Idén én is becumiztam a rózsa betegségét, és saját tapasztalatom szerint Orthocid vagy Buvicid K (ugyanaz, mindkettő 50% kaptán hatóanyag) + Fundazol 50 WP nyugodtan mehet a virágzó bokorra is - betartva, hogy kellő távolságból, és naplemente után - vagy be is lehet locsolni vele, akkor tutin nem perzsel...:)
A kaptán helyett a Manzate (75% mankoceb, Dithane ua. csak a % eltérő )) ugyanúgy jó.
Mondjuk a saját rózsabokraink eléggé réztűrőek, tehát én a Ridomil Plus Gold 42,5WP-t is szoktam ilyenkor használni (metalaxil + rézoxiklorid) - szintén lehet vele elvileg öntözni is a dísznövényt, bár szerintem nem sok értelme van, a réz csak kontakt hatású - de korlátozás nélkül a réz valóban csak őszi-tavaszi lemosópermetezésre jó a disznövénynek, mert a vegetációs időszakban a réztűrő képesség nagyon egyedi.
Nem hiszem, inkább kifejezetten hernyó kinézetük van. Most tettem a fa tövére körbe talajfertőtlenítőt, aztán meglátjuk... Ha valakinek van jobb ötlete, ne habozzon, ossza meg velem:-))
Látom itt több hozzáértő ember is van, hátha nekem is tudtok segíteni.
Vettünk egy japán díszcseresznye csemetét, de a gyökerénél, a főldlabdán kicsi, barna hernyókat találtunk, kb 1,5 cm hosszúakat. Mik ezek és hogyan lehet kiirtani őket?
Ha égetsz,nem zöld leszel,hanem fekete.:)A hamut eláshatod alá,legyen igaza Döncinek is,jó kálium pótló,vagy tedd a komposztba,ne legyél krampusz.Biztos szennyezed a levegőt 1 szilvafányi levéllel,meg előcsalogatod az esőfelhőket.Csak ha jövőre még többet permetezel,akkor melyikkel vétel többet?
Mivel ezt a könyvet 1956-ban adták ki azota az égetéssel kapcsolatos védekezési modozatok egy kicsit változtak, nem csak gyakorlatban, de törvényileg is.
De erről tényleg felesleges minden további szó vesztegetése.
Na,látod,hogy ott is van,hogy égessük el!És MÉLYEN forgassuk alá.Nem gondolod ugye,hogy mi nem szoktunk szakkönyveket olvasni?Ezzel együtt tévedni is szoktunk.Lehet némelyikből még én is tanultam anno.
"Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv"
2.) 2004-es kiadás
3.) 1999-es kiadás
4.) 2003-as kiadás
5.) 2001-es kiadás
A régebbiek:
1986-os kiadás
A legrégebbi1956-os, igaz ebben is szerepel a szilvafa ugyan azon betegsége, idézem a védekezést: A leveleket gyűtsük össze és égessük el, VAGY A TÉLI TALAJMUNKÁVAL JÓ MÉLYEN FORGASSUK ALÁ.
Mindenkinek igaza van, de senki ne várja el, hogy olyan tanácsot adjak, mely eltér a szakkönyvekben leírtaktól, vagy olyan szert javasoljak, mely szabadforgalomban nem kapható, még akkor sem ha a gyakorlatban használom.
Azért, mert a vegyszereknek sok olyan hatásúk van, mely csak nagyon sokára jön elő és akkor sem biztos, hogy tudjuk, hogy miért.Én évente egyszer orvosi ellenőrzésre megyek, mivel vegyszerekkel foglakozom, nem hiszem, hogy minden kiskert tulajdonos évente megy vérvételre hogy ellenőrizzék a felhalmozott vegyszermaradékot
Az égetés minden kinek a saját joga, és a saját felelőségére történik.
Az 5.x után már rájöttem arra, jobb betartani azt amit be lehet!
Részemről a vitát lezártnak tekintem, kérek megértést.
Az elásás engem is meglepett, mivel a komposztba sem ajánlott beteg részeket tenni, nehogy ezáltal terjesszük a kórokat. A talajban ugyanez az esély fennállhat. Dönci, szerinted nem?
Nagyjaink kik a növénykortant írták a levél földbe való beásását javasolják.
A permetezéssel még nem késtél el csak annál a levélnél amely már fertözőtt, igaz már túl sok ideje nincs a gombának, mihely a hömérséklet elkezd csökkeni
koszi szepen a diagnozist! Par dolog azert meg nem vilagos...
Ha ez a szilvalevel-betegseg fertozes (amugy mi ez? baci? virus? gomba?), nem artok azzal, ha beasom a talajba?
Azt jol ertem, hogy a permetezesekkel mar elkestem? Az oszi lemosot kiveve... Az meglesz! A tavaszi is megvolt, csak utana meg a moniliaval meg a gyumolcslegyekkel kuzdottem erosen (meggy, cseresznye), osztan kozben nem figyeltem a rozsakra:(
Védekezés: A lehullot lombot a talajba kell forgatni. Permetszeres védekezés: PEROCIN 80 WP, SYSTHANE MZ, BUVICID K...stbvan még több parmatszer, de talán ezek a legismertebbek. A permetezést szirom hullást követöen 10 naponként kell végezni, föleg magaspáratartalom és 20 fok feletti hömérséklet esetén.
A rózsának a betegsége: rózsarozsda.
Védekezés: április végétől rendszeresen kell permetezni, föleg ha csapadékos az időjárás: SAPROL , POLYRAM DF.
Mind két növény esetében ajánlott lomb hullás után a RÉZOXIkLORID 50 WP-l őszi lemosó permetezést elvégezni, tavasszal, rügypattanás előtt NEVIKÉN lemosópermetezést elvégezni javaslom / végre kell hajtani/.
Van par beteg rozsank. Az egyik fele betegsegben szenvedokon (ezek bokorrozsak - legalabbis azt hiszem, igy mondjak. Nem fuggolegesen hajt es szepen felfele allnak a viragai, hanem kb. ugy, mint a szeder, hatalmas indak, itt-ott csokros viragok.) Eleinte csak nehany sarga petty volt, nem is igen foglalkoztunk veluk, mostanra viszont mar tobb rajtuk a sarga, mint a zold:
A masik fele bajos az hagyomanyos rozsa, annak meg ilyen a levele:
es egy remek szilvafank, az utobbin csak nehany furcsa level van, de tavaly ugyanez a kortevel volt. Igy nez ki:
Ha a levélzet intenzív növekedési szakaszban van (az anyagcsere fokozottabb) akkor a felszívódás is tökéletesebb, ill gyorsabb.
Ha már lekaszáltad, akkor várj addig amíg kb. 8-10cm-es nem lesz és akkor permetezz.
(azt most nem tudom pontosan, hogy csak levélen át ható szerek kaphatók e III. kategóriában, de a Glialka egészen biztosan ilyen. Ráadásul kezelés után 2-3hét mire végez a gyommal, igaz akkor az utolsó osztódó sejtet is megöli.)
