ha nagyobb az áramlás akkor ott is kitud cserélődni a víz. Valljuk be nem egyszerű egy szilárd tüzelésű kazán belsejét úgy kialakítani, hogy minden részén egyforma legyen a belső áramlás, gáz kaz. egyszerű mert a spirálszerű csőben (kazántestben) egyenletes. A tömeg áramlással magyarázató, hogy nálam is meg szűnt, mert tudom mérni a tőmegáramlást és van viszonyítási alapom, más nem változott maradt minden tüzelés technika, csövek, fűst hő stb. Számszerű a változás 1,5m3/h-ról2,5m3/h ra, és ha most jobban megkergetem a kazánt akkor sem bugyog.
az ajtó kerete általában darab lemez odahegesztésével szokott lenni rögzítve, alá hőálló zsinórból kell tömítés -multibarkács helyi vas műszaki bolt stb keresd-
az ajtón lévő szigetelés szintén hőálló zsinór amit a nútba kell betömködni ragasztani nem szokták, de ha akarod lehet kapni hőálló ragasztót pl FBS vagy hőálló sziilikont
tudományosan fogalmam nics rólla, így érdeklődéssel kérdem
de akkor az edénybe lévő buggyanás miért jut fel a víz felszínéig?
A hajócsavar okozta kavitáció -a gyorsan mozgó lapát felforralja a vizet ez olvasztja meg gyakorlatilag a lapátot- is feljut a felszínre a 10-20 fokos tengervízbe
ja ebből kindulva a szivatyú lapát ami talán műanyag nem biztos, hogy képes kavitációra, vagy ha képes akkor a lapát gyorsan eltünne
Írtam egy fél oldalt, de a fórum motor eltüntette,aszem inkább megpróbálok majd fényképeket feltetetni a gyerekekkel.REX-el mérem a füstöt 100mm-es hőelemmel.
Szerintem ha írnál egy kazántípust, netán még fényképet is mellékelnél. lehet, hogy az itteni szakértők előbb válaszolnának. Én nehezen tudom elképzelni a helyzetet az én kazánomnál.
Egyszer, már megírtam a válaszodra, a köszönő soraimat, de a fránya gép elnyelte, megnyomtam az elküldöm gombot, és az üzenetem eltűnt, de nem jelent meg a fórumon.
Akkor még egyszer megírom és elküldés előtt elmentem másképp.
Szóval tavaly április táján, kijöttek a gázművektől, és ellenőrizték a gázórámat és azt mondták, hogy tökéletesen pontos.
Annak ellenére, hogy csak a ZV 4, és a gáztűzhely működik, naponta, két naponta leírom a gáz., és a villanyóra állást. Azt észrevettem, hogy a gáz égés közben mostanában gyakran sárga lángal ég. Napi átlag fogyasztásunk az utsó 50 napban 1,576. Melegvíz-sütés-főzés.
Téli időszakban az átlagfogyasztásunkat biztosan nagymértékben befolyásolja a fürdőszobánk szigeteletlen 38-as téglában vezetett, mintegy 3 méteres falszakaszán bevésett, mintegy 50 éve beépített hideg és meleg félcolos csőnek nevezett szita. Azt gondolom, hogy sok energiát, pénzt tudok megspórolni, ha ezt szigeteltre cserélem. Egyúttal további 1,75 méteres fűtetlen külső kamra és a fürdőszoba elválasztó 16 cm falába bevésett csövet is lecserélem.
Mi a véleményetek, milyen cső, milyen szigetelés a célravezető?
Mennyire számottevő lehet a megtakarítás? A konyhai vízcsapból Max langyos víz folyik, ami további kb 1,5 méter a pincénk feletti átvezetést jelent, itt ötrétegű azt hiszem, 20-as fűtéscső van szintén szigetelés nélkül. Ebben az esetben az is megfordult a fejemben, lehetséges, hogy egy átfolyós elektromos vízmelegítő olcsóbb használatot eredményezne. Tekintetbe véve a minimum 6,25 méteres vezetéket.
Sziasztok.Nekem olyan gondom van, hogy a felső ajtó ahol a füstjáratot ki szoktam kormolion elvált a kazántól. Vagyis az ajtónak a kerete.Mivel tudnám ezt visszaragasztani esetleg szigetelni? Elvileg innen nem tud levegőt kapni tehát nem forr fel a víz de nem hiszem hogy szerencsés ha ott hézagosKöszi
Józsi bátyánk öreg totyája 1978-as gyártású, gond nélkül ketyeg még!
Igaz VTC nincs beépítve, de van neki is egy darab baypas vezeték a kazán kilépő és a visszatérő közé kötve egy golyós csappal a közepén, ami már évek óta tökig nyitott állásba van.Neki így pont jó.
A bugyogásról!
Nekem is kuruttyolt egy ideig a kazán környéke, két hete cseréltem tömítéseket (kis "O"gyűrűket a szívott oldal csapjainál (Mofém).
Azóta a béka elköltözött!!
Ne keverjétek össze a helyi fölforrás bugyogását a levegő buggyanással.
A gőz lecsapódik a vízben szinte azonnal ahogyan elhagyja a forrás helyét, nem jut el a légtelenítőkig. A levegő viszont igen és ha nem tud távozni, akkor részben újra elnyelődik a nyomott ágon és "körbe jár a rendszerben". A szivattyúhoz érve viszont a vákum (Nyomás csökkenés ) hatására újra kiválik.
Igen, én rendeltem náluk utólag.Tavaly 10 cm-es kőzetgyapottal szigeteltem a puffert, mert az volt a legolcsóbb. Novemberben rendeltem Sitiéktől 5cm-est, nagyon örülök neki, mert nem hazudik a + szigetelés.Úgy tudom, a babótiak is tőlük rendelik.
Azt nem tudom, mert nincs mero a visszateroben. Franc tudja. Esbevel van harom padlokor. Ha lekapcsolom a padlokort, akkor fel is tudom forrni a vizet. Ha rakapcsolom akkor az istenert sem megy 60 fok fele.
Ebben teljesen igazad van! Az én körmendi lemez kazim 32 éves volt, mikor a hegesztésnél csöpögött. Sajna szétvágtam,a víztér lemezei fémtiszták voltak,a hegesztések a gyenge pontok szerintem ezeknél a matuzsálemeknél.
Üdv! A samot lap a köztes tagokon lévő vállakra van téve,és tökéletesen lekezeli, a begyujtáskor megugró füstgáz hőmérsékletet.Csak 1 hete van benne 1db 300x400x30-as lap de azóta maximum 220 fok volt a füst gáz csúcs,és az is a kerozin miatt.(kicsit többet sikerült öntenem a forgácsra mint terveztem)A lenti beállítások,és némi babrálás mellett 145 és170 fok körül van a füst,egészen a parázs stádiumig.
Mázlita,jó sok irigyet szereztél magadnak ezzel az 5db fás beírással.De most komolyan ,hogy csinálod,mert Én 2 húsos láda fával sem tudom ezt produkálni?.Ha szex-ről lenne szó,most azt mondanám ,hogy avas be a tutiba.
"Egyszerűen nagyon sok benne a zárványos sz@r darab. (ezt nem igazán értem... :) )
Soha nem kellene ÖV kazán!"
Érdekes, amit írsz. Nekem a lemezkazán 10 évet bírt ki (nem tudom, ez hosszúnak számít-e), de rokonomnak az öntöttvas most 20 éves. Ezek szerint nem az élettartam a legfontosabb szempont? Mert az alapján fölényesen nyer az ÖV.
Ebben az esetben se biztos ,hogy jó-e a következtetés .Mert nálad+nálam vas ill öntvényrostély van ami az izzó parázsnál max elhajlik ,de nem érintkezik nálunk ugy a vízzel,mint a kis kereszmetszetű vízrostélyos kazánoknál.
Tanacsotokat szeretnem kerni. Van egy Celsius Plus PV27 kazanom.
Az a gyanum, hogy nagyon nagy a huzat. A fustcso agyom durvan forro. Nagyon sok ho megy el szerintem egyreszt a kazanhazban, masreszt a kemenybe. A kemenyem szerelt, kb 6-7 meteres.
Vegyes tuzifaval etetem (tolgy, koris, juhar). A tuz nagyon gyorsan leeg. Ha megpakolom es jartom, akkor kb . 3-4 ora mulva mar alig van parazs is.
Padlofutesem van es radiatorok. Akar mit csinalok, 60 foknal nem megy feljebb az eloremeno. De altalaban 50 fokos.
Nekem nincs vizes rostély, de én inkább fordítvan tapasztaltam. Tüzelés elején van a bugyogás, a végén mikor már csak parázs van soha nem jelentkezett.
a samot hova lett téve illetve miért jó ha benne van? nekem nincs semmi varázslás benne, de egy vastag lemezt tervezek belehekkelni a fölülre, hogy a lángokat kicsit megterelje.
kérdésekre: egy rakat elégdegél 3 órát. fenyővel jól lángolóval felét. de ekkor varjúseggfűtés is van. alapban (száraz keményfával)nem túl meleg a füst, azaz nem izzik a cső - szerencsére.
nálam sem megy sokkal hatvan felé a maximus, de sose rakok rá csak egy rakatot. az meg éppen meglöki a sokszáz lityi vizet (vastagcsöves, gravitációs rendszer) illetve a ház felveszi a hő nagy részét.
aki tervezte pont jól lőtte be anno a radiátor méreteket és szerencsésen állt össze az új kazánnal. nem kell rohangáljak fűteni és sosenincs baj a sok hővel. szépen szolgálja a házat puffer nélkül. persze oda tudnék taposni neki, de hüleazértnevagyokmertminek. a mostani időben 2 rakattal elvan a ház, nagy hidegben hárommal. szóval gazdaságos :-D
azt gondolom, hogy a maximus tök jó kazán csak jó nagyot kell belőle venni (5-6). szerintem a hatásfok is jó (a lehetőségekhez képest).
nekem bevált. elsőre azt gondoltam, hogyha kibír 2 évet, akkor nem öntvényhibás. ezzel szerencsém volt. fagy nem fenyegeti, megölni nem fogom remélem. a gravitációs elvből következően nem kap váratlanul hideget, így nem valószínű, hogy megreped. tehát remélhetően soksokév vár még rá.
kátrány ritka vendék pedig nincs kazánvédő se. igaz puceválom rendesen, de azt nem lehet megspórolni, mert a hőcserélőbe mindenképp belerakódik egy kis korom és trugyi.
kétségtelenül nem feltétlenül egy bombabiztios darab, de egy lemezkazánnál csak erősebb.
olyat nem akartam venni, mert felépítésében nekem elég primitívnek (hőcserélő rész) és takaríthatatlannak, de leginkább amatőr módon pakolhatónak látszottak azok, amiket megnéztem anno... és alig voltak olcsóbbak, pedig "anyag" sokkal kevesebb volt bennük
Nekem valaki megírta, hogy a tüzelés végén mikor sok a parázs, akkor jelentkezik nála is a bugyogás. Ezt tényleg így van. Nálam ezt a vizes rostély környékén hallani, de érdekes módon a légtelenítő (ami a puffer tetején van csak) nagyon ritkán lép működésbe. Régebben a bugyogás nem volt ilyen intenzív, de akkor ugyanezt a mennyiségű fát kétszeri rárakással tüzeltem el. Akkor viszont nem voltam elégedett az égéssel -mert úgy eléggé kormolt. Ezért felülről gyújtok be, de a végén a több parázs miatt (ezt valószínűsítem) erősebb ez a jelenség.
Az a bugyogás helyi forrástól van. Annak nem sok köze van a KVS értékhez, meg a tömegáramláshoz.
Ha lenne akkor a DT-nek nőnie kellene. De nem nő. Az a helytelen tüzeléstől van.
Tudok úgy tüzelni a kazánomban, hogy bugyogjon, és az előre menő vízhőmérséklet nem lesz nagyobb. De úgy is tudok, hogy nem bugyog és az előremenő nem lesz kisebb.
Szerintem ez csak tüzeléstechnika.
Azt viszont nem értem, a víz mikor forr gőzzé alakul át, ez megy a pufferba. Ott lehűl, de miért nem csapódik le és válik ismét vízzé, minek lesz belőle levegő??
A kazán kilépőnél nincs neked légtelenítő, nekem van egy spiro micró. Itt hallani mikor kinyomta a levegőt mikor a buborék távozott, nem engedte be a pufferbe. Bár a puffer tetején is van légtelenítő.
A Lighnonál próbáltam ezt az emelgetést (mivel hátul jött ki) de nem hozott eredményt. A Bsteelnél meg felül középen van a kijövő tehát pont vízszintben kell, hogy legyen.
Már előtte is bugyogót mielőtt beraktam a mennyiség mérőt meg utána is biztos valamit visszafog de nem változott (egyébként 1-os). A változást a VTC hozta a többi maradt minden. Azért nem mindegy mikor dübörög a kazán 1,5m3/h megy át rajta v. 2,5m3/h.
Amit megadnak gyári adatokat kW meg Kvs értékek ezek megint labor adatok mint a hatékonyság ezeket a gyakorlatban ritkán lehet elérni. Más a csővezés, törés, távolság stb.
