remek idő volt ma a napelemeknek, 12 fok volt a max. hőmérséklet, zavartalan napsütés, némi szél. 17,7kWh termelt a 3kWp rendszerem, ez új egyéni rekord, eddig 17,1 volt a legtöbb.
Nem tudja valaki, hogy nem lehet valahogy túlhajtani AC-ben az SE invertereket?
Nekem 17kw-nál nem megy feljebb, végignéztem a menüt semmi olyat nem látok amivel fentebb tolhatom a limitet. Nem kéne sok de mondjuk 17,8-18kw már jó lenne. 3x26A-t tud az inverter, de mivel nem 230V van hanem 240 inkább ezért csak olyan 3x23,8A-en megy 17kw-nál.
Van egy mező fent a SE Publicon 17,68kwp-s SE15K van hozzá, és 15,8kw-nál maxolja az ac teljesítményt, ma is rendesen kiment a maxig. Adatlap szerint a 15k-s is csak max 15KW ac-t tud, de mégis megy 15,8kw-al is. Valami hasonló jó lenne nálam is. MA egyébként szuperul termelt, be lett járatva az új inverter, ez volt az első napja, aránylag hideg volt de végig napos idő. 150kwh meg lesz a nap végére a jelenleg 22,42kwp-s mezőről. Eddig ez a legjobb termelés bővítés óta.
Rendesen maxon volt órákon keresztül 10:40-től 14:20-ig. 65fokos volt max az inverter, hát volt hangja rendesen ilyenkor amikor végig 17kw-t írt ki.
A DK oldal nagyon szépen hozott, egy picivel még többet mint a DNY, a kis dőlésű 8fokos DK beállótető is alig maradt el. Az egész mező leggyengébb pontja a két eltérő tájolású panel amit egy optmizerre tettem. Teszek fel oda próbaképpen még egy optimizert és akkor annál a kettőnél 1 panel lesz csak 1 optimizeren.
De, csak akkor van bluetooth, mikor dolgozik jól gondolod, de nem ez a probléma, mert a gép látja és fel is ismeri, csak nem akar kommunikálni az inverter, pedig világít is rajt a kék led, tehát van kapcsolat. Egyébként ugyanez az inverterem van, mint neked. Ma a 7.2-es mezőről 40 kWh jött le, ez nem tűnik rossznak. Mondjuk itt elég szép idő volt.
Nem lehet, hogy csak akkor van blutooth ha megy az inverter? Szerintem azt termelési időn kívül nem aktív. Rég csináltam, kb egyszer amikor feltettük ...
A termelési adatokat logolja az inverter (local yield storage), nem veszik el semmi. Max a felhőbe (SunnyPortal) nem megy fel addig amíg nincs kapcsolat.
Az inverter oldalán van matrica, azokkal az adatokkal kell regisztrálni a SunnyPortalon:
Lehet, hogy élek a távsegítséggel, de előbb megpróbálom laptoppal is, de szeretném, ha menne az asztali gépen elsősorban. Milyen időközönként kell párosítani az inverterrel, hogy ne vesszen el egy napi adat sem? Hol találok PIN kódot az inverterhez?
Értem. Éjszakára nem gondoltam, csak a nappalra. Kisebb áramkimaradásokat áthidalhatnánk így is de ahhoz figyelnie kellene a termelést ahogy korábban írtam. Csak egy ötlet volt. :-)
nem on-off, de 10% és 80% között simán képes váltani másodpercek alatt, ha jön egy komolyabb felhő.
tehát akku nélkül elég szaporán kellene bedugnod és kihúznod a fogyasztókat a konnektorba, hogy lekövesd a pillanatnyi termelést...
akku mindenképp kell, de ha az éjszakai vagy hóesésben, szakadó esőben bekövetkező áramszüneteket nem akarod áthidalni, csak azt, amikor derült idő van, akkor nem kell nagy akku.
Még nem értek hozzá, de gondolom hogy borulatkor sem on-off módban működik most sem az inverter.
Plusz lehetne benne olyan is, hogy ha x időn belül pl. háromszor lekapcsol akkor nem próbálkozik addig, amíg x ideig nem méri azt, hogy tudná adni a kraftot.
Nem szeretnéd te azt, ha egy áramszünet helyett lenne több tucat, amikor éppen beborul, szerintem ...
Akupakk méretével lehet variálni a rendelkezésreállás százalékos értékét, meg az áthidalási időket. De az szinte biztos, hogy null aksival sokaknak nem lenne jó, hiszen csak megtöbbszörözné az áramszünetek számát.
Itt annyi lenne a lényeg, hogy ha már fent van a lom a tetőn és működik, akkor akksi nélkül is amíg tudja biztosítani a kívánt hálózati feszültséget (230v), addig leadhatná helyileg a házban akkor is, ha a hálózatban nincs áram csak olyankor leválasztaná magát a külső hálózatról. Ha nem tudja már biztosítani, mert például beborul vagy valami, akkor ugyanúgy paff elmegy az áram és kész.
Esetleg az a szempont még meggondolandó, hogy az árnyékba kerülő paneljeid élettartamát is meghosszabbíthatja az optimalizáló, mert az árnyékhatás alatt nem kell áthajtani rajtuk az egész string áramát, nem fognak túlmelegedni.
Pánikról szó sincs. De hogy mennyire vicces ez a dolog, arról azok beszélhetnének, akiknek a fagyasztójában megromlik a sok hús, zöldség és gyümölcs, amit nem azért tett oda, mert unatkozott. Nem az automata mosógépről van szó, vagy a bojlerről. Csak azt a pár 100 wattot lenne jó ilyenkor pótolni. Ez nem azonos egy komplett szigetüzemmel.
Szia!
Az "ingyen" áram nem ösztönöz takarékosságra, és az igények is növekednek.
Tervezni a várható igényre érdemes, mert aránytalanul drága az invertercsere. Kezdetben lehet kevesebb napelem panellel indulni, ami a jelenlegi igényeket fedezi, és később bövíteni a rendszert. Túltermelni nem érdemes, mert az érte fizetett 17 Ft jó esetben önköltségi ár.
20 év soknak tűnik megtérülésben, 11-14 reálisabb, rendszertől és kivitelezéstől függően.
Egy rendszer nem a webes eléréstől, felügyelettől vagy naplózástól smart, ezek vmilyen formában ma már természetes szolgáltatások.
Attól okos egy rendszer, hogy képes különböző napelem paneleket kezelni ( tájolás, típus, teljesítmény, árnyékolás).
Túlnapelemezni lehet, és főleg ott érdemes, ahol nem egyidőben éri a napfény a paneleket. Amennyiben mégis, akkor az inverter levág a termelésből.
A szabadon hozzáférhető tervező programok ezt elég jól lemodellezik. Egyébként is hasznos böngészni őket, sok érdekes információt lehet belőlük megtudni.
Nyűgök?
Jó esetben csak takarítani kell időnként. Rosszabb esetben bármi előfordulhat, elemi kár, lopás, rongálás, áramszünet, meghibásodás.
Jelenleg is vannak olyan rendszerek amelyek tárolnak, de drágák.
A tervezett mennyiséget megtermeli így is a rendszer, elmúlt időszakban volt 64 kWh túltermelésem így is. Kellene 4db optimalizáló, aminek darabja ca. 15eFt, összesen kerülne egy 60 eFt-ba. Az árnyék okoz évente 60-70kWh veszteséget, az adataim szerint. Ami éves szinten 35Kt/kWh-ás áron 2100-2450 Ft veszteséget. :)
Szerintem ha csak télen van árnyék azzal nem érdemes foglalkozni mert olyankor kevesebb amúgy is a termelés mint nyáron, vagy akár tavasszal és ősszel.
Ha meg új rendszert tervez valaki ahol árnyék van részben, oda meg jobb az Solaredge rendszer, mert annál legalább lehet is látni hogy melyik panel mennyit termel, mennyi az árnyék vagy más tájolás/dőlésszög miatti különbség. Ez a tigo arra lehet jó hogy meglévő rendszerekhez hozzárakható 1-1db optimalizáló ami megoldja 1-1 problémás panel miatti jelentős termeléscsökkenést.
Minden panelra már nem éri meg, mert annyiért van SE optimizer is az SE inverter meg olcsóbb mint egy sima és azért van amiben többet nyújt mint egy hagyományos rendszer.
Az előbb én ezt a nem mellékes részletet figyelmen kívül hagytam. Már mint hogy ez csak télen van. Ez jelentősen csökkenti a eszteséget. Vajon így is megéri? Mennyi idő alatt hozhatja be az árát?
Így van. Ott lesz a görbén az esés, de nem ekkora. Az árnyék legrosszabb esetben két elemet takar be részlegesen, amikor a két napelem határán van, míg legjobb esetben csak egy elem esne ki. Közben megnéztem a TIGO videóit, és ott láttam, hogy bizony úgy működik az optimalizáló, ahogyan azt sejteni lehet. Egy mintapéldán mutatja, hogy mi van akkor, ha egy fa két elemet árnyékol időnként. Akkor kell erre a két elemre egy-egy optimalizáló. Ha meg pár év múlva a fa növekedésével már egy harmadik elemet is árnyékol időnként, akkor rém egyszerűen erre a harmadik elemre is kell egy optimalizáló.
Nagyon tetszik a dolog! Mivel havi adataim vannak, ebből látszik, hogy nálam ca. november első harmadától február közepéig - amikor is az árnyék bekavar - átlag 25%-al termel kevesebbet a rendszerem a JRC adataihoz képest. A többi hónapban jól kijön a JRC-s érték, de ebben a három hónapban nem.
Mondjuk szerencsém van, mert a legkevesebb napos órákat tartalmazó hónapokban van árnyékolásból származó veszteségem.
Lehet tényeket tagadni, de azok makacs dolgok. A hozzáértők 99%-a nem vitatja, hogy ez a helyzet. Vagy neked pl a mai idő normálisnak tűnt. Persze, volt már ilyen. De egyre több a szélsőség, halomra dőlnek a rekordok, stb. Nem kell sötétzöldnek lenni, hogy észrevedd.
Köszi az infót! Ez a TIGO optimalizáló nem rossz. Nekem a téli hónapokban a legalsó sor napelemen végig megy egy árnyék (szomszéd háztető árnyékol), ami eléggé látható a termelésen.
4 db napelemet érint a 'probléma'. Fronius Galvo inverterem van, és ez a típus támogatott a TIGO által. Szóval, ha tennék ezekre a napelemekre ilyen optimalizálókat, akkor a képen látható görbe vajon hogy alakulhat?
Délután megjött az új inverter, olyan mint a régi, csak kicsit újabb verziók vannak ráírva.
Ki is cseréltem, teljesen egyedül sikerült leemelni és visszarakni a másikat.
Az egész nem tartott sokáig, de utána a monitoring-al szívtam rendesen, mert sehogy nem akarta befogadni az új invertert. A végén sikerült, de újra kellett hozzárendeleni mindent. Aztán észrevettem az admin felületen a logical layoutnál ha rámegyek az inverterre akkor van egy replace gomb, itt be lehet írni az új serial számát és innentől már egyszerű. A gond csak az hogy eddigre már szétcsesztem a fizikai megjelenítésben a hozzárendeléseket, és újra kellett csinálni.
Szóval ha csak inverter csere van akkor admin, logical layout itt az inverterre kattintva fent lesz egy kis replace gomb, ahol meg lehet adni az új serialt és ennyi. E nélkül nem lehetséges a meglévő optmiziereket összehozni az új inverterrel, hiába párosítja magát és működnek is, a monitoring szerkesztőben nem akarta a tutit. 1 nap alatt jött meg az új inverter mert vecsésen adták fel tegnap.
30 napon belül kell visszaküldeni a régit. Majd holnap hívom őket hogy vihetik.
Ha minden kötél szakad, akkor lehet Blutooth-on is kapcsolódni androidos telóval vagy tablettel. Onnan látni fogod, hogy engedélyezett-e a vezetékes(ethernet) kommunikáció, és ha igen mi az inverter IP címe a belső hálózatodon.
Érdemes a DNS kiszolgálódon fix IP címet rendelni az inverterhez, akkor induláskor nem kell keresnie a Sunny Explorernek majd.
Ha minden kötél szakad, és megbízol bennem, akkor távoli hozzáféréssel beállítom a dolgaidat távolról ;) Látni fogod mit csinálok ;)
Uj vagyok a temaban. Most koltozunk csaladi hazba. A teto kelet nyugati 45fokos kb. haz alapterulet 110m2
Csak tajekozodas keppen kertem eddig arat. Egybol harmat kaptam. 4.24kw Canadian solar CS6P265wp panelekkel, Solar edge SE5K, Fronius Symo 5-3M, Saj suntrioPlus 5K inverterekkel 2.2-1.9m arakon afaval. Az elsohoz van meg SolarEdge P300 Dc optimalizalo egyseg ami nagy tetel
Mostani aramszamlank panelben 4 fos csalad 13ezer korul van. Azt mondtak ennyinel nem eri meg jo lenne legalabb 20ezer. 3fazis van meg ejszakai aram
Par kerdes felmerult bennem.
1. Ha meglesz a rendszer akkor nem lehet/fogunk egyre tobb aramot hasznalni? Pl gazsuto fozolap helyett indukcios lenne jo konyha felujitaskor. Par szobaba elekktromos futes. Vagy ilyesmi.
2. Ha jol ertettem ezek egyik sem smart rendszer. Ha jol ertettem attol okos a rendszer hogy netre csatlakoznak adat loggolas tortenik. Ezen kivult mitol okos meg az okos rendszer? Mert arra par 100ezerrel tobbet mondtak es megeri e a tobbletkoltseg
3. Milyen nyugjei vannak egy ilyen rendszernek ha fent van a hazon.
4. Tenyleg 20 ev a megterules addig csak a feeling van hoyg nem fuzetunk aramszamlat?
5. Sokat kell meg varni olyan rendszerekre amik tarolnak is?
10%, talán. És nem gazdaságossági megfontolásból, hanem hogy a jelenleg még csak évi egy, kettő, de a várható klímabizonytalanság miatt sűrűsödő áramszünetek idején is emberhez méltó életet élhessen a család. És ne úgy éljen a házban, mint egy nomád. Én szoktam autóban aludni, erdőn lakni, de nekik jobbat szánok.
Egyelőre lassan szállingóznak az ajánlatok, így még várnék a tapasztalatok levonásával, de egy érdekes megoldás beesett, ami nekem ugyan nem passzol, de többeknek jól jöhet:
Az egyik cég a Tigo optimalizálóit ajánlotta a SolarEdge rendszer helyett, mondván, ezt elég csak az árnyékhatásnak kitett panelekre feltenni. Utánaolvastam a rendszernek, és valóban, ez egy jó megoldás lehet akár új rendszer építésénél, akár bővítésénél. Ha csak 1-2 panel szenved időleges árnyékhatástól, az kiküszöbölhető a Tigo optimalizálókkal, amit csak ezekre a panelekre kell felszerelni. Ha nem kell a monitoring, akkor az optimalizálón kívül semmi egyébre nincs szükség, és az ismert normál inverterekkel együtt használható. Egy optimalizáló ára nettó 15e Ft körüli összeg. Gondoltam megosztom közszolgálati jelleggel, Tigo-ról nem nagyon volt szó eddig ezen a fórumon.
Kerek 7 kWh lejött ma a 4-es mezőről. Milyen nagy különbség ez annak a sok ezer embernek a helyzetéhez, akiknél második napja nincs áram. Egy korlátozottan működő, csak a hűtőt és némi világítást elbíró szigetüzem lehet mégis indokolt lenne ennél a megtébolyodott klímánál.
Ilyen éves fogyasztáshoz elegendő egy 3,5 kWp méretű rendszer is, Budapestre számolva. Ha nincs árnyékhatás, és felfér a tetőre, szerintem nem ördögtől való olcsó cuccokból építkezni. Ha esetleg tervben van később bővülő fogyasztás, akkor úgy válassz invertert, hogy ne kelljen később emiatt cserélni, de emellett ne kerüljön rá most se túl kevés panel. Esetleg érdemes figyelni a frissen behozott 4kW-os határra, ekkora inverterre még pont nem vonatkozik a jelenleg 0 Ft-os elosztói teljesítménydíj. Egy 4kW-os inverterre később még nyugodtan rátehetsz összesen 5kWp-nyi panelt is. Invertere válogatja, hogy hogy tűrik az alul és a túlnapelemezést.
Kérj ajánlatot több helyről, az MNNSZ honlapján is van egy ajánlatkérő form, amivel sok cég egyszerre megkapja az ajánlatkérésed.
Sunny explorerben tudsz nekem segíteni? Nem sikerül az adatokat kinyernem az inverterből. Kapcsolat megvan. Látszólag minden ok. viszont az utolsó fázisnál hibát jelez. Valami a NetID-vel, vagy annak a beállításával lehet? A telepítéskor működött a telepítő gépén, kért jelszót stb.. a saját gépemnél még jelszót sem kér. Ha valaki másnak van ötlete azt is szívesen veszem, csak látom, hogy neked van SMA-d.
A JRC-vel becsült éves termelés (Other losses (cables, inverter etc.): 10.0%-kal beállítva): 2.944kWh. A tényleges 3.014kWh lett, ami 1.182kWh/kWp felel meg.
Meg vagyok elégedve a rendszer termelésével. Ha elosztom a rendszer bekerülési költségét az éves megtermelt villamos energia árával, akkor a megtérülésre 10,7 évet kapok.
Ha kicsit jobban le tudod írni, hogy mit szeretnél, több segítséget tudunk adni. Pl hogy mekkora havi/éves fogyasztást váltanál ki vele, tetőre vagy a kert végébe menne-e, egy vagy három fázisod van, van-e elegendő tetőfelületed, vagy nagyon limitált, merrefelé néz, milyen dőlésszöggel, kell-e számolni árnyékhatásokkal stb.
Amerisolar+Growatt alsó kategóriának számít, de attól még lehet jó nálad, ha ideális minden telepítési feltétel.
Helló! Szeretnék napelemet, de elég nagy a választék nem tudok dűlőre jutni. Ki mit ajánlana? Gondolkodtam az Amerisolar napelem és a Growat inverteren de sokan nem javasolták. Valaki aki jártasabb ebben tudna ajánlani valamilyen rendszert.
Ebéd után a hókását lekotortam, így megtisztultak a panelok az egyéb szennyeződéstől is.
Nem volt időm de még a héten felrakom a jobb alsó 260-as helyére. Így össze lehet hasonlítani a felsővel. A 17. panel rögzítését még nem álmodtam meg, egytengelyes forgatást szeretnék. Az új kínaiból próbára egy 350W-ost csinálok a leszerelt, törött panel 20 cellájával, ugyanis egy 350W-os optimalizáló van kilátásban.
