"... ha a természetjárást sportnak tekintjük, ha adminisztratív eszközökkel minősítésről beszélünk, akkor a másik oldalt, a létesítményeket is sportlétesítményként kellene felfogni, nem hasznot hozó szállodaként."
A kéktúra filmekből ismerős ez a véleménye. Vagyis, állami támogatást szeretne/szeretett volna a turistaházaknak, kulcsosházaknak. Csak egyet lehet érteni vele! Milyen jó is lenne ez és "relatíve" milyen kevés pénzből megoldható lenne....
Küldd meg a ttt.levelek@gmail.com -ra teljes méretben, felteszem a TTT honlapra, onnan linkelheted majd nyugodtan. Egyébként a cikket tartalmazó Turista Magazin kérdéses száma a TTT klubnapjain is megtekinthető, helyben olvasható. A 80-as évek jópár évfolyama a TTT archívumát is gazdagítja. Fel is kellene majd dolgoznom valamikor belőlük az 1992 (TTT nyomtatott túranaptár) előtti időszakot teljesítménytúra szempontból, mert jelenleg nekem sincs írott anyagom az akkoriban rendezett teljesítménytúrákról.
Mert ha nem akkor szerintem ugyanez lenne a véleménye. Tudom, kicsit szentségtörő amit írok, de nekem sokszor nem szimpatikus, vagy tulságosan régimódi Rockenbauer Pali véleménye. Mi lenne a véleménye a mai kéktúrás szálláslehetőségekről? Vajon 3000 forintért megszállna valahol? Vagy fanyalogna, hogy de kár hogy megszűntek a turistaházak?
Ez a kérdés valóban annyira összetett hogy jelen esetben a Te mondataiddal is egyetértek egytől egyig, nézhetjük ezt jobbról vagy balról, kezelhetjük érzelmi alapon és észérvekkel akkor is csak oda jutunk hogy kéne a pénz mindenhova, a metróra is meg a vonatra is.
(Jó nagy megállapítás volt ez is, gondolom senki nem sejtette ezt eddig!:-)) )
Ja és ezt most kivételesen valóban nem vitaindítónak szántam!:-)
Pestre amúgy szinte mindennap járok fel, de természetesen nem tömegközlkedéssel, így azt nem is nagyon ismerem.
De hogy maradjunk a túrázásnál:
Ma tettünk egy sétát Tardosról indulva a Gerecse oldalában a Gyermeküdülő felé, főleg a medvehagymás "rétek" miatt.Ha egyedül mentem volna azt mondom kiváló túraidő volt, de így családdal nem annyira, az elején rajtam meg a yorki kutyán kívül mindenki fázott, később a Sandl-hárs felé már szélárnyékban voltunk, egészen jó idő kerekedett itt, ez volt jellemző innen egészen a Pusztamaróti aszfaltig.
Hagymaillat mindenhol...és "szüretelők" is mindenhol!:-O
csoportosan érkeztek a hagymakedvelők
már frissen újrafestve várják a jelek az idei "Gerecse 50" túra bő 4000 résztvevőjét...
Összességében jó kis séta volt, amin azért még a mogyorósbányai marhahusileves is sokat dobott!
Egy érdekes kordokumentum az 1982-es Turista Magazinból (amelybe - többek között - Dercsényi Balázs és Szombathy Viktor is irt cikkeket). Vajon ma mi lenne a véleménye?
Mindössze 6,2 kilométer, de ennyi kellett, hogy az Óbánya - Bátaapáti és a Mórágy - Gárbóc szakasz teljesíthető legyen.
Nem különösebben bonyolt az útvonal, bár Mórágy előtt van egy elágazás, mely kissé durva.
Lefelé a lejtőn még van jelzés, majd indul balra a völgybe egy út, de az jelzetlen.
Van egy széles nyom a gerince, a vadles irányában, de arrafelé sincs jelzés, van viszont út, mi ezen ereszkedtünk.
A "hivatalos" út jobbra indul, ahogy a szintvonalak is jelzik, lefelé, de ott sincs jelzés.
