Bocsi. félrevezettelek, rákerestem a google-ban a kisázsiai téltemető egészen más, csak olyan kicsi volt a kép hogy azt hittem ugyanazt a virágot ábrázolja.
Szeretném megkérdezni, hogy hívják a negyedik képen lévő virágot? Sárgaviola? Örömmel fedeztem fel, hogy Csotrog ilyet is csomagolt nekem az őszi találkozásunkkor. Kissé fás szára van, hogyan szaporítható?
Három napig nem voltunk itthon, a kertben fantasztikus változások történtek:
A kis lépcsőzetes kertem már kezdi mutatni igazi képét.
Gyönyörű új virágok nyíltak....
Tavaly vásároltam fehér és rózsaszín nefelejcset, de a kék átporozza, fehér már egyáltalán nem nyílt de rózzsaszín még maradt egy kevés, de a legérdekesebb ahol egy virágzatban jelenik meg együtt a kék és a rózsaszín.
Az utóbbi meg viridiflora, de nem látszanak jól a színek a fotón: az egész sokkal halványabb, világos narancs, és a szirmokon kívül zöldes csík fut végig...
Próbáltam e-mailt küldeni Aquilegia skinneri ügyben és nem lehet kézbesíteni. Esteleg adj valami más címet is. A munkahelyi postámat ma kb 4-ig és pénteken olvasom.
Nemophila discoidalis 'Penny Black'. Egynyári. Ezek összel keltek ki és átteleltek. Tavasszal nem érdemes vetni, tavaly próbáltam és nyáron nem bírta a meleget.
Ma kint voltam a kertbe és megnéztem a pici hunyorokat lefényképeztem párat az öngyujtót a méretek miatt raktam oda ezek valószinüleg a tavaly elnyílott virágok magjaiból keltek ki. És még két képet a hunyorrol.
Biztos tud valaki tanácsot adni. November végén kaptam egy cserép cikláment, most nagyon úgy néz ki, mint aki elhasználta a földjét, kinőtte a cserepét. Átültetném, de nem tudom, milyen földet szeret. Ha valaki ez ügyben tud tanácsot adni, azt nagyon megköszönném. Sőt, már most előre meg is köszönöm.
Ha a folyondárra gondolsz, az meg bizony elég fura, mert annál erőszakosabban terjedő növény kevés van a világon, legalábbis ha megfelelő táptalaja van. Úgy tapasztalom, hogy nálunk, ha rajta múlna, akkor már csak pacsétával vagy mivel lehetne közlekedni a kertben, de a budaőrsi agyagos földben szerencsére nem érzi talán annyira jól magát. Valamikor régebben egész regény írtam róla itt a fórumban, mert nem az vele a fő baj, hogy buján nő a koronája, hanem az, hogy akár tíz méterre a tőtől a fűben meg minden lehetséges helyen a földből nőnek ki a gyökeréről feltörő hajtások. De olyan iramban, hogy egyszer már két év alatt koronás fát csináltunk belőlük, de nagyon rossz helyen volt és kivágtuk fájó szívvel. Én azokból csinálok ha kell kis töveket, hiszen állandóan kiszúróval kell üldöznöm őket. Ha a szomszédnénidnek nincsenek ilyenjei, akkor nem nagyon szeret arrafelé ez a növény. Mi, bár nagy vágyam volt és még most is szeretem azért, de tervezzük a likvidálását és helyette futórózsa ültetését.
Az angyaltrombita nem fagyálló! Én ősszel az első talajmenti fagy után kiásom, gyökerét megmetszem-mert nem tudom akkora földlabdával becipelni a téli helyére (pince vagy fűtetlen de nem fagyos helyiség)-, a koronáját is megmetszem, aztán egy vödörbe teszem és bemegy nem fűtött helyre. Télen időnként meglocsolom, tavasszal újra kiültetem. Nagyon hálás érte, óriásira szokott nőni (kb. 1.5 -1.8m magas), és rengeteg virágot hoz.
Bocs, természetesen ebben igazad van; félreértettelek. Úgy gondoltam, az elötted szóló a trombitacserjére, vagy -folyondárra gondolt, erre a szerzetre vonatkozott az én hozzászólásom.