Az enyém magyar gyártás, aztán mégsem sikerült nekik...
Egyébként a csere invertert is itthonról adták fel szerintem, mert ma adták fel ls már az Alsónémedi depóban van. Holnap kihozzák gondolom, meg írtak emailt, hogy a régit 30 napon belül küldjem vissza nekik. Instrukciók a dobozon.
Felraktad már az "új" panelt? Ma kevesebbet termelt a qcells.
Egyébként engem nem izgat hol gyártják, van rá 12 év gari, az ő érdekük hogy ne kelljen sokszor kicserélni ez idő alatt. Tehát ha rosszul is sikerül egy széria azt hamar érdemes kijavítani.
Érdekes dolog ha az ember pl itt visszagondol hogy a fórumon milyen inverterekkel volt garis probléma, fronius nem sok volt köztük. Pedig szerintem a tulajok kb felének froniusa van.
Én valami olyasmit hallottam, hogy a froniusok egy részét már Ukrajnában gyártják, és volt hogy egy komplett szállítmány kuka lett mind cserélni kellett gariban.
Fronius IG.TL-nél a lekapcs-csere-bekapcs kb. 10 másodperc, mert a bekötések egy "alap"ba történtek, amiről egy mozdulattal le lehet emelni az invertert, helyére tenni a másikat, és már mehet is tovább. :)
Nekem 4,6 van egy fázison, 3x 35 amper mellett. Simán engedélyezték, ugye 5 kW a limit, persze ez a műszaki lehetőségektől függ. Egyébként jobb lenne 3 fázisra visszatermelni, kisebb lenne a feszültségemelkedés, de 3,5 évvel ezelőtt azért jelentős különbség volt az egyfázisú és a 3-fázisú Froniusok között.
Így érthető, azt hittem te laksz ott. 2500kwh /évnél azért az átlag jóval többet fogyaszt, meg ha már napelem akkor fűteni is lehet arról stb.
Viszont ha ilyen kis áramigény van akkor felesleges a 4kw inverter is. Se2200h vagy se3000h is elég és azók jóval olcsóbbak. A különbségből kijön 10optimizer minimum.
Logikus amit írtál és 1-2 honapja ezen gondolkodok, mióta a napelem bogár megcsipett... :)
A telepítendő ingatlan évi 2.5MWh elektromos áram fogyasztással bír.
Nem én elek ott hanem szülő, nagyszülő. En nem tervezek hazajönni.
Mit kezdjek 5 év múlva egy 17-20kw-os rendszerrel ha nem lesz ott a fogyasztás... :/
Ingatlant eladni nem fogjuk még ha üresen áll akkor se, így felrakni 4-5 millát a tetőre ertelmetlen meg ha az inverter olcsóbb ra is jön ki.
Amivel tudok számolni az az hogy kb 10-15 évre ott lesz a fix 2500kWh áram igény (jo esetben) amit egy pici 20 paneles mezo fedez, plusz marad fűtésre is vmi.
Ezt a projektet be tudom árazni most, es tudom hogy mikor terül meg.
0.8 - 0.9 EUR/Wh -ra jön ki a hardware.
Ha bovitgetni kell majd akkor bővítünk, de az alapelv: fix project fix költség fix megtérülés.
Nem nagyon érdemes 4000h-t venni az 5000h csak pár ezer ft-al lehet drágább, és jelenleg nem kapható egyik sem, de max 1-2 hónapon belül kapható, engedélyezettek között meg ott van, én biztos 5kw-ost venném. Ha van 3x25A-od akkor 3fázisnál meg a 17kw-ost, mert 26db paneltől elpötyög az is és kezeli a dupla optimizereket. Az meg hogy nem HD-s nem érdekes nagyon, majd lecseréled egy olyanra később. Nem biztos hogy már 1 év múlva lesznek 3 fázisú HD-Wave technikával. Később amikor új panel kell akkor nem kell semmit engedélyezni újra, hanem csak felszereled, nyomsz egy párosítást és már termel is az új mező.
Nincs jelentősége a gyári számnak, csak az inverter típusnak hogy SE17K legyen, az természetes hogy néha ki kell cserélni az invertert, meg papír is van róla vagy lesz. Ők nem pontosan ezt az invertert engedélyezték hanem egy SE17k-t.
Nekem 3x16A betápom van három fázisú mérőórával EON szolgáltatói területen és mellette 1 fázisú Growatt 3000TL inverter üzemel 2,55kWp napelem mezővel. Nálam simán engedélyezték.
Nem lesz itt jürgen, gls hozza, már küldtek tracking numbert.
Egy invertert ha már fel volt szerelve, meg bekötve, onnantól nem nagy tudomány kicserélni, az összes kábel csatlakozóval megy be, csak az AC 3 fázis van rákötve belül, oldalt 4 csavar fogja az invertert a fali konzolhoz, azt kitekerve le kell csak akasztani a helyéről. Aktiválás (sd kártya) után csak pár dolgot kell a menüben beállítani, utána párosítás és mehet a termelés, a monitoringban ki kell cserélni az invertert az újra és ennyi. A termelés adatokra leszek kíváncsi hogy mi lesz velük, de pont 10000kwh-nál tart a régi össztermelésben, könnyű megjegyezni. A monitoring meg a teljes mező eddigi termelését gondolom megtartja, nem fog elveszni.
Miért ne lenne lehetséges? de, függ a tervezett mező méretétől.
Attól hogy háromfázisú órád van, gondolom még rendes konnektorok és egyfázisú 240voltos fogyasztók vannak a lakásodban, nem ;) ?!
Mindössze annyi van, hogy a szolgáltatónak joga van elutasítani az egyfázisú inverter használatát 3kW csúcsteljesítmény felett és 5kW alatt. Kérhet 3F invertert, de ez az engedélyezés első körében kiderül. 5kW felett már viszont kell a 3F inverter.
Van több hálózati engedélyes egyfázisú inverter 3 - 5kW között. Ezeket simán egy tetszőleges fázis és a nulla közé kell bekötni, mint minden más 1f fogyasztót a házban...
Kb 1 hónapja észrevettem hogy minden nap leáll hibával az inverterem kb 5 percre, utána újraindul és aznap többet nem áll meg. Jeleztem az SE supportnak. FW-t frissítettek rajta, utána jónak véltem egy darabig, de aztán megint feltűnt hogy megállt a régi 166-os hibakód helyett az ugyanazt jelentő 8x7a kódot írta ki. Ezt jeleztem neki már kb 2 hete. Ma kaptam emailt tőlük hogy erősítsem meg a címet mert küldik az új invertert. Gondolom miután kicseréltem, vissza kell valahova küldeni a régit.
De nem az van hogy leszerelem, elviszem és várok heteket amig javítják vagy cserélik, hanem küldenek egy újat először. Szóval nem olyan rossza az SE garis hozzáállása.
Ettől még persze termel az inverter, csak bosszantó hogy megáll pár percre valószínűleg minden nap.
Hibátlan inverterért fizettem, azt is kérek. Kicserélni nem egy nagy cucc ránézésre, lesz kb 5-10perc.
Van ~300 dobozom. Nem magamnak gyűjtögettem, nem is mind saját termés, ~10 év eredménye. Ha érdekel valakit, 20 km-en belül akár el is viszem. Távolabbról jöjjön érte!
Mekkora dolog volt ez 2009-ben! Még fizetni is kellett, hogy a weboldalukon mindent lásson az ember. Azóta is rakosgatok egy rakás sörösdobozt. De szerencsére a napelem bár 5 évvel később indult, mégis hamarabb érkezett célba. Drágább dolog, de jobb is.
Annak idején én is azok között voltam, akik először csináltak sörkollektort :) Azóta is meg van és működik.
De amiért most írok. Anyósom ötlete, hogy a diákjainak szervezne egy sörkollektor készítést, amivel megtanulnák a gyerekek, hogy a zöld energia jó és a többi...
Persze Ő nem tudja, hogy ez nem olyan egyszerű, ezért arra gondoltam, hogy inkább egy bemutatót kéne szervezni a gyerekeknek. Persze közben konzervnyitózhatank és ragasztgathatnak is. Úgy emlékszem Tatán voltak sörkollekotors régi "kollégák" ilyesmi bemutatóval egyszer. Nem tudjátok kik voltak? Vagy kik foglalkoznak ilyen sörkollektor bemutatóval?
"Nos a helyes válasz, a minél szorosabb egymás melletti vezetés (ez vonatkozik a tetőre is), ugyanis minél kisebb kell legyen a körbehatárolt terület (hurok), ami feszültséget tud indikálni például egy közeli villámcsapás esetén."
Hát ha mondjuk 2×10 panel, azaz 32m2 félvezető felületem van fenn a tetőn, talán mégsem azon a pár méter vezetéken múlik 1 közeli villám keltette indukció.
Nekem az optmiziereken előre rá van téve a csatlakozó ezért bele kell férnie, csak kis szakaszokat max 1,5m -es távra tettem fel a tetőre pár helyen csövet.
Az inverterhez menő kábelnél természetesen utólag van rátéve a csati, de a készreszereltnél csak a 25-ös csőbe fér el csatival együtt a kábel.
Ezért tenném a ház alatti garázsba. De ez azzal jár, hogy a panelek messze vannak. Szerintem jobban járok így, ah ott az inverter, minthogy lesz egy kis veszteség a DC kábeleken.
Megnéztem az átkapcsoló fotóját. Tisztán látszik a 2db relé, a nyák fotóján az is látszik hogy a morse érintkező funkció nincs használva. Egyszerre a két relé nem húzhat meg, ezáltal kizárt hogy a hálózat irányába energia vándoroljon az inverter felől. Ez egy fogyasztó átkapcsoló, használata nem engedélyhez kötött.
Azt hogy egy inverter kimenetének rövidre zárása lakástüzet okozzon, nem életszerű, egy akciófilmben inkább el tudom képzelni.
Egy laza hurok az összefogott két vezetékre atetőn kívül, aztán pedig egymás mellett akár védőcsőben az inverterig.
Így, legyen az dc ív vagy villámcsapás a vezeték(pár) további része már egyenpotenciálon lesz. A következő csapáspont az inverter és annak védelme lesz, nem pedig az összekötő szolár vezeték.
Miért nem kpe csőben vezeted a kábeleket a föld alatt?
Olcsóbb egyszerűbb beszerezni és ásóval se olyan könnyű átvágni mint az lpe-t.
Én a tetőn 1-2 helyen tettem lpe csőbe a vezetékeket, a kert végében volt egy rakás ilyen csövem csak úgy egy kupacban amit valahonnan kiszedtem de kidobni nem akartam. Most legalább elhasználtam őket. De kpe-t is vettem, mert elfogyott a másik, lpe-t nem árulnak mindenhol főleg nem 25-öst amibe befér az mc4 csati. Földelés vezeték 16-20-as lpe-ben megy, dc vezeték ahol átmegy mezők között az meg 25-ös lpe és kpe-ben. Az invertertől 5x10-es vezeték megy a villanyóráig 40-es kpe a védőcsöve.
Ha már a földbe van leásva egy vezetékszakasz, akkor teljesen mindegy. A vezetéktávolság az egyenáramú ív(oltás) szempontjábólmszámít, villám bemegy ígyis úgyis.
Viszont a 35 méter inverter távolság messze nem optimális :/
Nekem nincs ilyenem, inkább az SE féle szigetüzem lenne a megoldás, de arra sincs még szükségem.
Viszont nem az engedély tartana vissza. A lényeg hogy jól működjön, más országokban elfogadott legyen, az hogy itthon nem az nem akadály. Én bízom benne hogy az SE-nek lesz pár éven belül megoldása és akkor létre tudok hozni egy kisebb szigetüzemet és vagy áramszünet esetén is tudjon termelni a rendszer.
SE leválasztó meg tényleg nem érint, mert nekem max 2m kábel megy a belépési pont és az inverter között. Teljesen mindegy mit állapítottak meg az itthoni okosok, máshol ez teljesen elfogadott, számomra is az, lekapcsolom az invertert és nyugodtan szerelem, széthúzom bárhol a kábelt miután a fesz lement belőle. Ez az amit nappal egy nem SE rendszernél nem tennék meg soha.
Tudod, hálózat karbantartás esetén az az első, hogy felteszik a rövidzárat és a földelést. Tehát ha ne adj isten az átkapcsolód nem úgy működik, ahogy gondolták, vagy éppen tényleg relé van benne, aminek a morze érintkezői között nincs meg a kellő távolság és emiatt porrá ég a házad a rövidzár hatására, majd akkor is szarjál rá!
Valamint elhangzott olyan is, hogy a tetőnek kell jól égnie, hogy pl. az optimizerek megsüljenek. Sajnos a való élet már többször bizonyította, hogy a napelemek úgy égnek, mint a zsírpapír. Hogy őszinte legyek, ezt még én sem gondoltam volna.
Valamint ment a vita a múltkor a DC vezetékek egymás melletti és egymástól távoli vezetése miatt. Nos a helyes válasz, a minél szorosabb egymás melletti vezetés (ez vonatkozik a tetőre is), ugyanis minél kisebb kell legyen a körbehatárolt terület (hurok), ami feszültséget tud indikálni például egy közeli villámcsapás esetén.
Csak hogy borzoljam a kedélyeket, megszületett az állásfoglalás a kihelyezett munkapontú, leszabályozó rendszerekkel kapcsolatban (pl.:SE) úgy mint leválasztás vagy tűzeseti főkapcsoló.
Érintésvédelmi Munkabiztonság 281. ülésén, dr Novothny Ferenc vezetésével:
"Az MSZ EN 60947-3 és az MSZ HD60364-7-712 szabványok, valamint a Villamos TvMI is villamos leválasztásról beszélnek ill. leválasztást írnak elő! A leválasztás egyértelműen szétválasztást (tehát kapcsolást) jelent, amelynek részletes műszaki szabályait a különböző termékszabványok adják meg. A szabványkövetelmények szerint semmiféle fizikai kapcsolat nem lehet a szétválasztott két oldal között, sőt az ún. szakaszolási köznek még többlet követelményeket is ki kell elégítenie a biztonságos elválasztás érdekében.
A művelet célja a biztonság, hogy az így leválasztott részeken dolgozó személyeket még véletlenül se érhesse áramütés! Ezért ilyen helyeken nem alkalmazhatók pl. a szilárdtest-relék sem.
A leszabályozás tehát semmiképpen sem teljesíti a leválasztás követelményét! ..."
Akkor te nem fogod használni, de ettől még ha használható arra amire árulják lehet mások használják. A lényeg hogy nem táplál be a hálózatba, nincs jelentősége hogy itthon engedélyezte e bárki vagy sem, sosem fogják látni. Én pont leszarnám ha pont ilyenre lenne szükségem. De egyelőre nem létkérdés, annyira kevés az áramszünet hogy nem érdekel hogy tegyek ellene, de ha szaporodnának és hosszabbak lennének akkor én is simán építenék egy kis sziget üzemet amiről a fontosabb fogyasztók tudnak működni.
Akkor mondom, hogy nincs engedélyezve! A CE bizonylat egyébként se ér sajnos semmit. Magyarországon tudtommal egyetlen közüzemű hálózatra köthető más irányú betáplálásra alkalmas átkapcsoló sincs engedélyezve.
De ha valaki tud ilyen hivatalosan kivitelezett rendszert, ne tartsa magában, világosítson fel :).
Azért csak átpakolom azt a pár panelt kíváncsiság képpen. Megtervezem előre és beszámozom a lépéseket, mert pl a kocsibeállón nem is olyan könnyű mindegyikhez hozzáférni.
Ez jó ötlet, ki fogom próbálni hogy egy Sharpot próba képpen összerakok egy sw290-essel.
Ma elvitték az utolsó sw290-et is, már Sharpból sincs felesleges, mindet elvitték amit el akartam adni, csak az van ami a tetőn van, meg a két + sw290 amit még felrakok majd. Sietni nem kell vele, mert ma is kimaxolta sokszor a 17kw-t. Jó lenne egy meleg napsütéses nap hogy lássam úgy meddig megy fel a termelés 22,42kwp-vel.
Nem számít sokat szerintem. Van egy ilyen városi legenda hogy a sorbakötéskor a legrosszabb panel teljesítményére romlik a többi is. Na nekem 245 és 265 w-osak is sorban vannak, mindenki termel amennyit neki kell. A 264-ösek nagyobb feszkón mennek, ennyi.
Ha ilyen kísérletező kedvű vagy ki is próbálhatod.
Köss sorba a meződből egy kicsit egy naggyal, rakd egy optimalizálóra és nézd meg hogy muzsikál. Érdekes lehet a végeredmény.
Beazonosítottam az összes panelt pozíció és sorszám szerint(később kaptam meg a flash reportot amin látszik melyik panel hány w-os). Hát lenne mit áthelyezni ha azt akarom hogy kettesével max pár tized watt eltérésű panelek legyenek egy optimizeren.
Mennyit számíthat az azonos teljesítményű panelek összepárosítása?
Eddig nem vettem észre a Sharpoknál nagy csodát.
Itt olyan van hogy pl a 301w-os panel mellett egy 299-es van és hasonlók, tehát ált max 1-1,5w a difi. Van ahol véletlenül jól jött ki. Persze ahogy ismerem magam úgyis átpakolgatom őket,nem olyan vészesen sokat kell átrakni a tökéletes közeli rendezéshez.
Nekem az első csere PHOAT hűtőfolyadéknál 8 év vagy 150e km, a kisebb hőterhelésnél 240e, majd egységesen 6 év vagy 90e km. Csere után érezhetően ritkábban kapcsol be a ventilátor.
A solar (pp) hűtőfolyadékot 5 évente ajánlott cserélni. Nagyjából 1000+ Ft / l áron elérhető pl:
http://www.spiroterm.hu/assets/Sentinel-%C3%A1rlista-2017_v.pdf
Nem örök élet, hanem élettartam. Ezt úgy kell érteni, hogy nagyságrendileg ameddig tart a fagyálló, addig fog tartani a motor. Aki nem cseréli időben, annak előbb fog elhalálozni a motor. Az eladás ugyan jó megoldásnak tűnik, de akkor a pár ezres megspórolásával a következő tulajdonossal tolunk ki.
Mint irtam , nem draga a csere es en sokat jarok hosszu utakat (650 - 1300km ) . En a G12+ -ot hasznalom VW Polom van . Itt 5 evet irnak es a napkoliban is arra az esetre , ha gondolom vakuumcsoves rendszer van kiepitve , mert ott szokas a magas stagnalasi homerseklettel szamolni , valamint ezek a rendszerek nincsenek nyomas alatt es oxigenhez is hozzajutnak , mivel nyitott rendszerek . De lehet , hogy tevedek.
