Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Mi eléggé el nem ítélhető módon kocsival mentünk fel annak ellenére, hogy sorompóval le van zárva a hajdani hadi út eleje. Egyik társunk volt olyan ügyes, hogy az érdekesen működő zárat fel tudta oldani. (Szerencsére hétvége volt, így favágóval sem találkoztunk.) Odafent addig tudtunk menni, ahol a hajdani 10-es épület előtt elágazott az út. Az út egyébként mindenhonnan hiányzik. A betonelemekből egyetlen egyet találtunk, az is csak azért maradt ott, mert el volt törve. A 7-es és 7A épületnek csak az alapja van, a betonelemeket onnan is elhordták. A 10-es épület is hiányzik. A 3 darab szakaszfedezék még ugyan megvan, de a vasajtók már hiányoznak. A Kannibáloknak volt egy barakkjuk a PV domb alatt, annak nyoma sincs. Az SZNR fedezék még ugyan megvan, de csak azért, mert oda lett öntve. Előle a "Jó reggelt placc" eltűnt, a helyén egy hatalmas gödör van. Tudnod kell, hogy ott eredetileg is gödör volt, csak az építkezéskor feltöltötték murvával, és betonelemekkel volt lerakva. Az "emlékmű" a harcállásponttal szemben (mi templomnak hívtuk) még megvan, de az árboc már hiányzik. És ami érdekes: Az OP toronyra már nem lehet felmenni, mert nemcsak a vaslépcső nincs meg, hanem az emeleteket is ellopták. A lőszerraktár helyét csak azért találtam meg, mert az őrtorony egy része meg van. Természetesen az EÁP épület is hiányzik. És akkor ki is értünk.
Mezenguz olvtárs képeit a tar.hu "elhagyott katonai bázisok" témakörében találod. Van egy külön mappa (Pilis) Rohadt köd volt, így alig láttunk valamit, de egyes elemek felismerhetők.
Hoppá. Látod, ezért nem egyszerű munka ez, hanem hivatás. Bár én már civil vagyok (ill. tarcsi) de valahogy a véremmé vált és iszonyúan hiányzik, akár az első lány akivel...:) de gondolom érted.
A rakéták a célon voltak, fel voltak készítve. Valamelyik ZENGŐ gyakorlat volt (még az elöljárónak sem jelentettük), a vadászok közé valami gép berepült, és a parancsnok annyira izgult, hogy most végre lőhet, hogy kiadta a parancsot rá (mármint a felkészítésre). Békeidőben az volt az igazán éles helyzet. Aztán persze kiderült, hogy valami kisgép engedély nélkül repült a zónába.
Meg említettem a jugó háború idején amikor Barcsot szórta meg a barom jugó, ott imádkoztam a P-18 indikátora előtt, hogy bárcsak pest magasságába repüljön a szemét (nem sokat hagytam volna belőle :-)))
Bár életem egyik legszebb élménye az volt, amikor 6 éles rakétával az állványon éjjel tájoltam a PU-kat. fasza munka volt. Mindezt Madocsán kitelepülve, úgy hogy a ddpkh ott aludt pár méterre a sátorban. Ugye tudod kivolt az? Kapi papa.
Mostanában a Bólyain a 12-es épületben tartok órát. (ebben van a lérak szakcsoport maradványa, valamikor a tanszéké volt)
Még nem volt időm körülnézni, bár a volhovnak a hírét sem látom, ha jól tudom mindent kiszedtek a termekből. Emlékszem annyira titkosak voltunk, hogy csak behúzott függönynél lehetett típusismeret órát tartani, nehogy az Üllői útról a "kapitalisták" kiszimatolják mi folyik benn. Szörnyű látni, hogy az épület mellett a volt technika enyészedik. Van kinn VEGA, KUB, KRUG, meg egy csomó csöves.
Egyébként mikor Romániában volt a forradalom és állandó légtérsértések volta, na ki volt a HÁP üti??? Volt egy komolynak tűnő 1 fokunk is dec 24.-én. Kikapcs után gondoltam végig, hogy....most ezeket komolyan meglőttem volna???? Hát gondolkodás nélkül. Érdekes pszichológiai tapastalatokkal gazdagodtam.