A daturákkal pontosan úgy járok el, mint te (A Daturásban írtam sokat erröl, ott láthatók is a növenyek, amint a pincében telelnek), kivéve a vízben gyökereztetést. Avval nagyon kell vigyázni, könnyen berohad. Én orvosi szénnel bekenem, aztán néhány hétig szárítani szoktam, mielött vízbe teszem.
Hát azt nem figyeltem meg de mivel ez most téma ha meglátom akkor jelentkezem.De egyébként nálam is a gazolás miatt szoktak eltünni a pici hunyorok csak véletlenül marad meg egy kettő.
Az angyaltrombita nem fagyálló! Én ősszel az első talajmenti fagy után kiásom, gyökerét megmetszem-mert nem tudom akkora földlabdával becipelni a téli helyére (pince vagy fűtetlen de nem fagyos helyiség)-, a koronáját is megmetszem, aztán egy vödörbe teszem és bemegy nem fűtött helyre. Télen időnként meglocsolom, tavasszal újra kiültetem. Nagyon hálás érte, óriásira szokott nőni (kb. 1.5 -1.8m magas), és rengeteg virágot hoz.
'Nekem a ( vajon ki tudja miért) fekete hunyor nevezetű, fehéret virágzó fajtám van.'
Nem a virágjáról, hanem a gyökerének színéről kapta a nevet Linné bácsitól... Egyébként meg mérgező és bőrirritációt okoz - na nem Linné. ;-P Szétnéztem az erdőben, a kinyíláskor liláskék virágok már erősen zöldülnek, és egy-egy helyen látom már a magokat is fejlődni, ez eddig még fel sem tűnt, bár az is lehet, hogy eddig még nem hajoltam le hozzájuk eléggé... ;-))
Anemone-nak hívják. Vettem az OBI-ban, mikor kínjukban leárazták 200Ft-ra a hagymáikat.
Nagyon bejött. A törperózsák közé ültettem, ott most van életterük, aztán biztos nem fog ártani egy kis árnyék, meg a rózstáp jó lesz a hagymáknak.:-))
Vettem egy csomó Crocust is, későn ültettem ezért, így aztán van ami még csak most virágzik.:-)
Ha az angyaltrombitáról van szó, akkor vizben meg lehet gyökereztetni zöld szárú hajtását : kb 25-30 cm hosszú hajtás megy egy ásványvizes flakonba, a flakont be kell bugyolálni valamivel, hogy a hajtásvég sötétben legyen, kb 1 hónap alatt szép gyökeret ereszt és akkor ki lehet ültetni, vagy cserépbe lehet tenni. Rengeteg viz kell neki és félárnyék. Ha most elkezded, akkor még az idén virágozni is fog. A hideget nem szereti, én a több éves angyaltrombitámat már kiültettem, de látom,, hogy még fázik, de azért vannak szép hajtásai.
Én is drágállottam annak idején, pedig akkor még ezer alatt volt...
A jó hely: amit Zalában vadon találtam, fák, bokrok alatt élt, de egy tisztás szélén.
Ezért a kertben hasonló helyet, meg jó humuszos földet biztosítok nekik. A vad talán azért adta fel, mert agyagosabb talajhoz volt szokva? (Vagy csak megsértődött, mert a fehérvirágút mindig jobban csodáltam?)
A pirosakat is mindig megcsodálom a katalógusokban, de ott hamisíthatják a színeket, ezért csak személyes ismeretség után vennék.
Még valamit: a földjük humuszos legyen, de ne savanyú.
Az lehet, itt azt írja az írás, hogy egy évig is eltarthat a csírázás és ha gyorsítani akarjuk (ti. szimulálni a valóságot), akkor 3 hónap szobahőmérsékletet kell 3 hónap hűtőszekrénnyel váltogatni, és akkor lesz belőlük valami - talán. Hehe, azért próbálkozom, mindenesetre bíztató, hogy már valaki látott magról kelteket... :-) És tényleg négy év alatt lesz belőle virágzó egyed, vagy ez még egy korai kérdés? ;-P
Örömmel hallom ezt a hunyor tőosztást! Ugyanis elég drágán osztogatják, most vettem a piacon egy kis tövet ezresért. Fehér, állítólag piros-cirmos középpel. A pirosat 1500-ért adták. Jó lenne majd csereberélni! Feltéve, ha meg is marad nálunk, remélem jó helyet találtam neki.