Persze ezt kazánja válogatja, lehetnek olyan eldugott járatok ahol nincs megfelelő áramlás és ott kis helyi forrás keletkezhet. De lehet kavitáciotól is ezt meglehet különböztetni a hangjáról előbb a keringetőt hallani mikor üresben megy és útána bugyog. Ha a wilot hidegen bekapcsolom III (132W) ezt jól lehet hallani, II-es en elkusol.
A hozzá folyás kevés mert ilyenkor csak a bypass-on kap ha már 70°felett van nem csinálja.
Szinte biztos vagyok kicsi a tömeg áramlás. V. 5/4-esre kéne cserélned v. kicsit fickósabb keringetőt rakni be. Utóbbi egyszerűbb. Sajnos most nincs szabad keringetőm, hogy kipróbáld. Rendeltem egy Halm-ot ojan mint egy alfa. Majd kiderül.
Ma reggel kivettem a hüvelyéből a hőmérőt (ez a hüvely van ugye a T-ben, amiről megállapítottuk hogy nem mér jól, kb. 40 fokot mutatott) és ráfogattam a cső külsejére rögtön a kazánköri szivattyú után, valamint raktam rá némi szigetelést. Amint a képen is látható rögtön mást mutat. Gondolom még mindig pontatlan, ugyanis a csőre van fogatva, nem ér bele a vízáramba. Nem tudom mennyivel mutathat így kevesebbet a tényleges értéknél, de az eddigi 40-41 fok helyett 48-49 fokot mutat most.
Azt nem tudom mennyi lehet a Laddomaté de max 1.5m3/h engedett át 95W keringetőjével, a VTC 2,5m3/h enged át 92W keringetőnél (wilo II fokozat) és nem bugyog. A cső ua.
Ha már a visszatérö is 80°os átkapcsolom III fokozatra és így sem meny 85°nál feljebb, jobban feltudom fűteni a pufferokat mert nem megy fel 90°ra.
Közben találtam én is képet, ahol úgy van beszerelve ahogy én akarom. Most már csak az a kérdés elég az 1"-os vagy 5/4"-t rendeljek. A kazán egy 5 tagos Vaidrus, puffer nincs(sajnos).
A fagázosoknál sampler74 jelenezett először 28án 14:58:04-kor 20436.
De ne sajnáld mert a te 40kW os kazánodat 1 csővel biztos nem bírt volna vele, az én 34kW osomal is nehezen boldogult 28-as csővel. Most viszont a VTC 5/4-es 60° jól szuperál.
Hadd kérdezzem már meg, hogy a patron cseréhez ki kell engedni a vizet a csőből amin a szelep van? Az 5/4-es és az 1 colos csatlakozású szelepek patronja között van különbség? Én is gondolkodom azon, hogy a 60-ast, 65-re cseréljem. Hol érdemes ilyen patront venni?
Szét szedett állapotban megnéztem a VTC-t, a bypass oldalon mindig nyitva van, ebben van a patron hő érzékelője. Tehát csak a visszatérő ágat nyitja v. zárja. Vagyis a patron folyamatosan kap meleget az előremenő ágból (bypass ágon) és ha az már10°al túllépi a patron értékét a visszatérőt teljesen ki nyitja. Valószínű más lehet a két oldal áteresztő képessége és ezért nem szükséges a bypass oldal szabályozása. A visszatérő ágon a tömegáramlás (60° os patronnál) 60°ig : 0m3/h és innentől kezdve ahogy melegszik a kazán 0,6m3/h-2,6m3/h ig változik. Tehát minél melegebb a kazán annál többet enged át rajta és ez logikus. A Laddomat működése összetettebb volt ott arányosan csökkentette a bypass oldalt is ahogy nyitotta a másikat.
Még egy érdekes dolog a Laddomat működött a VTC 60°os patronjával (külsőleg 100% ig egyformák) viszont a VTC nem működött a Laddomat patronjával! Tehát egyáltalán nem nyitotta ki a visszatérő oldalt. A túl melegedést úgy tudtam elkerülni van külön egy +keringető amivel a kazánt kiürítem le állás után.
Tehát a Ladomat és az ESB patronjai nem kompatibilisek, csak külsőleg egyformák.
Szerintetek lehet a huzat nagymértékű esésének az az oka (főleg ebben a hideg időben), hogy a kémény tetején a kéménybe behúzott cső fala és a kémény tégla között nincs betömve, ezáltal a kinti hideg levegő le tud áramlani a kéménybe, így nagymértékben letudja hűteni a kéménycső felső szakaszát, rontva ezzel a huzatot? 11 méter a kémény. Kémény, kazán ill. annak járatai kitakarítva, fars levegőt sehonnan nem kap és 2 éves, száradt fával fűtök. Másra nem tudok gondolni, ez azóta van, mióta hidegebbre fordult az idő, azelőtt nem győztem visszaszabályozni, most meg ...
Esbe VTC beépítésével kapcsolatban lenne kérdésem. Több képet is megnéztem , és leírást olvastam, de arra nem találok választ, hogy függőlegesen be lehet-e építeni. Értem ezalatt, hogy a kevert és hideg oldala lenne függőlegesen, a kazán felől jövő meleg pedig vízszintesen. Zavarja ez a működését? Én így tudnám a legegyszerűbben berakni a meglévő rendszerünkbe.
Igazad van ! Bocs! 60 fokos VTC van beépítve,25/60 as szivattyúval 1 es fokozaton,90 fok feletti.Pillangó teljesen nyitva,kb 20% os vegyes fa.Kémény 5,5méteren 14X14 es,+ 1.2 méter 200 as szigetelt toldás.A hőcserélő 8 járatában terelelő lemezek.Primer ablak kb 50mm re kitámasztva,szekunder kör nyílása kb 50% ra nyitva,a vízrostélyhoz nem ér a fa, mert egy ráccsal kb 10mm re meg van emelve a rakat.A hőcsrélőn csak barna por van, amit 1 mezei 200 ft os üvegmosóval simán tisztítok kb hetente.
Szia! Nekem 5 tagos Maximus van,1,5 évesen vettem fél ár alatt,mert a tulaj nem tudta 60 fok fölé fűteni a vizet benne,és szerinte sza..... a kazán.Miután a kb 8mm es kátrányt levakartam a hőcserélőjéről,beállítottam a rakodó ajtót,kapott 30 mm es samot lapot a tűztérbe,és szekunder levegő előmelegítőt,és pufit fűt,fojtva nincs,automata huzatszabályzó nincs,kb 2-2,5 óra 1 rakat égési ideje.Mondjuk 2,5 óra után is van benne parázs,szóval lehet 3 órát is kibirna,ujrapakolás nélkül.
És ez hogy jött ki? A kazánt nem érdekli milyen hőmérsékletű víz megy bele és honnan. Amilyen belemegy azt emeli x hőfokkal nyilván adott teljesítménynél és tömegáramnál. Nálam tök mindegy hány fokos a puffer alja a delta T 10 fok körül van akkor is ha 40 akkor is ha 75. 80-as alsónál már nem merem küldeni a kazánt így az előremenő nem megy fel 90-re csak nagy ritkán.
Ha 40 fokos a puffer alja akkor 63 fok körüli a visszatérő (65 fokos patron) és 72-75 az előremenő. Ha 70 fokos a puffer alja akkor 70 a visszatérő és 80 az előremenő stb. :)
Szerintem a VTC nem befolyásolja a tömegáramot. Amennyit zár az egyik irányból annyit nyit a másikból.
Valamelyik évben "sportot űztem" abból hogy a vaterás öntvénykazánoknál megkérdeztem miért adják el. Főleg sok repedt volt köztük. Kivétel nélkül melléképületben lévő szétfagyott kazánok voltak, illetve ami nem az meg a kéményhuzat miatti kátrányosodást produkálta.
Sok volt köztük a török (Demrad) és mivel nekem is ez van érdekelt hogy mi okozta ezt a sok repedést.
Végső konklúzióm az volt, hogy olcsó kazánt vettek a sufniba, de nem a kazán volt a hibás.
Mindegy a tömeg áramlás, ha jól ég a tűz az 55° patronnál nem mehet lejjebb a kazán hőmérséklete 55 alá. Mert ez a szerepe (de azért ehhez tűz kell). Elméletben (mert nem használtam 55-öst) legalább 65°-nak kéne lenni az előremenőnek ha a puffer felől még hideg jön. Ha mégis lejjeb megy patron csere.
El tud repedni az öntöttvas kazán. Lehet látni hirdetésekben, hogy szivárog vagy repedt a hátsó tag. Ez szerintem attól szokott előfordulni, hogy nem használnak kazánvédőt. A forró kazánba benyomatják a hideg vizet. Szintén képeken látni, hogy az ajtó feletti takaró lemez tiszta dzsuva, korom. Ez meg gondolom a nem megfelelő kémény huzata miatt lehet. Ezek rendszerint 1-2 szezont használt kazánok. Kockázatmentesnek nem nevezném. Az új az garanciás ha volna valami baja. A használt nem. Bár egy nyomáspróbánál szerintem minden ki szokott derülni. Még talán annyi, hogy az olcsóbb kazánokon az össze fogatáshoz használt fülek lehetnek gyengék. A komolyabb daraboknál elég emberes füleket öntenek.
Köszönet a válaszokért, tanulságosak. Csak összefoglalásképpen: a drágábbik tuti (Solida...) de jó a Maximus is. Sőt jó lehet egy drágább használtan.
Tudom, hogy egy öntvénykazán jobban bírja, mint egy lemez. Ha az öntvénykazán nem lyukad ki, mert nem vékonyodnak el a lemezei, akkor mitől mehet tönkre? Mire kell figyelni használt öntvény vásárlásakor? Ezek szerint kockázatmentes?
Sziasztok.Nekem olyan gondom van, hogy a felső ajtó ahol a füstjáratot ki szoktam kormolion elvált a kazántól. Vagyis az ajtónak a kerete.Mivel tudnám ezt visszaragasztani esetleg szigetelni? Elvileg innen nem tud levegőt kapni tehát nem forr fel a víz de nem hiszem hogy szerencsés ha ott hézagos.Köszönöm
a maximus simán jó, DE! a ráírt teljesítmény csalós. vegyél eggyel nagyobbat, mint amit kiszámoltál, és az min. 5 tagos kell legyen, ha jót akarsz. nekem 5-ös van. 6-os jobb lett volna a pakolás miatt...
ha van zseton a Viadrus a jó, mert jó masszív. nekem 4-ik éves a maximus, ha jó a kéményed (elég magas) akkor nem lesz vele baj. jól takarítható és pakolható. üzembiztos. hogy meddig tart azt meg majd az idő megmutatja. eddig semmi baj nem mutatkozott.
Azért,mert az 55-s patron a visszatérödet kontrollálja,és ha raksz a tüzre akkor 59 c fok fölé is tud menni az elöremenöd.De inkább kérdezd a Tibcsit,mert az lassan ledoktorál ebböl a témából.
A hőmérő nem mutat jól. Igaza volt mindenkinek aki azt mondta hogy a T-ben elhelyezett hőmérő nem mutathat jól.
Csal 11-12 fokot (minuszba). Tehát a mutatott 41 fok az inkább 53 mondjuk. Ami azt jelenti hogy a VTC az 55 fokos patronnal teszi a dolgát. Csak akkor még mindig nem értem hogy az előremenőm közben miért csak 59 fok...
Szerintem túl nagy az ajtaja. Ömlik belőle a füst. A tűztér nem elég mély. Kb. egy magasságban van az ajtóval. Én azt veszem észre, hogy azok adják el java részt alig használt öntvény kazánjukat akik nem tudnak benne tüzelni. Gondolom vizes fával jól lekátrányosítják és ráfogják, és a kazánra fogják, hogy nem jó. Az enyém is tiszta kátrány volt. Aj ajtaja viszont szorult mint egy újnak. Tuti nem volt sokat nyitogatva.
Esetleg még Solida. Igaz az Immergas is Solida csak más ajtóval. Úgy mint a Junkers
és a Buderus öntöttvas kazánok is mind Solida belsővel rendelkeznek. Ismerősnek Maximus van. Én nem javaslom. Bár biztosan van akinek tökéletesen üzemel. A helyedben szét néznék a használt piacon is.Én 94ért vettem az én solida kazánomat.
Havernak a múlt héten 100ért tudtunk venni. Vízzel felengedtük,kompresszorral megnyomattuk és meg is volt a nyomáspróba.
A delta T független attól hogy milyen meleg a víz a pufferben, viszont függ a kazán teljesítményétől és a tömegáramtól (és sztem a kazánban lévő vízmennyiségtől is).
Mindenképp magasabb hőfokút szeretnék venni. Az létezik hogy a kazán teljesítmény olan kicsi hogy ameddig nincs tele a puffer addig alig pár fok a delta T?
Kényszerből van a felsőre kötve mert az alsót a solar fűti. De így is kb. 1/3 része felfűtődik, az több mint 100L. 5-en vagyunk zuhanyozásra még idáig elég volt.
Azért azt hozzá teszem a solár nem fűti fell most télen de ha már alul 25-28°os akkor könnyebb felfűteni 60°ra.
