Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Na most ebbe a dedós, óvodásszintű hülyegyerekeskedésbe (de igen, de nem, de igen, de nem...) nem mennék bele, viszont tényszerűen is 1918.11.03-án az Antant és a Központi Hatalmak között létrejött a fegyverszünet, ami kimondta, hogy a felek közötti ellenségeskedést azonnali hatállyal be kell szüntetni. Ennek ellenére az Antant kis, területéhes szövetségesei fegyveresen megtámadták hazánkat, amivel egyértelműen megszegték a fegyverszüneti egyezményt. Ez viszont mindenképpen feljogosította hazánkat a fegyveres védelemre az agresszorok ellen, csak hát, mint sajnos ismert, nekünk egy balfék, hazaárulóvá züllött miniszter és kormánya jutott, aki a legnagyobb veszélyben szereltette le a hadsereget... ☹
Magyarország feldarabolásában az etnikai kérdés volt talán a legjelentéktelenebb. A szomszédaink hazugságai mellett a gazdasági érdekeik játszották a főszerepet.
A történelmi Magyarország vasúti térképe, amit a trianoni darabolás szétszabdalt:
A magyar hadsereg leszerelésének semmi köze ahhoz, hogy a Központi Hatalmak elvesztették a háborút.
Ehhez sajnos csak Károlyinak és kormányának van köze, és különösen súlyosan esik a latba akkor, amikor "csak" három felől támadják meg az országot. Te miért nem vagy képes ilyen egyszerű összefüggéseket megérteni?!...
Erre volt válasz: "Zsigmond idején talán egy emberként kiállt volna a törökök ellen Európa?"
S francia, burgundi, német, lengyel, cseh, olasz, angol, spanyol, bolgár, havaselvei, mindenféle lovagrendi, stb. katonák haltak meg a magyarok oldalán. Még skót is.
Ha Otrantóra gondolsz, azt a törökök "feladták", nem küldtek további erősítést. Még Mohamed foglaltatta el - de ő meghalt 1481 tavaszán -, hídfőállásul egy későbbi itáliai intervencióhoz, s az utódját nem érdekelte egy itáliai hadjárat.
"Hogy lehetett erkölcsi mélyponton egy "ezeréves keresztény" társadalom...?"
Utolsó falat: úgy, hogy ilyen Károlyi- és Kun-féle alakok jutottak hatalomra. No, nem törvényesen, hanem a maguk kis forradalmával. És hogy a nép nem fogadta el őket, arra bizonyíték a Tanácsköztársaság elleni lázadások (a monitorok felkelése, vagy a vidéki parasztság lázongásai).
"ma nehezebb revideálni, mint akkor nem megtámadni volna Jugoszláviát és a Szovjetet..."
Pedig szerencsére már nem létezik sem Jugó, sem a Szovjetunió. Akkor meg miért nem merjük/akarjuk kimondani, hogy igazságosabb határokat akarunk, amely legalább a még magyarlakta részeket magábafoglalja, mint 1941-ben?
Vagy azt állítod, a Délvidék visszaszerzése 1941-ben a már szétesett Jugoszláviától és "szegény békés" Szovjetunió elleni német támadásban való részvétel miatt nem támaszthatunk igényt az elszakított területeinkre? Mi az összefüggés a kettő között?
"Csupán 133 nap elegendő, hogy a sziklaszilárd, ezeréves, nemzeti-keresztény erkölcsiséget megingassa...?"
A vitaképtelenségeden a mellébeszéléssel nem segíthetsz, tehát, ha megkérhetnélek, nem beszélj mellé, viszont ha erre nem vagy képes, akkor befejeztem veled a társalgást...
Néhány adat a Horthyi gazdasági- és kultúrpolitikájával kapcsolatban:
Alap- és középfokú iskoláink száma 7.418-ról csaknem a duplájára: 13.780-ra, óvodáinké 975-röl 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk, a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján.
Bevezették a Pengőt, ami Európa egyik legerősebb valutája lett.
Világ és európai hírű gyárak tömegei nőtték ki magukat az országban (Ganz, Weiss-Manfréd, Magyar Waggon- és Gépryár Rt., Láng, Tungsram, Hoffer, Telefongyár, Kábel Művek, Chinoin, Richter, Ózdi Vasművek? Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsök lettünk.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos müködéshez szükséges vagyonnal látva el a nyudíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.
Budapest (gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban.
A Horthy-korszak kultúrpolitikájáról: gróf Klebersberg Kúnó ideje alatt, "csak" három egyetemet alapítottak és hármat szerveztek újjá (Pécs, Szeged, Debrecen), megszervezték és létrehozták a tanyasi iskolahálózatot, 3 - 4 év alatt több ezer tanterem épült. Elrendelték, hogy minden iskola mellé kötelező egy háromszobás tanári házat is építeni. Az iskolakötelezettség korát 14 évre emelték. Ebben az időben hozták létre a Bécsi-, Berlini- és Párizsi Magyar Intézetet. Alapítványokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették magyar diákok külföldi tanulmányainak finanszírozását, stb, stb...