Nekem a ( vajon ki tudja miért) fekete hunyor nevezetű, fehéret virágzó fajtám van. Volt régebben egy zalából begyűjtött büdös hunyorom is, de az nem szeretett nálunk, pár év alatt eltűnt.
A korzikai talán egy jó fagyos télen tűnne el - már ha lesz még olyan.
Más: nekem az idegeimre megy ez az Indázás. Be vannak tab-ozva a kedvenc topikjaim, de amikor újra bejelentkeztet, elküld a fórum kezdő oldalára. Grrrrrrrrr!!!!!
Hát én azért mondtam hogy magról szaporodik mert én nem szoktam összeszedni a magokat de a növény körül apró pici növények kezdenek el nőni amiből már több ismerősömnek is adtam.
Igaz, hogy ennyi virágzó gyönyörűséget itt még nem látni, mint amit az elmúlt néhány napban feltettetek, a Scillák és a Chionodoxák még tartják magukat és a magnóliák is most kezdenek csak virágozni, úgyhogy inkább csersznyéztem. :-)
OutdownS, a hunyorból milyen fajta van neked? A sima fehér? A korzikairól van-e tapasztalatotok? Itthon érdemes vele próbálkozni?
Jó lenne, ha így lenne, mert az egyik legkedvesebb növényem, szívesen teleraknék vele minden félárnyékos helyet.
Eddig töosztogattam őket, és jelenleg 16 csomóm van az eredetileg vásárolt egyetlenből. Ahogy néztem, ezekből is lehet már szétszedni.
Nagyon szépen virágoztak már november végétől kezdve, és még tartanak a virágok, de már megszínesedtek. Az árnyékosabb helyen levők fehérből halványzölddé váltak, akiket több téli nap ért előbb rozsaszínes-lilás pöttyöket produkáltak, majd utána zöldültek.
Majd lesem a magokat, és megpróbálkozom a vetéssel.
Addigi is ajánlom mindenkinek a tőosztást - egyszerű, csak erdei körülményeket kell nekik adni.
A produktivitásom igencsak ingadozó. Tegnap végre elvetettem a kőkockákat a veteményes ágyások köré, meg kihordtam pár talicska komposztot, meg kísérletképpen elővonszoltam és átültettem két leandert - a ház déli falánál talán nem fáznak meg. Ma meg idebent lazsálok, mondván: lóg az eső lába, nem érdemes kihordani a szerszámokat, mert akkor rögtön elered. (Lehet, hogy elpatópálnésedek?)
Még olyan fura ez a nagy ráérés... (de nem rossz).
Aszongya, hogy: 'A hunyor magról könnyen szaporítható.' Tutira tuti???? Remélem, Te próbáltad már és bejött, mert én éppen ezzel hadakozom, és az írás sem kecsegtet túl sok jóval: Helleborus magról Szóval, mik a tapasztalataid, csak hogy tudjam, mire készüljek?
Jééé, TopicAnyánk visszatért! Szijjja!!! :-DDDD Viszontlátásod örömére kimegyek egyet fotózni, bár a többiek már kiörvendezték magukat. ;-P Remélem, a kert szempontjából (is) produktívan fog telni az idei szezon - vagy csak ücsörögsz majd a diófa alatt, ecsettel a kezedben? ;-)
A 2003-as Office-ban van picture manager. Nyitsz egy intézőt. Jobb egérrel kattintasz a kép ikonján. A megjelenő menüből társítás. A társítandók közül kiválasztod a Picture Managert.
Kép menüpont/ átméretezés. Jobb oldalt előre beállított szélesség * magasság kiválasztod a 640*480-at majd OK. Mentés másként. Kapsz egy új jóval kisebb feltölthető képet.
Köszi, hogy kisegítettél, mert én bizonynem tudtam a nevét. De mindenben igazad van, a telet tényleg jól bírta, főleg ezt az enyhét. És igen szapora volt, mert múlt nyáron még fele ekkora se volt. És tényleg megmarad a zöldje nyáron végig.