Kb. olyan ez, mint a tengerszint feletti magasság. Nem mindenki ugyan azt a tengert nézi így ugyanaz az a hegy lehet magasabb is alacsonyabb is..... nem tudom egyszerűbben....
Ha definíció szerűen megállapítom, hogy a 4 éves kislányom által felemelhető maximális súly lesz az egy ember által felemelhető súly 100%-a, akkor én 400%-ot tudok emelni.
Ha a saját képességem maximumát veszem 100%-nak akkor a kislányom 25%-ot tud felemelni.
Mindkét esetben ugyanakkorát emeltünk mindketten, csak más volt a viszonyítási rendszer.
Ne próbálj fizikai értelmet keríteni neki, csak fogadd el, hogy a viszonyítási rendszer 100%-a hogyan lett meghatározva, természetesen bizonyos tekintetben önkényesen.
Ha ez megvolt egyszerűen lépj túl ezen, és értsd, mit jelent, de ne foglalkozz vele!
szóval előzőleg ez volt a kérdés, csak nem hagy nyugodni.
"vettem faszagányos lengyel szenet, kb. 6500 kalóriás.
azt mondja két öreg (gravitációsok) hogy nekik alig marad salak és hamu, úgy elég.
nekem meg kb. a fele.
a kazánt meg ellepi felül a fekete moha. olyan kátrányos.
nyilván mert a huzatszabályozó lezár...
2 kérdés:
- ez a szénből alig marad vmi, ez legenda a faluban, v. igaz lehet?
- a szekunder levegő helyes használatárul a szenes tüzelés esetén tudna vki írni? itt az lehet a gond, hogy csak alulról kap levegőt, az elégett szén összeesik, és elzárja a levegő útját?"
a pillangószelep totál nyitva, tehát még ez sem gátolja az égést, a szekunder kukucska is totál nyitva volt a legutóbb. és mégis maradt hamu. + moha. az előremenő 70-80 fokos, mondjuk annyi, hogy a keringetést már a begyújtáskor megindítom...., szépen pötyörög így is 4 órát simán. ált. 20 liter szén megy a kazánba.
valaki leírná hogyan tüzel szénnel, mikor mennyi levegőt ad? Bár kezdem azt gondolni, hogy a szén a hibás.
Továbbá hogy lehettem ilyen hülye, hogy nem gravitációs fűtésem van? Mondana vki is egy érvet ami a nyomottvizes mellett szól? azon kívül, hogy ha áramszünet van akkor vége a dalnak?
Igen már folyamatban van egy keringető csere (5W ra). Jelenleg van egy kerülő ág (bypass) ez a visszatérőjét bekeveri az előre menőbe. Nagyon melegedett a keringető ennélkül. Nem egyszerű ezt be állítani, pedig van bent a körben egy kiszuperált víz óra, így látom akis keréken az áramlást.
a puffer alját (kazán visszatérő csonkot mérd) kéne ismerni, az alsó mérőpont és a csonk között sok (hidegebb) víz van még. Én is megoldottam a kazánvédő utólagos kimérését, a puffer alsó csonkja kb 2-4 fokkal melegebb lett mint a kazánba belépő csonknál (ennyit hűl 1m-en, mert nincs szigetelve).
Azt kéne rendesen kimérd, hogy amikor eléri a kazán az Esbe nyitó hőmérsékletét és kezdi keringtetni a vizet a kazánkörben, hogyan emelkedik a hőmérséklet a kazán visszatérőn - ott látod hogy a patron hogy működik. Néhány perc után elég jól kell mutassa a névleges nyitó hőmérsékletet. Ha nem merül a hüvely a vízáramba, felejtsd el, nekem is van egy ilyen a kazánkilépőn, az kb 20fokkal mutat kevesebbet, mintha a cső falán mérném (rendesen leszigetelve a mérőpontot).
Lehet, hogy jobb lenne csinálni egy, a keringetőt megkerülő (bypass) csőszakaszt és azt fojtogatni az elzáróval, nehogy a végén valami baja legyen a kis szivattyúnak a fojtogatástól.
Vagy lecserélni egy több fokozatúra, esetleg egy egyenáramú keringetőre és akkor az áramfogyasztása is durván lezuhanna.
Nézem a fotót és a rajzot nem találok benne hibát, szerintem jól van bekötve.
Képen nem látni a visszatérőn hőmérőt csak a kevert ágon, de a 2 nem ua. az.
Ha a kevert ág csak 40°os és fent a kazán előre menő része már 70-75°os két dolog lehet, v. a hőmérőd rossz v. a patron. Az 55°os patronnál a kevert ágon 55°ot kell, hogy mutasson ha még hideg a puffer alul. (v. a tényleges visszatérőd hideg)
A hő mérőt egyszerű ellenőrizni és ha jó akkor nincs más mint patron csere.
Igen ha ívó vizet keringet (cloros). De nálam a puffer vizét kell, hogy keringesse a HMV tartályban lévő hőcserélőjében. Most egy kis Grundfos van I fokozattal (35W) de ez is sok hiába fojtogatom egy elzáróval és csak keveri a puffert. A puffer tetején veszem le és a felső harmadában megy vissza. Ha hosszabb cső volna benne más volna de hát ez van.
A gőz keletkezése a jelenlevő nagy energia eredménye.
Egy nagy energiatartalmú gáz elégetésekor sokkal de sokkal több eneriga szabadul fel, nem csak annyi ami a víz forralásához szükséges.
A gőz a víznek egy instabil állapota, csak energia bevezetésével hozható létre, és csak enrgia befektetésével tartható fenn, ellenben az energiaminimum elvének értelmében lehül, és felesleges energiáját hő formájában a környezeténák átadja.
""Beteszek 1kg 15MJ-i fát a tűztérbe, hogyan veszek ki 15,75MJ ebből??""
De ha nem ragaszkodsz a kazánhoz, akkor van sokkal olcsóbb megoldás: vásárolsz egy bombakalorimétert és akár mindennap megismételheted magadnak a fűtőérték 100 százaléka feletti energiakivétel "csodáját".
Részletes leírás itt olvasható (a lényeg a harmadik oldalon van).
"Beteszek 1kg 15MJ-i fát a tűztérbe, hogyan veszek ki 15,75MJ ebből??"
Ha itt 15 MJ fűtőértékű fára gondolsz, akkor nincs semmi probléma, hiszen a fa égéshője 19 MJ/kg körül van. Az egész valószínűleg pár millió forintból kihozható - persze csak ha nem törődünk a környezetvédelmi szempontokkal, mert úgy drágább lesz kicsit.
Nem azért nem csinálnak ilyesmit, mert fizikailag lehetetlen, hanem azért, mert (kis méretben) megfizethetetlen (=nem éri meg). De pl a komolyabb hőerőművek valószínűleg mind így működnek.
Sziasztok. Az lenne a kérdésem hogy mi lehet annak az oka hogy az Esbe VTC511 szeleppel 55 fokos patronnal 40 fok körüli csak a kazán visszatérő hőmérséklet?
Nagyon örülök hogy a hidrogént hoztad fel pédaként.
Idézet egy leírásból a neten:
A hidrogén oxigén jelenlétében 550-600 °C-os gyújtóláng vagy szikra hatására elég, s közben energia szabadul föl. A energia mennyisége függ attól, hogy az égéstermék folyadék, vagy gőz . 1 kg hidrogénre vonatkoztatva, ha folyadék, 141,97 MJ ill.119,6 MJ, ha gőz.
Most akkor gondolkodj el azon hogy miért marad az égés után kapott vízgőz égéstermék esetében kevesebb energia. Mire pazaroltál el energiát? Arra hogy forralj...
CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O + hő.
- mint látható a keletkezett víz nem a semmiből van, ott volt korábban is más anyag alkotóelemeként, H-ként és O-ként.
- fentebb kiderült hogy vízgőzzé alakulás során, a gőzforma eléréséhez, az égés során felszabadult hőből vesz fel energiát
Az egész vita egyébként onnan indult ki, hogy én is mint sokan mások Mekk úr egyik sokkal korábbi hozzászólásánál figyelmetlenül olvastak. Tehát ÉN is! Mekk ugyanis mindíg odaírta az a kicsi, de annál fontosabb szót, hogy fűtőértékre vonatkoztat. Így minden amit Mekk írt hibátlan! Figyelmetlenül azt hittem hogy a perpetuum mobile létezéséről próbál győzködni, de nem! Meg is beszéltük tegnap, hogy nem a legjobb 105%-al dobálózni, mert emitt alakul ki olyan vélemény, mint az ingyen gőz, azaz az ingyen energia. Az egész hercehurca célja részemről, hogy ezt megértessem. Semmi több!
A hőcserélő önmagában attól hogy igen jó hatásfokú lehet, még mindíg veszteséges üzemű gép. Ráteheted bármilyen jó hatásfokú kazánra, az összes (eredő) hatásfok valójában sohasem lesz 100% , pláne nem több.
hogyne letezne! sot, keletkezese energiat szabadit fel!
ha pl tiszta hidrogent egetsz (robbantasz), az komoly energiafelszabadulassal jar, es vizgoz keletkezik.
a szokasos tuzeloanyagok nagyreszt szenhidrogenekbol allnak. amikor eleg, a szenbol szen(di)oxid, a hidrogenbol meg (di)hidrogenoxid keletkezik. utobbi koznapi neve a viz.
Egy ideig. A víz is, ez a vízgőz. Ezt nem kellett felforralni, mert előtte még nem létezett (ezért hívják rejtettnek az innen származó hőenergiát), tehát nem vont el energiát sehonnan. Ha viszont lecsapódik, mert le fog valahol, akkor ott (sok) energiát ad át. Plusszban.
Én is szeretnék ilyen rendszert! :)
Most komolyan van olyan vízgőz, melynek keletkezése nem vont el energiát sehonnan a kazánban?
Az automatikus szabályzást kikapcsolva kézzel vissza lehet venni 5w-ra. Ha bojlerbe épített csőkötegben kell keringetni a puffer vizét, arra szerintem jó. De amit írtál, az inkább folyamatos üzemű recilkulációs szivattyú. Ilyen üzemre már nem biztos hogy jó lesz egy fűtési szivattyú, sajnos ehhez nem értek...
Akkor + 1x,Én azt írtam ,hogy a 0% víztartalmú fából nem lesz víz,és nem azt,hogyha elégeted akkor nem keletkezik víz.Ahova beadagolod az égéshez szükséges légnemű hozzávalokat keletkezik víz.SZERINTEM.
"A nulla% viztartalmú fából szerintem ha lesz víz az csak az égéshez szükséges környezeti nedvességből lehet,autoknál is SZERINTEM a légszürön beszívott levegő párája jön ki a kipufogon."
És a kondenzációs kazánokból kicsorgó (gáz köbméterenként akár 1,6 liter) víz szerinted honnan kerül oda?
Egy köbméter gáz elégetéséhez kb 10-15 m3 levegő szükséges, ennyi levegőben átlagosan kb 1-2 deci víz van, vajon hogyan kerül oda még további 1,5 liter víz?
Remélhetőleg nem gondolod azt, hogy a gázba keverve is jön köbméterenként 1,5 liter víz vízpára formájába, mert 1,5 liter víz pára alakban még önmagában (gáz nélkül) sem fér egy köbméternyi helyen.
Tehát
- vagy csoda történik és a víz a semmiből terem ott,
- vagy mégiscsak nekünk van igazunk, és a földgáz/metán egyik égésterméke a víz.
"Te meg azt írod, hogy többet nyer vissza, mint ami elment arra hogy elforrjon..."
Nem, ez tévedés, nem írtam ilyet. 1l víz felforralásakor annyi energia befektetés szükséges, amennyit 1l víz lecsapatásával nyerünk. Ez elég sok egyébként. A veszteségektől most eltekintettem. Ott futottál lyukra, hogy a kondenzálás alapját képező füstben több a vízgőz, mint lenne, ha csak a tüzelő víztartalmával számolnánk (amit, ahogy helyesen írtad is, valóban el kellett forralnunk). Konkrétan ezt írtam: "Az 55-57foknál (harmatpont) magasabb hőmérsékletű füstben sok a vízpára (a tüzelő, pl. fa, szén is tartalmazhat vizet, de az égés során is sok keletkezik, hiszen a szénhidrogének vízzé és CO2-vé égnek el)." Valamint egy példát is írtam a víz->vízgőz ill. vízgőz->víz irányokról, hogy felfedezzük az energia átalakulásokat.
De már látom, hol borul a gondolkodásmódotok. Mint írtuk is már többször, a fa pl. vagy a vezetékes gáz gyakorlatilag gázként ég el. Ezért jó is az összevetés. TFH nincs víz a fában és a gázban, így egyszerűbb a szemléltetés. A szénhidrogének (ideális feltételek mellett) CO2+H2O-vá égnek el. Ez sok száz fokon, akár 1000 fok felett történik meg és a végtermékek hűtéséről beszélünk, amikor a kondenzálás jön képbe. Ezek a végtermékek természetesen gáz formában vannak jelen. Egy ideig. A víz is, ez a vízgőz. Ezt nem kellett felforralni, mert előtte még nem létezett (ezért hívják rejtettnek az innen származó hőenergiát), tehát nem vont el energiát sehonnan. Ha viszont lecsapódik, mert le fog valahol, akkor ott (sok) energiát ad át. Plusszban. Ez a titok. Mondhatjuk, hogy ez csak elmélet, de akkor vegyétek elő a kémia és fizika könyveteket, van mit átnézni, mert ennek itt most gyakorlati jelentősége is van. Nem a marketingről beszélek.