"" A modern fagyálló folyadékok, mint a Glicosam piros, illetve lila színben gyártott termékei, úgynevezett OAT technológiával készülnek. Megfelel a legtöbb autógyártó által jelenleg is ajánlott követelményeknek, amelyek közül a legismertebbé Volkswagen csoport G12 szabványa vált. Ezek nitrit, amin, nitrát és foszfátmentes termékek, a korrózióvédelmet szerves savakból, karboxilátokból előállított semlegesített sók adják. A leglényegesebb különbség, hogy nem védőréteget alkot, hanem a korróziós helyeken lép reakcióba a védendő fémmel. Ennek eredményképp jobb hővezetési paraméterek, és hosszabb élettartam jellemzi ezeket a folyadékokat. A hőbomlásnak is sokkal jobban ellenáll, ennek jelentősége kiemelten fontos az extrém magas hőmérsékleteket is elérő napkollektoros rendszereknél, valamint a forró alumínium felületek esetén. Ajánlott csereperiódusuk 5 év, használatuk különösen ajánlott alumínium ötvözetekből készülő motoroknál. ""
Nincs előírva pár évente fagyálló csere autóban sehol. 8-10 évente érdemes azért ledobni.
Egy sokhengeres bonyolult motornál amiben van 16-18L hűtőfolyadék, azért nem olyan egyszerű cserélni mint egy matiz esetén. Légteleníteni is kell, nálam pl van egy rakás + hűtőkör, több pumpa, hűtő szelep stb. Előző a8-amnál se cseréltem, 9 év után adtam el és szép tiszta volt benne a folyadék, most nemrég lett cserélve 12 év után.
Ha autóból került ki az már régen rossz. Ugyanis akkor etilénglikol, amit tilos tölteni HMV előállító rendszerbe, mivel egy hőcserélő áresztés esetén lemérgezi a családot.
Propilénglikol kell bele, PH vagy vezetőképeseég alapján cserélve.
Lebomlanak idővel az összetevői és savas lesz, ezért kell autóban is cserélni. Észre is lehet venni nyugatról behozott autónál, ahol szervizben mindent időben cseréltek (fagyálló, fékolaj) mennyivel tisztább a rendszer.
Napos idoszakban valoban lehet elonyos a szigetuzem , de mi van borus napsutesmentes idoben , akar teli idoszakban ? Foleg , ha tartosan kiesik az aramszolgaltatas . :( Annak idejen amikor az oroszok elzartak a gazt , akkor vettem , hogy ne erjen meglepetes . :)
Én inkább csak rövid idejű áramszünet esetére gondoltam az aggregátorra. Huzamosabb idejű használathoz sok üzemanyagot kell raktározni, aminek a pótlása elhúzódó probléma esetén gondot jelenthet. Akkor látnánk igazán a megujjuló energia szükségességét.
"" Aki nagy természeti katasztrófára vagy konfliktusra készül, az jó ha előre megteremti a szigetüzemű használat hardveres feltételeit hibrid vagy szigetüzemű inverterrel és akkupakkal. ""
En egy 5400VA-es dizelgeneratort tartok erre a celra . :) Par perc aramkimaradast kibirok , mire uzembehelyezem .
Csak képen láttam az átkapcsolót. A zavarszűrő alkatrészeken kívül van benne egyéb okosság?
Arra gondolok, amikor az inverter nem tud elég energiát szolgáltatni a terhelésnek, leáll és átkapcsol a doboz hálózatra. Mivel megszűnik a terhelés az inverter újra feléled, az átkapcsoló visszavált hálózatra. Ezt az átkapcsolgatást ki tudja védeni? Ha igen akkor még kellhet bele más is ami megnöveli a házi barkácsolás idejét.
Ha már szétszedted, egy képet megoszthatnál velünk.
Pedig szerintem a gyártók simán meg tudnák oldani az automatikus leválasztást, hogy hálózatkimaradás esetén is addig menjen amíg elő tudja állítani a kívánt feszültséget.
Én egy 16 db 265w-ös amerisolar panelből álló rendszert szeretnék egy growatt 4200 MTL-S inverterrel. Ha jól olvastam, az inverter két munkapontos és munkapontonként egy stringet tud kezelni. Megoldható, hogy az egyiken stringen 11, a másikon 5 panel legyen? Vagy ez így nincs kiegyensúlyozva eléggé? A 11 db egy egytengelyes forgatóra kerülne az 5 db pedig egy bejárat feletti előtetőre ami déli tájolású.
Ennyire még nem mélyedtem el benne, most kezdem.
Amennyiben a meglévő normál invertert használnánk, akkor le kellene választani a hálózatról vagy kapcsolóval vagy egy áramkörrel. Az inverter működőképességének fenntartása érdekében egyidejűleg szimulálni kellene a hálózat meglétét ( pontosabban üzemszerű működését). Nem tudom ez vajon mennyiből lenne megvalósítható. Valószínűleg olcsóbb egy aggregátor csatlakozó pontot kiépíteni, és átmenetileg onnan fedezni az energiaigényt.
Aki nagy természeti katasztrófára vagy konfliktusra készül, az jó ha előre megteremti a szigetüzemű használat hardveres feltételeit hibrid vagy szigetüzemű inverterrel és akkupakkal.
Ez így már valamivel jobban hangzik.
Az adatlapok közül valóban csak a töltőét olvastam. Hiányoltam is belőle a töltési karakterisztikát, illetve a szabályozás egyes határértékeit.
A jelenleg Magyarországon engedélyezett inverterek biztonsági okból lekapcsolnak amint érzékelik a közüzemi villamoshálózat leállását. Ez azért van, hogy szerelés/ tűz esetén ne történjen betáplálás a hálózatba, mert az balesetet okozna. Ez így rendjén is van.
Léteznek olyan inverterek amelyekben ez a funkció szintén megvan, de emellett saját akkuval rendelkeznek, ezeknek ott van jelentősége, ahol a mienktől eltérő az elszámolás, illetve kiemelten fontos a rendelkezésre állás. ( Amennyiben jól értelmeztem egyes modelleknél van pillanatnyi kihagyás az átálláskor, másoknál folyamatos marad a tápellátás).
Másik lehetőség, hogy hálózati áramszünet esetén külön bekapcsolható egy alternatív rendszer, amiben a hálózatra töltés akadályozva van, ugyanakkor a termelés a saját fogyasztást részben, vagy egészben fedezi.
Egy picit hibádzik amit írsz, és nem olvastad el a belinkelt elemek adatlapjait, mert nem a teljes 30A-t tolja az akkumlátorra, hiszen mindig lesz rajta fogyasztás ráadásul valamilyen szinten automatikusan emelve a nap intenzitásának függvényében. A napkollektor "standby" állapotban 3 W-ot fogyaszt de abban a pillanatban, ahogy a szivattyú elindul ráadásul fordulatszám szabályozással emelkedik a Watt szám.
Egyébként meg ha utána számolsz a napelem miatt nem is lehet 30A csak max 25A ha nem kötnék rá semmit sem --> 295 W / 12 V = 24,58 A ( ha az akku fesz nagyobb pl 13V akkor kedvezőbb az Amper is hiszen már csak 22A ) és akkor a veszteségekről nem is beszéltem. Természetesen ez is magasabb a 10%-nál de ezért lesznek rajta állandó fogyasztók sőt terveszem áramerősség vagy töltöttségi szint alapján további fogyasztó be-ki kapcsolását pont ennek kiküszöbölésére. Vagyis kb 150 W-tal kellene terheljem verőfényes nyári napon, hogy csak 10A kerüljön az akksira.
Műszakilag elvileg nincs akadálya de a nem szigetüzemű inverterek nem működnek, ha nincs hálózati betáplálás. (Nem okoskodni akarok, mert nekem még nincs, csak olvastam ilyet.) Nem jól tudom?
Nem egyszerűen áthidalásról szól, hisz áramszünet esetén is tud tölteni. A foniusomban pl. "szigetüzemet megakadályozó" elektronika van (úgy tudom az összes grid-tie ilyen, kivéve a hd-wave). Ezt igen komoly műszaki akadálynak vélem az áramszünet idején történő használatnak.
Egy 30A es töltő ( amennyiben nincs rajta manuálisan választható áramerősség korlátozás) megküldi 30A rel az akkut, aztán ha jó a szabályozása, akkor gyorsan visszavesz, ha kevésbé jó, akkor hamarosan lehet másik akkut venni. Ezért érdemes eleve az akkuhoz méretezett teljesítményű töltőt választani. Sajnos elég gyakori hiba a nem megfelelő szabályzás, akárcsak a túl magas töltési végfeszültség, illetve a nem megfelelő csepptöltő üzemmód.
A linkkelt IVT töltésvezérlőt nem ismerem, a töltésről általánosságban írtam. Az adatlapja alapján, sok gyártó töltőjével ellentétben ez valóban alkalmas zselés akku károsítás nélküli töltésére
Az áramszünet áthidalása, illetve a szolgáltatói elektromos hálózatra kötött napelemes rendszer áramszünetben történő használatának műszakilag nincs akadálya. Ezekért nem kel párhuzamosan kiépíteni egy szigetüzemű rendszert.
Rendes termék műszaki adatlapján rajta van az ajánlott csereperiódus. Az eszköz és a hűtőfolyadék gyártója által megadott periódus közül mindig a rövidebbet kell figyelembe venni. Otthoni körülmények között a fagyásponton kívül a PH -t és a rendszerben az öregedés miatt növekvő galvánáram feszültségét tudjuk mérni.
Én tudom mit írogatok. Nem ártana utána olvasnod, a fagyállóknak, egy pirinyót bonyolultabb, mint azt gondolod. Biztos a boltok polcain is csak azért van annyiféle, mert sok cég gyártja ugyanazt. LOL
Úgy látom az átkapcsoló megmozgatta a fantáziádat. Abban a műanyag dobozban egy kétáramkörös, váltóérintkezős relé van. Házilag kb 2000ft-ból megoldható.
Mivel filleres holmi , igy olajcserenel altalaban lecsereltetem haromevente . Ha felnyitom a motorhazfedelet , akkor minden fontos dologrol van cimke ragasztva a megfelelo helyre kilometer es datum , valamint toltoanyag megnevezessel . Ilyen a klima , fekfolyadek , motorolaj , vezermu , hutofolyadek . En mar csak ilyen vagyok. :)
A 30A-es töltő nem 30A-rel tölti az akkut csak max annyival is tudja, ezek mind autómatán töltenek nem fogja tönkretenni az akkut.
Apám katamaránján van két napelem már sok éve az tölti a hajóban lévő 16kwh-nyi munka akkupakkot ami hajtja a hátulján a két 4kw-os torqeedo motort. Kb 5 éve van rajta a napelem azóta alig kell parti áramról tölteni az akkut, mindig tele van. Szintén ilyen mppt-s töltő tölt nála csak 48V-os. Most a kis elektromos autójára(olyan mint amit a Margitszigeten is lehet bérelni) is vitt tőlem egy 290-es napelemet, vett hozzá töltőt ami az egy napelem 30v-jából csinál 60v-ot mert az is 48v-os. Egy másik napelemet meg felrak a tetőre, hogy a kézi targoncából csinált liftjének az akkuját az töltse, így nem kell hálózat neki.
Ilyen kis összegű beruházásoknál nem kell feltétlenül megtérülést nézni, én is gondoltam már rá hogy csinálok egy mini sziget üzemet ilyen fontosabb dolgoknak hogy áramszünet esetén is működjenek. Hiába van 23kwp-s napelemrendszerem ha jön egy áramszünet akkor nem működik semmi még ha a nap süt és a rendszer termelne akkor sem.
Tudod egyáltalán, miről írogatsz? A fagyálló keverékben alapból víz van és glikol. Az arányokkal lehet változtatni a fagy- és hőállóképességet. Jó esetben semmiféle inhibitor nincs benne. Ha levegőt nem kap és nem melegszik túl, örök élet +1 nap. :-) Az enyém nem zárt rendszer, de 2003 óta nem cseréltem. Akkor is már autóból kivett került bele. Időnként utána kell tölteni, mert a víz lassan párolog belőle.
A kenőképességről nem szoktak szót ejteni. A sima víznél, amit egy keringető el szokott viselni, a glikol kicsit jobban ken. A hőelvezető képességet elsősorban a víz adja, ami nem romlik meg olyan egyszerűen.
Valoban lehet , erre nem figyeltem oda , mert par evente , mint most is par hete vegeztem ellenorzest , nyomasok es fagypont teren . Ellenorizheto ez hazilag , vagy megszabott ido es csere ? Autoban normal , hogy cserelek 3 evente , abban egy kicsit jobban igenybe van veve . Mondjuk a leirasaban ami a kannan van , nem irnak idotartamot , csak idokozonkenti fagyallosag merest .
Amennyiben azt a + panelt a napelemes rendszeredbe kapcsolod, akkor a készenléti fogyasztást (sőt még többet is, mert nincs töltési veszteség stb. ) simán megtermeled. A szünetmentes táp mellé alternatív megoldást akkor érdemes keresni, ha a szaldó megszűnik.
Kiváncsi vagyok meddig fogja bírni a 100Ah akku a 30A es töltőt. ( Ökölszabály, tölteni 0,1 C vel töltünk, valamint a SOC -t nem engedjük 95% alá amennyiben hosszú akku élettartamot szeretnénk.)
Kisérletezni jó dolog. Teljesen más vmit hobbiból, kiváncsiságból megcsinálni, mint gazdasági alapon.
Lejárati, lebomlási időről hallottál már? Nem só ez, ami a minőségét korlátlan ideig megőrzi. Az adalékok lebomlásával romlik a hőelvezető képesség, csökken az oxidáció elleni védelem és rosszabb lesz a kenés. Hiába megfelelő a fagyáspont, ha a folyadék a többi funkcióját nem képes, vagy részben nem képes ellátni.
Pontosan ahogy írod. Hasonlóan számolom én is és ez készenléti "veszteség" ami X havi fogyasztásnak felel meg amivel pl tudnék klímával fűteni Y órát. Ha érdekel a teljes történet és terv dobj egy mailt hátha tudok 5lettel szolgálni.
Nekem tetszik a megoldásod. Érdekes. Az átkapcsolót most nálad láttam és lehet, hogy átveszem más célra :) Egy riasztó sem ér egy forintot sem, addig amíg nem próbálnak betörni.
Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: Átlag ~220kWh a havi fogyasztásom a szünetmentes nélkül. Ha felszorzom készenléti fogyasztását, egy évre 180kWh jön ki. Majd egy teljes havi "normál" fogyasztás...
Tizenpár évvel ezelőtt szinte csak házi barkács témák voltak itt, sörkollekort, lapradiátoros vizes kollektort, házi napelemet gyártottunk.
Valóban jól esik néha olvasni itt egy-két kísérletező kedvű páciens írásait, hiszen lehet ez hobbi is, nem kell feltétlenül a gazdaságossági oldalát nézni.
Arról nem is beszélve hogy 10 éve azt se tudtuk mi a szaldós elszámolás, most meg természetesnek vesszük hogy 10 év múlva is lesz. Biztos ez? Kár lehurrogni valóban látatlanban az újakat.
Nekem ugyanez volt a gondom amikor alternatívát kerestem. Alapesetben is fogyaszt a szünetmentes nem is keveset ha 24 órára nézed mint ahogy írtad. Voltam élőben is megnézni de pont az általad leírtak miatt nem azt választottam, hanem ezt amit megvalósítottam. Valamit a mérete miatt nem tudtam volna elhelyezni hiszen falra szerelni nem lehet.
A kazánnál már Grundfos Alpha2 dolgozik így bármikor rá tudom kötni ha vészhelyzet van ( már pedig volt sajnos ).
Köszönöm azoknak akik pozitívan értékelik amit megvalósítottam. Mivel nem italozom, nem kávézom és nem cigarettázom, nem kártyázom így több marad az ilyen kísérletre vagy nevezzük játéknak.
Lehet mindent fikázni de ha valaki nem ismeri a hátterét és főleg a műszaki tartalmát akkor illik a másik rendszerét fikázni ? Van akinek pénz kidobásnak tűnik amit csináltam, nekem nem az. A napkollektoromat is 2 éven keresztül javítgattam, átalakítottam, hogy hatékonyabb legyen akkor ez is pénzkidobás ? Nekem nem mert az év több mint 80%-ban legyártja a melegvizet és egyáltalán nem sajnálom a befektetést, sőt jobban esik a zuhanyzás ha tudom, hogy a melegvíz a kollektorból lett elkészítve.
Csak egy kerdes , ha megengeded . Szerinted mi tortenik a folyadekkal hosszabb ido utan , ha sohasem forrott meg ? Nalam 12 eve van ugyanaz a folyadek es a rendszernek idaig semmi baja meg nem volt . Sik napkolirendszerem van . Valaszodat elore is koszonom .
Nekem is van "rendes" szinuszos szünetmentesem. Szükségem van rá, hogy üzembiztos legyen a vegyeskazán keringetése, a viharszivattyú vihar esetén is szivattyúzzon a garázs előtt, áramszünet esetén is tudjak a cirkóval fűteni. Nem tudom nélkülözni. Ugyanakkor van benne egy "cuki" torroid és 20W a fogyasztása készenlétben, amivel egyáltalán nem vagyok kibékülve.
A pénzkidobáson kívül most van egy túlbonyolított rendszere, aminél sokkal több a meghibásodás lehetősége mintha egy rendes szünetmentes tápot vesz. Ráadásul előbb kell cserélni a 12V os akkut, minthogy bejönne az ára.
A 40e Ft os folyadék sem semmi, főleg, hogy alig néhány évig bírja, utána az inhibitor funkcióvesztése miatt cserélni kell.
A terméken CE logó is és WEEE szám is szerepel. A CE minősítés alapján minden engedélynek meg kell lennie, hogy az EU területén forgalmazni lehessen. Mivel Magyarországi gyártás és Németországi cég áll mögötte így feltételezem rendelkezik minden engedéllyel, de igazad van és lekérem a Magyarországi gyártótól.
Olcsóbbnak gondoltam egy ilyen átkapcsolót használni mint venni egy kollektort és a hozzá tartozó "lomokat". Meg nem kell "szétverni" a fürdőszobát sem és bojlert sem kell cserélni.
Ezzel az átkapcsolóval meg lehetne azt oldani azt, hogy rákötve a bojlert amikor a napelemek termelnek, akkor az lássa el, de amikor nem termelnek a vezérelt áramról fűtsön?
