Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
2 gyereket nevelek. Az egy főre eső jövedelmünk jóval az átlagnyugdíj alatt van.
Fizetem a nyugdíjakra felvett hitelek törlesztőrészleteit, plusz fizetem a magánnyugdíjpénztári tagságot is, és azt olvasom mindenhol, hogy a demográfiai mutatók miatt valószínűleg a nyugdíjt már csak 2 méterrel a föld alatt élvezhetem majd.
Ebbeb bőven benne vannak a mai nyugdíjasok is, akik a kicsi helyett a kocsit választották, de most nagy pofával höbörögnek, hogy nekik minden ingyen jár, mert megdolgoztak érte! Én 16-ot ismerek.
Küzdelem a nyugdíjreformmalA Világbank szerint az új uniós tagországokban további változtatásokra van szükség Népszabadság B. M. 2005. november 2.
Az utóbbi tíz évben egész Európában napirendre került a nyugdíjrendszerek reformja, ahogy a lakosság elöregedése hosszabb távon mindinkább megnehezíti a nyugellátások finanszírozását. Az EU-nak mind a nyolc új közép-európai tagja megvalósított reformokat, de a demográfiai trend továbbiakat követel - írja a Világbank.
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->
A kitolódó várható életkor és az alacsonyabb születési ráták miatt az egész kontinensen egyre sürgetőbb kihívás a nyugdíjrendszerek tartós finanszírozásának megoldása, részben a hosszú távú és kiszámítható változások, részben a költségvetések mai feszültségei miatt. A Világbank friss tanulmánya az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott nyolc közép-európai országot - Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát, Szlovéniát és a balti államokat - vizsgálja, ám Ciprust és Máltát nem.
A szerzők szerint mind a nyolc ország végrehajtott valamilyen reformot az utóbbi tíz évben. Az átalakítás magában foglalta a nyugdíjkorhatár emelését, a járulék és a járadék szorosabb kapcsolatának megteremtését, valamint a kockázatok megosztását. Az állami, felosztó-kirovó rendszer mellett ma már mindenütt létezik önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás, s néhány országban pedig - Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és tavaly óta Szlovákiában - működik a második pillér is, amely kötelező a fiatal munkavállalók számára. Ez a rendszer a befizetések által határozza meg a majdani nyugellátás mértékét. Az összegyűlő pénzt magánpénztárak kezelik.
A magyar társadalombiztosításhoz hasonló felosztó-kirovó rendszerek reformja minden vizsgált országban tartalmazta a korhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulás nehezítését, a különböző kedvezmények körének szűkítését, valamint a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez ledolgozandó idő növelését. Lengyelország és Lettország ezenkívül áttért az egyéni számlás rendszerre, amely az állami járadékot is a befizetett járulékok mértékéhez közelíti.
A frissen csatlakozó országok között a nyugdíjkorhatár összehasonlítása emiatt igen nehéz, hiszen a változások folyamatosak. Általánosságban a nők hamarabb mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, 54 és 60 életévük között, s egyes országokban figyelembe veszik azt is, hány gyermeket neveltek fel. A férfiak 58 és 65 éves koruk között vonulhatnak nyugalomba. Lengyelországban 60 és 65 év a korhatár, az öszszes többi országban fokozatosan emelkedik. Magyarországon 2009-re emelkedik hatvankét évre a nők nyugdíjkorhatára.
A vegyes rendszerek bevezetését a megtakarítások ösztönzése is indokolta - állapítja meg a Világbank tanulmánya. Ezt a célt szolgálja a járadék és a járulék kapcsolatának szorosabbá válása. De az egyén számára is kedvező, ha több lehetőség közül választhat, s jobban ki tudja számítani, mennyi pénzből gazdálkodhat idősebb korában. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a magánpénztár drágábban működik, miközben a felosztó-kirovó rendszernek el kell látnia a jelenlegi nyugdíjasokat, a járulékai már máshova folynak be. E költségeket csökkenti az a megoldás - mint amilyen a magyar is -, hogy csak a munkakezdők számára kötelező a magánpénztári tagság.
A Világbank úgy látja, hogy a reformok ellenére, uniós összehasonlításban még mindig nagyok a nyugdíjkiadások az össznemzeti termékhez, a GDP-hez mérten. Az EU-8-ak körében továbbra is alacsony a tényleges, átlagos nyugdíjkorhatár. Ennek oka a korábbi munkaerő-gazdálkodásban keresendő, amikor éppen erőltették a korai visszavonulást a növekvő munkanélküliség miatt. De tetemes a kiadás, mert a jövedelemhez képest magas a nyugdíj összege. A nyugdíjbiztosítási alapok a kilencvenes évek közepe óta deficitet tartalmaznak, 1999 és 2004 között minden évben hiányt mutatott a rendszer Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.