Na de, hogy még inkább a témához ragaszkodjam, utaltam már többször erre a vad ötletemre, ami a fatüzelés hatásfokának maximalizálását tűzi ki célul. A száraz fa pl. egy jó alapfeltétel, tüzeljetek azzal, ha még nem hangzott volna el!:D
Aztán. Ugye kell egy optimálisan üzemelő kazánka. Nem egy egyszerű vegyes, hanem faelgáz. Esetleg kályha. Faelgáz. Pellet? Lehet, hogy az is jó. Fontos, hogy már alapban 85-90% felett legyünk. A parázságyon keresztüli égetés jót tesz a hatásfoknak. Kevés elégetlen szénhidrogén megy veszendőbe. Lambda szondás, automatizált még jobb. Meg drágább.:D
Kell egy brutális hőcserélő. Sőt, lehet, hogy nem is egy. Egy normál, ami benn van a kazánban/kályhában. Ez legyen mondjuk füstcsöves, ahol a füst halad a víztartályba hegesztett csövön át. Akár több soron is. Itt elérhető akár 100-130 fok is. Talán kevesebb is, mindegy. Ez a hőcserélő lehet normál acél.
Ezután kell még egy modul, de már saválló anyagból. Miért? Jön a kondenzálás! Bekerül a poros/hamus épphogy-csak-meleg füst és meghűlve távozik. Közben víz csapódik ki, máris lesz ott frankó savas (vagy lúgos?) kondenzátum, ami nem lesz átlátszó tisztaságú, mint egy gázkazánnál.:(
Ez a kondis modul lehet igény szerint beköthető az áramlásba, tehát van egy bypass szelep/irány is a képben. Ezt lehet mondjuk vezérelni, mennyire akarunk kondenzálni:D A pufferes és/vagy felületfűtéses rendszerek adottságai jobbak a kondenzálás miatt. Hideg visszatérő kell! Na nem a kazánnak, de a kondis modulnak igen.
Kelleni fog még egy megbízható és szintén saválló elszívó venti, ami biztosítja majd, hogy az össze vissza kergetett, szinte megfagyasztott füst képes legyen elhagyni a házat.:D Gravitáció, meg kémény szívóhatás felejtős.:DDD
Elméleti dolgok ezek,CO2+H2o keletkezik írod,Én képletekkel nem szolgálhatok,de ha nincs semmilyen nedvaség az égés teljes időszakában akkor csak a környezeti O2+a hidrogénből lesz "talán mégis víz.Meggyözhető vagyok.
A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem szállnak tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe. A fagázok tökéletes elégésekor széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik
"autoknál is SZERINTEM a légszürön beszívott levegő párája jön ki a kipufogon."
A nulla% viztartalmú fából szerintem ha lesz víz az csak az égéshez szükséges környezeti nedvességből lehet,autoknál is SZERINTEM a légszürön beszívott levegő párája jön ki a kipufogon.
"És nem lenne korrektebb, mint 105%-os hülyeséggel marketingelni?"
Szerintem is sokkal korrektebb lenne,
de nem én fogom megmondani a világ összes kazán/kályha/robbanómotor/stb gyártójának, hogy elsejétől tessék minden prospektuson az eddiginél 8-12 százalékkal alacsonyabb hatásfok adatot megjeleníteni,
Ha kijönne egy olyan törvénymódosítás (az egész világon egységesen), hogy mondjuk 2015 január 1-től minden fűtőberendezés hőhasznosítását az égéshőhöz képest kell megadni, na akkortól lennének a kondenzációs kazánok max 95-98%-os hatásfokúak és az új számítási módszer miatt attól kezdve minden egyéb fűtőberendezés hatásfoka is kb 10 százalékkal automatikusan lejjebb kerülne.
És nem lenne korrektebb, mint 105%-os hülyeséggel marketingelni?
"A hatásfokot a műszakilag a kinyerhető maximális energiából számoljuk."
Nem.
A hatásfokot a vonatkozó előírások szerint számoljuk.
És ha hivatalosan a fűtőérték a hatásfok számítás alapja, akkor nem tehetjük meg azt, hogy a kondenzációs kazánok hatásfokát az égéshőhöz viszonyítjuk, a világ összes többi kazánját meg a fűtőértékhez.
Ha kijönne egy olyan törvénymódosítás (az egész világon egységesen), hogy mondjuk 2015 január 1-től minden fűtőberendezés hőhasznosítását az égéshőhöz képest kell megadni, na akkortól lennének a kondenzációs kazánok max 95-98%-os hatásfokúak és az új számítási módszer miatt attól kezdve minden egyéb fűtőberendezés hatásfoka is kb 10 százalékkal automatikusan lejjebb kerülne.
Tehát még nulla százalékos víztartalmú fa (vagy földgáz vagy benzin vagy bármilyen egyéb szénhidrogén) elégetésekor is keletkezik víz.
Pontosan. Már csak az a kérdés, hogy eme vizet (az összes vizet ami keletkezik) hogyan forralsz fel, honnan veszed el az energiát rá, hogy a hőcserélőbe lecsapódhasson, csak nem az égéshőből? De ha már lecsapódott, akkor a párolgáshője több energiát ad majd, mint amennyibe a felforralása került?
"Aminek a felforralására elpazaroltál értékes energiát az égéshőből. A kondis kazán ennek egy részét visszanyeri, ezt írtam."
Ezren topic olvasói bizonyára jól tudják, hogy a fa elégetésekor túlnyomórészt nem maga a fa anyaga ég el, hanem a forróság hatására a fából távozó (szénhidrogén) gáz ég.
A szénhidrogének elégésekor a szén és a hidrogén külön-külön ég el (oxidálódik):
- a szénből az égés (oxidálódás) során széndioxid lesz
- a hidrogénből az égés (oxidálódás) során hidrogén-oxid lesz (más néven: víz)
Tehát még nulla százalékos víztartalmú fa (vagy földgáz vagy benzin vagy bármilyen egyéb szénhidrogén) elégetésekor is keletkezik víz.
Kedves Mekk úr és mindenki. A hatásfokot a műszakilag a kinyerhető maximális energiából számoljuk. A fűtőérték egy már eleve veszteséggel terhelt érték, tehát ha ebből nézünk hatásfokot, annak nem lesz értelme, ja de kenyér a marketingnek. Az égéshőnek egy részét visszanyerő kondis kazánnak így lesz egy eredő kb. 90%-os hatásfoka. Ez a helyes, és értelmezhető, mert benne van minden veszteség, és nem értelmetlenül van viszonyíta.
Igen, a víz. Aminek a felforralására elpazaroltál értékes energiát az égéshőből. A kondis kazán ennek egy részét visszanyeri, ezt írtam. Te meg azt írod, hogy többet nyer vissza, mint ami elment arra hogy elforrjon...
Picit szelektíven olvasol.
A kollega odaírta, hogy a víz egy része égéstermék.
Azt pedig nem kellett elforralni, ellenben lehet kondenzálni.
Az előbbi kolegával már megbeszéltük, és én sem vettem észre hogy Mekk is FŰŐÉRTÉKRE vontkoztatott hatásfokot emleget, ami így valóban lehet 105%, de ez csak marketing bullshit, műszakilag nincs jelentősége.
Éppen műszaki jelentősége van, ti. hogy ugyanolyan dolgokat hasonlítsunk össze.
Igen, a víz. Aminek a felforralására elpazaroltál értékes energiát az égéshőből. A kondis kazán ennek egy részét visszanyeri, ezt írtam. Te meg azt írod, hogy többet nyer vissza, mint ami elment arra hogy elforrjon...
Az előbbi kolegával már megbeszéltük, és én sem vettem észre hogy Mekk is FŰŐÉRTÉKRE vontkoztatott hatásfokot emleget, ami így valóban lehet 105%, de ez csak marketing bullshit, műszakilag nincs jelentősége.
Majd megfeszül szegény Mekk és még mindig nem értitek?:DDD
Megpróbálom egyszerűen. Tehát adva van a tüzelő (fa, gáz, szén, papírbrikett, bármi). Ha elégeted, tudsz csinálni belőle x hőmennyiséget. Az elvi max. a 100% Igen ám, de nem mindegy, hogyan égeted el! Leginkább ott jön képbe a kondi/nem kondi különbség, hogy kezdesz-e valamit a legnagyobb veszteséggel (kéményveszteség, azaz a távozó füstgázban lakozó hőmennyiség). Ha tábortüzed van, mind elvész. Ha a füst melegíti a hőcserélődet, egy része megmarad. Ha a kilépő füstgázad 40-50 fokos, akkor mindent visszanyertél, sőt! Plusszban vagy! Miért? Az 55-57foknál (harmatpont) magasabb hőmérsékletű füstben sok a vízpára (a tüzelő, pl. fa, szén is tartalmazhat vizet, de az égés során is sok keletkezik, hiszen a szénhidrogének vízzé és CO2-vé égnek el). Ha a füstöt túlhűtjük, a füstben lévő víz kicsapódik, a folyamat energia felszabadulással jár. (Ez fordítva is igaz, az a forralás, csak ahhoz meg befektetni kell a plusszt.) Egy kondis berendezés a vízgőz kicsapatását a visszatérő alacsony hőfoka esetén éri el (20-30-40 fok: pl. hideg pufferrel, keverő nélkül ideális, vagy felületfűtésnél!), a folyamatban a füst hűl (víz kicsapódik), a visszatérő melegszik. Itt tehát nyersz újabb y mennyiséget. x+y>x, így az eredeti tüzelőben lévő, egyszerűen kinyerhető hőmennyiséghez viszonyítva a hatásfok valóban 100% felett lesz. Ezen nem kell elakadni. Kinyeri azt is, ami nincs a tüzelőanyagban, ezért mondják/írják így.
A jelenség nem függ attól, hogy mivel fűtesz! Jövőbeni projektjeim között szerepel egy kondenzációs faelgáz tüzelőberendezés megépítése, amivel a fatüzelést is 100% feletti hatásfokra lehet vinni! Persze vannak feltételek és mellékhatások, de nincs háború halott nélkül ugye.
Nincs itt kérem perpetum mobile, meg mágia. A fizikában egyszerűen energia megmaradás törvényének nevezik a jelenséget. Aki nem hiányzott az órákról, talán még emlékszik is rá:DDD
Itt van egy jó leírás a kondis gázkaziról, szép, színes ábrácskával.
Szerintem is butaság volt a laikusoknak szóló kiadványokban 100% feletti hatásfokról beszélni! A mérnökök, meg tudják, hogy minden csak vonatkoztatási rendszer kérdése. El lehet tolni úgy a hatásfokot definíció szerűen, hogy a kondisé legyen a 100%, csak az a marketingeseknek nem tetszene :-P
Aki viszont érti, mi történik, az megérti a 105%-ot is, és mivel érti a fizikai tényeket, nem akad el rajta. Igazából a két hatásfok különbségét kell(ene) nézni és nem elakadni a 100% fölöttin.
Ugyanígy vannak 100%-nál magasabb hústartalmú készítmények, de 100% gyümölcstartalom feletti lekvárok is....csak tudni kell, ez mit jelent!
Leírtam, hogy a fűtőértéknél azért magasabb az égéshő, mert az égéshőben benne van a füstgáz hőtartalma is,
erre kijavítasz, hogy ez nem igaz, mert a az égéshőben benne van a füstgáz hőtartalma is?
:)
Arra szerettem volna rávilágítani, hogy a füstgáz hőenergiája, azaz az égéstermék hőenergiája nem csak az égéshő részét képezi, hanem a fűtőérték részét is. Gázkazánnál egyszerűen kivonod a víz elpárologtatásához szükséges hőt a gáz égéshőből, és megkapod a fűtőértékét. (Tökéletes égsnél.) De mivel továbbra sincsen 100% hatásfokú rendszer, és nem ég el a gáz se tökéletesen, így továbbra is egy része a hőnek és a gáznak megy a levesbe.
A kondenzációs kazánnál a vízgőz lecsapódásával és visszahülésével az energia egy részét vissza lehet nyerni, de nem mindet, mert a párolgáshő egy része itt is megy a levesbe, tehát a kondis kazán eredő hatásfoka jobb, mint a sima gázkazáné, de nem 105%, mivel nem tud többletenergiát termelni a semmiből.
"Mester, egy kis olvasnivaló (bár szerintem Blue meg Joe jobban fogja értékelni): "
Egy javaslat:
ha egy témával kapcsolatban valamilyen interneten elérhető információra hivatkozol, akkor pontosan add meg az információ helyét (legalább a konkrét oldal helyét határozd meg és ha ne gond, akkor még az oldalon belül is kb hanyadik bekezdés), mert senki sem fog egy több száz oldalas honlapot/dokumentumot végigbogarászni csak azért, mert valaki azt állította, hogy itt valahol benne van a válasz arra amire céloztál.Tehát ha mondjuk azt állítod, hogy valaki valahol az interneten azt állítja, hogy pl 34MJ fűtőértékű gázból fizikailag lehetetlen mondjuk 35 MJ hőenergiát kivenni, akkor add meg a konkrét oldal pontos helyét, ahol valaki ezt állítja.
