Egy kedvenc:
Inas - fiúgyerek, úgy 12-16 év között.
Másik Pestre hozott ciki szóhasználatom volt: szőke kóla, meg barna kóla. Néztek is a büfés lányok!
Kulál- magyarul szarik.
Fakutya: csizma lehúzúsúra szolgáó eszköz
mesgye (vagy mezsgye) - két föld közötti kitaposott határ
garád- megművelt földdarab (szőlő) végén bokros, elvadult, fákkal sűrűn benőtt terület
Furcsa, ezen szavak többségét sose írtam le, leírva se láttam - most néha bizonytalan vagyok az írásukban, lásd mezsgye.
Amikor felköltöztem Pestre és makukát akartam venni, a zöldséges kiröhögött- de én addig nem ismertem a szotyolát. Manapság már én is a szotyit használom- csak a feleségem vette át tőlem a makukát és ő most már ezt használja, pedig korábban nem is ismerte.
És a sergőt milyen tájrészen használják?
Tudsz többet is?
A pőcsik hétköznapi neve azt hiszem a bögöly, ami tényleg egy rovar, de szerintem nem fekete.
A gabona az rozs (és csak az)
gurászta- amikor a tehén megellik, néhány napig olyan sűrű, sárgás a teje - az a gurászta
sajtalan-sótlan
csabak- a levágott lágyszárú növények néhány centis csonkja, amibe nem ajánlatos belelépni
leho- tölcsérszerű, csak több literes, fából készül- hordóhoz használják
brúgó-fából készült gereblyeszerű szerszám- a funkciója a lekaszált réten összegereblyézni (brúgózni)a megszáradt füvet
sajtár-amibe a tehén tejét fejik
Ha jobban belegondolok ezek legtöbbjének nincs is hétköznapi megfelelője.
Még néhány: susinyka (aszalt gyümölcs)
Dumó:sercli, kenyérvég
A troszkát, kutacsot mi is használjuk.
Pampus, pampuszka: fánk
Kozup: a tojást gyűjtik össze benne
Borító: kotlóst teszik bele, fából fonott
Kedves LAczy!
Dehogyis értettelek félre, és ha ellentmondasz, az csak jó. Ha egyetértünk, nem megy a dolog előre.
Nem tudnám bizonyítani, de úgy érzem, hogy a sifonér valahogyan a sút-ra hajaz, és ezért érezhették egyesek lomtárnak. Amúgy a fehérneműs szekrény lomtárul is szolgálhat.