Üdv mindenkinek. Véletlenül böngészés közben találtam erre az oldalra. Szeretném megkérdezni töletek, hogy az alábbi képeken látható tégla ér-e valamit? Van kb 50 darab. Vettünk egy házat ottan találtam öket. Ha valakit érdekel szívesen eladom.
Az Ala I Ulpia Contariorum, az első dárdás Lovascsapat mely,113-114-ben érkezett Germániából.
Arrabona helyörsége volt a II. és III. században.A lovasezred a háborúban szerzett érdemei elismeréséül,
Ulpius Trajanus császártól megkapja az Ulpia melléknevet,késöbb Marcus Aurélius császártól a C.R. kitüntetést igy a teljes neve:Ala I Ulpia Contariorum milliária Civium Romanorum
Jó hírt osztok meg veletek: mai napon elhoztuk a nyomdából a "Jeles téglák, jeles emlékeink" kiadványunk 15. kötetét. Köszönetemet fejezem ki a cikkek szerzőinek, továbbá Dr. Herczig Béla Tiszteletbeli Elnök Úrnak a szerkesztésért és összeállításért, az impozáns borítót Nyírő Zsolt tagtársunk készítette. Korábbi nyomdánk nem vállalta a nyomtatást, így az első alkalom, hogy kiadványunkat más nyomda készítette, köszönet színvonalas munkájukért!
Szerintem igazából nem is lehet meghatározni, mert ahányan vagyunk annyiféle elképzelésünk van a ritka tégláról. Bár nem tudom a numizmatikában hogyan oldották meg.
De térjünk vissza picit az elejére. Ha te kimész a bolhapiacra és meglátsz valamit, ami szerinted ritkaság és meg akarod szerezni, akkor azzal indítasz az eladónak: "Tudja maga, hogy micsoda ritkaságot árul?"
Szerinted ésszerű, hogy egy sokak (ha nem mindenki) által vágyott tégla "árát" nekifutásból azzal verjük fel, hogy "ritkaság"? Én a "Légyszi mutass fotót", vagy a "tedd publikussá az e-mail címedet" mondatokkal indítottam volna.
Igazából nincs meghatározva hogy hány ( ismert) darabig tekinthetünk ritkának egy téglát. Ki kellene dolgozni, mint a numizmatikában. Egyébként mennyi kettős keresztesről tudsz? Gondolom 10 alatt ?
Most akkor a tégla ritka, vagy csak ritkán kerül elő?
Az én értelmezésem felét leírtad, ellenben a te értelmezésed (ritkaság-meghatározásod) úgy működik, hogy az alapján értékelsz amennyi ilyen tégláról tudsz. És mivel nem sok kettős keresztes tégláról tudsz, ezért szerinted ritka.
Én viszont az itt felrakottaknál jóval több gyűjtőről, és keresztes téglájukról tudok, ez alapján állítottam, hogy sok gyűjteményben van.
Attól hogy felraknak pár nap alatt 4-5 példányt, még simán belefér a ritka kategóriába.
Persze a te értelmezésében semmi sem ritka, hiszen mindenből többet vetettek- égettek. Csak arról megfeledkezel, hogy a legnagyobb részük nem a mi időnkben fog előjönni...
Jól félreértettétek Yacek kijelentését ugyanis a ritkaságot például úgy lehetett volna "demonstrálni", hogy nem kerülnek fel fotók. Így viszont azt bizonyítottuk, hogy nem ritkaság, sőt, a kenderesi egyenesen kommersz.
Bízom benne, hogy megéred azt a napot, amikor megvilágosodik az elméd és tudatosodik benned, hogy nem "megfejtéshez", elmélethez kell téglát találni, hanem téglához megfejtést!
És, hogy ezt megérd, gondoltam kívánok neked sok kitartást és jó egészséget, de a kitartásoddal eddig sem volt probléma. (szakadatlanul kitartasz a hülyeségeid mellett!) A jó egészségen meg szemmel láthatóan rég túl vagy.
Ave ligamentumos szakértelem!
Segítek! A Jeles téglák, jeles emlékeink III-IV 115. oldala 177. kép alatt az "LH" egy rövidítés! Jelentése: LELŐHELY
Ezért van, hogy a Som településen talált Som feliratú tégla kizárásos alapon Som települést jelent.
És szintén kizárásos alapon nem jelenthet sem mákos tésztát, sem Szent Dráva Vaska Martinec-et!
Itt jegyzem meg a "csodahívő" és "csodatanú" részére (bárkik is legyenek azok!), hogy a helységnév és a településnév összefoglaló nevek, jelentésük is azonos. Célszerű lenne a tégláknál ilyen módon megadni a megfejtést, hogy ne lehessen félreérthető mikor község és mikor város valami.
Lásd például: 127. old. 48. kép: "Budakeszi község" Jelenleg város! Persze a tégla készítése idején község volt, de akkor a "Bonyhád város" (127.old. 37. kép) nem stimmel, ami viszont a tégla készítésének idején község volt.
Az épület 95%-a vályogból épült, a tükrös "SZ"-ből volt legtöbb. a sima "SZ"-ből és a "SZABÓ"-ból kevés volt a falakban. De valamennyi csereanyag összejött.
Még mielőtt ráhangolódnánk a szakmai ellenőr „eszközölt”, malter étiquett-es véleményére, két mozzanat érdemel figyelmet. Az egyik, hogy őszaktekintélye nem póri módon, mint mások, hanem szaktekintélyesen „eszközli” gondolatait! Vélem az eszközök /malteros kanál, fangli, stb,/közelebb állnak hozzá, mint a szellemi tevékenység terminus technicus-ai. A másik figyelmet keltő mozzanat megítéléséhez az 50902-ben látható, gyümölcsészter illatozású fotójának szemrevételezése. Ecce rerum intellegens! Ez itt gyűjtőtársa ellenőrzése mellett készített felvétele habitusának. Milyen lehet ez ellenőrzés nélkül? Gondolom, ilyenkor mindennemű anyagcsere végtermékével van symbiozis-ban. Bár lehet hogy már itt is! A figyelembe vételek után lássuk a szerkesztő által glorionizált szakfelügyeleti véleményt!
58586: Az általános logikai képességekkel megáldott emberek bizonyos összefüggéseket fel szoktak ismerni. Az ő bejegyzéseinél ez általában nem sikerült, feltehetően nem is lehetséges. Hajdan volt gyerekkoromban – a faluban- az ilyen jelenséget elhülyülésnek szokták nevezni. A félhivatalos meghatározás talán „agylágyulás”.
Egyébként az „egy kis cement, egy kis mész, ..... értelmi szint társaságában vígan „homokozó” , falusi származására utaló - gondolom ezt amiatt követte el, mert az Alzheimer szót nem kiejteni, de még leírni sem lenne képes, ezt az agylágyulás szóval pótolta, ezt a kifejezést közelebb állónak vélte magához- ébrény belső építész! Csak válaszfalakat húzhatott, azokat az acélhuzal úgyis megtartotta, határfalai hullámos vonalvezetésűek lettek volna.
Mindezek után elképzelhető, hogy a 13 brosúrában az íráskészségükben megerőszakolt íróknak milyen valótlanságai tündökölhetnek!