Fűtőérték angol területen:
lower heating value (LHV)
net calorific value (NCV)
lower calorific value (LCV)
Égéshő angol területen:
higher heating value (HHV)
gross energy or upper heating value or gross calorific value (GCV)
Értem nálam 60°ra keveri alul, úgy látszik ennyi szorás van a patronoknál az enyém, alapjában azt tudja amit kell neki. Végeredményben mindegy, hogy az elején v. a végén töltöm fel 80°ra a pufit mert úgyis rétegzödik főleg ha közben megy a fűtés most reggel -11C°volt. Most előszőr raktam tele a kazánt.
"Na itt hibázik a dolog. Az a bizonyos forró füstgáz szerinted a semmiből keletkezik? Mert szerintem az égés során, így sajnos a füstgáz hője az égéshő részét képezi."
Leírtam, hogy a fűtőértéknél azért magasabb az égéshő, mert az égéshőben benne van a füstgáz hőtartalma is,
erre kijavítasz, hogy ez nem igaz, mert a az égéshőben benne van a füstgáz hőtartalma is?
:)
"Helyesen: Elégetem a tüzelőanyagot és megmérem hogy az égés során mennyi hőenergia keletkezett összesen."
Leírtam, hogy hogyan mérik a fűtőértéket, ere kijavítasz, mert az égéshőt nem így kell mérni?
Ja...a vészhűtőt nem kötöttem be, mert nincs víz a kazánházban télen :-( Pedig van bizt. víztér a kazánban. Kénytelen vagyok bízni a szünetmentesben, a szivattyúban és a gravitációban.
A puffer aljából szinte végig 30° jön ezt "javítja fel" a VTC511 kb 65°-ra, így 86°az előremenő a pufferbe.
Na de amikor elégetünk valamit, aközben nem csak a hőcserélő/kályha/kazán melegszik fel, hanem keletkezik közben forró füstgázunk (benne megy rakás vízpárával) sőt fa esetén még forró hamu is.
Na itt hibázik a dolog. Az a bizonyos forró füstgáz szerinted a semmiből keletkezik? Mert szerintem az égés során, így sajnos a füstgáz hője az égéshő részét képezi.
Láthatod, hogy ha az égéshő lenne a tüzelőberendezések összehasonlítási alapja, akkor valóban nem létezhetne 100%-nál magasabb hatásfokú fűtőberendezés, de az évtizedek során úgy alakult, hogy nem a fizikailag elérhető maximum (az égéshő), hanem az (alacsonyabb) fűtőérték lett a fűtőberendezések hatásfokának összehasonlítási alapja. Tehát egyáltalán nem csoda, hogy létezhet a fűtőérték 100%-ánál jobb hatásfokú fűtőberendezés is.
Ha az égéshőbe nem tartozna bele a forró füstgáz hője, és eme forró füstgáz a semmiből 0 energia árán csak úgy magától keletkezne, akkor igen, lehetséges lenne a 105% hatásfok.
Elégetem a tüzelőanyagot és megmérem, hogy a tűz mennyi hőt adott le.
Helyesen: Elégetem a tüzelőanyagot és megmérem hogy az égés során mennyi hőenergia keletkezett összesen.
Somogy megye, mintabolt nincs, mert elviszik a németekhez és onnét jön vissza. Azt gyártják, amire épp kereslet van és olyan néven, színben, amit a megrendelő kér :-) Privátban tudok segíteni.
65-70°közötti a visszatérő a 60°os patronnal. Szerintem kicsit csal ez a patron, mert az 50°os patronnal pont 50°volt a visszatérő és max 74°volt az előremenő. A 90°miért kritikus?
Szerintem jó a HALM (mellettünk lévő falu szélén gyártják). Van automata módja is, szinte ugyanaz, mint az alha2, csak 25.000Ft szigeteléssel együtt. Ezt használom a lakás felé és puffertöltőnek is, csak automata mód nélkül.
Ezt a 86°elöre menőt hány fokos visszatérőnél éred el? Nálam végig 70°az előremenő (60°patron) és csak akkor megy fel 80°-ra ha már felmelegedett a puffer és legalább 60°os a visszatérő. Attol félek ha lecserélném a patront 70°os ra a végén könnyen belemegyek a kritikus 90°ba.
Joe! annyit korrigálnák a kergető fokozat kapcs. án, hogy ha 26-28kW al megy a kazán (300°fűst) ha átkapcsolom 2-röl 3-ra 2°-ot csökken az előre menő. Viszont ha növelem a teljesítmény 36-38kW-ra (330°fűst) akkor teljesen mindegy, hogy 2es v. 3 as fokozaton megy mert stabilan 70°az előre menő. Furcsa módon a 2 fokozatban sem melegszik fel jobban amit nem értek. Tehát ez nagymértékben a teljesítménytől függ, nyilván kisebb teljesítménynél ha nagyobb fokozatra kapcsoljuk a keringetőt nem bírja a kazán pótolni a nagyobb hő elvételt és ezért csökken jobban az előremenő, nagyobb teljesítménynél meg van tartaléka.
Én "szenvedtem" eleinte a Tiédhez hasonló kazánommal, még a VTC patront is cseréltem, hátha segít, de csak a kazán billentése oldotta meg a bugyogást. Nyugodtan emeld meg 2 mm-t a bal hátsó részét, finoman, lehetőleg egy békával, vagy hasonló olajemelővel CSAK amennyit kell. A vascsővel feszítés más irányba is mozdíthatja, abból lehet baj. Ha a telefonodban van vízmérték alkalmazás, azzal fokra pontosan be lehet lőni. Azóta csak akkor sistereg kicsit, ha tényleg sok a parázs a rostélyon. A keringetőm (HALM HEP PLUS 25-60) 20Watton működik, így 86 fokos az előremenő (60 fokos VTC patronnal). z égés 3/4-énél visszaveszem 14Wattra, ezzel 90°lesz a puffer az aljáig.
Erre én is emlékszem. A kazánom az ajtók felé picit lejt. Van előtte egy 2mm-es vaslemez, ezt kellene alá tolni az első két lábának és akkor javulna a helyzet.
De a füstcső, meg a colos vascsövek annyira fixen tartják, hogy egyenlőre nem tudtam ezt megtenni és erőltetni meg nem akartam.
Értem de, hogy a rostélyokban fel forr a víz az a nem elégséges tömegáramlásnak köszönhető ahogy te is írtad. V. el kell szállítani a meleg vizet még mielőbb felforrna.
az ház sarkától messzebb lévő ablak a pince azon rész ahol a kazánok vannak
a másik ablak másik helyiség de akár oda is mehet a kazán, sőt még csonk is van ott mert valamikor fodrászműhelynek készült és oda volt szánva a vízmelegítő
Nem hiszem, hogy mozdítható a tartály és bent is van a sarokban, de ha lehet majd lemérem. Az megnézhető katalógusban, hogy üresen mennyi a súlya és ha picit megemelhető, akkor egy akasztós halmérleggel lemérem majd különböző hőmérsékleteknél. Kiengedtem reggel 0,2 bárt és ma nem hallottam üzem közben semmit. Igaz, csak pár percet szoktam a kazánházban időzni -hosszabb távon majd kiderül...
Valószínű a teljesítmény különbségből adódik ez a eltérés. A Tied 25kW-os az enyém 34kW-os. Egyébként én sk. csinálom. Most csak a Laddomat maradt meg mivel a csövek maradtak. Majd meg hirdetem.
Igen ez a 28-as cső hátránya, szerencsémre el ketyeg 92W-al is gond nélkül. Ha majd át alakítom sorosra úgy is kicserélem 32-es re. Azért az is érdekes a Laddomatban 95W os keringető volt és mégsem bírt annyit szállítani. Ez a Wilo 132 W ál több mint 7m az emelő magassága, majd meg keresem a papírját mit produkál 92W-nál.
Igen kis kereszt metszet, ha nem 1 cső lenne hanem 5/4 es és 5/4-es VTC Esetleg nagyobb teljesítményű kergető biztos vagyok benne megoldódna. De elképzelhető a három tényezőből csak 1 et változtat (szerencsémre nekem ez bejött) már az is hozhat eredményt.
az a baj hogy ha 1,5 a tartálynyomás és 1,5 a rendszernyomás akkor mennyi víz van a tartályban? 1-2 liter. Tartalék meg csak az 1-2 liter, 20-nak kellene lenni benne . azt meg csak akkor éred el ha a tartály előfeszítése " mondjuk 1,3 , felöltöd hidegen vízzel 1,4-1,45 re ( de ha flxi csövön van meg is emelheted mennyi lehet üresen és az elképzelt feltöltéskor a vízmennyiség )
Túl tudományosak a beírásaid ,Én magam nehezen többszöri elolvasás után értem meg,hogy mit is akarsz kifejezni.Tényleg nem bántásként,de probáld ugy leírni ,hogy az egyszerű halandó is tudja értelmezni.
Nyilván Neked kell tudni mit mersz bevállalni.Hátrafelé ahol terasz van/ ha nincs betöltve/ én kidugnám a terasz széléig.Biztos,hogy kilehet dugni a földtől 1m-re,más kérdés,hogy nem szabályos:-)
Azért azt is figyelembe kell venni a VTC 511-es 1 9 Kvs értékü míg az 5/4 14Kvs.
Azért az a + 5Kvs sokat számit nálam is 28as(=1) cső van és csaknem 50kW/h nál sem bugyog. A keringető teljesítményét meg a kavitáció miatt nem lehet növelni (1 csőnél). A Laddomatnál 25kW/h nál nem lehetett feljebb menni mert bugyogott.
A kazánkőri keringető fokozat kapcsolgatása hő szempontjából el hanyagolható jó kazánvédőnél (nálam nem változik) vagyis inkább villany számlában ha jelentkezik. Ez is csak az üzemállapot eléréséig utána már úgyis kell a teljesítmény, hogy elszállítsuk a meleget a kazánból.
Ez az idő elenyésző az ősz üzem időhöz képest. El gondolkoztató érdemes ezt au. zálni?
Ja, bocs, a tied Hajdú kazán, az enyém Sárkány. Pár dologban különböznek, de a vizes rostély nagyjából ugyanaz mindkettőben. És szerintem az okozza a megforrást... :(
Nekem is Sárkány 30kW-os van, sajnos úgy látszik, hogy ez egy ilyen konstrukció. Nálam amikor sok parázs van benne, akkor a vizes rostélyban felforr a víz attól függetlenül, hogy a keringető szivattyú milyen állásban van. Ezt nálam 1,5bar nyomáson akár 60 fokos visszatérőnél is tudja, úgy hogy az előremenő 80 fokos, azaz messze lenne még a forrástól...
Ha mérnénk sem jutnánk előrébb mivel nem tudjuk az elhasznált gáz hány MJ-os. Ami a számlán van feltüntetve az átlagolt (ha igaz) tehát ingadozik. Mindegy lényeg a hiszékenyeknél működik a perpétum mobile.
Úgy gondolom Orion rátalált, hogy mi is az igazság. Ebből következik az a Vailant sem tudja azt amit állítanak róla.
Nem Reflex, hanem Aquasystem, de ezen is 1,5 bárt ír a gyári beállításra (de nincs lemérve). Szerintem a mostani rendszernyomás jó mert a gázkazánra ami szintén a rendszer része 1-1,5 bart ajánlanak. Akkor ezzel nem kell semmit sem csinálnom?
Ha telepíted az app-ot, akkor meg is tudod mutatni másnak a különböző rendszerek elvi vázlatait. Ja, ha keresgélsz a kondis kazánoknál, ott megtalálhatod, hogy a hatásfok >91%. Ők nem beszélnek 105...109%-ról hülyítve mindenkit, hanem mérnek mindent.
Az egyik amerikai egyetem campusában végeztek hosszú távú méréseket amit megosztottak a nagyérdeművel.
A kazánból bizonyos idő elteltével nagyon furcsa hangok hallatszanak: csobogás, korgás, morgás, kuruttyolás -nehéz megfogalmazni. A kazán egy Hajdu 30kW-os. A kazánkörben egy Esbe VTC 511 (60 fokos) és egy Grundfos 25/50-es szivattyú. A csőrendszer egy colos vascső. A puffert 80 fok körülire melegítem. Eleinte kétszeri tűzre rakással értem ezt el, de azt a kazán nem nagyon szereti. Nem ég jól, kormol. Mostanánban jól megrakom és felűlről gyújtom be. Igy kicsit tovább ég, de szép lánggal. A Esbe és a szivattyú is 1 colos csatlakozású. Lehet, hogy nem tudja a szivattyú elszállítani kellően a meleg vizet? 1-2-3-as fokozatok között nem észlelek különbséget. A rajta lévő tágulási felszereléskor nem lett beállítva. A szerelő még arra is sajnálta az időt, hogy megmérjük a nyomást -mert gyárilag úgyis be van állítva. Mivel nem tudom leválasztani, nem is mérhetem le rendesen. Ma reggel hidegen 1,6 bár volt benne. A rendszerben induláskor 1,4, a puffer feltöltése után 1,8 bar a nyomás. Mivel a tágulási (egy 150 l-es) a puffer mellett a földön áll, valószínű, hogy nagyon kis előfeszített nyomás kellene a tartályban. A tágulási alja és a rendszer legmagasabb pontja között kb. 2-2.5 méter van csak. Utólag itt lehet valami állítani, vagy majd a szezon végén csak?