Engem érdekelne bővebben az a motyó. Tudnál pontos típusokat adni?
Van egy szinuszos szünetmentesem egy 80Ah akkuval a viharszivattyúhoz és a kazánhoz. Ha nem csillagászati az ára lehet, hogy apokalipszisbiztossá tenném...
A napkollektor és a riasztó szünetmentes ellátása volt a cél "Non-Stop" megoldással hálózattól függetlenül. Így biztosan nem forr fel a fagyálló aminek csak az anyag költsége csere esetén kb 40 ezer lenne. Sokat gondolkodtam és utána számoltam a költségeknek ami nem csak az áram fogyasztást jelenti és egy normálisabb szünetmentes sem lett volna sokkal olcsóbb. Ráadásul annak áthidalási ideje korlátozott.
Node lett mellé egy szaldós visszatápláló rendszered is. Azon mindegy, hogy éjjel fogyaszt a router, nappal úgyis visszatáplálod. Erre drága pénzen egy szigetüzem felesleges bonyolításnak tűnik.
Dőlésszög kb 45 fok, tájolás DK. Tegnap felhős időben a tesztnél 1,3-1,4 KW között volt a termelés 13:00 körül, természetesen csak pár perc erejéig ment a digitális villanyóra miatt.
Tegnap délelőtt kötötték rá a napelemet amikor a vissza táplálós rendszer is elkészült. Ma teljesen feltöltötte az akkumlátort. A szigetüzem-hálózat átkapcsoló elsődleges bemenetére a szigetüzem lett bekötve így ha valami miatt leállna az inverter akkor automatikusan vissza kapcsol normál hálózatra. Egyenlőre még ismerkedek a rendszer működésével és fokozatosan fogom rákötni a kiszemelt fogyasztókat.
Nem a net folyamatossága miatt akarom rákötni a szigetüzemre a modemet és a routert hanem a fogyasztás miatt. Csak a T-Home kütyüje 16W-ot kajál. Ez 24 óra alatt 384W. Ehhez hozzájön 1 db router, 1 db Switch és 1 db LAN kommunikációs egység a napkollektorhoz és együtt a T-Home modemmel kb 25W fogyasztást produkálnak ami 24 óra alatt 600W.
Én is beálltam a sorba és a mai napon befejeződött a rendszerem telepítése. Sajnos még az óra csere miatt nem tudom üzemeltetni ( digitális órám van ).
Napelemek: 14 db Aleo Solar 295 W + 14 db optimalizáló
Inverter: Solar Edge 5000 SE ( későbbi bővítés miatt lett ez a típus )
Plussz egy napelemmel egy szigetüzemű rendszerem is lett napkollektor, riasztó, modem-router stb ellátására.
A legolcsóbb befektetés a hőszigetelés. Pláne ha csak le kell tekerni + 20cm -t a plafonba. Ne szedd fel a régit. Szerintem +30 cm -t is igazán rá tudsz tekerni ha van hely. Hamar, visszahozza az árát.
A kazáncsere drága mulatság. Nem éri meg csak akkor ha elromlott . Használd addig amíg lehet. Pót fűtésnek is nagyon jó. + Lehet kombinált is a rendszer...
Nálunk : 41-50cm hőszigetelés van a plafonba berakva és a ház is jól van leszigetelve. Az éves fűtési költség 60 eFT körül alakul gázzal 106 nm fűtött, 25 fokos meleggel télen, turbó cirkóval.
Van hőszivattyús klímám is (Fujitsu 12 ASYG LTCA), de csak átmeneti időben szoktam ritkán használni. Most éppen kísérletezni akarok vele. A ház kap egy Solar Edge SE invertert és 4 KW mezőt kezdetnek. Ennek nagyobb része majd fűtésre áll rendelkezésre. A tavaszi, őszi időszakban és télen napközbe temperálásra a klímát állítom be időzítővel fűtésre. Télen a klíma nappal menne amikor melegebb van, este pedig a gázos rendszert vezérelném. Ha kint a hőfok nappal -10 alá menne akkor a klímát lekapcsolnám és csak gázzal fűtenék. Reményeim szerint az elektromos fogyasztásom 0 lenne és a fűtési költség is jelentősen harmadolódna...
Hát, csináltunk egy pár áruházat. De nem igazán rontanám más bizniszét. Csak annyit javaslok, hogy érdeklődj, olvass külföldi fórumokat is, és az én véleményemet csak egynek vedd a sok közül.
Pont emiatt én is vettem egyet tartalékba tavaly, de nem halt meg egy sem, ezért most be fogom építeni. Ha meghal egy a 41-ből azt ki fogom bírni amig kicserélik.
Az optimizer nem hibásodik meg olyan gyakran szerintem megbízható szerkezet és lehet is kapni, a panelgyártók is azt veszik pont olyat az SE-től, simán cserélhető, fent van az oldalukon.
A gond csak akkor van ha a panel gari idején túl hibásodik meg az optimizer, akkor lehet venni, ha meg külön veszem akkor 25év garit adnak rá(ha lesz még akkor SE)
Most van benne sima sárga 10cm-es üveggyapot, gondolom a legolcsóbb amit akkor(2000 elején) lehetett kapni.
Két lehetőség van, az egyik hogy meghagyom a régi szigetelőt és ráterítek 20cm-es tekercset(persze akkorára le kell vágni. Másik lehetőség hogy kiveszem a régit és leterítem a 20cm-es új gyapotot, a régit meg a ház más részén duplázom vagy triplázom.
Egy kis terület fölött ugyanis le van deszkázva, oda pakolunk, azt nem tudom megcsinálni, de az egészhez képest az egy jelentéktelen rész.
A másik gondom hogy azért néha fel kell menni, valahogy meg kell oldani hogy lehessen közlekedni legalább egy egy keskeny sávon anélkül hogy beessek a nappaliba, mert ez történik ha két gerenda közé lépnék.
Nem sürgős még a dolog. Megpróbálok a kritikus pontokon javítani a házon hogy kisebb legyen a gázfogyasztás. Akkor kisebb lenne a villanyfogyasztás is cekásznál. Azt pár százasból meg lehet oldani később ha megszűnik a szaldó, ha... még mindig át lehet állni más fűtésre pl hőszivattyúra ami talán olcsóbb lesz majd pár év múlva mint most. A cekász/napelem kombónál a gond hogy már a tetőn nem sok hely van, ha felteszem még a 2 panelt ami megvan, azon kívül van még 6-8db hely max a jól termelő részeken, és további kb 45db panelnek lenne hely az északi oldalakon(ami azért tavasztól őszig nem rossz), de ez a + felület kevés lenne a cekászos fűtéshez ha tényleg ennyit fogyaszt.
Szerencsére lehet kapni olyan optimalizálót amit a panelre szerelnek, így nem kell kidobni csak megvenni és kicserélni. Ettől még nem vennék olyan panelt ami egybe van építve az optmizerrel, mert külön megvéve 25év gari van az optmizerre, a panel meg cserélhető ha van újabb nagyobb teljesítményű vagy csak tönkrement, betört stb.
Ezen panelek ha meghibásodnának, akkor a többi még tud termelni, csak ez az egy kapcsolja le magát a körről. Jelezném, hogy a napelemek kizárólag szándékos rongálás miatt tudnak meghibásodni.
a cekasszal azért hasonló az a helyzet, mint a meglévő kazánoddal: örökké kis eséllyel marad a mai szaldós elszámolási rendszer.
a cekaszos fűtés kb. 3x akkora költséggel üzemelne mint a mostani gáz vagy a jövőbeni hőszivattyús, ha az egyszer nem lesz szaldó, akkor brutál magas villanyszámlát kapsz majd télen, amiből egy kis aprót visszakaphatsz a nyári túltermelésért.
persze ez sokkal jobb mint a gázkazán, mert vszínű nem egyik napról a másikra történik meglepetésként, de ha mégis, akkor sem fagy meg a család, csak lesz néhány drága hónap, amíg lecseréled egyéb megoldásra.
Ha megdöglik a kazán azt pont a legrosszabbkor fogja tenni és akkor ott állunk fűtés nélkül, ezért is mennék elé a dolgoknak hogy még 20éves kora előtt le legyen cserélve. Mert örökké azért biztosan nem fog működni, eddig nem volt nagyobb baja, de ez a jövőben nem biztos hogy így lesz.
Nem most azonnal kell, de két év múlva már 19éves lesz és nem örökké fog működni.
Ha már van napelem akkor a cél az hogy energia rezsimentes legyen a ház teljesen.
Nem rokkanok bele abba a párszázezer ft-ba ami gázt elfogyaszt a kazán egy szezon alatt, de ha amúgy is cserélni kell(mert 100ezret rákölteni nem fogok ha beszarik) akkor miért ne száműzzem a gázt teljesen. Ezért merült fel a cekászos fűtés és a többi pénzből meg vennék napelemet amit a hőszivattyúra költenék. Mert legjobb esetben is kb annyi áramot fog fogyasztani a hőszipka mint amennyi gázt(árban) a kazán.
Ha a gazt akarod likvidalni a hazbol , akkor megertem a hozzaallasod . Viszont nekem is egy 1998 -ban beepitett turbos Therm a THermona-tol gazkazan vegzi a dolgat , ha kell . Mivel meg sohasem hibasodott meg , igy nem latom ertelmet menetkozben megszuntetni , mert minden mas megoldas csak plusz penzkidobas es nagyon kicsi a plusz , amire szert tennek vele . Ahogy Elek mondja , soha megnem terulo beruhazas . :)
Mielőtt leteszed a voksod egy márka mellett, itt most ugye a Nibe-ről van szó, sztem olvass utána fórumokon, mi a vélemény a termékről. Személyesen annyit tudok hozzátenni, hogy 4-5 éve Lidl áruházakban több helyen telepítésre kerültek ezen márka termékei, igaz hogy azok talajszondás hőszivattyúk voltak. Mostanában, ha jól tudom ki lettek dobálva, és helyükre VRV rendszer épült.
Én ugyan a kompakt gyári megoldások híve vagyok, de nem kötelező a VVM a választott hőszivattyúhoz, elég lehet egy vezérlő (SMO 20) + a mostani rendszered részei is.
Fel kellene mérni pontosan a mostani rendszered alkotóelemeit, ha használható, utána megterveztetni és esetleg kiegészíteni azt.
47355sek nettó, ez 1,5M körül van, azért nem ugyan az mint az itthoni ár, még egy szlovák vagy német áfával is 1,8M körül.
Ez csak a hőszivattyú, kell hozzá a hőközpont is, mint ahogy a többihez is kell.
Nibe F2120-16 +VVM320 71ezer sek vagy F2120-20+ VVM500 beltéri az már 83160sek.
Ezek már jó kiinduló árak, és ez utcára ennyi bárkinek, tehát ha találok egy nagykerfélét ahonnan pár db-ot megvéve akár páran összefogva még 15-20%-al is lehet olcsóbb ennél.
Lehet nekem mégis csak a nagyobbik 20-as végű kéne mert az a legnagyobb hidegben is csak 10kw-re esik vissza a 16-os meg 8,5kw-ra -25fokban(ami azért elég ritka erre felé), lehet a kieg fűtőpatronnal már elég lehet.
Oké, én csak írtam hogy olcsóbb a 17-es kb 60ezerrel, és fele annyi optmizer kell hozzá ami szintén olcsóbb. De ha nincs 3x25A akkor ez van. Elég hülyén árazták be az invertereket, gondolom a 12-esből fogy a legtöbb ezért azt lehet drágábban adni.
Igen ezt olvastam itt korábban de sajna csak 3 x 20A van és ahhoz nem akartam hozzányúlni. 20ra a 12es a legnagyobb amit fel lehet rakni és amúgy is a saccollás alapján egy 14es mező fogja hozni az éves fogyasztást + amit a hőszipka megeszik télen, arra pont elég a 12es inverter.
Mínusz ezer fokban is 55fokos előremenővel 2,4-2,6cop-ja van, más hőszipkáknak 1,6 meg hasonlók amit eddig láttam. +2fok 3,96, +7fok 4,76. szintén 55fokos előrmenővel. Szerintem ez nem rossz.
nem értem mi a probléma, nem vagyunk egyformák - van akinek a pénz kevésbé számít, szimpátia alapján választ egy céget akire rábízza magát. kevés időt fordít rá, cserébe a szerencsén is múlik, hogy valaha is megtérül-e a napelemes rendszere - mások több időt fordítanak a számukra megfelelő cég kiválasztására, megversenyeztetik őket, mivel nem hiánygazdaságban élünk, erre adott minden lehetőségük. Aki nem akar árajánlatot adni egy megkeresésre az nem ad. Aki szokott adni, az meg tudja, hogy az árajánlatai jelentős százalékát feleslegesen készíti, ezt a munkaidőt is belekalkulálja a megrendelt munkák árába. - és olyan is van, aki megkeresi a legolcsóbb beszerzési lehetőséget és saját munkát tesz bele, így neki sokkal olcsóbb lesz a rendszer, viszont beáldozott ezért nem kevés szabadidőt
ha mzsombi kitesz néhány ma elérhető árat, az mindhárom csoportnak hasznos lehet
- aki csak 1-2 ajánlatot kér be, könnyen be tudja tájolni magát, hogy mennyire akarják lehúzni
- a második csoport esetleg megkeresi privátban mzsombit és megkérdi az első 3 helyezett cég nevét, és már csak tőlük kér ajánlatot
- a harmadik csoport láthatja, hogy mennyit takarít meg a saját szereléssel, ez segít dönteni, hogy megéri-e a szabadidőt beáldozni vagy sem.
Nézzük a cégek oldaláról:
Ha egy cég a magasabb árai mögött van ellenérték, pl. igényesebb telepítés, jobb minőségű anyagok, korrektebb ügyfélkezelés, az úgysem veszít ügyfelet, neki biztosan lesz munkája, vszínű jelenleg épp ki sem látszik a megrendelésekből, ezért engedheti meg magának a magasabb árakat.
Aki olcsón dolgozik, az csak több megrendelésre számíthat egy ilyen összehasonlítás után.
Akinek esetleg hátránya származhat belőle, az néhány olyan telepítő cég, aki indokolatlanul drágán dolgozik. Szerintem meg értük nem nagy kár, legalább tisztul a piac, amivel minden vevő jól jár.
Én szeretek utánajárni alaposan a dolgoknak, és némi saját munkától sem riadok vissza, de ilyen 450-500ezer/kwp áron nem lett volna soha napelemes SE rendszerem.
Most ez a hőszivattyú kérdés foglalkoztat, bár nem sűrgős.
Találtam ezt a NIBE F2120-16 -ot ami szerintem megfelelne nekem. 65fokos vizet tud csinálni, -25fokban is 63-at ami elég jó. 55fokos előremenővel is egészen jó COP értékei vannak.
Már nézem a svéd oldalakat beszerzési forrás gyanánt. Csak ehhez még kellene egy VVM 320 legalább. Ha találok jó áron még tél előtt lehet nem várok vele két évig. Attól függ mennyi áramom marad a medence szezon után, ha egyáltalán marad.
Senki nem beszélt önkinyírásról, az a természetes, hogy nem a ráfizetésből élnek a vállalkozások.
Nekem nem szükséges azon logikáznom, hogy milyen elvek mentén képezik az árakat. Aki azonos műszaki tartalmat hasonló ( sőt konkétan nálam éppen még rosszabb) feltételekkel, de akár 20-40% al drágábban akar értékesíteni, az tőlem várhat a palimadarára.
Ha van 3x25A-ed akkor érdemes lett volna 17-es invertert venni az olcsóbb mint a 12,5-es és kezeli a dupla optimizereket amivel csökken az SE rendszer ára mert fele annyi kell belőle alig drágábbak mint a sima P300-ak.
Így is lehet ahogy te csinálod, néhány ezrest talán meg tudsz spórolni. Én 2 helyről kértem összesen ajánlatot Solaredge rendszerre és a másodikat kapásból el is fogadtam mert nekem már megfelelt. (470e/kWp 6.5kW rendszerre, 12es inverterrel a későbbi bővítéshez)
Saját magam fogom feltölteni a maradék kapacitást 1 éven belül úgyhogy mire készen lesz addigra kedvezőbb lesz a bekerülési költség / kWp.
Építkezésnél nagyon látszott a madárvárás. Egy nagyobb cég inkább nem dolgozik addig, de megvárja a balekot. Volt olyan ajánlatom, hogy csak az másfél millió volt, hogy felvonuljanak és elkerítsék a területet. A másik meg kábé a falazásig jutott volna el a teljes építési költségből. És mindkettőnek volt munkája. Gazdagok, akiket nem érdekel, hogy mennyi. Állami és önkormányzati megbízások, ahol korlátlanul szórják az adófizetői pénzt és csak egy kis csúszópénz kell.
Nagyobb cégnél van némi extra adminisztratív költség, de nem 100-150%, amit nekem próbáltak eladni.
Az autóknál sem szeretem azt, hogy a sok helyen eleve nagyon jelentős alkut kalkulálnak a listaárba. Néhány % természetes, de sajnos nem ez az általános a márkakereskedőknél. Várják a madarat.
Én nem tisztelem ezt a fajta kereskedői hozzáállást.
Azt viszont teljesen elfogadhatónak tartom, hogy vki a nagy nyilvánosság számára nem elérhető kedvezményt ad, és azt nem hozza az illetéktelenek tudtára. Gondolok itt a tér és /vagy időbeni korlátozásra (deklaráltan eseményen részvételhez kötötten, + x napig), mennyiségi kedvezmény ( csoportos/ flotta / nagytételű beszerzés).
Ezzel tisztában vagyok, ennek ellenére itt húznám meg a határt. Nem a publikus, weboldalukon mindenki számára elérhető árakat adják, így én megtisztelem őket azzal, hogy nem is tárom cégnévvel nagy nyilvánosság elé. Ha valaki kéri, privátban beszélhetünk róla, ide biztos nem teszek neveket.
Nem az volt az alapvető cél, hogy túráztassam őket és összehasonlítást csináljak a fórum részére, hanem rendszert szeretnék építtetni. Ez csak egy plusz leeső infó a folyamatból, amiről azt gondoltam, hogy hasznos/tanulságos lehet a topic számára.
Üzletrontás akkor lenne, ha valótlant állítanál. A tények közlése nem az. Aki extraprofittal dolgozik a saját üzletét rontja, akárcsak az aki sumákol, vagy magas lóról próbál üzletet kötni.
A garanciális és kötbér feltételeket, a kiszolgálás és a munka minőségét valamint gördülékenységét árajánlatokkal egyébként sem lehet összehasonlítani,. Ezek indokolhatnak némi felárat.