Az a lobélia, amit mutattál, nekem is kedvencem, megismertem, és a nevét is tudom. Mi a virágboltunkban az egynyári palántákkal szoktuk árulni. Kb 2 hét múlva szerintem lesz is a piacon, s hozzuk. De szégyen szemre az évellőknek, a sziklakertieknek nem nagyon tudom a nevét. Sürgős pótolnivalóim vannak, úgy látom. :-) Majd jövök ide tanulni! :-)
A lobélia egészen más, nem évelő, de magról szaporodó. Ez a pázsitviola tényleg megfelelő, nem túl napos, inkább keleti helyen nagyon szépen terjed, kb. egy hónapig is eltart a virágzása, aztán szép zöld. Én is szeretném vele befuttatni ezt az agyagos, napos helyen lévő rézsüt, de itt nem nagyon igyekszik:-)
Tudom, nem engem kérdeztél, de talán segíthetek.Ha jól látom pázsitviola- Aubrieta cultorum. Korán és hosszan virágzik. Ha nincs őrült hideg, télen is zöld marad. Jól terjeszkedik, nem kényes, ideális talajtakaró. Évelő.
Én ezt a műanyagot csak úgy használom, hogy ne látszódjon ki szinte semmi belőle, egyrészt, mert a színe nem nagyon természetes, de valóban a fűnyíró ha kilóg elkapja, összetöri. De nem kell kilógnia, hiszen a fű nem mászik át felette, tehát lezárásnak kiváló és ha nem süti a nap, akkor nem megy tönkre. Mi most 12 én után kiszedtünk belőlük átrendezés miatt, de tökéletes állapotban voltak. Barnát jó venni, az majdnem olyan, mint a föld, és szerintem a célnak megfelel.
Két éve vettem zöld műanyag ágyásszegélyt, ma már mind tönkrement. A fa ágyásszegély 7 éve a helyén van, és még semmi baja. A fűnyírás viszont nehézkes. Leginkább otthagyom a szélét.
Igen ezeket én is láttam. A müanyag szegélykéböl a legócskább, legkeskenyebb is szemérmetlenül drága (nekem sok kellene.) Amellett a minösége se meggyözö. Láttam valakinél ilyet; idövel kínjában kiegyenesedik és a napsütéstöl eltöredezik. Mennyire kell ezt beásni?.(hogy a fünyiró azért elmenjen, de az öszi ásásnál ne mozdítsam ki?) A fakerítéskéböl 1,2 m 600 ft. Nekem min 15 m kellene a kerítés mellé. Ráadásul idövel elkorhad.
Ezt a kis képet nem a szépsége miatt mutatom, hanem azért, hogy eldicsekedjek, milyen tündéri kutyusaink vannak (kettő husky). A téglakeret tavaly ősszel épült, ez a kis átjáró főleg a kutyusok kedvéért van, csak még nem volt alkalom oda is téglát tenni. A korábbi hagymásokat nem vettük ki és most hiánytalanaul ott virítanak, a kutyusok szépen átlépik őket.
Elárulod mi a neve ennek a lila terülőnek? Más kertekben is láttam már az idén, hatalmas párnákban elterülni, ha elvirágzik, mi marad belőle? Alkalmas egész évben talajtakarónak?
Most találtam rátok 1-2 napja, azóta nézegetem a képeket, amiket feltesztek a virágos kertetekről. Látszik a virág szeretete mindenkin. Nekünk még nem sok színfolt van a zöldön kivül a kis kertünkben, csak a sziklakeretemben ez a lila évelő, és az árvácska. Viszont kiültettem már ezt a kaktuszomat, remélem nem fog már megfázni. Ez minden évben ontja a virágokat.
És egy kis ötlet: A narancs árvácska az enyhe tél jóvoltából egész télen virágzott ebben a pecsenyesütő tálban. Ki akartam 2 éve dobni, mert eltörött az alja, aztán eszembe jutott, hogy jól fogja érezni ebben magát a kövirózsa, és egy árvácska.
Elég sok fölösleges bársonyos kakukkszegfűm (Lychnis coronaria) van, ha kell valakinek, Gödöllőn átvehető április végéig. Utána jön a helyére a krumpli. Sok Aquilegia skinneri magonc is van, sajnálom kidobni.