Mivel mi toronyiránt mentünk (érdekes volt amúgy), mikor leértünk a völgybe, én elindultam visszafelé a jelzett úton.
Felmentem az ominózus elágazásig, kb. 1 kilométer a turistaháztól.
Jó 500 méteren nincs egy árva jel sem!
Ez nagyobb probléma, mint az esetleges téves távolság adat, bár aki Mórágy felől megy, az meglátja az emelkedőn a jelet, és onnan már nem lehet eltévedni.
A megjelölt ponton van az ominózus elágazás.
Felfedeztünk egy olcsó, kényelmes, és buszmegállóhoz közeli panziót a környéken.
Végső soron ez volt az autós kirándulás egyik célja.
Bátaapáti 11:00 és 16:00 között ?, a bolt 15:00-kor nyit, de hétvégén NEM.
Mórágy változatosabb.
Itt is van szünet, de szezonban szombaton állítólag folyamatos lesz az üzem.
A vasárnap 12:00 - 15:00 közötti időszak ?
A buszmegállónál van egy pici kocsma, de ott csak céges bélyegző van, és azon nem Mórágy a név.
A buszunk 14:40 körül indult Bátaapátiba, nekem sikerült bélyegezni, igaz, csak egy cetlire, hisz csak azért sétáltam vissza, hogy feljegyezzem a nyitvatartást.
A kocsmáros rendes volt, egy jegyzetlapra bélyegzett.
A lenyomat tiszta.
A pontos nyitvatartást végül nem írtam fel, mert jóval hamarabb jött a busz.
A márciusi négynapos ünnep alatt 3 napos cserháti OKT-terveztünk, amit az élet egy kicsit felülírt :-(.
Így sajnos 2x1 nap lett belőle. március 14.-én Cserhátsurány-Becske szakasz, március 18.-án Cserhátsurány Hollokő szakasz lett bejárva.
Csak pár mondatban a szakaszokról. A jelzések és pecsétek mindehol rendben találtattak, néha volt csak bizonytalanság pár elágazásban a felfestések mentén, de komolyabb elkavarás nem volt. A Malom völgy és környékén még akkor is térdig érő sár van, ha az országban már egy hónapja nem esett eső. és elképesztően kijártak az utak.
Kihagyhatatlan volt számomra a terényi Orsós magnó múzeum, midnenkinek csak ajánlani tudom, elképesztő alázattal viseltetik a régi szerkezetek iránt a tulajdonos.
A két szakasz legnehezebb része gyakorlatilag a logisztika/odajutás/utazás volt, főleg Piliscsabáról. 11 előtt nem tudtam indulni túrázni egyik nap sem. Viszont az utolsó buszok, visszajutási lehetőségek is adottak, elég koraiak a végpontokról, így ráadásul rohanósra kellett kicsit venni az egészet, amit nagyon nem szeretek az OKT során.
Rengeteg vaddal találkoztam, nagymadarakkal, talán ezért sokszor egyedűl is érdemes császkálni, mert így könnyebb ilyeneket kifürkészni.
Tettem pár kitérőt is a környéken - Cserhát 500-as csúcsai, valamint váras mozgalmak felé. Hollokő még mindig egy gyöngyszem, öröm végigsétálni az ófalu részen.
A szegényebb falvakl környékén elég sok - valószínűleg - illegális favágással találkoztam, ami kicsit megkeserített.
Mindent összefoglalva szuper volt kicsit kiszabadulni, és a jövő héten egy 5 napos vándorlás lesz a folytatása a Zemplén-Cserehát-Aggteleki szakaszon, a tervek szerint Sátoraljaújhely és Aggtelek között.
"...több százszorosát költik el soha meg nem térülő és senkinek sem égetően hiányzó metróvonalra."
Jelezted, hogy OFF, és azt is, hogy demagóg.
Ez utóbbi tiszteletre méltó, de nem vitaalap.
Az "égetően hiányzó" minősítéssel lehetne vitatkozni, de Te nem Budapesten élsz, és úgy látszik, hogy azt nem veszed számításba, hogy a metróberuházás csak egy láncszem, újabb 100 milliárdok kellenének, hogy élni is lehessen az ország fővárosában.