Üzletrontással maximum azt lehetne vádolni, aki szubjektív, tényekkel nem alátámasztott dolgokról nyilatkozik.
Fórumos eszmecserét számonkérni ráadásul elég nagy negatív kampány. Az érintett másik fél is nyugodtan nyilatkozhat.
Miért nem korrekt? Sablon választ adnak, akárcsak a netes kérdőivekre. Nincs + költségük, mert nem történt helyszíni felmérés. Döntő többségük éppen egy termékbemutató kiállításon vesz részt, tehát még + munkaidőt sem vesz el a dolgozóktól a válasz generálása. Piaci versenynek azt nevezzük, ha vkik azonos terméket vagy szolgáltatást kínálnak, és nincs árkartell. A versenyeztetésnek alsó határa van (2) a felső akár a teljes piacot is lefedheti.
A cégek még így is trükköznek az ajánlattal ( vezetékek, rögzítés alulméretezése, túlnapelemezés, tűzvédelmi kapcsoló, egyéb költségek fel nem tüntetése, garancia és kötbér, fizetési feltételek, utazz Te hozzájuk a részletes ajánlatért, éppen Nálad hirtelen többé kerül a szállítás ... )
Ezzel az erővel azt is mondhatnád, nem korrekt árajánlatot kérni a Construma ideje alatt, mert az lenyomja az árakat.
Tippelek, legdrágább a Wagner volt.
Szerintem nyugodtan jöhet a lista, az kezdőbetűs is.
Nem semmi munka összefésülni. Köszönöm!
Ha már a cégek kimentek a Construmára, hogy üzletet szerezzenek, gondolom viselik annak következményeit, hogy ajánlatot is kérnek tőlük.
Akiket a fórumban ajánlottatok, azoktól mindenképp kértem volna amúgy is ajánlatot.
Minden cégnek a kezébe nyomtam egy telegépelt A4-es oldalnyi leírást a telepítési körülményekről (úgymint rendelkezésre álló lekötött teljesítmény, mérőhely típusa, telepítés időpontja, tető tájolása, hajlásszöge, fedése, panelek lehetséges elhelyezése rajta egyenként, építendő rendszerméret, preferált panelfajta, preferált SolarEdge inverter, várható tetőn belüli DC és AC kábelezés hossz stb.), másik oldalán fotókkal a tetőről, amitől a fórumot most megkíméltem, de azt hiszem mondhatjuk, hogy az alapján minden cég be tudja árazni a munkát korrekten, helyszíni felmérés nélkül. Mindenki meg is köszönte az igen részletes leírást.
Az ajánlatkérőbe beleírtam, hogy mi az a legalacsonyabb kulcsrakész ár, amire korábban már kaptam ajánlatot (450e Ft/kWp), és hogy ehhez mérten készítsék vagy ne készítsék el az ajánlatukat. Így azokat sem túráztattam feleslegesen, akik amúgy csak prémium anyagokkal, drágán dolgoznak, ők maximum nem küldenek ajánlatot a feltételek fényében.
Nem véletlenül nem írnék ide cégneveket, nem szeretném senki üzletét sem rontani.
+1: A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség oldalán van egy kitölthető űrlap, aminek elküldésével sokkal kevesebb adatot megadva is egyszerre közel 300 cégtől kérsz ajánlatot. Ezt sem lenne korrekt használni?
Azért nem túl korrekt dolog 20 céget futtatni egy lehetséges kivitelezés miatt. Ráadásul úgy akarsz összehasonlítani ajánlatokat, hogy még korrekt leírásod sincs, amit beáraztatnál.
Voltam kint még csütörtökön Construmán, és kértem 13 cégtől árajánlatot 3 fázisú, 5kWp körüli SE rendszerre. Plusz van még hét cég, akik itt a fórumban lettek megemlítve ajánlottként, tőlük is kérek árat ugyanerre. Ha érdekli a nagyérdeműt, szívesen felteszem ide (cégnevek nélkül), hogy hogyan szóródnak az ajánlatok kb ugyanarra a rendszerre.
Érdekes volt a mai termelés. Először is jó hogy ilyen részben felhős időben is majdnem megvolt a 100kwh egy nap. A frissen felrakott két vízszintes panel termelte a legtöbbet ma(ezeket összeválogattam két egyformát, papírja szerint 301w-osak). A DNY oldalon az egy vízszintes- egy függőleges panel kombó a legjobb eredményt hozza a fenti kettővel egyformát, tehát nem számít a termelésben ez az elrendezés. Eddig a két kínai panel tudott pár%-al kevesebbet termelni ezen a helyen. Amikor felhős idő van, akkor a DNY oldal nem igazán hozza az előnyét a DK-val szemben. Az eltérő tájolású két panel is összeszedett pár % hátrányt a többihez képest. A kisebb dőlésszög hátránya is tisztán látszik mindkét tájolás esetén.
Nekem tegnap előtt volt eddig a legmagasabb termelés 118kwh és úgy hogy késő délután le is állítottam 1 órára amikor az új optimizereket rákötöttem a stringre.
A maradék két panel felszerelésével várok 1-2 hetet, meg amúgy is elfogyott ez az, pl a csavar amivel a tetőhöz rögzítem a síneket.
Az eltérő tájolásu két panel ami egy optimizeren van, pontosan ugyan annyit termelt mint a DK oldali másik kettő ami vele együtt lett elindítva. Azért még kell több nap mire meg lehet állapítani hogy a jobbik panel is a rosszabbik teljesítményével termel.
Bár ma nem volt túl napos az idő, mert kb déltől felhős volt egészen este kb hat, fél hétig. A DK ma többet termelt mint a DNY oldal, délután felhőssége miatt. Már várom hogy legyen egy meleg egész végig napos nap. 20-21fokban kimaxolja a 17kw-t.
26fokban ott körül lesz a teteje.
Ilyen felhős időben azért nem egyértelmű a mono panel előnye, éppen csak meg van a +10% termelés a poly Sharphoz képest.(260w vs 290w)
mint mondottam nem vagyok nagy expert az SE rendszerek terén, de ahogy én tudom:
Minden panel alján van egy optimalizáló, ami egy MPPT (optimális munkapontkereső algoritmus) bementettel rendelkezik, és képes le- és felkonvertálni a napelem feszültségét.
Ezek az optimalizálók sorba vannak kötve, és arra törekednek hogy az inverter bemenetén lévő feszültség (a sorba kötött optimalizálók össz feszültsége) állandó legyen, a 17k inverter esetén 750V körül.
Ami azt jelenti hogy az inverternek kommunikálnia kell az optimalizálókkal hogy egyesével hány voltot csináljanak a kimenetükön, másképpen ez nem igazán valósítható meg.
Ha túl sok a bemenő teljesítmény akkor gondolom az optimalizálókban lévő MPPT-k elmennek olyan munkapontba hogy kisebb legyen a napelemből felvett teljesítmény.
Érdekes egy szerkezet amúgy, nyilván kábelsprórolásból vannak sorba kötve, mert párhuzamos kötés esetén egyszerűbb lenne a helyzet. De nyilván ki van ez találva, tudják mit csinálnak a mérnökök az SE-nél.
Az hogy a fórumtársnál felugrik a feszültség amikor vág az inverter valószínű nem szándékos, hasznos esemény inkább a rendszer működéséből adódik.
Sokat agyalni nem érdemes a dolgon, teszi a dolgát a rendszer és így van rendjén.
Akkor ezt ugy kell ertenem, hogy minden panelhez tartozik egy optimizer, ami kommunkal egy vezerloegyseggel. Az alapjan, hogy az inverter munkapontja milyen feszultsegen van, akkor a panelek lehetosege szerint felfuttatja a vezerles a feszit 747V-ra es mindegyik panel a sajat lehetosege szerint neki optimalis aramerosseggel segit hozza a termeleshez. Ha eljon az a pont, amikor ragyogo a napsutes, akkor viszont a vezerles megemeli a megengedett legmagasabb kapocsfeszultseg kozelebe a panelek osszfeszultseget, ami 860 - 875V kornyeke es itt engedi tulterhelni az invertert a megengedett hatarokon belul ugy, hogy az aram marad konstans, csak a feszultseget engedi valtoztatni az optimalis es a megengedett maximum kozott ? Amennyiben a feszi nem tarthato, akkor eldobja a halozatot es leall ?
Jó amit írsz, egy normál inverternél, ahol a napelemek simán sorban vannak kötve az inverter bemenetére az inverter mindig megpróbálja az optimális munkaponton terhelni őket. Ez nem feltétlenül a maximális áramot jelenti, hanem az adott fényintenzitás melletti legnagyobb teljesítményt, ami ugye az adott munkaponton lévő feszültség és áram szorzata.
Túlnapelemezés esetén, amikor nem tud mit kezdeni a bejövő teljesítménnyel úgy "korlátoz" az inverter hogy nem terheli le annyira a napelemmezőt, amitől az áram csökken, a feszültség pedig felszalad. A kettő szorzata pedig kisebb lesz, csökken a napelemmezőből felvett teljesítmény.
Ezért lehet elég bátran túlnapelemezni az invertert károsodás nélkül, arra kell figyelni hogy az ilyenkor felszaladó feszültség ne legyen több mint az inverter maximális bemeneti feszültsége.
Nálam 5kWp van egy 3KWp inverteren.
Az eredeti kérdés SE inverterre vonatkozott, ami megbonyolítja ezt a dolgot, mivel a napelemek alatt van egy optimalizáló, ami az MPPT funkción kívül tudtommal feszültségszintet is konvertál, emiatt nem kellene feltétlenül megemelkednie az inverter bemenetén lévő feszültségnek. Ott ha jól tudom az inverter bemenetén lévő feszültség nem egyenlő a napelemek feszültségének összegével. De ezt nem ismerem ilyen szempontból közelebbről.
""".Egy tipikus Si kristály alapú szolár cella 1.5 W / 100 cm2 teljesítményt ad le 0.5 V DC feszültség és 3 A áram formájában teljes nyári napsütésnél (1000 W / m2). A leadott teljesítmény szinte egyenesen arányos a napsütés intenzitásával. Egy fontos tulajdonsága a szolár celláknak, hogy a cella feszültsége nem függ a méretétől, és nem befolyásolja a fény intenzitásának változása sem. Így a szolár cella áramerőssége szinte egyenes arányban van a cella méretével és a fény intenzitásával. ""
Akkor szerintem a tulnapelemezesnel amennyiben az inverter altal igenyelt aramerossegnel nagyobb all rendelkezesre, akkor ugye mar nem zarlati aram folyik a napelemcellakon, igy megtud emelkedni a feszultseg. En nem rendelkezem napalemmezovel, de szerintem ez a logikus magyarazata a feszultseg novekedesnek.
Újak rákötve, monitoringot javítottam, 22,36kwp mától. 11:20 körül elérte a 17kw-ot az inverter szerint, szépen lassan, ahogy elérte 747-ről 860-ra emelkedett a dc fesz, azóta is ennyi.
Az előbb néztem, már pluszba ment a villanyóra 74kwh-val, innentől már nőni fog a többletem amig el nem kezdek medence fűteni. Intézem a hőszivattyúkat, hogy időben kész legyen legkésőbb május végén szeretném elindítani. Holnap felteszem végre azt a négy panelt, ma nem volt kedvem ebben a hideg szeles időben. 22,36kwp lesz azokkal együtt. Szépen lassan közelítem a 23kwp-t. Addig is tapasztalatot gyűjtve a termelésről.
Végignéztem a panelekhez adott mérési "jegyzőkönyvet".
A papír szerint 297w-os 1db, 298w-os van 5db, 299-300w 19db, és 300-301w 35db.
Arra gondolsz, hogy a panel(ek)re egyből rá van kötve egy fogyasztó?
Vagy van közben egy valamilyen átalakító, ami figyeli a kimenetet, hogy ne menjen ki nagyobb terhelés?
Első esetben te is ki tudod számolni, mi történik.
Másodiknál mondjuk faék egyszerűség esetén például egy kitöltési tényezővel (PWM) tudja mondjuk korlátozni a kimenő teljesítményt, a nem szükséges időben "elengedi" a napelem oldalát.
Optimális esetben, amire szokás is törekedni: Pdc * inverterhatásfok = Pac
Én egy konkrét rendszer (SE17k, 23kWp, optimalizálókkal) konkrét üzemállapotára írtam, hogy miért történik a dc oldali feszültség megemelkedése. Ennek semmi köze az általad feltett kitalációhoz, amihez több magyarázatot nem is szeretnék fűzni. A net tele van ilyen teljesítmény-kapcsolással és szerintem te is meg tudod találni, ha kíváncsi vagy rá.
Sejtettem már az elején is a célod: egyáltalán nem kívánok beülni egy olyan vizsgapadba, ahol te lennél a vizsgáztató. Kóstolgass mást a fikcióiddal, légyszíves legalább egy kifejlett nyest hosszányi távolságot tarts tőlem. Köszi.
Nem csak emiatt gondolja rosszul. Bár az eredmény ugyanarra vezethető vissza.
Nem lehet az inverternél a megengedett csúcsértékeket összeszorozni. Azok csak egy-egy üzemállapotra érvényesek, együtt nem fordulhatnak elő, éppen a teljesítményhatárolás miatt.
Azért szabályoz le az inverter a dc oldalon az optimizerek lévén, mert az ac oldalon nem tud többet leadni mint 17kW. Saját magát védi. Nem tud mit kezdeni dc oldalon bejövő 20kW teljesítménnyel, mert akkor el kéne mondjuk fűtenie a különbözet 3kW-ot...
Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy az optimálishoz képest alacsonyabb vagy magasabb feszen hajtja a paneleket, így csökken a leadott teljesítményük, lásd bármelyik panel teljesítmény-diagrammját:
Sziasztok! Rendszer bővítés elött állok.Canadian 265Wp és Ameri 270Wp panelek között lehet választani.Az Ameri solar panel szimpatikusabb nekem a rögítése és a mérete miatt is.Milyenek a tapasztatok a két panelről?. Köszönöm.
Ha nem termelek nagyobb teljesítménnyel akkor itt is aránylag stabil, de ahogy megy fel az ac teljesítmény a termelésben úgy szépen kúszik fel a feszültség is. Szerencsémre 244V fölé nem nagyon megy, 240fölött stabilizálódik.
"Az adataid alapján viszont 875x23=20125 Wattal terhel, ami lényegében >> 20 kW a DC oldalon."
Ilyent nem írt.
Annyit írt, hogy az AC felugrott 17 kW-ra. Később a diagram szerint 16,96 kW. Ennyi pontatlanság megengedhető. :-)
Az inverter bemenete nem lineáris ellenállású, hanem dinamikus. A hálózat feszültsége sem kötött 230 V, manapság már elég széles tartományban változhat, akár 207-253 között is. Volt, aki 256-ot is mért. Nálam pl. a kimenő csúcs (3,5 év alatt) 248,7 V.
Szerintem azért szalad meg a feszültség, mert az invertered próbálja a max. 17kW-on tartani a teljesítményt, így az mppt algoritmusa alapján próbál valamiként leszabályozni. Ezt a napelemeid teljesítménygörbéinél tudod ellenőrizní, hogy ezen a feszültségen mennyit esik.
Nagy felár fizetését nem is vállalnám, így is meg kell még rágnom, hogy belevágok-e, és ha igen, mikor. A garanciális megfontolás arra az esetre vonatkozott, hogy ha nagyjából hasonló árajánlatot kapnék tőlük, mint más cégektől.
Alvállalkozóval is dolgoztatnak. Project koordinátorok vannak. Azt nem lehet előre tudni milyen problémád lesz és azt melyik cég, hogy és mikorra oldja meg.
...48 órán belül elkezdik a kivizsgálást és 72 órán belül kezdik el az elhárítást...ezt ajánlják...
Szerintem nem méretfüggő a dolog (azért itt még nem több ezet/tízezer ügyfélről van szó), hanem a cég(vezető) hozzáállása a döntő.
Egy nagyobb cégnek viszont megvan az az előnye, hogy inkább "akadhat" szabad kapacitása a hiba elhárítására. Egy 1 brigádos cég, ha be van ütemezve 2 hét előre, nem biztos, hogy lemondja a telepítést valahol, hogy hozzád menjen. Ahol több brigád van, nagyobb az esély, hogy legyen egy szabad.
Persze ez csak az elmélet, akár lehet "leszarom" is az Enhome.
Mindkettő felelős a rosszabb termelésért. Itt van az én eddigi termelésem pár nappal ezelőtti állapot.
Lehet látni hogy a DNY oldalnál ahol kisebb a dőlés ott kb 10-15%-al termelt kevesebbet eddig(télen harmadával). A DK oldal ami 25fokos szintén kb 10%-al tud kevesebbet mint a DNY 25fokos. Neki szinte koppra pont olyan a tájolása mint nekem, és a dőlés is 25fokos, ugyan a másik csak 5 fokos nekem meg 10,5fok, de szemlélteti ez a kép rendesen hogy mennyivel rosszabbul termel a sokkal kisebb dőlésű tető.
Szóval el kell fogadni a rosszabb eredményt ha nem ideális helyre kerülnek a napelemek.
Vagy fel kell tenni még pár panelt. De ezt csak kb 1 év után lehet látni hogy sikerült e a tervezett mennyiséget termelni vagy nem.
Megszereltem mindent a 4 panelhez ami még a DK tetőre megy, szerencsére össze tudtam legózni úgy hogy ne kelljen toldani a string vezetéket tehát az optimizer kábelét amivel sorba vannak kötve.
Ebben a szélben nem volt kedvem egész nap kimenni, de azért délután csak megcsináltam, a végszorítók is fent vannak, földelés össze kötve, már csak az optimizereket kell összekötni a többivel, behoztam éjszakára a két újat ne essen rá az eső, ha esne éjjel. Egyetlen egy panel és optmizer közötti vezetéket kell toldani az meg kisfesz nincs sok jelentősége. Már csak a két DNY panel van hátra és megvan a 23kwp.
Ma kimaxolt párszor az inverter 17kw-n volt a felhős szeles hideg időben, amikor kisütött a nap egyből felszaladt 17kw-ra az AC teljesítmény, érdekes ilyenkor megemelkedik a DC fesz 875V-ra, 747V-ról.
Minden jól volt beírva, egyedül a Building Integrated nem volt jó. Így 204 és 535 -re módosult az Em... ez alapján ugye még jobb lett a március, mint ez a becslés. De engem főleg a Ti eredményeitekkel való összehasonlítás érdekelt, amit ez úton is köszönök!