Az elöregedés folyamata azonban még a viszonylag jó pénzügyi helyzetben lévő országokra is nagy terhet rak majd. Egyrészt emelkedik a várható életkor, csökken a születési ráta, s a "Ratkó-nemzedék" hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában is megkétszereződik a 65 év felettiek száma 2050-ig. Magyarország és a balti államok esetében kisebb a növekedés. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb munkaképes korú ember tart el egyre több nyugdíjast.
Összegzésként, a Világbank arra a következtetésre jut, hogy a reformok sokat javítottak a helyzeten, de nem eleget. Különösen Csehországra és Szlovéniára várnak nagy feladatok, hiszen itt még nem vezették be a második pillért. További lépés lehet az EU-8 országokban a nyugdíjkorhatár hozzáigazítása a várható életkorhoz, valamint a nyugdíjak inflációs indexálása, azaz elszakítása a béremelkedéstől. Felül kell vizsgálni a rokkantsági nyugdíj intézményét, s érdemes megfontolni a mezőgazdasági dolgozóknak, a bányászoknak és más foglalkozási csoportoknak eddig adott korkedvezményeket. Az államháztartás rendezése, az államadósság mérséklése szintén a rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát szolgálná. Végül, a járulék helyett általában az adókból is fedezni lehetne bizonyos nyugdíjakat, ekként valamennyire csökkenteni lehetne a munkáltatók és a munkaadók bérköltségeit.
a legjobban a tízgyerekes kisebbségi szülők járnak majd, de ha megtudják ezt a preferenciát, nem takarékoskodnak majd a spermával, lesz tán 15 gyerekük is.
szerinted számít az, hogy valaki csak csinálja, vagy tartja is őket?
nagy verseny lessz itt, előre látom! kefélj a jövődért! bár a csajok diszkrimináció áldozatai lesznek, mert amíg egy ügyesebb pasi negyven-ötven gyereket is le tud gyártani, a nőknél ez nem lehetséges, mert a bébi náluk lassabban alakul.
továbbá: - hova lett a mai nyugdijasok által felépitett, kiépitett megszenvedett közvagyon (kommunista szombatokon, nyári táborokban etc épitették)
- hov alett az államosított vagyon (bérpaloták, kastélyok..gyárak, feldolgozó üzemekamit a mai idős 80-90 éves nyugdijasoktól vettek el..amennyiben nem ölték meg, nem kergették el, nem telepitették ki őket..
hova lettek a szakszervezeti üdülők (Bársony elvtárs, Gál J Zoltán mesélhetne... a bankok gyönyörű épületei, a tőzsdepalota.. az államosított vagyon ..amit a mai nagyon idős nyugdijasoktól vettek el.. az elkótyavetyélt gyárak a kommunista milliárdosok zsebébe került vagyon..(Balatonöszödi kormányüdülő, MeH ovóda, bölcsöde, képviselői klub, Motim bauxit/titán bánya, h xcsak néhányat emlitsek...de sorolhatnám a Leisztinger-birodalom ingatlanait is.. etc
miért nem a nyugdijaintézet kapta meg ??? akkor most nem nyomorognának a nyugdijasok..
Vagy akinek ennél többje van az fizessen jövedelemadót, mint a dolgozó, és onjanak tőle eü járulékot amit Ő szabhat meg mire fordíthatják. Mint jelenleg az adó 1%-át.
Itt a lényeg! Bár sokan tagadják, de a nyugdijrendszert át kell alakítani. Az igények oldaláról is. Sok EU országban a nyugdij csak könyöradomány az államtól, az annyira minimális, hogy éppen csak a létfenntartásra elég. Szerintem itt is ezt kellene tenni. Egységesen alig differenciálva megállapítani az összeget, mondjuk a mindenkori minimálbér legyen a maximum. De azt hiszem ez napirenden is van. Az ÁFA növelést is helyeselni lehet, így 5% ot minimum még el lehet belőle vinni, és az 5000 forintos havi vizitdij is jó lenne az egészségügy tehermentesítésére, és a bevételek szerény növelésére, hogy a rendszer kiegyenlítődjön. És ösztönözni kell továbbra is a hosszútávú öngondoskodást adókedvezménnyel
elsösorban a felnevelt hasznosgyermekek jövedelme szerint fogja az élösködö öregek nyugdiját fizetni,
de bájos! mi van akkor, ha valaki gyereke nem dolgoz, uram bocsá' már a negyedik diplomája szerzésével bassza el ifjonti éveit?
megbírságolnád a nyögdíjast? és ha valaki kölke fogyatékos lesz - emberséges magzatvédők arra biztatják a várandós anyákat, hogy tartózkodjanak a fogyatékosságot kiszűrő vizsgálatoktól. Őket mivel büntetnéd?