Igazad van, a cicák nem mindent kaparnak ki a kertben. Van, amire csak ráhevernek, van amit alomnak néznek (különösen télen tisztelik meg a párnás évelőket.) Úgyhogy még meggondolom... (-:)
Jelentem, az árvácskáimat elástam, és mellesleg még átültettem 4 tő levendulát, 2 krizantémot, 2 tűzesőt, meg még pár magról kelt apróságot - tiszta dilis vagyok, dehát ez nem újság.
Egy macska kell. . .de egy macska nem macska, az kettonel kezdodik. Majdnem egy eve, hogy van ket kis lelencem. . .mekkora orom, plane, ha meg itthon is lehetnek veluk!
A cicak nem feltetlenul kaparnak ki mindent a kertben, nekem negy cicam van es a kertem is szep. Igaz, a lakasban sokkal tobbet kell takaritani, de hat kicsi kosz nem art, nem? :)) Majd ha nyugdijas leszek, tisztabb lesz :))! (OK, csak gonoszkodok. . . te. . .te . . . szabadult ember. . . )
Tervem, az van nekem is dögivel. Tudod, mennyi mindent elhalasztgattam - újraolvasandó könyvek, (meg egy alapos takarítás a könyvespolcon) megfestendő képek, (meg rendcsinálás a képtáramban) tisztességes iratkezelés és számlarendezés, és persze nem utolsósorban a KERT.
Egyelőre 2 sor petrezselymem van elvetve, egyet abból is kikapart egy arrajáró macsek.
És saját macsekon is gondolkoztam: álmaim cicája fekete, fehér cipőkkel és mellénnyel, és nem kapar ki semmit. (-:)
Most meg mennem kellene árvácskákat elásni, délelőtt vettem őket a piacon. (Csak lustálkodok itten, de azt előzetes tervezés nélkül is tudok.)
Jujj de jo latni itt ujra teged. Itt a tavasz is - ujrakezdes, feleledes. . .tele remennyel, minden friss, minden egeszeseges, semmi nyoma gondnak, karnak!
Tettem fel új képeket a Weblapomra. 1280*1024-es háttérképek. A két kockásliliom galéria képei 5 nap eltéréssel készültek . A FEKETE KRÓNIKÁT se hagyd ki!
A rajzos nemrég bővült, a fotós a napokban ismét bővülni fog.
Munkahelytől. Úgy is mondhatnám, hogy míg szellemi és fizikai leépülésem töretlenül folyik, közalkalmazotti leépítésemet sikeresen elintéztem, és a henye nyugdíjasélet fényeskedik előttem.
Férj és fi továbbra is a nyakamon, de a számítógéppel kapcsolatos gyanúd jogos, volt itt elég kavarás, most éppen nincs sajátom, és csak egy laptopról pötyögök - meglehetősen ügyetlenül.
Az ami nekünk van, az tekercsben kapható, mostanában bizony már elég drága, én is meglepődtem nemrég. A képemen a kerítéske alatt van, a nárciszok nem jöttek ki, de a tulipánok bementek alatta:-) Persze ez biztos a legkeskenyebb fajta volt. Több helyen használtam, én tulajdonképpen meg is lennék vele elégedve, csak megfelelő szerepet kell neki találni. Magasságkülönbséghez talán nem elég erős és nem is szép. Mielőtt a téglafalat építettük olyan kis fakerítéskét használtunk külső célra.
Most meg azt a műanyagot erre használom az új ágyásban, elkerítettem vele kisebb részeket, oda nem ültettem hagymásokat, semmit, azok a részek lesznek az egynyári virágok részei, vagyis nem a hagymásokat tettem keretbe, hanem a virágokat fogom abba tenni. Felülről meg nem lehet látni.
Jó., kösz így lesz. Elgondolkodtató azonban, hogy frissen letéve annak idején se boldogultak jobban.
Még a müanyag ágyáslezáró érdekelne. Evvel több helyen is van gondom a kertben, egyrészt a fü és az ágyások határán, másrészt ott, ahol valami magasabban van, mint a mellette levö rész. De az általam ismert megoldások kivetel nelkül nagyon drágák, és ráadásul mindegyiknek van valami zavaró hátránya.
A virágos képek topicon tőlem kérdezték, hogy mi a neve és én is Györgyikét írtam, de ki lettem javítva, helyesen:-) Csak ezért jegyeztem meg, de nem véletlen vsz. hogy így írtuk, talán népiesen vagy valahol tényleg így hívják.