A zavart csak az okozta az adatok értelmezésében, hogy én a kWh/kWp -t kerestem, hogy jobban össze tudjam vetni az én adataimmal, de most már látom, hogy azt hogyan tudom megtenni.
Gondolom felkészült, értelmes, komoly emberek. És ők sem azért teszik be az ajánlatba a puffert, mert véletlenül maradt még néhány a nyakukon, ami el kellene passzolni.
Így van. Felkészült, értelmes és komoly emberek.
Akik abból (is) élnek, hogy olyan puffert (is) eladnak, amire a vevőnek semmi szüksége nincsen.
Így aztán tényleg csak véletlenül marad néhány puffertartály a nyakukon.
Sose higgyj az "így szoktuk" szakiknak... gondolkodj.
---
A mai kis hőigényű (családi ház -15 fokban 3-5 kW !!!! CSAK és átlagos téli időben 1,5-2,5 kW) teljesen más tervezést kívánnak mint a régebbiek, amik 12-25 kW-t kértek.
Ez még csak nagyon kevés házépítő és főleg gépész tervező agyában csapódott le :-(
Terveznek tovább rutinból-lendületből és ölik bele az építtető súlyos millióit
a gázba-kéménybe-"kazánba"-pufferbe-csövekbe-radiátorba-vezérlésekbe.
Az, hogy TCO számolás más megoldásokra is mondjuk 25 évre ... fel sem merül bennük.
Pedig az ilyen 3-5 kW méretezési igényű házaknál, már simán versenyképes az olcsó COP=1 direkt áramos fűtés is.
Most áprilissal lesz meg az első teljes évem, eddig 1.081kWp/kWp/év-nél tart a rendszer. Ha az áprilisi becsült meglesz, akkor 1.193kWh/kWp éves hozamom lesz. Ami nem rossz érték itt a tatai medencében.
Ha beírom az "Installed peak PV power" -hez a pontos értéket külön külön mind a két tájolással, akkor az "Em: Average monthly electricity production from the given system (kWh)" -nál 212 és 559 jön ki, azaz 771 kWh összesen. Ehhez képest nekem 898 kWh volt a március...
Örülök, persze, csak azt nem tudom eldönteni, hogy valami nem jó vagy "csak" a tájolás miatt ennyit tud, azt kész... Hozzád képest az már 15% eltérés, az már idegesít sajnos.
Megcsinálom, de csak 4db-ot tudok elhelyezni ami max 6kw-al tud rásegíteni. Arra gondoltam, hogy csak az egyik gép után fogom bekötni amelyik 9fúvókán keresztül fűt, így elég egy keringető pumpa stb csövezés, és a 6kw talán már érezhető teljesítmény, és nagyon melegben amikor amúgy sem szoktam napokig fűteni akkor elég lehet hőszivattyú nélkül is szinten tartani a vízhőfokot.
Első a két hőszivattyú, ha azok megvannak és be van kötve akkor jöhet a tető. Úgy fogom megcsinálni, hogy hollandis kötéssel oldható legyen és külön lesz egy szerelt csődarab magában a gépnek, meg egy olyan amibe be van kötve a kollektor.is. Így ha van vele valami akkor egyszerűen csak kihagyom a víz körből. Még min 3 hét mire meglesz a hőszipka. Levelezek a lengyelekkel.
Kaptam jobb árat itthonról is, de az még mindig 800ezerrel több mint kintről.
Jó tájolással meg volt a 127 kWh/kWp nekem is, másnak is márciusban. Nálad ez 108. Ha rendszeresen ilyen arányú az eltérés, akkor ennyit tud és kész, ne görcsölj rajta. Örülni kell minden kWh-nak.
Nem volt rossz a hőszivattyú, mert az, és csak az, még hiányzik a palettáról. Szeptemberben veszem meg. De én úgy látom, nem olcsóbbak, hanem drágábbak idővel. Nem ment minden egyszerre, nyáron lejár két ltp, abból lesz. Novemberelejétől december végéig ment, akkor még nem volt keményebb hideg. Nagyjából 1000 kWh-t "égettem" el, nem akartam kiszámlázni.
Csináld meg azt a kollektort a hőszivattyúk fölé, amiről korábban írtál, marad áramod is. A kettő együtt könnyebben melegíti fel a medencét.
Gondolom rossz volt éppen a hőszivattyú és azért kellett a patront használni.
MEnnyi áramot fogyasztott ?
Előbb utóbb a hőszivattyú lesz nálam is a megoldás, de nagyon drágák még, ha legalább találnék külföldi nagykert ahol jelentősen olcsóbb akkor elgondolkoznék a beszerzésen, de teli áron itthonról biztosan nem lesz hőszivattyús fűtés a házban. Remélem pár év múlva ezek is olcsósodnak majd valamennyit.
A fűtőpatronos fűtésnek nagy előnye hogy nagyon olcsón megoldható, ha bármi miatt meg kell szűntetni akkor nem nagy bukta. Viszont ha tényleg annyira sok áramot zabálna akkor nem éri meg az sem, mert nagy mező kell neki. A hőszipkát még tudnám táplálni a háztetőn elhelyezett napelemekről. Pár év múlva csere 360w-os panelekre, a régiek meg mehetnek az északi oldalakra, és már meg is van a forrása a + energiaigénynek. Egyelőre most azt kell megoldjam hogy be legyen szerelve a két medence fűtő hőszivattyú és látnom kell a valóságban mennyit fogyasztanak egy szezon alatt ami max 4-5hónap. Ha marad pár ezer kwh akkor gondolkodhatok el újra a hőszipkán, de előtte megcsinálom azt a pár hiányosságot, hátha jelentősen csökken a gázfogyasztás.
Nekem a területi képviselők mondták. Nibe, Stiebel. Gondolom felkészült, értelmes, komoly emberek. És ők sem azért teszik be az ajánlatba a puffert, mert véletlenül maradt még néhány a nyakukon, ami el kellene passzolni. Az inverteres indítás tudtommal korántsem általános. A kompresszor felpörgéskor és leálláskor egy bizonyos fordulatnál berezonál. A irániak dúsító centrifugáit így tették tönkre, pedig azok sem lehettek gagyik.
(A tévedés jogát fentartom magamnak, ha valaki nem ért egyet a fentiekkel, szíveskedjen normális ember módjára reagálni.)
Nem várom a szaldó végét, de ha bekövetkezik, akkor a cop1-es fűtési megoldások egy csapásra felejtősek lesznek. Nekem is van egy 6 kW-os patronom, 50 napig használtam, kényelmes, csöndes, de nem szeretnék vele telelni.
(0,1 fok volt a hőingás. Szokatlanul precíz, de ezt szerettem.)
Előjött már korábban is, hogy a kapcsolgatás rövidíti-e a hőszivattyú élettartamát, vagy sem, de végül semmi meggyőző érv nem hangzott el sem mellette, sem ellene, ha jól emlékszem. Az inverteres hőszivattyúk amúgy is lágyindítással indulnak, nem csak úgy megkapják az üzemi feszültséget, aztán hadd szóljon... Van erről valamilyen bizonyíték, hogy a gyakori kapcsolgatás igazolhatóan rövidíti az élettartamot?
Abban, hogy az élettartamát nem csak az üzemórák határozzák meg, hanem a ki-be kapcsolások száma is. Minél nagyobb puffert kap egy hőszivattyús rendszer, annál kevesebbszer kell ki-be kapcsolnia. Nagyon is indokolt, hogy legyen. Az enyém 200 literes, egy nagyobb bojler mérete, bőven elég.
Holnap feldobok még 4db panelt, azzal már 22,36kwp lesz a napelem mező.
Már elkezdtem felraktam most este 4db mini sínt(egyiknél lehet visszaszedni mert elsőnek lyukra futott és be kell ragasztani a zsindelyt), megy fel a DK tetőre két darab alul vízszintesen, itt 1.3m-re vannak egymástól a panelek, ezért az egyiknek az egyik vezetékét meg kell toldani ami megy az optimizerbe, a másikat össze tudom tolni a másik panellel(remélem).
A másik két panel meg eltérő tájolással megy fel a sokszög tetőre 1-1db. Az egyik a szokásos 120fokos DK(dél -60fok kelet), a másik viszont közel déli tájolás(ez az egyetlen déli pont az egész tetőn), kíváncsi leszek hogyan termelnek majd ezek a panelek. Ennél toldani kell a string vezetéket az optimizer hosszú kábele se elég hosszú.
Utolsó kettő meg egy 210 fokos DNY kb 20fokos dőléssel, ezt majd a jövő héten, itt is toldani kell az optimizer kábelét(tehát a string vezetéket)
Sok helyen elkerülhetetlen hogy keresztezzék egymás útját a + és - DC vezeték. Elindul a string valahol azt el kell vezetni a tetőn a belépő ponthoz ahogy a másik végét is, de az út a panelek alatt vezet sokszor. Nekem 6-os szolár kábelen jön le mindkét string mindkét vezetéke és a 10-es föld kábel is kb 3cm-es csőben jön le, de összesen nincs 2m táv a tető belépő pontjától az inverterig.
Hiába választanám szét őket, fent találkoznak mielőtt belép a padlástérbe. Az inverteren is pár cm-re van egymástól a DC + és DC - csatlakozó.
Egy esetben lehet gond, ha villámcsapás éri a kábelt és leég a szigetelés mielőtt lekapcsolja az optimizereket az inverter.
Itt olyan okos szakemberek vannak, valamelyik árulja el, hogy miként lehet tartani a napelem paneloknál az itt említett 10-15cm esetleg kifejlett nyest távolságot,
Nem egyszerű, mert először le kell mérni a nyest hosszát, de nehéz megfogni és harap is, mint a veszett fene.
Villámcsapásnál mit csinálhat a dc oldali egy stringnél 3 db túlfeszültséglevezető?
Ultiznak, délután négytől piros ász oszt-nem oszt.
Itt olyan okos szakemberek vannak, valamelyik árulja el, hogy miként lehet tartani a napelem paneloknál az itt említett 10-15cm esetleg kifejlett nyest távolságot, amennyiben azok kerete le van földelve? Miként lehet elvinni ilyen védőtávolsággal a kábeleket az ugyancsak földpotenciálon lévő síntől is? Villámcsapásnál mit csinálhat a dc oldali egy stringnél 3 db túlfeszültséglevezető?
Tök fölösleges külön szerelni, mehet egy csőben. 2,5kV -os vezetékkel kell szerelni és kész. Már létezik szolár kábel is, ahol egy köpenyben van a két ér.
Most hogy hidegebb idő van, volt 3db 17kw-os termelés csúcs a mai termelés görbén, nemrég meg egy 16kw-s. Megyek felrakok még 4db panelt, vagy legalábbis nekiállok a síneket kifúrni meg előkészíteni.
Egy szakmai kérdés, a napelemek +,- vezetékeit lehet egy gégecsőben vezetni?
Azért kérdezem mert nekem a két stringnél két gégecső jön a tetőről és az egyikbe van a két+ a másikba a két- vezeték. Szeretnék még 4 napelemet felrakni és én csinálnám meg.
Én egy olyan szigeteletlen 150 m2-es házból jövök, ahol simán megcsináltuk a 4-500 ezer forintos fűtés-HMV költséget egy fűtési szezonban. Ahhoz képest nekem az 50-70 ezer forint szuper fogyasztás. :)
Egyelőre annyit teszek, hogy kicserélem a télikerten a nagy 5mx2,4m-es többszárnyas fa elvetemedett mindenhol szelelő ajtót 3 rétegű üveges 8kamrás műanyagra aminek a nagy része fix ablak és csak egy 2m széles 2szárnyas ajtó lesz benne, meg a további 4db 2,4mx2,4m-es ablakot szintén ilyen műanyag fix ablakra. Ezen kívül a padláson a födémre leterítek még további 20cm szigetelő gyapotot. Meglátom így mennyi lesz a gázfogyasztás.
A tavalyi év, az a 2015-2016-os tél? Az nagyon enyhe volt, a hőszivattyúk simán 3 körüli COP-al mentek szerintem, szóval elfűtöttél volna COP1-el 7500 kwh-t. A8l kolléga házának meg kb. 4-5-szörös a hőigénye, ha jól emlékszem, mit írt.
A mért egész éves H-tarifás fogyasztásom 2400 kWh volt tavaly, tehát 252 m3 gáz a 9,5 kWh-os átváltással számolva. Ennek ~90%-a télen ment el (a maradék 10%-ot némi hűtés és a napkollektor szivattyúk eszik meg), de azt nem tudom megmondani, hogy mennyi volt ebből a melegvízre fordított rész.
A hővisszanyerős szellőztető tavalyi éves fogyasztása 325 kWh volt.
Tehát 252 m3 fűtés gázegyenérték 90%-a + 34 m3 szellőzés gázegyenérték + 3 mázsa tűzifa fűtésre és melegvízre. Ez az általad számítottnál jóval kevesebb. Mi lehet az oka? Rossz lenne a számított hőigény? Ki kellett rúgnom a gépész tervezőt, mielőtt befejezte volna a terveket, de azért nagyjából stimmelnie kéne.
Viszont egy radiátoros fűtésnél egy alapos szellőztetés után, pláne, ha 65-75 fok előremenőre van tervezve a radiátor, kell kraft, hogy visszamelegedjen a szoba.
Francokat...
Mindig bele estek a csapdába, amit a nagyságrendek+folyamatok figyelmen kívül hagyása okoz.
---
Átlagos családi ház mondjuk 350 m3 térfogatú.
Ha a kinti -15 fokos levegőre cseréled ki az egészet akkor a hőlépcső: -15/+22=37 fok mondjuk.
1 m3 levegő felmelegítése 1 fokkal ~0,00036 kWh energia
Azaz 350x37x0,00036=4,66 kWh energiát kér.
Ebből mennyit is fog adni a fűtés rövidtávon?
Miközben a többszáz tonnás épület falai 22 fokosak?!
Kb. semennyit!!!!
Gyakorlatilag a bútorok+padló+falak+plafon fogja villámgyorsan felmelegíteni a friss levegőt.
Miközben lehűlnek pártized fokkal.
A kivett energiát persze a beinduló fűtés fogja idővel pótolni.
Csakhogy van rá ideje bőven :-)
----
A valóságban egy szellőzés csak tized kWh esetleg 1-2kWh energiát kér.
Amit a -15 fokra tervezett fűtés lazán pótol igen rövid idő alatt percek/negyedóra.
Esetleg félóra, ha vakegér módjára szellőztetve hosssssszú időre nyitva maradt az ablak, és több fokkal kihűlt a lakás.
Szóval: a szellőztetés pótlása nem kíván érdemi telejsítményt.
Pláne, hogy amúgyis
- a korszerűbb házakban non-stop gépi légcsere van
- a régiek pedig párperc alatt kiszellőztethetők >> nem hűl ki semmi, gyakorlatilag
*****
A gyengén hőszigetelt házat pedig hőszigetelni kell és kész.
Gyakorlatilag nagyon hülye, aki nem ezt teszi, hanem
Tehát: Mikor a telepítés kész, akkor a kivitelezőnek egy készrejelentési nyilatkozatot kell megküldenie a szolgáltatónak. A szolgáltató csak a készrejelentés birtokában kezdi intézni az óracserét. Nálam pld. a Konstruma miatt 4 nappal később küldte el a vállalkozó a készrejelentést a szolgáltatónak. Érdemes rákérdezni a vállalkozónál, hogy megküldte-e a készrejelentést.
Van egy kis kályha is, de nem használjuk annyit, hogy nagyon sokat számítson. 10-15 mázsa tűzifa ment el 5 év alatt.
Így néz ki a fogyasztás. Jól látszik, mennyit számít a napsütés, most decemberben és januárban a szinte állandó felhős idő nem csak a napelemes termelésnek ártott.
Ez új ház, nem volt soha gázzal fűtve. A számított hőigénye 3.3 kW -15 fokon, ebből hozzáértők gondolom ki tudják számolni a szükséges gáz mennyiséget.
Az rengeteg. Nálunk a 100 m2 fűtés-melegvize tavaly 2400 kWh volt (A+, 100 m2, 20 centi hőszig, 24 fokos szoba, 45 fokos melegvíz). Még ha ez valami csodahőszivattyú lenne is és 4-es COP-t tudna, akkor is 10000 kWh alatt kéne lennie a tiszta villanyfűtésnek.
Igen ebben a hatásfok nincs benne, Amit írtam, hogy a villanyfűtás 3x annyiba kerül mint a gáz, az viszont sokak gyakorlati tapasztalata, eszerint lesz kb. 24-25e kwh fogyasztásod, ennél kevesebbel nem számolnék a helyedben, mert becsapod magad.
Hoszivattyura van H es Geo tarifa, ami 30%kal olcsobb, ha vmivel kevesebbet fogyaszt a hoszivattyu, koltsegben nem lehetetlen a fele, bar sztem tulzas. Ill. A katan hatasfokatol is fugg, ha rossz/rosszul meretezett, akkor lehet, hogy a 3000m3 gaz 30000 kWh energiajabol 25000 sem hasznosul.
Szerintem főleg dőlés (nekem is dny-i a tájolás, nem ideális). Lehet még levegőminőség, széljárás, hőmérséklet...
Nyáron jobb lesz a kis dőlés, mint az enyém, elvileg.
Becsültess a két munkapontra jrc-vel és első körben ahhoz hasonlítsd a termelést, mert figyelembe veszi a tájolást és a
Ha pvoutputra feltöltesz, össze tudod a környékbeli rendszerekkel is vetni (a becsléssel is), de ezt majd minden héten kérem itt mindenkitől, ha visszaolvasol...
A környékemen vannak +-15%-os szórással rendszerek, nem kell különösebben megijedni.
Meg sem említettem a monoX-et, én a Neon R -ről írtam, ami nagyon nem ugyanaz.
350-365w-ig teljesen új model.
Nekem Solarworld 290-es mono van eddig jónak néz ki és árban verhetetlen, kb a kisebb heckert poly árszintje. Eddig nem láttam hátrányát a polyhoz képest, majd holnap ha végig borús idő lesz akkor összehasonlítok azonos tájolás és dőlésű egy poly és egy mono panelpáros power görbéjét.
Nézd meg a solaredge monitoring public oldalt. Ott látszik panelonként a termelés, nálam is látszik hogy a kisebb dőlésű oldal mennyivel gyengébben termel, meg a 120 fok is. Ha beírod a keresőbe Hungary akkor 5.vagyok a listán.
Ha nem ideális tájolás stb a rendszered akkor nem lehet elvárni az ideálisnak megfelelő termelést, de ennek ellenére az én eddig rendszerem bár nem volt még egész év, de kb az 1200kwh/év/kwp értéket hozta, majd most meglátom az új felállásban mit tud, de ez csak egy év múlva derül ki.