Azt gondolom, a topic címe természetesen baromság, ezzel együtt kénytelen lesz a vezetés belenyúlni a nyugdíjrendszerbe, mert az egyensúlytalanság, így az általa termelt hiány tendenciózusan növekszik (vö. a nyugdíjrendszerből fakadó jelenleg kb. 2% GDP arányos hiányt a 3%-os maastrichti kritériummal). Persze nem gondolom, hogy mindezt fűnyíróelv-szerűen kell megtenni, sokkal inkább a rendszert kellene stabilabbá tenni:
-svájci indexálás teljesen indokolatlan, és nem is tartható hoszabb távon
-nyugdíj melletti jövedelmek szja-alapját emelje meg a nyugdíj összege
Emellett sajnos szerintem növelni kell a korhatárt is, de nálam ez mindig a sor végén szerepelne.
Végül, hogy kicsit kötözködjek is:
"A 80 éves mama éltének 25 évét áram nélkül, 35-öt vezetékes víz nélkül, 40-et fürdőszoba nélkül, 42-t gázfűtés nélkül, 43-t tv nélkül, 60-at automata mosógép nélkül, 80-at internet és szgép nélkül élt le."
Sokkal szemléletesebb lett volna a példád, ha az a nagymama dédnagyanyjáról szólt volna. :-)
Nem tudom, hogy mihez kéne stimmelni? Én ezt szűrtem le a hozzászólásokból, színtiszta sárga irígységet ,valami rózsaszínnek hitt múlt, és valami rémes jövő összevetésében.
A 80 éves mama éltének 25 évét áram nélkül, 35-öt vezetékes víz nélkül, 40-et fürdőszoba nélkül, 42-t gázfűtés nélkül, 43-t tv nélkül, 60-at automata mosógép nélkül, 80-at internet és szgép nélkül élt le.
Melyiket vállalnád?
Legfájdalmasabb számára, hogy aktív korát biztonságos védekezés nélkül, sok fájdalmas beavatkozással:(((
"mert lehet, hogy majd egyszer nekem is rossz lesz ha öreg leszek."
Sajnos nem lehet, hanem biztos...
Szvsz nem azt nem akarják(juk), hoy az adójukat nyugdíjakra fordítsa az állam, hanem azt, hogy már e felett is százmilliárdok mennek hitelből. Ha ezeket a százmilliárdokat ki lehet termelni máshonnan -ami más topikokban téma-, akkor ok és tényleg gazdag ország vagyunk. Persze nem lehet kitermelni, főleg hogy nagy fejlesztési kényszer van az országon. A felosztó kirovó rendszernek most fizetjük meg az árát.
Na majd jön Frimi és elmagyarázza, hogy termeljetek többet...
Igazad van rosszul fogalmaztam: nem akarják , hogy a befizetett adójukat a nyugdíjkiegészítésre adják, vagyis csökkenjen a nyugdíj legyen a nyugisoknak rossz most azonnal, mert lehet, hogy majd egyszer nekem is rossz lesz ha öreg leszek.
"Akkor most nem akarnak adózni, mert ha nekik rossz lesz majd egykor, akkor másoknak is legyen rossz , most azonnal."
Akik ide írnak, azok adóznak. Aki nem abban általában van annyi tartás, hogy nem osztja az észt. Ja Magyarországon 1.6 millió ember fizeti a közterhek 90%-át.
Az összes pénzünket, ami az illetékfizetés után megmarad, jó vastag falszigetelésre, ablakcserére, és cserépkályhára költöm, utána a gázmonopólium bekaphassa.......
Nem erről van szó...... én nem a szomszédtól irigylem a 6 millás autóját, hanem az nem tetszik, hogy megint nem valós jövedelemadatok alapján lesz megállapítva egy juttatás, az összes minimálbéres vállakozó megint röhög a markába....
ez egyszerűen nem igazságos.....
Az én családomban az iszonyú magas fizum ellenére a nettó 1 főre jutó ugyanannyi, mint 2 átlagnyugdíjas családjában.... csak nekem sokkal több a költségem a 3 gyerek miatt...
Úgyhogy marad a kivándorlás, ez egy aberrált ország.....