Én is tudom ezeket a dolgokat a nárciszról meg általában minden virágról, meg van egy másik telkünk, ahol nagyobb a "növények szabadsága" és nincs is különösebb gond, csak itthon olyan kicsi a hely, ezért találtam ki ezt, meg azt..., de nem nagyon jött be, a növények elvárják ami jár nekik:-)
Van nekünk két kutyánk, akiknek ösvény kell a kerítés mellé, de a virágokról sem akartam lemondani, ezért tettünk oda egy kis kerítést. Korábban a tulipánok a látható út helyén voltak, de kiszedtük őket, néhány véletlenül valahol megmaradt. A keskely sávot csak nárciszokkal ültettem be, kilevelezett miden évben, de virág semmi. A néhány véletlenül a földben maradt tulipintyó viszont nem volt olyan sértődős, lassan beszivárogtak a kordon mögé és most virítanak. Ennyi a történet. Ez egy tavalyi kép, itt már kiszedtem a nárciszokat, a nagyobbakat máshol ültettem el, a kisebbeket...
Bocs valóban "Gyöngyike" csak elírás volt a györgyike. Egyébként az áruházakban kaphato agyon nemesített talán nem is ithoni növényekkel kapcsolatban rosszak a tapasztalataim. Én ha lehet akkor ilyen őshonos növényeket picon idős néniktől szoktam megvenni olcsó és biztosan virágoznak. Tiszta fehér nékem is volt csak a sok sárgától a végén elfajzott. A gondozáshoz még egy dolgot elfelejtettem azokat a virágokat amelyeket nem szedek le amikor elkezd a magházat nevelni le szoktam szedni a magházat Ne ennek a nevelgetésével foglalkozzon a virág hanem a hagymát erősítse.
Csak egy kis hozzaszolas a narciszokhoz - mert elakadt a hangom a sok-sok szepseg lattan - vanna fajtak amik soha nem fognak evelni, es vannak amiket soha nem kell felszedni.
Itt nalunk arulnak olyant ami "naturalizing"-ra jo - arokpartokra, orszagutak melle szoktak ultetni, es valami csodalatosak evrol evre, visszajonnek, viragoznak.
Persze, en sem a jokat veszem, hanem aminek a kepebe beleszeretek, aztan eltunnek. . .volt valami szepseges feherem . .volt. A masodik evben csak fele akkorara nott, aztan elmult.
Ahogy a szavaidat olvasom, bizony rendesen foglalkozol velük, meg is van az eredménye! Én is gyakoribb foglalkozást ajánlottam, a műtrágya meg eszembe sem jutott. Tudod valahogy a gyerekkori emlékeim semmiféle gondoskodás nélküli dús nárcisz, tulipán és egyéb virágzást rejtenek. Egyszer el lettek ültetve és aztán tudták a dolgukat évtizedekig:-) Úgy tűnik ez ma már nem elég:-(
De tény az, hogy nálam a mindkét oldali bezártság szerintem indolokhatta a kudarcot, mert csak szaporodtak a hagymák, de nem volt helyük nőni.
Akkor lehet, hogy nálunk nem elég gazdag neki a talaj, én műtrágyát egyáltalán nem használok, csak szerveset (kezelt marhatrágyát) és alginitet, és homoktalaj van.
Nem tudom nékem semmi baj a nárciszokkal nem tudom miért nem virágzik nálatok . Mi kb 3-4 évenként szedjük föl ( mikor a levelek teljessen visszaszáradnak )szétszedjük és újból elültetjük a hagyma méretének a kétszeres mélységbe. H a elkezd virágozni erősenn elkezdjük szedni ezért van aránylag kevés virág a képeken . Elvirágzás után nem szabad a zöldet levágni meg kell várni mig visszaszárad . Ősszel kombinált nitrogén mentes mütrágyával megszórom majd tavasszal ismét itt már nitrogén tartalmu kombinált mütrágyával. Egy kicsit meszes a talajom lehet hogy ezt jobban szereti ???