Már az első lépésnél elakadtunk.
Jó magyar szokás szerint.
Azt hiszem, nagyon összetett a probléma, de az biztos, hogy érzelmi alapon nem kezelhető.
Én ott laktam, ahol 1970-ben (40 éve!) lebontották házunkat, mert útban volt, kellett a hely az épülő metrónak.
Régi tervről van tehát szó, de attól, hogy régi, nem biztos, hogy rossz.
Évek óta neuralgikus pont a kiskörút, remélem, hogy ha az építkezés befejeződik, akkor Budapest belvárosát már nem kell többet feltúrni!
Örülni kéne ennek a hatalmas alkotásnak, és nem azt kéne számolgatni, hogy ennyi pénzért hány üres vonatot lehetne közlekedtetni.
"nem jön már a vonat sem"
Ha jönne, se szállna fel rá.
A MÁV-ot ma az EU-s fejlesztések tartják életben, de csak addig, amíg el nem érik a gyors (?) vasútak a határokat.
Utána senkit nem fog érdekelni a magyar vasút sorsa.
Magmás, vulkáni vagy metamorf kőzetek földpátjainak bomlása, kémiai mállása során, mérsékelt égövi körülmények között alakulnak ki az agyagásványok, melyek mállási helyükön vagy víz által elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában alakulnak ki. A finom szemcsék leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is. Az agyagféleségek a föld leggyakoribb felszínközeli kőzet-előfordulásai.
Ismét egy kérdéssel fordulok tanultabb túratársaimhoz:
Az Alsójegenye-völgyi Lesőpad homokkő-e avagy dachstein-i mészkő-e -a -u?
Azonkívül érdekelne, hogy a kiscelli agyag hogy jött létre - a nyeten azt láttam, hogy vulkanikus tevékenység mellékterméke, de ez nekem nem jön össze a Budai-hg mészkő-dolomit combojával...
Keveset vonatozom ugyan, de legutóbb Sátoraljaújhelyen Kecskemétig vettem jegyet. Pesten mikor megérkeztünk a Keletibe akkor szólt túratársam felesége hogy: "Milyen szép vonattal jöttetek!..."
És tényleg:
Az ARANYCSAPAT volt felfestve a mozdonyra...
A dolog másik "szépsége" hogy ez a szerelvény Bukarestből érkezett Budapestre.Erdélyben sem lehetett rossz nézegetni az ottaniaknak!
Utánanéztem, a MÁV egyik 8500 lóerős "TAURUS" becenevű csúcsmozdonya van ilyen módon széppé varázsolva.
Mindig ettől mászok a falra hogy ennyit meg ennyit spórolunk a vonalbezárásokkal.Mondod hogy kettő milliárdot sem nagyon hoztak a 2007-es bezárások (28 mellékvonal), anno négy milliárdról volt szó -papíron.
Az államnak szerintem ugyanolyan kötelessége lenne a még deficites közösségi közlekedés finanszírozása is mint akár az egészségügyé, pontosan ugyanolyan szociális okok miatt (is).De ebbe nem mennék bele bővebben...elbocsátott vasutasok, amortizálódó, esetleg szétlopott pálya a bezárt vonalakon...és jöhet a demagógia:
Könyörgöm mennyibe kerül az a 4-es metró??? 600-700 milliárdba már, és hol van az egész projekt 28 vidéki vasútvonal bezárásának vélt megtakarításától? Hihetetlen!
Vasútvonalainkat bezárják, átadják az enyészetnek, vidéki városok , falvak százai sírják vissza, még nehezebb a megközelítésük, pszichésen is sokat számít hogy "nem jön már a vonat sem" és ezek után a "megtakarított" összegek több százszorosát költik el soha meg nem térülő és senkinek sem égetően hiányzó metróvonalra.
csoportosan érkeztek a hagymakedvelők
már frissen újrafestve várják a jelek az idei "Gerecse 50" túra bő 4000 résztvevőjét...
Az ARANYCSAPAT volt felfestve a mozdonyra...