Nyugállományba helyeztem a Laddomatot. Hejette a VTC 511- 5/4 60° patronnal. Keringető Wilo 132W os (92W-62W). Meg küldtem rendesen a kazánt 380°fűst 49,6kW teljesítménynél sem bugyogót, a bekötések maradtak a 28-as csővek. 40°os visszatérőnél a kevert oldal 60° az előremenő 70°. Azt vettem észre mindegy melyik fokozaton megy a keringető ezek a hő fokok nem változnak ami még érdekes a visszatérő ágon a tömeg áramlás sem változik. Úgy látszik a termo szelep nem enged több hideget a kazánba mindegy, hogy milyen a tömegáramlás. Arra következtetek a kazán belső (bypasson át) áramlása lényegesen nagyobb mint a Laddomatnál és ezért nem bugyog még ha 92W ra állítom a keringetőt. Ha a visszatérő felmegy 60°körül akkor lesz az előremenő 80°os. Sokkal jobban feltudom tölteni a pufferokat mert nem éri el a kazán a kritikus 90°ot. Azt viszont megfigyeltem 40°visszatérönél ha 132W-ra kapcsolom a keringetőt kavitál amit jól lehet hallani. De ez megszűnik ha az előremenő 75-80°os lesz valószínű ilyenkor már teljesen kinyit a szelep és többet kap a keringető. De ha 92W ra teszem semmi gond az elején és a végén is elég neki. Mikor 80°os az előre menő a visszatérő ágon 2,45m3/h a tömegáramlás ennek a fele volt a Laddomatnál.
Nekem is 6 éve azt mondták majd legközelbb,mert a megyében 1db mérő van,Kecskeméten...Náluk azóta sem jött a legközelebb :-)) A szervizesek srácok mérik 1-2 évente.
Aki egyszer megértette, hogy mi a lényegi különbség a fűtőérték és az égéshő között, az soha többé nem fog csodálkozni a 100 százalék feletti kondenzációs kazánon (sőt, egy rakás más tüzeléssel kapcsolatos dolgot is egy csapásra meg fog érteni)
Nekem tavaly nyáron csinálták a kondenzációs kéményét és ha jól emlékszem a tervező azt mondta már nem lehet vízszintesen kivezetni (2012-ben még lehetett). A függőleges pedig a kéményseprők hatásköre. Át is vették simán, nem is mértek semmit -azt mondták majd ha jönnek legközelebb...
Egy tüzelőanyagból kivehető összes hőmennyiséget kétféle módon lehet meghatározni:
1 - Elégetem a tüzelőt és megmérem, hogy a tűz menyi hőt adott le. Ez a fűtőérték. Mivel a fűtőberendezések túlnyomó része így működik, ezért a tüzelőanyagok mellé a fűtőértéket szokás megadni és hogy a különböző berendezések egymással összehasonlíthatók legyenek, ezért minden esetben a fűtőértékhez viszonyítják a tüzelő berendezések hatásfokát.
Na de amikor elégetünk valamit, aközben nem csak a hőcserélő/kályha/kazán melegszik fel, hanem keletkezik közben forró füstgázunk (benne egy rakás vízpárával) sőt fa esetén még forró hamu is.
Na itt jön a képbe az égéshő nevű érték, amit úgy kell érteni, hogy:
2 - Elégetem a tüzelőanyagot és megmérem, hogy a tűz mennyi hőt adott le, utána fogom a forró füstgázt a benne lévő vízzel együtt (fatüzelésnél a forró hamut is) és azokból is kivonom a hőt egészen addig, amíg kiinduló hőmérsékletűre (pl szobahőmérsékletűre) nem hűlnek és ezt a hőmennyiséget is hozzáadom a tűzből kivett hőmennyiséghez. Ez összességében az égéshő.
Láthatod, hogy ha az égéshő lenne a tüzelőberendezések összehasonlítási alapja, akkor valóban nem létezhetne 100%-nál magasabb hatásfokú fűtőberendezés, de az évtizedek során úgy alakult, hogy nem a fizikailag elérhető maximum (az égéshő), hanem az (alacsonyabb) fűtőérték lett a fűtőberendezések hatásfokának összehasonlítási alapja. Tehát egyáltalán nem csoda, hogy létezhet a fűtőérték 100%-ánál jobb hatásfokú fűtőberendezés is.
Az enyémet hivatalosan készítettük,terv óra le-föl nyomáspróba,kéményseprő stb...Most csinálnám szerintem nem foglalkoznék vele:Lábazaton átfúr nyilván nem 30cm-nél,hogy a hó befújja ki a terasz alá és ennyi.Nyilván Ő tudja milyenek a kéményseprők,gázosok a környéken.Normális országokban a füstcső a kazán tartozékaként szerepel ott köze nincs a kéményseprőnek hozzá.
Most köveznek meg..Én a helyedben kidobnám a régi gázkazánt,helyére a kondis.Lábazat kifúr,átvezetve rajta a kondis cső olyan helyen ahol nem akadozik és lehetőleg nincs ablak alatt oszt jónapot.
a fűtési rendszer nyomottvizes, radiátoros, egy bazi nagy junkers kombi turbó az alap.
de.
van persze egy nyitott kör, egy 5 tagos viadrusszal, hőcserélőn adja át a hőt a nyomott körnek.
vettem faszagányos lengyel szenet, kb. 6500 kalóriás.
azt mondja két öreg (gravitációsok) hogy nekik alig marad salak és hamu, úgy elég.
nekem meg kb. a fele.
a kazánt meg ellepi felül a fekete moha. olyan kátrányos.
nyilván mert a huzatszabályozó lezár...
2 kérdés:
- ez a szénből alig marad vmi, ez legenda a faluban, v. igaz lehet?
- a szekunder levegő helyes használatárul a szenes tüzelés esetén tudna vki írni? itt az lehet a gond, hogy csak alulról kap levegőt, az elégett szén összeesik, és elzárja a levegő útját?
Valaki kérdezte lejjebb, hogy mennyi a ZV4 fogyasztása.
A vízmelegítésre használt fogyasztása az attól függ, mennyi vizet melegítünk vele(ez lehet 1000, de 5000 liter víz is havonta), az őrlángja az 0,538m3/nap, ami 196!m3/év...(16m3/hó)
Nekem egy Junkers van, az 0,260m3/nap őrlánggal beéri(95m3/év, 7,9m3/hó), így szoktam kb.22-24m3-t elhasználni havonta(főzés minimális), vagyis a vízmelegítésre durván 14m3 megy el havonta(az olyan 2,5m3 víz környéke lehet, dT 35-40°).
A gázkazi 1m3-t nyom be őrlángra naponta, ha fél évvel számolok, az 180m3, plusz ha ZV4-e van valakinek, azzal együtt ~370m3 gázt éget el őrlángra évente...
Egy akármilyen(kondis-nemkondis) őrláng nélküli kombikazán ezt már helyből megspórolta, és még ott van a nagyobb hatásfok miatti csökkenés is - már csak ez miatt is megérheti egy régi rendszert újabbra cserélni.
Más.
Sikerült beszélnem a fás ismerőssel, hogy mi a helyzet.Azt mondja, hogy egy erdei m3 akác, az már az erdőben is 20e-be fog idén kerülni, nagyjából, és azt még haza kéne vinni.
Most hoztak egy fuvart a helybeli tüzépre, mire lerakják, addigra 21500huf 1m3, éa akkor az még méterben van...mindenki találja ki maga, hogy a tüzép mennyiért vágja össze, meg hogy egy erdei m3 az hány mázsa száraz fát is jelent, aztán számolgasson...
Aki tud ~20e alatt erdeiben keményfát, az gyorsan vigye haza, vagy ossza meg velünk, és mi is hazavisszük, zsebben, talicskán, biciklin, utánfutón, mittomén:-)
Végszükség esetén tudok venni tőle, ha nagyon muszáj, csak 1. nem tudom egyelőre hova rakni, 2.nem tudja ledaruzni nálam, kicsi a hely, tele az utca vezetékekkel, 3.ja meg kéne venni egy komplett szerelvényt, az ~30 erdei...nincs most 600 forintom
Megint más.
Holnap talán elfogy az~1 hete befényképezett raklap tüzelőm, el tudom majd mondani, hogy másfél köbméter fullszáraz nyárfa az hány kiló is.Nagyon sok nem lesz:-)
Jövő hét végén talán tudok majd kazánt szigetelni, kap falakra 5, födémre 10cm hungarocellt, aztán meglássuk, mit javul a fafogyasztás(műhelyben fázni fogok, az majdnem biztos.)
"Tehát nem mindegy, hogy mihez viszonyit juk, ez a 100-105% hatékonyság meg férre vezetés mert jól hangzik (marketing fogás) mert ha így lenne több energiát nyerne ki mint amit elfogyasztott."
A kondenzációs kazán (optimális körülmények között) az általa elfogyasztott gáz fűtőértékének kb 105%-át tudja leadni hőként. Tehát ha a földgáz fűtőértéke 34MJ/m3, akkor ennyi gázból egy kondenzációs kazán szerencsés esetben akár 36 MJ hőmennyiséget is elő tud állítani.
Ez azért lehetséges, mert ha nem csak a tűzből veszünk ki hőt, hanem a távozó füstgázt is elkezdjük lehűteni (hőt veszünk ki abból is), akkor már nem csak a gáz fűtőértékéből (34MJ/m3), hanem a nála magasabb égéshőből (37MJ/m3) tudunk gazdálkodni.
100-105% hatékonyság meg férre vezetés mert jól hangzik (marketing fogás) mert ha így lenne több energiát nyerne ki mint amit elfogyasztott.
Nem lenne baj, ha a számokon túl a számítás logikáját is elolvasnád hozzá.
mikor bekapcsol és van hő igény a rendszerben kézzel megtudod fogni a füst csővét
Nem tudom megfogni, mert koaxiális elvezető van, és a külső csőben a kinti frisslevegő jön.
Aztán meg ezek nem is úgy indulnak, mint a mezei turbós, teligázon, hanem élből modulálva, aztán ha kell, emeli a teljesítményt, de ha az előremenő közelíti a beállítottat, már veszi is vissza magát.
Másrészt viszont én a régi thermobox állókazán füstcsövét is simán meg tudtam fogni, oszt mégis leette a fejem gázból.
Ki a tököm mondta,hogy hőszivattyú egyenlő a kondenzációs gázkazánnal?Ha láttál már ilyen gázkazánt,akkor egyébként azt is láttad,hogy 65-75 fokon is folydogál a kondenzátum nyilván nem annyira mint 40 foknál.Az előző példánál hogy írod le,hány százalékos hatásfokkal üzemel a kondis kazán?
Gondolom a 40fokos vízből a sima 85%hatásfokú kazán elkészíti az 50fokos vizet kimenő 200fokos füstgázzal.A kondis az égéshez szükséges levegőben lévő vízpárát kicsapatja a hőcserélőn és kiengedi a 40 fokos füstgázt.Mindkét kazán megcsinálta az 50 fokos vizet csak az egyik 20%-al kevesebb gázzal.Gondolom én...
Ebben nem kételkedem, valószínű a régi kazánod már szarvolt. Azt is elismerem mivel dupla kazántestük van hatékonyabbak mint a szimplák. Neked meg érte meg akinek egy régi elavult kazánja van ide értem a C sorozatott is mivel gyári áll. ban 86% osak nyilán több évi használat útán ezt sem érik el de vajon akinek egy jól karbantartott Vailant-Junkres-Beretta kazánjuk van és kb.92% os hatékonyságúak és lecserélik kondenzációsra szerintem 5-6% nál nem produkálna többet. Tehát nem mindegy, hogy mihez viszonyit juk, ez a 100-105% hatékonyság meg férre vezetés mert jól hangzik (marketing fogás) mert ha így lenne több energiát nyerne ki mint amit elfogyasztott.
Kérdésem lenne mikor nem modulál le v. mikor bekapcsol és van hő igény a rendszerben kézzel megtudod fogni a füst csővét? Valamenyi hő biztos távozik még ha dupla is a kazán test.
De nem igen szamolgatom, mert ugye hoztam 3 ' nagy' utanfuto fat...az ingyen van...
Szoval olcsobb joval....most ! :-)
De amugy teljesen mas a hoerzet , ha megy az kazan es kozben kapja a lakas is folyamatosan a 'meleget'/40-42 fok/...mondjuk igy tul if futodik...de megerdemlem ! :-)
Ugy lehetne menezni, hogy pontosan mennyi is az annyi, hogy tobb napra/hetre nem nyomatnam a fat...
Nem lehet mindent a megtérülés szempontjából nézni. Mert akkor jurtában laknánk meg szamárháton közlekednénk. A lényeg az a piszkos anyagiak, ha van rá fedezet el lehet gondolkozni rajta arányban áll e a komfortunk és kényelmünk fokozásával, ha pedig nincs rá pénzünk nem érdemes rajta törni a fejünket és nem azt kalkulálni, hogy a másiknak mikor fog ez megtérülni.