Nem volt szívem azóta felmenni. A TV-ben láttam, pedig itt van a falu végén. Valahogy kerülöm, számomra az enyészet látványa elborzasztó, amikor még arra ügyeltünk, hogy a mozgó álcán lévő fű zöld legyen, most meg............
De ha jól tudom amikor előadások vannak fel lehet menni.
Én még a fősulin ha emlékszel megcsináltam az UV rávti pultját papírmassából, azon gyakoroltam, nehogy elbukjak.
Nekem sikerült, elsőre letenni a vizsgát.
Be is vágtak azonnal szoliba a HÁP-ra. Én sem éreztem, hogy szar lenne bemeni a lakiba. Bár voltak olyan kollégák, akikre nem érdemes szót vesztegetni. A rosszból is sokat lehet tanulni szerintem. Nekem azt mutatja a rossz példa, hogy ÍGY nem szabad csinálni.
Nálunk is voltak, főleg az utánunk jövők akik nem vették komolyan a szolira való felkészülést, azok úgy jártak ahogy Te.
Ami viszont jól esett, hogy két év múlva már fhdgy lettem, kineveztek PU szdpk-nak, és le kellett vizsgáznom ÜOPK-ra. Azt nagyon élveztem, főleg a II fokot. Kezedben a Csökkcsop. 3 éles rakétával, és teljes felelősség. Megemberesíti a legényt. Mindezt 23 évesen.
No, hát miután jól kidumáltuk ezt a széldolgot, valóban kár több szót vesztegetni rá. Egy dolog biztos, hogy - bár azóta volt néhány munkahelyem - sehol sem volt olyan jó csapat mint MN 3265-nél, beleértve a sorállományt , a pk.-ot stb.
Nem tudom mi lehetett az oka, talán szerencsés voltam. Persze tudom, ez a topic nem erről szól, hanem inkább technikai jellegű, de gondoltam megosztom veletek.
Soha nem éreztem úgy, hogy "a francaba, de rossz ide bejönni".
Pedagógiai szempontból sem volt utolsó. Talán emlékeztek félévenként vizsga volt, na az elsőn ahogy kell elbuktam (okosan azt gondoltam, hogy ez nem lehet komoly).
Senki sem cseszett le, viszont (mivel nem adhadtam HÁP üti szolg.-ot) hát szépen, egy rövid beszélgetés után (tőrzsfőnök) beosztottak laktanya Üti-nek, tisztehelyettesek mellé és nézhettem, melyik katonának piszkos a cipője. Persze égtem rendesen...és tanultam mint a gép...:)
Sőt, meg is beszéltem a családdal, hogy felmennénk. Tudsz segíteni abban, hogy most honnan célszerű megközelíteni? Dobogókő felől? Ti merről mentetek? Pilisszántó felől gondolom nem könnyű...
Hűűű, de kár, hogy nem voltam fenn, pedig már akkoriban is olvasgattam a topicot, sőt, asszem, akkoriban fedeztem fel. Nem készültek esetleg képek? Merről mentetek, merről érdemes megközelíteni? Ha készültek képek, küldhetnél néhány képet az xy@index.hu címre. Szívesen megmutatnám a családomnak. 18 MB hely van rajta...
Isten igazából nem tudom, hogy melyik miért lyukas és miért nem. Nekem bizonyos tekintetben volt közöm a Dvinához is, az M2-es Volhovhoz is, és egy kicsit az M3-as Volhovhoz is. Jó dolog ez a szélhatás kompenzálás, és ehhez azt tudni kell, hogy a Dvinában már ugyanaz a berendezés működött, mint a Volhovokban is, és a kompenzálás ugyanolyan hatékonyan működött már akkor is. Hogy ezek után miért lyukacsos az egyik és miért nem az a másik, azt nem tudom. Azt sem tudom, hogy az RPK antenna miért lyukacsos kezdettől fogva. (takarékossági szempontok nincsenek a dologban, mert az oroszt ez sose érdekelte.)
Azt egyébként tudjátok-e, hogy a Dvina RPK antenna tartó konzolja egyenes, a Volhové meg lefelé hajlik. Na miért van ez?
