Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Ezekre nem tudod a választ? Mert ugy tünik, sejted, merrefele keressük az égen, én nem, az fix :(
- Melyik csillagkép látható a képen?
- Mi az a fényjelenség a jobb felső sarokban?
- A képen van még egy különleges objektum is! Egy felrobbant csillag maradványa! Hol van ez?
- Mi a neve?
(nem az a pirosas csillag a kép közepén!)
Szóval ezt kéne tudni ennek a képnek a kapcsán... :-)
Szia!
Megmondom a frankót:
Az első kép egy gömbhalmazt (tejútrendszerünkhöz tartozó, akár több százezer csillagot tartalmazó csillaghalmazt), és egy -a hosszúexpozíciós felvétel közben felvillant- meteort ábrázol. Szép a kép, de nem megy ritkaságszámba.
A harmadik fantáziafestmény egy Szaturnusz-típusú bolygóról. (Sz.v.sz. a kép a valóságnak megfelelően gázbolygót ábrázol.)
A 3. képen a fura sávok eléggé a Szaturnusz gyűrűire hasonlítanak, a táj viszont narancssárgás-vöröses, ami talán a Titánra utalhat. A Titánról viszon nem látszódhat ilyen szögben a gyűrű. Úgyhogy kérném a közönség segítségét. Az a másik fura izé szerintem szivárvány:)
Nem rajz, az fix, nem szivatott eddig se senkit a srác... Azt tudom, hogy egy szatelit telefonnak van valami köze hozzá (lehet, hogy névköze van, de a neve most nincs itt... :( )
Az első fotón nem hiszem, hogy vmi nevezetes csillagkép lenne látható. Mintha lenne egy gömbhalmaz, a jobb felső részen meg egy spirális galaxis oldalnézetből, vagy esetleg egy lencsevégre kapott szupernóvarobbanás (ha az, akkor a kép csak grafika). Ha az, akkor talán az lehet a felrobbant csillag "maradványa". Ha nem, akkor jó lenne tudni, mekkora volt az a csillag :)
A középsővel kapcsolatosan tudok segíteni valamit. A képen egy refrakciós (törési) jelenség látható, amit halo-nak neveznek. A fotón egy teljes halo látható, valószínűleg a Déli-sarkon készülhetett nagy látószögű optikával. Kialakulásának lényege az, hogy a felhőkben lévő jégkristályok az ott lévő hőmérsékelettől függően különböző módosulatokban vannak jelen, melyek a hőmérséklet változására egymásba átalakulnak. Ha elég lassú az átrendeződés és nyugalom van a képződési helyen (lebegnek a föld felett), akkor a különböző módosulatok egyszerre is létezhetnek, egyensúly áll be az átalakulások között, így a fény több felületen is megtörik, ezt látjuk. Alkotórészei: a halogyűrű, mely legjobban a fényforrás irányától 22 fokra látszik (néha látható egy külső 44 fokos ív is), a melléknap, a parhéliakör, a tangenciális- és horizontális ív.
Én nem vagyok olyan csillagászati zseni, mint ti, és holnapig kell küldenem néhány választ egy stratégiai játék fejtörőjére, hogy kapjon egy halom cr-t a karakterem... Van sok kérdés, de az egyik (csillagászati jellegénél fogva) totál kifogott rajtam. Gondoltam, hátha kedve van valakinek segiteni...
Ez lenne a kép , és amit tudnom kéne róla:
- Melyik csillagkép látható a képen?
- Mi az a fényjelenség a jobb felső sarokban?
- A képen van még egy különleges objektum is! Egy felrobbant csillag maradványa! Hol van ez?
- Mi a neve?
(nem az a pirosas csillag a kép közepén!)
Van még jelenség, ami kicsit közelebb a földhöz, ezt még nyomozom, de talán ti tudjátok, mi lehet, én ezt se tudtam :( Itt van Erről azt kéne tudnom:
Milyen jelenség látható a képen?
Hogyan alakul ki?
Mik a jelenség "alkotórészei" (5 van)
És egy +: Ezen a képen is lehet csavar, én ugy gondoltam, hogy napfelkelte a felhők felett, de az égen levő fura izékkel nem birok mit kezdeni :( Csak azt kéne tudni, hol készülhetett...