Sok gond van szerintem is a nárciszokkal. Ezek most vadi újak, majd meglátjuk milyenek lesznek jövőre. Kezdetben én is próbálkoztam a kosaras dologgal, de főleg azért, hogy elvirágzás után könnyen felszedjem és ne kelljen nézni hónapokig, míg elszáradnak. Nem igazán jött be, mert úgy nem fejlődtek. De ha te évek óta úgy tartod őket, akkor nyílván már annyira szorosan vannak, hogy azért nem nyílnak. Nekem is sok méteren át a kerítés alapja és egy műanyag ágyáslezáró közé volt szorítva vagy száz hagyma és ha évente hat virága volt, sokat mondok. Amikor felszedtem őket rengeteg volt és nagyon kicsik, nem tudtak fejlődni. A tulipánok viszont akaratom ellenére nőnek és szaporodnak ugyanott, tehát ők nem nehezményezik annyira a beszorítást. Úgy gondolom, hogy a kosárral együtt a megfelelő időben fel kellene szedned őket és kiritkítani.
Nem tudom, miért, de a nárciszok nálam sem "üzelmeltek" soha... :-( Vagy tíz éve vettem egy csomót, csak nőttek, de csupán virágot elvétve hozott egy-egy. Meguntam, és kiraktam a szűrüket.
Nekem gondom van a nárciszokkal. Vagy 3-4 éve kosárba tessékeltem öket, hogy ne szaladjanak annyira szanaszét a kertben, meg azért, hogy valahogy meg bírjam müvelni a kertemet anélkül, hogy minden ásó vagy kapavágásnál telibekapjak egyet-egyet, de azóta megbosszulják magukat és nem virágzanak. Mit tegyek?:-(
Köszönöm a dicséreteket. A feltett kérdéseket úgy látom, tökéletesen meg is válaszoltátok.
Egyébként azért lett belőle udvar, mert mögötte veteményes és gyümölcsös is van és mi azt hívjuk kertnek.
Ma délután locsoltam megint tápoldattal. Újabb virágjaim nyíltak ki. Ha holnap is ilyen gyönyörű napos idő lesz, úgy érzem, "sajnos" megint kénytelen leszek előszedni a fotóapparátot. Na nem mintha nagyon el lenne téve :)))
Mindenkinek megköszönöm a tippeket-ötleteket. Kérdeztétek jogi oldalát. Ez tisztázódott, már konzultáltam jogásszal, értékesítő + kivitelező a hunyó. Én a megoldásokat keresem, a költségek őket fogják terhelni :)
(Legalábbis azz udvar nekem valami kies, lomokkal telerakott valami. PErsze lehet, hogy ez valami rossz sztereotipia nálam. A tied viszont kert a javából!)
Tényleg gyönyörűek a növényeid, láthatóan jól érzik magukat. (Ha lennének ikonjaim, ide jönne egy irigy sárga fej.:))
Nem is nagyon akaródzott bejönni, de hát sajna menni kellett dolgozni. Így hát fájó szívvel, de otthagytam őket a délelőtti napsütéses madárcsicsergésben. Remélem, legalább ők élvezték:))
Persze, meg lehet így is oldani, csak hát mindenki a saját fejével gondolkodik, én is, :-) s nekem a kert nem kert viszonylag nagy méretű növények nélkül, ezért javasolnám (ha lehet) ezt az áthidaló megoldást.
Gondolom, a talajmennyiséget tekintve probléma nélkül megél ott bármilyen sziklakerti növény és az évelők nem kis része. Mini méretűeket leszámítva a cserjéknek szerintem már igen kevés, legfeljebb vegetálnának.
A harminccentis talajmélységről s hogy mi nő meg benne, sajnos vannak személyes tapasztalataim, mert van egy jókora derítőnk, melyen kb. ennyi a talaj, igazából ez pl. a Hemerocallisoknak is kevés, megélnek, de nem fejlődnek ott igazán szépen (kb. feleakkorára nőnek meg, mint másutt a kertben). A téli jázmin sem fejlődik ott nekem.
De az biztos, hogy elkeseredni semmiképp nem szabad, megfelelő növényválasztással mindenképpen lehet mutatós kertecskét csinálni belőle.