Most megnéztem pontosan és a 23 panel 116 fokra van tájolva és 25 fokos a dőlése. A 9 panel 206 fokra van tájolva és 5 fokos a dőlése. Ez az én értelmezésemben azért rosszabb, mint a Te rendszered! Ennek függvényében mi a vélemény a teljesítményéről?
Köszi, más összehasonlítható márciusi adatai és véleménye is érdekelne!
Ha jól számolom, akkor fajlagosan kb. 6%-al termelt többet a Te rendszered. Ez vajon a tájolás/dőlés miatt vagy a rendszer minőségbeli különbsége miatt lehetséges?
Nagyban befolyásolja a gázfogyasztást a ház hővesztesége, az elfogyasztott hmv mennyisége, illetve hogy mennyire jó hatásfokkal képes üzemelni a fűtésrendszer. No és az, hogy milyen a gázkészülék.
Azért írtam utoljára a gázkészüléket, mert fel lehet szerelni a világ legtakarékosabb készülékét, ha a házon átfúj a szél, vagy vacakul van méretezve a fűtésrendszer, az bizony sokat fog fogyasztani.
Amúgy ha jó a házad hőszigetelése, akkor egy lábas vízbe rakott merülőforralótól trópusi meleg lehet. Na jó, némi (soksok) túlzással. :))
Amúgy kivételes helyzetben vagy, mert igen sok megtermelt napelem-kw-al gazdálkodhatsz, ez több választási lehetőséget is ad néked.
Az LG MonoX-al nagyon beleraktad a bogarat a fülembe! :)
Nekem is ilyen összevissza tájolás és dőlésű rendszerem van 1371kwh lett a március 11.96kwp volt még akkor. Nálam összesen 46db 260w-os sharp volt eddig(ja ebből kettő 260w-os kínai panel).
26db 210fok D-DNY 11fokos dőlés(lehet csak 10.5 de ez nem számít), 18db 25fokos azonos tájolás és volt 2db 120fok DK-K 25fokos. A kisebb dőlés télen jelentősen bő harmadával kevesebbet termel, nyáron kb 10%-al kevesebb csak. A 120fokos tájolás azonos dőlés mellett is kb 10%-al hoz kevesebbet mint a 210fokos. Azóta bővítve lett meg panelcsere sw 290-es mono-ra, még emésztem az eredményeket nem volt még teli napsütéses nap azóta.
A véleményetekre, szakmai tapasztalatokra vagyok kíváncsi:
Február közepe óta megy a rendszerem, azaz a március volt az első teljes hónapja. A tájolás nem tökéletes, 23 panel néz K-DK felé 25 fokos dőléssel és 9 panel néz D-DNY felé 5 fokos dőléssel. Árnyék gyakorlatilag nincs. A rendszer Budapesten üzemel. A panelek 260W-osak, azaz az elméleti maximum 8,32 kW, az inverter Fronius 7 kW-os. A havi termelés 898 kWh lett. Március 27.-én volt a legnagyobb napi termelés, 43,4 kWh. Mi a vélemény, nekem sajnos nincs ebben sok tapasztalatom, ez gyenge, átlagos vagy jó érték?
B kérdés, hogy a Fronius-nak nincs egy olyan weboldala, ahol mások termelését lehet nyomon követni a rendszer alapadataival együtt?
Szomszéd villannyal fűt(a nappaliban meg van egy kandalló), van is neki 50-70ezres villanyszámlája télen, igaz nincs nála 25fok mint nálunk hanem csak 20 körül.
Ha mondjuk a 3ezer köbméter helyett fogyna 15ezer kwh áram, az még értelmes lehetőség lenne napelemmel lefedni. Ha így csökken a napelemek ára akkor ez 1-2 éven belül nem egy vészes összegből kijönne egy akkora rendszer amivel meg lehet termelni ennyi + energiát csak a fűtésnek.
A hőszivattyúk ára nem csökken annyira, a radiátoros fűtés miatt amúgy sem túl jó hatásfokkal üzemelne. (persze lehet radiátort is cserélni 33k-s mindenhol de az se olcsó).
Egy hőszipka ami nekünk elég legalább 2.5M mindenestül és akkor olcsón vettem nem itthonról.
Ennyiből elég sok napelemet lehet venni 2 év múlva, csak kérdés hova teszem, mert a tetőn még max 45-50db férne el és azok nagy része már az északi oldalakon van ahol jelentősen kevesebbet termel. A kertben kéne létrehozni egy mezőt erre a célra.
Ezt így azért eléggé sokallom, 30.000kwh-t azért csak nem fogyasztana el a 3.000 köbm. gáz helyett. Hőszivattyúval lehet kijönni kb gáz árának a feléből egyesek szerint. Annál is max harmada a villanyszámla, mert általában 3-as cop-nál nem jobbak.
Azt jó lenne megbecsülni mennyit fogyaszthat egy elektromos fűtőpatronos fűtés a meglévő radiátoros fűtéshez, a gázhoz képest. Mondjuk egy szenzonra elfogy 3ezer köbméter gáz ha elég hideg a tél.(ebből persze valamennyi a HMV készítés de szerintem az elhanyagolható)
Tehát 3ezer köbméter gáz helyett mennyi kwh áram fogyhat el 1-es copnál?
Nevezheted ragozásnak, ha nem tudod elfogadni, hogy ezerféle meglévő épület és rendszer van. Nem lehet kijelenteni, hogy a puffer hülyeség. Van, ahol az, van, ahol meg nem, ennyi.
Új építésnél, ha arra alapoz valaki, akkor nyilván úgy kell megtervezni, hogy lehetőleg ne kelljen. De még ott is van az a méret, amikor a nagyobb hőszivattyúnál olcsóbb egy puffer - sokkal. (Tudom, padlófűtés meg falfűtés, de van, aki radiátort akar és én nem akarom megmondani, hogy az szar ötlet, mindenkinek saját döntése.)
Akkor nálad nem kemény a víz. (Jó, ilyen az országban nincs.)
De nálam a pohár egy mosogatás után is foltos, ha nem törlöm szárazra. A mosdókagylóban az automata leeresztő "kupakja" (a fém karika) 1 hét alatt teljes felületén, vastagon vízköves.
Ha most építkeznék, biztosan hagynék helyet egy vízlágyítónak, simán rászánnám azt a 200e-t meg a só költségét, annyira gyűlölöm a vízkövet.
Talán hogy nem akart egy 2x akkora hőszivattyút venni? Ami majdnem 2x annyi árban is. Esetleg a villamoshálózathoz is hozzá kellene nyúlni. Vagy a radiátorokhoz. Vagy mindkettőhöz.
Én ezért írtam, hogy ha a hőszivattyú minden helyzetre elég nagy, akkor lehet elfelejteni a puffert. Meg más is úgy van tervezve/kialakítva.
Viszont egy radiátoros fűtésnél egy alapos szellőztetés után, pláne, ha 65-75 fok előremenőre van tervezve a radiátor, kell kraft, hogy visszamelegedjen a szoba. Vagy fél nap gáz/áramszünet után egy rosszul szigetelt háznál. Szinten tartásra elég lehet a hőszivattyú, de lehet olyan eset, amikor kevés.
Persze lehet mondani, hogy ha már hőszivattyú, akkor már radiátorcsere meg ilyenek, de az már jóval drágább, mint egy puffer - már ha van hely.
Szerinted hányszor kell nagyon-kemény vízzel lecsapatni, hogy kimutatható mennyiségű ásványi anyag tapadjon meg a felületen.
Itt kemény a víz, de a poharam a miből rendszeresen iszok csapvizet nem vízköves.
Nálunk nagyon nagy por van (földút, "raliversenyzőkkel"). Szerintem az út "cementes" pora jobban rátapad/ráköt mint a vízkő.
Ha én nekiesek biztos lecsapatom, utána simán ecettel áttörlöm. A gyűjtött esővizet megkapják a virágok/zöldségek. A cemetes-vízköves "problémák" miatt pedig nem aggódom.
Te kérdeztél, én jóhiszeműen válaszoltam, és odaraktam pár hasznos linket. Azt nem gondoltam, hogy kötekedni vágysz, s nem véleményt cserélni, hiszen annak mindez csak annak zagyvaság, aki nem ért a fűtési rendszerekhez. :)
De lelked rajta, szarok rá, hogy mit gondolsz, mik a képzeteid, dehogy akarlak én téged meggyőzni bármiről is... :)))
S hogy topikon legyek. Nem, értek a napelemekhez, tanulni, tájékozódni jöttem ide, de szerintem napelemek esetében is létjogosultsággal bír a puffertartály alkalmazása nagyobb túltermelés esetén... is.
De természetesen kinek a pap, kinek a papné.
A papa és a papné ízlés kérdése.
A többi meg nem az.
Kettő különböző dologról van szó. Tisztázzunk pár dolgot.
Az összes hőszivattyú árajánlat NEM VÉLETLENÜL tartalmazott minimum 300 literes puffertartályt. Ez rendben van, hiszen rugalmasabbá teszi a rendszert, ha hirtelen hőmennyiségszükséglet lép fel.
Mit csinálsz te?
Tisztázol néhány dolgot?
Ne röhögtess már!
Annyi összebarmolt marhaságot zagyválsz össze, mint ide Lacháza, közben fingod nincsen arról, hogy mit locsogsz!
Ne okoskodj, mert csak ilyen ökörségek maradnak meg az utókornak - tőled.
Nem, értek a napelemekhez, tanulni, tájékozódni jöttem ide, de szerintem napelemek esetében is létjogosultsággal bír a puffertartály alkalmazása nagyobb túltermelés esetén... is.
Kettő különböző dologról van szó. Tisztázzunk pár dolgot.
Az összes hőszivattyú árajánlat NEM VÉLETLENÜL tartalmazott minimum 300 literes puffertartályt. Ez rendben van, hiszen rugalmasabbá teszi a rendszert, ha hirtelen hőmennyiségszükséglet lép fel.
A padlófűtésről. A padlófűtés egy igen jó hatásfokkal üzemelő alacsony hőigénnyel üzemelő fűtési rendszer, de igen rugalmatlan. Lassan melegszik fel, s lassan hűl le. Hozzáteszem, nem is szabad hagyni teljesen lehűlni fűtési szezonban. Fűtési igénytől függően 20-35 celsius fok közti hőmérsékleten érdemes üzemeltetni. Egy hagyományos gázkészülék ami nem képes a lángmodulációra, heveny ki-bekapcsolgatásba kezdene, hogy melegen tartsa, de közben nehogy túlmelegedjen. Hamarabb meghibásodik, rengeteg gázt eldurrogtat. A jobban megtervezett régi rendszereken IS kiváló megoldás volt a puffertartály, hiszen egy felfűtéssel nagy mennyiségű olyan melegségű vizet állított elő a készülék, ami a háromjáratú (pl termosztatikus vagy fokozatos) szelepen keresztül sokáig adott hőmérsékleten tudta tartani a rendszert, s nem, kellett ki-bekapcsolgatnia a cirkónak és a kazánnak. Ez bizony kímélte a fűtőkészüléket, és komfortosabbá tette a fűtést.
A puffertartályt nem véletlenül fedezte fel magának a különböző fűtőanyaggal üzemelő vegyes tüzelésű kazánok tulajdonosaitól kezdve nagyon sok mindenki más is magának.
Valamint nem véletlenül gyártanak és forgalmaznak még mindig több száz (tán ezernyi) féle változatot. Nem hülyeségből. Ha nem lenne reájuk igény, nem gyártanák. Vagy netán mind hülye? Kötve hiszem!!!
S hogy topikon legyek. Nem, értek a napelemekhez, tanulni, tájékozódni jöttem ide, de szerintem napelemek esetében is létjogosultsággal bír a puffertartály alkalmazása nagyobb túltermelés esetén... is.
Nálam lesz padlófűtés, radiátor és egy 300 literes használati meleg-víz tartály. Erre kértem ajánlatokat. Húúú de sokfélét mondtak :) De puffertartályt mind ajánlott.
Szerintem a takarítás is egy olyan dolog, amire sokan sokfélét mondanak. Mint ahogyan a különféle gyártmányokról is mindenkinek más és más a véleménye.... :)
Nálam lesz padlófűtés, radiátor és egy 300 literes használati meleg-víz tartály. Erre kértem ajánlatokat. Húúú de sokfélét mondtak :) De puffertartályt mind ajánlott. De logikus döntés volt hanyagolni a levegő-víz hőszivattyú beépítését.
Dehogy akarok belekavarni :) Csak informálódni szeretnék, hogy előreláthatólag mikor mi történik és az mennyi időt fog igénybevenni?
Hall az ember ilyen rémsztorikat, hogy 3-4-5hónapot kellett az ELMŰ-re várni és csak tudni szeretném, ha most megkapjuk a telepítésre az engedélyt, akkor onnantól már minden sínen van, vagy telepítés után van-e még egy kör az ELMŰ felé?
Ez érdekes. A telepítő cég intézi. Annyit mondtak, hogy beadjuk a kérelmet, aztán várunk kb három hetet és utána jön a telepítés. Csak azt nem tudom, utána még kell-e várni az ELMŰ-re, ha kész a rendszer, vagy onnantól már mehet a buli?
Igen szerintem is túl lehet napelemezni rendesen, nem csak 23kwp-ig, a különböző tájolások miatt nincs egyidejűség. Most éppen nem akar 14,7-14,8kw fölé menni az AC teljesítmény. Már 3/4 tizenegy körül eléri ezt a szintet a DK miatt. Úgy hogy lehet nem fogom eladni a megmaradt sw paneleket, mert el akarom érni a 17kw termelést minél hosszabb ideig napon belül, de még lehet a két megmaradt sharp-ot se fogom eladni. Még a végén venni kell panelt, azt meg nem szeretném.
Egyébként hívtalak, majd ha ráérsz csörgess meg, visszahívlak.
"talán 5C esetén 1:3, -5C esetén 1:1.5" jobb lesz azért ezektől, inkább 4,5 és 3 egy modern készüléknél. Az 1,5 valahol -15 fok körül/alatt jelentkezhet
Pufferből technikailag bármekkorát vehetsz, amekkora elfér. Sőt, lehet egyedit is gyártatni (nem vészesen többért).
Az egyik része a szigetelés. A gyári helyett barkácsolhatsz, olcsóbban jobbat ki lehet hozni 1 (max 2) nap ráfordítással. (pl alukasírozott kőzetgyapot.)
A faelgáz fórumban szokott erről szó lenni (de talán van önálló puffer fórum is?).
Ha azt nézed, hogy a pufferben van 1000liter alapesetben 20C fokos víz, ezt felmelegíted 80C-ra, akkor 1000liter * delta 60C -hez szükséges energiát tárolsz be. Ez azonos azzal, hogy 2000liter delta 30C-hez szükséges energiát tárolsz be (azaz 2000liter vizet 50C-ra melegítesz).
Minél nagyobb a hőfok különbség, annál inkább szökik a hő (azaz a 2000liter 50C víznél - azonos körülmények között - alacsonyabb a veszteség). Ez inkább akkor számít, ha nem másnap hanem 3 nappal később akarod elhasználni, mert az 1000 liter 80C fokos víz már csak 65-70C lesz (tapasztalatom szerint).
Mivel melegíted fel a tartályt? Alapvetően szolár (pl vákumcső) volna a jó megfejtés nyáron ill. tavasszal. De nálunk jó a szigetelés és nyílászárók, azaz amikor így tudnánk fűteni, akkor már nincs rá igény :-) Villany esetén vagy a cekász (fűtőpatron) ez olcsó, de 1:1 a jóságfoka (azaz 1kWh villamos energiából uennyi hőenergiát állít elő) de ez legalább állandó. Létezik vizes, levegős hőszivattyú, ezek jóságfoka 1-nél nagyobb. (talán 5C esetén 1:3, -5C esetén 1:1.5) Persze az áruk is jelentősen magasabb.
Emellett célszerű nem radiátort, hanem alacsony előremenővel működő rendszert (pl padlófűtés) használni.
Halálosztó leírta hosszabban, részletesebben, amit én is. Szükség lehet rá, hőszivattyúnál azért, hogy elég legyen egy kisebb teljesítményű.
Ha meg egy már meglevő rendszert tuningol valaki, még inkább szükség lehet rá, hogy ne kelljen a fél rendszert is cserélni. Ha valaki most épít ki egy új rendszert és van elég pénze mindenből a biztonságosan elég nagyot venni, akkor persze elkerülhető.
Totál hülyeség. Eleve gáz csapvízzel mosni, lágyvíz, esővíz kellene neki, hogy ne vízkövesedjen. Másrészt párhavonta csak nagyon poros helyeken lehet erre szükség, átlagban maximum évente, kétévente lehet rá szükség.
levegő hőforrású hőszivattyúnak szüksége van pufferre, ahonnan a hőt veszi a leolvasztáshoz. ha radiátorra dolgozik és kicsi a vízkör nagyon a lakásban, akkor kellhet puffer ehhez.
a másik eset, hogy nem akarod hogy éjjeli hidegben járjon, nappal meg akarod termelni a hőt éjjelre. ezzel az a gond, hogy ha a 24 óra helyett csak 8 óra az üzemidő, akkor többszörös teljesítményű gép kell, ami nem olcsó.
a harmadik, ha nagyon kevés a hőleadó felület, ahhoz hogy ne kapcsolgasson a hőszipka, kell valami ami nyeli a hőt rendesen.
az eredmény, hogy ha padlófűtésed van, esélyes hogy nem kell puffer.
Amikor kikértem árajánlatokat hőszivattyúkra, akkor az ajánlatokban a legkisebb puffertartály 300, a legnagyobb 1500 literes volt, amit javasoltak. Tehát valami oka csak volt annak, hogy így adták ki az ajánlatokat.
A részben napelemekre épülő elektromos fűtés más kérdés. Szerintem fűtési rendszer és gépész- szemlélet függő, hogy kell(het)-e puffer tartály, ami eltárol X mennyiségű meleg fűtővizet, vagy közvetlenül az adott igénykor kezd csak melegítésbe.
Családtag révén van személyes tapasztalatom arról is, hogy mi mindent lehet nyerni, ha valaki jó színű, onnan is tudom, ha valamiből kevés van, akkor a szín számít. De, ismét írom, a tegnapi cikk alapján itt nem lesz forráshiány.
Az energetikai tanúsítvány leegyszerűsítve a ház fűtési energiaigényét határozza meg. Azon semmit sem változtat a napelem, aki meg nem is akar hozzányúlni a fűtéshez, csak "ingyen áramot" akar, annál meg végképp semmit nem befolyásol a napelem.