Ha bárkinek kedve van segiteni, annak nagyon megköszönném, ezek sajnos annyira kiesnek az ismeretanyagomból, hogy számomra megfejthetetlenek... :( Holnap délutánig kéne megtudni valamit...
Néhány gondolat, bár nem vagyok szaki - az első esetben, ha az egyenlítő 0 fokos szöget zárna be a földpálya síkjával, lokálisan nézve, egy adott helyen valóban eltérő energiamennyiség jutna egységnyi földfelületre, mint a változás előtt. Viszont másutt találnánk olyan helyeket is, ahova kevesebb energia jutana, ergo globálisan nézve kiátlagolódhatna, persze ez nem jelenti azt, hogy a hőmérséklet kellemesen langyos lenne mindenütt. A mai értelemben vett évszakok megszűnnének, nem lenne a félévenkénti tél-nyár-csere a két félteke között. Az időjárás (globálisan) (sokkal) szélsőségessebbé válna. A második eset rémísztően hangzik, bár számításokkal - képzettség híján - igazolni nem tudom, de lehet, mehetnénk a föld alá lakni.
Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár (Széchenyi u. 51) földszinti, utcára néző termében (volt lámpabolt) 2004.01.29-én 17:30-kor a CsaTolna Egyesület (www.csatolna.hu) előadást rendez "A marskutatás eredményei az Interneten" címmel.
Az előadás ingyenes és nyilvános.
Kíváncsi lennék, mennyi idő kellene ahhoz, hogy pl. a Föld is kötötten keringjen a Nap körül. Biztos eszméletlen sok idő, sokkal több, mint a Nap életkora. Nincs valamilyen általános képlet két testre?
sziasztok!
szeretném a segítségeteket kérni egy vitás kérdés eldöntéséhez!
A kérdés a következő:
Melyik tényező befolyásolja nagyobb mértékben a Föld átlagos hőmérsékletének változását:
-1- ha a jelenlegi Nap-Föld középtávolságot állandónak választva megváltozik a Föld forgástengelyének szöge?
Tehát, ha a jelenlegi, a keringési pálya síkjához viszonyított kb. 23 fokos hajlásszög mondjuk 0 fokra csökken.
/ ami,ha jól tudom a napfény beesési szögének módosulásával megváltoztatja az egységnyi felületre jutó energiamennyiséget,ergo felmelegedést okoz.../
-2- ha a keringési pályasíkhoz viszonyított hajlásszög marad a jelenlegi kb. 23 fok,ellenben a Nap-Föld középtávolság csökken.
/ami ha jól tudom,mivel "közelebb kerülünk a tűzhöz",szintén hőmérséklet emelkedést okozhat.../
Szóval,mikor lesz melegebb nálunk:
-ha 10%-al csökken a fent említett hajlászszög?
vagy
-ha 10%-al csökken a fent említett Nap-Föld középtávolság?
Természetesen a százalékos mérték tetszőlegesen változtatható.
Hozzászólásaitokat előre is köszönöm!!
Ha valaki akar,írhat nekem a rayzolo@mailbox.hu
címemre is.
Ha elég idő van rá, mindenütt kialakul a kötött keringés (ha még több idő van, akkor a teljesen kötött is) az árapály-kölcsönhatás miatt.
Tehát nem furcsa kivétel, hanem szabály.
Tudna valaki nehany sort irni arrol, hogy mostanaban mit tanitanak a Hold egy-arcu viselkedeserol? Szoval, hogy miert egyenlo a keringesi ido es a holdi nap.
En egykor meg csak annyit hallottam errol, hogy a Hold valoszinuleg a Foldbol szakadt, ki es... de szamomra igy sem tiszta a dolog, marmint jo-jo hogy imp.mom. megmaradas (bar a becsapodasnal az is valtozhat), de a kialakulo porkoronng Holda tomorulesekor pont igy...?
És ha jol tudom nem is egyedi dolog a naprendszerben.
Koszonom a valaszokat.