Ez szvsz nem a csatatérre visz desszantot, hanem az Államokból tudnak vele viszonylag gyorsan csapatokat, illetve ami még nehezebb, nehézfegyverzetet átdobni a válságövezetekbe. Nézd csak meg, a hatótávolsága elég ahhoz, h a föld bármely pontját elérje az USA területéről.
Nem hiszem, hogy ellenséges területet leszámítva ne tudnák bárhol megvédeni út közben.
Ha nincs igazam, és tényleg harctéri desszantra is használnák (amit kétlek, akkor minek a bazi nagy hatótávolság, az üzemanyag helyett mást is vihetne...), akkor érdekes játék lenne, már egy csapatszállító helikopter is viszonylag könnyű és zsíros célpont (Irakban sokadszorra igazolódik...), ha egy ilyet lelőnek...
Nekem Pilisszentkereszt a megalakulásától kezdve (1981. január 12.) volt a lakóhelyem 1985. április 01-ig. Egyébként valóban nagyon szét van barmolva. Itt az olvtársakkal idén húsvét vasárnap jártunk fent.
Csakhogy igazoljam elméletem a szélnyomásról, az RPK antenna erőkarja sokkal nagyobb volt ugye a PV-re, ergó a kisebb szél is nagyobbat tekert rajta. Ezért volt az RPK tésztaszűrő.
Én új vagyok ebben a topicban, de többször bele olvastam már jónéhány hsz-t. Én sorkatona voltam egy ilyen légvédelmi egységnél Pilisszentkereszten. Úgy tudom, ez a központ el lett hagyva. Tud valaki erről valamit? Ha el van hagyva, akkor szívesen kirándulnék egyet oda, a régi "harcterünk" színhelyére. Esetleg szervezhetnénk egy túrát.... Pilisszentkereszt 1988-1990 ig a lakóhelyem volt, szívesen gondolok vissza azokra az évekre. Egészen véletlenül valaki van itt az akkori surranótársaimból?
Előbbre lépett a hadi léghajó2005. szeptember 21. 15:18, Szerda - Richárd Balázs
Talán furcsán hat a léghajó ötlete a 21. század hadviselésében, mégis úgy tűnik az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatások Hivatala (DARPA) ebbe az irányba is puhatolózik, mivel a múlt hónapban két céggel is szerződést kötött egy fejlesztési program első fázisának kivitelezésére.
Bár a 19. század végén a fantasztikumokban többször is foglalkoztak a hadi léghajók ötletével, a Walrus névre keresztelt programból születő szerkezet egyáltalán nem fog emlékeztetni ükapáink irányítható légi járműveire. A DARPA állásfoglalása szerint "a Walrus egy a levegőnél nehezebb szerkezet lesz, ami az aerodinamika, tolóerő vektor szabályozás, valamint a gáz felhajtóerő keltésének és kezelésének kombinációjával emelkedik a magasba".
A program első szakaszában két kaliforniai cég, a Lockheed Martin és az Aeros Aeronautical Systems vesz részt. A Walrus program fő célja egy tiszta és kivitelezhető megoldás kialakítása, amivel áthidalhatóvá válnak a korábbi léghajókorszak korlátai. A program első szakasza elsősorban olyan fejlett technikákat fog kutatni, amik támogatják az innovatív emelkedési és felhajtóerő koncepciókat és nem a ballasztok kidobálására épülnek.
A Walrus hadműveleti jármű - ahogy a DARPA fogalmaz - elsődleges felhasználását a vegyes teher- és csapatszállításban látják, azaz katonák és felszerelésük célba juttatása úgy, hogy a csapat a jármű elhagyását követően hat órán belül harcképes legyen. A gép teherbírását 500 tonna fölé tervezik, illetve a kiírás szerint 12 000 tengeri mérföldet, azaz megközelítőleg 22 200 kilométert kevesebb, mint hét nap alatt kell majd megtennie, mindezt versenyképes költségekkel.
A Walrus jelentősebb infrastruktúra nélkül fog üzemelni és kiépített leszállóhelyre sem lesz szüksége, sőt olyan nehéz terepen is leteheti a szállított egységet, amire más csapatszállító légijárművek képtelenek. Az ötlet, mint azt már a bevezetőben is írtuk, egyáltalán nem új. George Griffith a Forradalom angyalai című 1893-as klasszikusában írja le egy léghajókkal és harci ballonokkal vívott világháború történetét.