Nézd át Te is a kiírást, mert 2 milla alatt lehet, hogy csak 10-20 e a ktg, azt még éppen le is lehet nyelni.
Jó az a puffer, ha sokkal nagyobb (vagy sokkal kisebb) a fűtés teljesítménye, mint amire szükség van. Inkább előbbi újabban a baj, hála a jó hőszigetelésnek és a hmv miatt 24 kw-os kombi kazánoknak, de villanynál előfordulhat az utóbbi. (Nem hőszivattyúnál, az elég takarékosnak tűnik.)
Igen a puffertartályra gondolok, annak nagyjából csak szén, faelgázosító, vagy bálás kazán estén van értelme. Elektromos v. hősziuvattyús fűtésnél teljesen felesleges, ill. mint írta szaldós elszámolásnál nincs áram adás-vétel különbözet. Egyébként az ő esetében én sem pöcsölnék hőszivattyúval,
Összehasonlítást hogy mennyit számít a termelésben a tisztára mosott napelem a poroshoz képest.
Gondoltam rá hogy meg kéne nézni ezt is. A garázs tetején pl az 1.1.15 és 1.1.16-os panelpárosok elég egyformán termelnek. Lepucolom szép tisztára az 1.1.16-on lévő két panelt, látszania kell a termelésben ha van különbség a tiszta és a poros panelek között.
Nyugi, néha én sem, annyi mindenen kell most agyalni. :))
Amúgy melyik részét nem értetted? Hogy honnét jött a puffer tartály ötlete? Azt minden olyan rendszernél jó hatásfokkal használják, ahol nem kiegyensúlyozott hőtermelés történik,és szükség van hőtartalékra.
Jó kérdés. :) Bár az árakat ismerve szerintem olcsóbban adod, és drágábban vásárolod meg az áramot.
Egy puffertartály a hőtároláson túl mondjuk a megfelelő térfogatáram létrejöttét is segítheti. Én mondjuk nem puffert, hanem hidraulikus váltót építek be a kazán alá. :)
Nálunk ma volt a klímás ismerősünk felmérni a házat, hogy miből, hova s mennyi kell. Bár már elvetettük az ötletet, de biztos ami biztos most is lebeszélt a hőszivattyúról minket. Azt mondja, teljesen új háznál talán van értelme, de egyelőre túl drága még ez a technológia. Indokolatlanul drága.
Szerinte is érdemes különbontani a rendszereket. A saját házában majdnem ugyanaz van, mint amit mi magunknak tervezünk.
Az a helyzet, hogy nagyon kicsi a tetőfelületem és ráadásul elég tagolt is, kémény is van, ami a délelőttei órákban össze-vissza árnyékol. Ezért gondolkodtam ezekben a rendszerekben.
A SAJ invertert nyomja (jinko napelemmel) most a tiszta energiák kft - elég nagy forgalmazó, ráadásul 10év gyári garit adnak az inverterre.
Viszont a SolarEdge-el (7KW), meg a REC-el ment el az igénylés végül az ELMŰ felé, szóval ez lesz a rendszer. Ez a REC most bevezető áron van, jóárasítva tudom megszerezni - persze Canadian Solar pl olcsóbb lenne, de kisebb teljesítményű, meg nem annyira árnyéktűrő, mint a REC.
Szerintem sok mindenen múlik, hogy megéri-e a szigetelés és a nyílászáró csere.
Saját példát tudok felhozni. Igencsak vacak volt az összes 1988-es eredeti fa ablak. Ezeket szükséges volt kukázni. Ekkor már érdemes normálisakat beépítettni. Nem nagy az árkülönbség a két és a három rétegű üvegezés, a négy és a hat légkamra között. Ha már rombol az ember, utána érdemes helyreállíttatni, tehát kell új nemes-vakolat. Ha már jók az ablakok hőszigetelésben, passzoljon hozzá a ház szigetelése, s ugyibár úgyis kell új nemes-vakolat réteg... :))
Erről a vicc jut eszembe a tampont vásárolni akaró vevőnek horgászcuccot, csónakot, terepjárót stb eladó áruházi dolgozóról.... :)
A puffertartály nem rossz dolog. Jellemzően a pincében vagy kazánházban szokás elhelyezni. Családi házban ha pince nincs is, de ez utóbbit érdemes kialakítani. Praktikus.
Ha napelem rendszer által megtermelt áramot szeretnénk hasznosítani, fűtőpatronokkal azért célszerűbb egy tartályt felfűteni és nem közvetlenül a radiátorokat, mert a tartályban el lehet raktározni a hőt, és csak akkor kell azt kiadni a radiátorok felé, amikor ténylegesen hőigény lép fel.
Amúgy vegyes tüzelési kazánhoz, hőszivattyúhoz is kell puffer tartály.
Ráengedtem a 2 stringet is. 14.4kw-nál már 60fokos az inverter és lett egy kicsivel nagyobb hangja mint eddig. Majd holnap meglátjuk, akkor lesz az első egész napja, de az jelentősen eltérő tájolás miatt szerintem nem fog vágni sokat még 23kwp-nél sem. Lehet el se adom azt a maradék 3-4 panelt hanem megy fel az is.
nekem a klíma csak átmeneti időben fűtésrásegítésre megy, nem is volt cél a gázszámla nullázása, csak a napelemes túltermelés hatékony felhasználása.
a már sokszor leírt számaim:
kiinduló rezsi: 200ezer Ft gáz + 60 ezer Ft áram
beruházás: 1,6M Ft, LTP-vel finanszírozva, így a saját tőke ebből 1,1M körül beruházás után a rezsi: 100ezer Ft gáz
Számolhatsz azzal, hogy a teljes rendszer 1,6M, éves 160ezret spórol, a megtérülés 10 év
Azzal is, hogy nekem az LTP miatt csak 1,1M-ba került, így a megtérülés 6,8 év
De azzal is, hogy a klíma mehetne H tarifával, akkor napelem nélkül is csökkent volna kb. 60ezerrel a fűtésszámla, a klímás beruházás pedig csak 300ezer, így itt a megtérülés csak 5 év lenne
Ha számolunk a beruházási költség elmaradt kamataival, karbantartással, esetleg egy inverter cserével, akkor viszont akár 12-13 éves megtérülés is lehet.
Kb 6-8%-al számolnak erőművi veszteséget és 8-12% átviteli veszteséget. Ugyebár az utóbbi nagyon változó, mert függ a távolságtól, átviteli feszültségtől, transzformátor áttételektől, azok hatásfokától, stb.
Ami viszont gáz, hogy olyan dolgok is kellenek hozzá, ami egyébként nem, sőt kimondottan baromság. Pl. energetikai tanúsítvány előtte - utána. Napelemnél értelmezhetetlen, napelemtől nem változik semmi. A statikai vélemény pl. nálunk tök felesleges.
Ezek a követelmények teljesen logikusak és jogosan kérik igazolni.
Egy düledező, lyukas tetejű kégli tetejére nem fog semmiféle napelemet támogatni akkor sem, ha a statikai állapot és az energetikai tanúsítványban foglalt paraméterekhez valóban nincsen köze maguknak a napelemeknek.
Inkább az a szőlő a savanyú.
Mondjuk azt jó lenne tudni, hány évre lehet kerni a kamatmentes hitelt,
Talán el kellene olvasni a pályázatot, abban egészen biztosan ott van ez is.
Jó, hogy kérded, mert írni akartam, csak el is felejtettem:
Hogy ne csak elveszejtsem az országot :), egy mai index-es cikk alapján van esély nyerni, mert 2022-ig tervezik a programot, elvileg juthat a mezei pályázónak is.
Tehát a lutri talán nem lutri.
Ami viszont gáz, hogy olyan dolgok is kellenek hozzá, ami egyébként nem, sőt kimondottan baromság. Pl. energetikai tanúsítvány előtte - utána. Napelemnél értelmezhetetlen, napelemtől nem változik semmi. A statikai vélemény pl. nálunk tök felesleges.
Valaki 150-200* e ft ktg-et szamolt, egy másfél millás beruházásnál az jelentős, 15 millánál meg nyilván nem igazán számít. És ha nem nyersz, akkor kidobott pénz.
*Azért érdemes elolvasni a kiírást, bár kurva hosszú, mert 2 milla alatt nem kell jelzálog, az jelentősen csökkentheti a ktg-eket. Azért írtam itt vagy a másik topikban, hogy lebeszélni senkit nem akarok, nézze meg mindenki magának! Ez az elvileg jut sokat módosíthat a dolgon. Mondjuk azt jó lenne tudni, hány évre lehet kerni a kamatmentes hitelt, ha lehet 10 évre és 2 milla alatti és reális esély van nyerni, akkor megérheti belevágni.
a8lang esetében azért megfontolás tárgya a cekászos épületfűtés, mert a napelemrendszere már adott, csak bővíteni kell. Ha összevissza égtájba bővítődik, akkor még egyidejűsége sem lesz, így az inverter jelentősen túlnapelemezhető.
Ezzel összefüggésben a fűtés:
Medencét fűteni hőszipkával nem kunszt. Arra jó 1 "gagyi", olcsó gép is, hisz jellemzően pozitív hőmérsékletekből üzemel és alacsony hőmérsékletű közegre adja le a hőjét.
Fűtésre használt hőszipka már muszáj, hogy komolyabb felépítésű legyen. Ő -20°-ban is dolgozik és a radiátorok miatt magas hőmérsékletre adja le a hőjét. Vagyis drága gép kell, de ha nem alakítódik a radiátor másra (komoly költség), akkor a magas hőmérséklet miatt nem tud jó hatásfokkal üzemelni.
Ergo.
Marad a radiátor, nem kell drága hőszipka, lesz cekász és sok napelem. Mivel napelemtöbblettel olcsóbban kijön.
Ezért hajlik afelé a döntés, hogy legyen cekászfűtés a házra, hőszipka a medencére és erre még rásegít majd pár tabella napkollektor is a 100%-os kihasználtságával.
Egy százalék körüli veszteség, Budapest magasságára nézve, PVGIS kalkulátorral számolva.
Az ideális a délre néző 35 fokos lejtésű tető lenne, ezen egy 1kWp mező 10% rendszerveszteséggel számolva 1120 kWh-t termelne, az általad megadott -18 fokos tájolás és 30 fokos lejtés pedig éves 1110 kWh termelést ad.
Dél-délkelet (kb. 18 fok kelet), 30 % tető hány %-os lehet? Télen pont jó a tájolás (bár délután talán árnyékolja a szomszéd - elfelejtettem megnézni), nyáron jobb lenne déli-délnyugati.
Kevesebb lesz a meleg miatt. 20-25 C fok környezeti hőmérsékletnél kb. 80% a reális 1:1 rendszernél (ugyanannyi panel, mint az inverter teljesítménye), neked azért jobb, mert a keleti fekvés miatt korábban, alacsonyabb levegő hőmérsékletnél éri szemből a nap a paneleket. Igen, kb. 20 százalék alap túlnapelemezés, ha bírja az inverter, teljesen indokolt. Nekem is fel kellene tenni még 2-4 panelt...
az a "baj", hogy nem elég rossz a hőszigetelésed, de vszínű nem is tökéletes, én is épp ebben a cipőben járok... 140m2-re 200e/év volt a gázszámlám (napelem+klíma kombóval ez lement 100ezer közelébe)
A házon csak 5 cm homlokzati szigetelés van, és 2 rétegű ablakok. Jelenleg nem érdemes a házat beállványozni és tovább szigetelne vagy lecserélni a 10 éves ablakokat, mert nem hozna jelentős megtakarítást. Ha viszont most épülne vagy teljesen szigeteletlen lenne, akkor lényegesen jobb szigetelést tennék fel.
Így annyit tettem, hogy alaposan átnéztem télen hőkamerával, találtam néhány kisebb problémás helyet, idén ezeket fogom javítani.
Szerintem meg nem érdemes szigetelésre és ablakokra milliókat költeni mert nem hozza vissza az árát. 200nm-t fűtünk 25fokra egész télen, ez kerül kb 300e ft-ba a kb fél év alatt. Ebből nem lesz 0 vagy 50-100ezer ft hiába szigetelek mindent sok millióért. Mondjuk reálisan lesz 200e ft de talán nagyon jól szigetelve 150ezer. Évi 150ezer spórolással soha nem térül meg az 5M amibe kb komplett kerül az egész. Ezt a puffertartályos dolgot még nem látom át, meg aztán hova tennék egy 2m3-es tartályt házon belülre. A legegyszerűbb lenne sima fűtőpatronos megoldással közvetlenül fűteni a vizet a radiátoroknak. Csak kérdés ez mennyibe kerülne a gázhoz képest. Mert ha kevesebb lenne a napelemek ára amivel meg lehet termelni amit elfogyaszt mint egy hőszivattyú akkor már lehet ez érné meg a legjobban.
A hőszigetelés így már érthető. Szerintem nem érdemes spórolni a jó hőszigeteléssel, visszahozza az árát a fűtés-hűtés számlákkal.
Nálam is 38-as fal van, csak nincs rajta semmi plusz, illetve a fa nyílászárók sem voltak az igaziak. Ott megéri jó ablakokat berakni.
Azon nem gondolkodtál el, hogy fűtésnek a napelemekkel fűtőbetétek segítségével egy 1-2 ezer literes puffertartályt melegítsél fel? Egy ilyennek igencsak nagy a hőtehetetlensége, ha már fel van fűtve, viszonylag egyszerű melegen tartani.
A fűtéscsere is amiatt lenne időszerű lassan mivel a kazán(olasz) már 17éves és nem fog örökké működni, rákölteni nagyobb összeget nem fogok, újat meg nem szeretnék venni. HA már van napáram akkor értelemszerűen valami olyan kéne ami után nem kell fizetni, még ha az elején be is kell ruházni. 2 év múlva cserélnék a gázórát, addig még elmegy a régi kazán, ha addig sikerülne vmi új fűtés akkor kiköttetném a gázt(vagy szüneteltetném ha lehet, hátha még később jó lesz valamire).
Még a villanykazánt se vetem el teljesen, mivel olcsón össze lehet hozni és lehet jobban jönnék ki ha napelemet veszek a hőszivattyú árából ami megtermelné a fűtésre valót. Emellett egyszerűbb, megbízhatóbb mint a hőszivattyú. Tudok akárhány fokos vizet előállítani, tehát bőven tudná hajtani a meglévő radiátoros rendszert.
Nem is új, ez 2000-es építés, apám épített eladásra, és hát nem a legfullosabb dolgokat tette bele.
38-as pth tégla, 4cm eps hab szigetelés, belül gipszkarton(ami sokat számít). A köv tulaj aztán szépen felszerelte mindennel a házat meg hozzávett még 3 telket, medence, kert, utca, kerítés körben stb.
A probléma a télikert egy nagy ajtajával van 5mx2,4m az mindenképp kuka fa cucc, szelel mindenhol. Ez ki lesz cserélve műanyagra(fa színűre), meg van itt 4db 2,4x2,4m-es üveg, ezeket is ki kell cserélni valami 3 rétegű jobb fajtára. Ezen kívül a padlástérben(1 szintes a ház) leterítek még 20cm szigetelőt a meglévő 10cm-re ami szintén hozhat némi javulást. Több szigetelést vagy ablakcserét nem szeretnék mert sokba kerülne, soha nem térül meg. Most se vészes a fűtés költség, kb egy teljes fűtési(fél év) szezonban 300e ft. De van hogy kevesebb, mert nincs mindig ilyen hideg mint most ezen a télen volt. Ha kívül szigetelnék akkor már ablakot is kéne cserélni, de azzal szét kéne barmolni belül az ablak körül a csempét meg a kartont, festést mindenhol, nem szeretném ezt.
Szerintem a télikert komplett nyílászáró csere és a padláson egy kevés szigetelő leterítése jelentős eredményt hozhat. Motoros alu redőnyben is gondolkozom, éjszaka amikor hideg van az is elég sokat szigetel.
Tudom. :) Ez szakmám... :) Némileg túlméretezett, újszerű, jó minőségű 3-5 éves radiátorok voltak mindenhol. Az alsó szinteken lévőket elajándékoztam, a felső szinteken lévőket átmostam, és mennek majd vissza, csak mindegyik úgy 80 centivel arrébb.
Akkor szerencsés vagy, hogy nem régi építésű a ház, amit vettél.
A miénk kicsit idősebb, 88-es építésű, s pár hete vettem. A ház minősége nagyon jó, de a kor műszaki elvárásainak megfelelővé szeretném felhozni, illetve ki kell alakítanom egy plusz lakást is alul. Most tartanak a kőművesek a hatodik nyolcköbös konténernél. :))
Egy fedett medencére én is vágynék, de itt Budán ki vannak centizve a beépíthetőségek, s már így is több, mint az engedélyezett, de arra már megvan a fennmaradási engedély, mert 20 éve így van.
Tehát medence kilőve, de egy kisebb kerti tó nagy vágyam... De előbb a ház legyen készen mindenestől.
A hőszigeteléssel mi a problémád a házadon?
Ha megvagyunk mindennel belül, akkor 15 centis grafitos kerül fel. Most gyűjtögetem a komplett rendszer-árajánlatokat.
Hőszivattyún én is elgondolkodtam, de pár évig még inkább csak figyelgetem, hogy merre alakul ennek a technológiának a fejlődése, s hogy mik a tapasztalatok véle.
Amúgy a radiátorfűtés a fölső szinten abszolút jó, alul érdemes padlófűtést kiépíteni. S ha jó a hőszigetelés, nem kell a radiátornak sem 60 fok.
Érdekes volt a mai termelés. Először is jó hogy ilyen részben felhős időben is majdnem megvolt a 100kwh egy nap. A frissen felrakott két vízszintes panel termelte a legtöbbet ma(ezeket összeválogattam két egyformát, papírja szerint 301w-osak). A DNY oldalon az egy vízszintes- egy függőleges panel kombó a legjobb eredményt hozza a fenti kettővel egyformát, tehát nem számít a termelésben ez az elrendezés. Eddig a két kínai panel tudott pár%-al kevesebbet termelni ezen a helyen. Amikor felhős idő van, akkor a DNY oldal nem igazán hozza az előnyét a DK-val szemben. Az eltérő tájolású két panel is összeszedett pár % hátrányt a többihez képest. A kisebb dőlésszög hátránya is tisztán látszik mindkét tájolás esetén.
Ezeket olvastam ki a tegnapi napról.
Szóval el kell fogadni a rosszabb eredményt ha nem ideális helyre kerülnek a napelemek.
Kora délutánra kötöttem rá az új stringet, utána még párosítás. Ennyivel még soha nem termelt.