Az a baj,hogy a nagyobb nevű,jobb gyártók nem gyártják azokat a kazánokat amik lemodulálnak 2-3Kw-ra.A szigetelések miatt nálam is bőven elég lenne egy 12Kw-os kazán,ami tudná a 2Kw-os modulációt,de ilyet taláncsak a baxi gyárt.Ezek a 24Kw-osak így állandóan ki-be kapcsolnak,lehet egy 600-800l-es puffert berakok ami megoldja ezt a problémát.
A szigeteléssel és a puffernél a komfortot és kényelmünk javát fogják elsősorban szolgálni, megtérülni meg előbb utóbb úgyis megfog. Szigetelésnek meg nyáron is hasznát veszük.
Nem kétlem mert nem ismerem, nekem a VCWA 240E-24kW os Vailant combi van több mint 30 éve. Pár éve kivettem a kazán testet, hogy vizkőtlenitsem de nem volt sok értelme. Szezon előtt kifújom kompresszorral a portól és kész, 4 éve mióta vegyes van a szoba termosztátját cseréltem csak le mivel az speciális, így a vezérlése is átvan állitva, de így is modulál. Szürt eső víz és inhibitor van a vizben.
Abban viszont egyetértünk egy fagázos+ pufferes beruházást most jól meg kell fontolni főleg ha áll rendelkezésünkre gáz. Ami a nagy kérdés a hosszú táv?
na ez a lényege a hangos gondolkodásnak
a következő szezonnak pufival szeretnék nekimenni, ha áll pénz a házhoz ha nem
Netán már téged is félrevezettek! A 20% még a C sorozathoz (86%) hasonlítjuk akkor sem jönne össze. Ezt mondom mossák az emberek agyát ezzel a 100% feletti hatékonysággal. Milyen jó is lenne szétszórni az országban egy pár ezer készüléket és mindjárt gáz exportálok lennénk.
Ha szabad meg említenem a saválló hőcserélőt több mint 30 éve már alkalmazták a Vailantnál v. a Junkers nél. Most újabban a titán ötvözetek mennek.(Ferroli Blue Helix)
Abban viszont egyetértünk egy fagázos+ pufferes beruházást most jól meg kell fontolni főleg ha áll rendelkezésünkre gáz. Ami a nagy kérdés a hosszú táv?
A gázkazán, kondenzációs között a megtakarítás kb 20% mert annyival kevesebbet fogyaszt gázból.
A gáz meg a fa ára közt meg azért jelentős különbség van, így ott nagyobb az árkülönbözet.
Mondjuk én nem gondolkoztam faelgázosító kazánban, sima vegyeskazánom van.
Viszont ha azt cserélném faelgázosítóra, akkor ott lennék, mint a gázkazánnál, hogy a tüzelő ára ugyanannyi lenne, csak valamivel kevesebb kellene. 20% 30% ????? Ez csak a gyakorlatban derülne ki.
Tavaly kb 110K-ból kiteleltem, annak a 30% -a 33K egy falegáz meg min. fél milla , megtérülés min. 15 év.
Tisztában vagyok vele mivel már több mint 2 éve használom.
Csak azt próbáltam fejtegetni amit a 61746 kérdeztél, hogy érdemes e a kazánköri kergető teljesítmény szabályozása. Ezt amatőr szinten a leg egyszerűbb a fokozatok állításával elérni. Viszont vannak nagy cégek akik ez irányban fejlesztenek és kihoznak új termékeket mint pl: az ESB LTC200 v. Grundfost is kijött egy kergetővel a Laddomatba.
Valószínűnek tartom nem csak az energia takarékosság volt csupán az indíték.
Hogy miért Viessmann mert saválló a hőcserélője, karbantartás költsége szakmabeli vagyok így biztos olcsóbban megcsinálják :) , élettartam a Viessman/Wolf és társai felsőkategóriásak biztos többet kibírnak mint egy tucat termék amikbe mindbe ugyan azok az alkatrészek vannak a burkolat alatt...
kondenzációs kazánnál 400e Huf nak kell megtérülnie fagáz+pufi 800e pont a duplája
ha már számolni akarunk megtérülést, de nem csak az érdekel olcsón komfortosan/gazdaságosan fűtsek
a gáz ár a kérdés ha tudná az ember mire számíthat hosszú távon......
de jelenleg ez tényleg csak hangos gondolkodás mert 1 vasam nincs a projektre, de ha pénz állna a házhoz ne akkor keljen az esélyeket számbavenni
Rendben. Mivel nagykunsági kollega előbb írd, így korrekt. Viszont ha ismerősöd most akarja pénzért tenni, akkor én azonnal elviszem. Várjuk válaszod. :)
Nem vita ez,én is fával fűtök,csak ismerem azt a kazánt amivel fűt, ezért írtam hogy cserélje bármirlyen kazánra ha tudja.A kondenzációs évi karbantartási költsége 6-7ezer Ft egyébként.
Nem akarok belefolyni a vitába, de egy pár évvel ezelőtt én is cserélni akartam a gázkazánt kondenzációsra.
AMiért végül is nem tettem, az az, hogy kb 10 év az élettartama, évente karbantartást igényel, ami 30-40K között van, így amit megtakarít a hagyományos gázkazánhoz képest az el is viszi, 10 évente meg vegyek újat.
Hál istennek jött egy újabb kormány, eltörölte a szociális gázárkedvezményt, így lett vegyeskazán meg puffer.
Nálunk kb 20 éve vezették be a gázt,akkor 10Ft alatt volt m3-e.Évi 4000m3fölött ment el azzal a qvadriga kazánnal hmv-vel.Valószínű különösebben nem is takarékoskodtunk az ár miatt.Most néztem a régebbi fogyasztásaimat ahol még nem szigeteltem de már a kazánt lecseréltem +fele nyílászárót: 2300-2500m3 ebben a hmv is benne.Kazán egyszerű Baxi 24Kw fali fűtő kondenzációs,240ezer körül vettem kb 6éve.
"Hihetetlennek tűnik, hogy egy RUGÓS visszacsapón átgravitál a víz..."
Logika:
- a visszacsapó szelepet nyitó irányban egy rugó tartja zárva
- amikor meleg a víz, akkor valamekkora erővel szeretne magától keringeni gravitációsan
- ha túlságosan gyenge a rugóerő, akkor nem akadályozza a gravitációs keringést
- ha túlságosan erős a rugóerő, akkor ugyan akadályozza a gravitációs keringést, de egyúttal akadályozza a keringető motor munkáját is
Tehát a kettő között kell lennie egy olyan rugóerőnek, ami éppen akadályozza gravitációs keringést, de a keringető szivattyú már viszonylag kevés watt befektetéssel meg tudja emelni.
Már csak azok a kérdések, hogy
- ez az elvárt rugóerő változik-e menet közben (pl egy-egy felfűtési időszak alatt)
- létezik-e olyan visszacsapó szelep, aminek a rugóerejét (a beállításhoz) menet közben, kívülről állítani lehet
- nem-e követel-e a keringető szivattyútól annyira sok plusz energiát (wattot) a rugó nyitva tartása, hogy inkább érdemes lenne egy mágnes/motoros szelepet tenni a visszacsapó helyére.
Ez igy nehéz.95c fokon van a huzat szabályozó ,FOLYAMATOS záródás van és nem tud megforrni,mert addigra lezár a huzatszabályozó,Én csak magassabb höfokot szeretnék kinyerni a kissebb tömegárammal.
95-nél a vész állásm akkor hozzákapcsolja a lakáskört is.
Igy a lakásköri visszatérö is hüti a a puffer alját ami rögtön hidegebb kazán bemenöt eredményez."
Indulásnál 1 fokozat. 75 foknál indul a keringtető.
Ha az előremenő eléri a 80 fokot akkor átkapcsol II-es fokozatra.
Ha eléri a 90 fokost akkor kapcsol III-as fokozatra.
95 foknál meg ráidítja a lakásköri szivattyút, hogy a lakásból visszatérő hidegebb víz is hűtse a kazánt.
Ha az előremenő lecsökken akkor a fokozatok visszakapcsolnak. Így van egy stabil előremenő hőfok.
Ha 80 fok felett leveszem a fokozatot, akkor nem viszem el a kazánról a meleget, megforralom.
Általában ezek a magas előremenő hőfokok akkor jönnek elő, mikor már tele a puffer és a visszatérő is igen magas, tehát 80 fokos visszatérőnél van 90 fokos előremenő.
Valoszinü,hogy megint nem érteted,hogy mire gondoltam :80c fok lassan zárodik a primer szabályozó a höfok már ennél a tomegáramnál nem tadna nöni,és ekkor visszakapcsolna a kazánköri szivattyú a legkissebb fokozatba ,de annyi parázs még van ilyenkor benne,hogy alacsony fordulaton kiaknáznám még benne lévő energiát.Hát nem egyszerü leírnom,hogy mire is gondolok.
Igen kinek a pap kinek a papné a 350e. De ha azt veszem 50-100e. közt jó állapotu (felújított) előbb említett kazánokat lehet kapni 92-93%-os hatékonyságút. A másik elismerem a kondenzációs kazánok valamivel hatékonyabbak az említetteknél de agy mosás van a kondenzációs kazánok felől mivel nem gáztermelőek csak máskép számolják ill. viszonyítás van.
Az, hogy 100%-105% hatékonyság ez nem más mint a fogyasztók megtévesztése.
Érthetőbb legyek ha 1m3 34MJ gázt elégetek egy csoda kazánnal abból fizikailag lehetetlen 34MJ nál többet hasznosítani, valamennyi veszteség az mindig van.
SZERINTEM sokan kinlodnak azzal a problémával ,hogy csak 1m3 pufi fért be nekik a helységbe.Namost ha ezt csak szük 80c fokra fütöm akkor az nagyon hamar leürülne és elvesztené a konfortemelő tulajdonságát.Ha 2m3 -s pufim lenne Én sem foglalkoznák azzal,hogy maximálisan kihasználjam a puffer lehetöségét.
Persze mivel minden rendszer más és más, mindenki másképp csinálja, ezért is nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy,
".De ha az igaz ,hogy sokan nem érik el a 80 cfokot a pufiba azt azért luxusnak tartom,mert he kell henem most azonnal a teljes pufi akkor is optimálissabb mikor minden meleg legalább 85-90 c fokig felfüteni,legfeljebb később fogy ki a pufi."
Ha 75 fokos pufi 24 órára elég, akkor a 90 fokos pufi még plussz 30 órára elég?????????????
Hogy is van ez???"
Egy puffer akkor tekinthető "üresnek", amikor a benne lévő víz hőmérséklete már annyira alacsony, hogy azzal már nem lehet fűteni a házat érezhetően. Tehát pl elképzelhető egy annyira vacak fűtőrendszer is, ami (pl mivel baromira kis hőleadó felületű radiátorokkal fűt), ezért 60 fok alatt már alig fűti a házat, egy ilyen rendszer gazdája tekintheti úgy a pufferjét, hogy 60 fokosan már "üres". Tehát számítási hiba, ha valaki egy puffert mondjuk nulla fokosan tekinti "üresnek"** (még egy passzívháznál se nagyon tudnak mit kezdeni 25-30 fok alatti vízzel).
Namármost: pufferben tárolt hőmennyiség = liter x felmelegedés/lehűlési hőmérséklet különbség
tehát ha ezt a fenti 60 fokosan üresnek tekintett puffert 30 fokkal (90 fokosra) felfűtjük, akkor a 60 fokos állapotához képest pont kétszer annyi hőt fog tárolni, mintha csak 15 fokkal (75 fokosra) fűtöttük volna fel.
(**persze akinek annyira szar a fűtési rendszere, hogy már 60 fokosra lehűlve üresnek kell tekintenie a pufferjét, az szerintem ne a pufferrel foglalkozzon, mert vannak ott sokkal nagyobb bajok is ;)
Újabban már vannak au. teljesítmény szabályozós (alfával) el látott kazánvédők.
Az ESB is ajánl ilyet akár 5W ot is produkál, Laddomatba is van hasonló.
Most azt nem tudom ezek hőmérséklet alapján v. tömegáramlás alapján működhetnek.
Mert a fűtési körbe rakott alfa v. wilo pico tömeg áramlás alapján szabályozza magát.
De arra is gondoltam amíg nem meleg a kazán csak a bypass ágon keresztül kap a keringető és talán ekkor kapcsol takarékra és ha már kinyit a patron már kap a visszatérőből is és ekkor nagyobb teljesítményre kapcsol. Nem tudom jó e a következtetésem mi a véleményetek róla?
Képzeld ,mennyi meleg menne ki a kéményen ha nem csökkenteném a barometrikussal a huzat nagyságát a kéményben.Nincs jelenleg más ezköz a rendszerben ami korlázozná a huzatot.A ciklusidő nagy részében valahol 200-300 c fok között van a kilépő füstgázhöfok.Sokal lejebb nem is akarnám vinni,hogy a kazán is"jobban teljesítsen" .