30 cm azért nem annyira kevés. Nézzetek meg egy ilyen hosszú iskolai vonalzót, hát pont annyi. Pl. a legtöbb zöldségféle se hatol mélyebbre, ha nem mindjárt répát vagy tormát akar az ember. Petrezselyem, zeller, saláta, retek, spenót stb is jól elvannak ennyi mélységgel. Én kerülném a nagytermetü, fás szárú évelöket. A problémát nem csak a (hiányzó) mélységben látom, hanem, hogy ilyen keskeny, alulról tökéletesen szigetelt talajon, nem müködik megfelelöen a természetes anyagcsere, a mikro- (és makro-)organizmusok, meg minden. Esetleg több és gyakoribb talajerö visszapótlásra lehet szükség, meg sok és tartós esö esetén a pangó víz problémáját is illene elkerülni. én ezért inkább a kis - és nem olyan hosszú életü növények tartását céloznám meg.
Persze-persze, ez világos, neked is meg nekem is, csak tudod, szakmai ártalomból kifolyólag láttunk már nem egyszer karón varnyút, úgyhogy inkább károgok előre, és esetleg nem ok nélkül. ;-P
Naszóval, szvsz nem tartom annyira tragikusnak azt a 30 cm-es földréteget (a helyzetet, amibe tudtuk nélkül belekerültek, azt inkább, de ez itt off), szóval szárazságtűrő növények simán mehetnek oda, hogy ha kevés vesződséget igénylő kertet szeretnének, díszfüvek, meg a homokos talajon megélő növények is vidáman elbírnák, nem? A sekélyen gyökerezők mondjuk földlabda szempontjából jók, ott viszont az lenne az aggályom, hogy gyorsan ki is száradnak, ergo nagyobb macera a kert állandó locsolása, minőségi 'szinten tartása' a kényeskékkel, mint amennyit az megér... Szerinted?
Az -- gondolom -- mindenkinek nyilvánvaló, hogy előtte biztonságosan tisztázni kell a garázsfödém teherbírását. De normálesetben az eredeti építtető ezt az információt meg tudja adni, hivatalosan is, nemdebár? Mármint hogy milyen (plusz)terhelést bír a födém négyzetméterenként... Ha modern mélygarázsról van szó, elég jó esélyük lehet, hogy elbírja, nem? Mindenesetre talán nem olyan nagy fáradság utánajárni. A terhelés is csökkenthető, a földet is lehet könnyíteni perlit stb. hozzáadásával, s támfalnak is lehet használni könnyűbetont (ami számottevő különbség a terhelést tekintve), pl. vékony kőlap borítással, így talán mégsem kell négyzetméterenként olyan nagy pluszterheléssel számolni... Természetesen csak egy ötlet volt, hogy lehetne mégis normális, használható kertet alkotni oda, ha már így befürödtek szegények.
És mielőtt felkupacolnak néhány tonna földet és ugyanilyen menniységű követ, inkább kihívnak egy statikus szakértőt, aki megmondja, a garázs födémje elbírja-e ezt a többletterhet, különben még az esetlegesen beszakadt cuccost is fizethetik és duplán (triplán) szívnak vele...
Ha az alattatok lévő garázs födéme elbírja (valószínű), a kert külső szegélyén csinálhatnátok egy "emelt ágyást" körben úgy, hogy a telekhatártól egyméteres részt leválasztva emeltek egy kb. hatvan centi magas, húsz centi falvastagságú kőfalat, ennek a tetejére mehet például gyalult deszka ülőke, és mögötte feltöltitek földdel, akkor kaptok egy kilencven centi mély, egy méter széles beültethető sávot, melybe akár kisebb fák is mehetnek. Ezt én gazdagon beültetném, a szabadon maradó részt pedig leburkolnám terméskővel, nem gyötrődnék fűvel ilyen kicsi területen.
(Szükség esetén ne feledkezzetek meg az oldalsó szigetelésről.)
Nem vagyok szakértő (még, csak most szedegetem az infókat), de valahol azt olvastam, hogy a hibiszkusz is föld közeli gyökérzetet fejleszt, ezért is tanácsolják inkább a széles, mint mély edényeket. De ezt biztos megválaszolják mások, ha nem itt akor a hibis topikban. Persze lehet ez csak az edényesekre igaz.
Az azonban biztos, hogy a betont a fű sem szereti, nálam a közvetlen betonnal érintkező helyeken mindig nagyon csúf lesz akárhogy is próbálom kivédeni. Lehet nem ártana ezt is kezelni valahogy, legalább a beültetési helyeken.