Nem tudod kitolni, mivel nem elég +24 órára, másnap így is úgy is be kell gyújtani. Az életritmusom meg arra van beállva, hogy délután, estefele begyújtok.
Az enyém is felügyelet nélkül megy. Begyújtok oszt otthagyom :))
Én nem számoltam csak ex has,hogyha a pufidat 90 c fokosra fütenéd akkor nem 24h-ig elég,hanem 32 h-ig .Én csak az idő kitolás és a kevesebb begyujtás miatt gondolom igy.Ez is egy verzió,ahogy én csinálom,a felügyelet hiánya miatt ez látszik a legjobb megoldásnak.
Ha 75 fokos pufi 24 órára elég, akkor a 90 fokos pufi még plussz 30 órára elég?????????????
Hogy is van ez???
Ha 24 órára 42 Kw energia elég, akkor az a plussz 21 Kw hogy lesz elég még 30 órára?
Bár lehet hogy én tévedek, de barometrikus huzatszabályzóval nem lehet a meleget a kazánban tartani.
Legalábis nekem még nem sikerült.
Kazánban lehet tartani a meleget terelőlemezekkel, pillangó és primer ablak szabályzással, füsthőre.
Saját tapasztalat, hogy terelőlemezek nélkül nagyon ingadozik a füsthő, sokat szabályoz a pillangó.
Nálam a begyújtástól a leégésig stabil az előremenő hőfok, nem ingadozik, max 1-2 fokot. Mintahogy a füsthőmérséklet is. Igaz az nem 1-2 fokot ingadozik, hanem 20-30 fokot.
Nekem meg van egy pillangó vezérléshez alkalmas Belimom Style topiktársnál. Úgy néz ki, egyelőre nem fogom használni, ha valakit érdekel, jelentkezzen priviben, átadom szívesen.
Jó ,figyelj én hiszékeny vagyok,de az az érzésem,hogy ugyanoda jutsz a végén a primer állításával min én csak egykicsit bonyorultabban.Azt tudom ,hogy amit leírtam a nagykunak is megrakom a kazánt és elinditom és mehetek felöle dolgozni és tart ameddig tart a melegvíz.Én csak azért irtam ,hogy 80 c foknál nálam nem olyan intenzív a tűz és jó lenne csökkenteni a tömegáramot ,hogy magassabb höfokú vizet tudjak tölteni a pufiba,nempedig lassan hűlöt.
Ha 85 c fokos akkor+ 30h-ig lenne elég melegvized.Azt írtam,hogy mindkét paramétert figyelve probálom optimalizálni a felfütési ciklust.A huzatszabályozó+ (primer) 95 c fokra van beállítva a kazán kb 30kg fával megrakva és igy inditom a fütést.Jó esetbe ,ha a lakás keveset kér akkor ebböl 85 c pufi lesz ugy ,hogy a primer fokozatossan zár.Igaz az elején nagyon intenzív az égés (500-550 c),de a ciklusidö folyamán szép egyenletessen lecsökken a füsgáz és persze a rakat szépen leég.A barometrikussal probálom benttartani a meleget a kazánba,ami nemkormos hanem szürke.
Jelenleg a termo (láncos)szabályozótól ez vette át a szerepet. Ennek 3 fokozata van, zárt: 90°feleti víz túlmelegedésnél és ha nem ég a tűz, maximális nyitás (30-35mm): 300°fűst hő fok alatt, takarék nyitás (15-20mm): 300°fűst felett. Valószínű ezt fogom folyamatossá tenni a Sestosal. Ezenkívül van egy Belimo és az 300°felet kezdi el fordítani a pillangót.
Hát ez is egy vélemény ,de az elösödleges levegön a ciklusidő alatt nem változtatsz? Milyen elektronikai kütyükre gondolsz a szabályozás alatt?Az én verziom is megérne egy probát SZERINTEM.
Én már elég régóta nem foglakozom a keringető tekergetésével, elejétől a végéig a 3 as megy mivel így is elég korlátozott a Laddomat szállítása a kazánhoz képest.
Bár a felmelegedés időszakában volna létjogosultsága csak akkor oda kéne figyelnem
és ez egy + le föl rohangálást ill. odafigyelést igényelne.
Pont azért kell nagyobb tömegáramlás 80°felett, hogy ne bugyogjon v. felforrjon.
Az is tény a láncos huzatszab. ha jól van beállítva csökkenti a kazán teljesítményét de ehhez idő kell neki mire azt le reagálja viszont ha rögtön megnövekszik a tömegáramlás annak azonnal van hatása mivel jobban eltudjuk szállítani a meleget a kazánból. Persze ennek is vannak korlátai és egy esetleges túl melegedésnél ezzel párhuzamosan a kazán teljesítményét is vissza kell venni. A láncos szabályozás szerintem nem annyira precíz és elég körülményes eltalálni a jó beállítást (a semmitől azért jobb) ezért nálam ez csak egy vész tartalék ha netán az elektronika (kütyük) szabira mennének.
Hát Én füstre és vízre együtt probálom optimalizálni a rendszeremet.De ha az igaz ,hogy sokan nem érik el a 80 cfokot a pufiba azt azért luxusnak tartom,mert he kell henem most azonnal a teljes pufi akkor is optimálissabb mikor minden meleg legalább 85-90 c fokig felfüteni,legfeljebb később fogy ki a pufi.Nálam mondjuk szük 80 c foknál joval hamarabb kiürülne a 1m3 pufi mintha 90 c fokosra melegitetten.
Hát az a cél,hogy a végén ne visszafelé hüljön a kazán hanem a kissebb tömegáram miatt még nöljön egy kicsit.Ahogy visszaolvastam Te érted,hogy mit akarok elérni ezzel a beállítással,es ahogy írod akár teljessen homogén lehet a pufi+a kazán höfoka.Eddig pont elenkező beállításakról olvastam+ kell probállni igy is.
Igen azért mert vízhőfok alapján vezérled a kazánt. Ha füsthő alapján vezérelnéd mint itt a puffert használók nagy része valószínű, nem érné el a 80°-ot a kazán begyújtás után, egész más lenne a dolog.
Lehet nem értettél+ teljessen,nálam a tüz intenzítása 80 c fok felett csökken,ahogy szép lassan zár a primer+ a dT is kissebb.Mindenki aki akarja probátye!!Nem biztos ,hogy igazam van ,de én igy gondolom,majd a szakik helyre tesznek és ha +gyöznek akkor én azt elfogadom.
Írod van puffered akkor az előző beírásom nem működik. Én nem használnám az autómata huzatszabályzót. Mert szerintem a kazánt, a huzatot a füsthőmérséklet alapján a keringetőszivattyút pedig a vízhőmérséklet alapján kell vezérelni.
Ez a felfűtés végén való átkapcsolás magasabb fokozatba (nagyobb tömegáram) azért lett kérdés még régebben, mert a tömegáram növelésével lehetett a delta t-t csökkenteni, illetve ha csökkented a tömegáramot, nő a delta t.
Vagyis amikor a puffer visszatérő már akkora hőmérsékletű, hogy a delta t miatt a biztonsági termoszelep határára kerülsz, akkor érdemes a fordulatot megnövelni és a nagyobb tömegárammal kisebb delta t-t lehet kapni. Ezzel el lehet érni hogy a fűtési ciklus végén a puffert szinte "összekeverve homogenizáljuk" így több energiát lehet benne tárolni.
Ha rexel méred füsthőt akkor tudod a füshő alapján kapcsolgatni a szivattyút, az elején magas füsthőnél 3-as fokozat, utánna mondjuk 300° alatt válthat vissza 1-esbe.
Igen ,nekem egy vegyes kazim van+ 1m3 pufi.A vegyes kazánoknál gondoltam a felfütési ciklusnál jelentkező dolog másképpen való megoldása.De valoszínű sok fajta felfütés lehetséges ,nalam ha csinálok ilyen beavatkozást akkor biztos,hogy igy kötöm be.A felforrásra + figyeljen a Rex 95 c fok felett.
Nem tudom van-e puffered, de ha van akkor nem a vízhőmérséklet alapján kellene vezérelni a kazánt. Ha nincs akkor jó úgy ahogy van, de nem igazán értem, hogy a magasabb hőfoknál miért kellene csökkenteni a szivattyú teljesítményét. Nekem van puffer s a keringetőkapcsolgatás azért kell vagy azért jó mert így elég 1. fokozaton járatni a keringetőt s ha kell 80° felett kapcsol át 3. fokozatba mert már 1. fokozaton lehet felmenne addig a vízhőfok, hogy elegedné a vizet a termikus elfolyó.
Mégvalami adalék a témához,az elejénaz oltári nagy höfok és a nagy dT miatt is gondoltam erre ,ez a probléma nálam 50 c fol fölött szinte nem létezik ,mert csak kb200-300 c fik között pötyög a kazán és a dT is egyre kissebb.Ezért gondoltam én ,hogy a fütési ciklus végében inkább csökkenteni kéne a tomegáramot.SZERINTEM.
A tegnapi napon foglalkoztunk a kazánköri szivattyu esetleges átkapcsolgatásának a lehetöségével(a rex topik).Hát nekem ez sem teljessen egyértelmű ,hogy ahogy emelkedik a höfok a kazánban ugy kapcsol egyre magasabb fokozatba a kazánköri szivattyú.Nálam az elején és kb 80 c fokig ég intenzivebben a tüz és akkor akar megforrni+bugyogni,mégpedig azért ,mert közben szép lassan zár a primer levegöés ezzel arányossan a kazán intenzivitása.Én ugy gondolom,hogy 80 cfok elérése utén inkább csökkenteni kéne a tömegáramot ,mind növelni.Nekem nincs megoldva a szivattyú kapcsolgatás,nálam állandó 2-es fokozatban üzemel a Willó.De ahogy itt a beírásokat olvasom majd mindenki felfelé emelné a höfokkal párhuzamosan a szivattyú fordulatát.SZERINTEM.SZERINTETEK?
De van egy a kazán előremenőn, a kazán és a vtc ág között. Ha 1-ről a 3-ba kapcsol a szivattyú akkor kis nyekergés hallható gondolom kinyílik teljesen.
Nekem már párszor kellett állítanom a visszacsapóimon (főleg a HMV résznél). Egy idő után a kopások miatt (tengely) elkezdenek zakatolni. Kicsit állítok a rugón, aztán kuss van.
Nekem is csörömpölt, ezért lett a rugó legyengítve. Annyira hogy ne gravitáljon, és az Alpha2 szivattyúnak ne jelentsen nagy ellenállást, de ugyanakkor zárjon is rendesen.
Minden bizonnyal. Jobban belegondolva a padlófűtéskör is elgravitál a házban lévő osztó-gyűjtőig, de az nem érdekel attól nem lesz 30° a házban. Lehet EUROPA típusút kellett volna betteni, de viccet félretéve a kazánköri szivattyúnál is van egy és ott valami folyamatosan csörömpöl csak nem tudom, hogy a vcs-ből a zárható hollenderből vagy a szivattyúból jön. Lehet, hogy tényleg szarok a visszacsapóim.
Nálam 130m2 van egy szintes. Félig szigetelt az enyém is. 2012-ben 3000m3 gáz ment el csak fűtésre. Az kb. 110.000 MJ. 19-20fok benn. Akkoriban közel 450.000HUF. Ha a fát 8Mj/Kg-al számolom, akkor legyen 14.000 Kg fa. Ha egy erdei m3 száraz fa ca. 1000Kg, akkor sincs 300.000HUF. Jó, tudom hatásfokok stb, de kerekítettem.
2012-ben a komolyabb minuszokban ment el óránként 1m gáz, 20fok benn. ÉTI 25 gázkazán. Kizárt hogy ne legyen sokkal olcsóbb fával, szénnel fűteni.
Nálam ha a puffert rendesen felfűtöttem simán átgravitált a radiátoros kör a rugós visszacsapón pedig vékonycsöves a rendszer s a legmagasabb pont kb 3,5 méterre van a puffer aljától.
Bocs azért ne a C sorozat legyen az etalon, bár rengeteg van belőle és alkatrész probléma sincs de gyárilag 86% ot adnak meg egy új kazánra és akkor még ott van a folyamatosan égő őrláng. Ha már cseréről van szó lehet kapni használtan is jóval korszerűbb kazánokat (Vailant, Junkers, Beretta stb.) köszönhetően a kondenzációsak megjelenésének viszont azoknak az áruk az egekben vannak még.
Beszéltem egymástól független kettő fűtésszerelővel, mindkettő azt mondta a rugós nem ér semmit mert folyásirányba kell betenni és a gravitáció átnyomja.
na akkor az a +2hónap amit nem számoltam a gázba az a különbség
egyébként az a érdekes, hogy amenniyre tudtam megmértem és a gázkazán égésterméke 210-220 fokos nem hiszem, hogy egy C24-C40-é kevesebb lenne egy turbos készüléké mennyi lehet.
A 210 és a 40 fokos hömérséklet közti különbség adna +30-40% hatásfokot?
Akkor kondis kazán mondjuk 14-17m3 fogyasztana? -24x06; 0,7-
14x30x12=2520x100=252e lenne saccra az éves gáz
de ez ugye a -2°C hőmérsékletre számolt fogyasztás
