Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
párom mondta, nem tudom Ti tudtátok-e, de az épületbe történő "gépészeti" eszközök beruházási ideje - 20 év. tehát, ennyi időre kell tervezni az adott gépészettel, rendszerrel. szóval tömegkályha jó erre :)
Szerintem még mindig az Orbánnál lehet megkapni hozzá minden összetevőt. Na elkezdődött ez az év is, rögvest egy robbantott cserépkályhával meg két tisztítással. Ámen.
Dániából hazatérvén szeretném itteni lakásomban felépíteni a kinti élet egy darabját, egy rém egyszerű kályaha formjában. 6-6,5 m füstjáratos a terv 1,8-2,2 T körül.
Tervek körvonalazódtak már de most az anyagárakat nézném meg először.
Hol érdemes téglát vennem, miyet, mennyiért?
Samottam van.
Habarcsot illetve összerevőit?
Kályhaajtót?
Budán születne az alkotás, ehhez közeli hely kellene.. Köszönöm
A tufa vagy darázskő olyan, rendesen lazább összeállású, néha likacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került eredeti fekvőhelyén reánk, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a vízhordta össze és rétegekben lerakta. Úgyszólván mindegyik vulkáni kőzetnek megvan a tufája (trachittufa, bazaltufa, porfirtufa, diabáztufa stb.). A puzzolántufa (Pozzuoliról elnevezve) nem egyéb, mint habkő. Tufának szokták nevezni a geológiában, a mineralógiában az édesvízből lerakódó laza, likacsos képződményeit a mészkőnek (mésztufa), meg a kvarcnak is (kovatufa).
Kéne látni képeken h mid van. De szerintem ha valami hőtárolós hályhába gondolkozol, akkor az egész ami ott van az kuka és jöhet a helyébe egy falazott kályha. Szerintem körbepakolgatni mindenféle anyaggal az csak ... Azt fél év múlva úgyis rájönnél h szar és akkor azzal együtt lenne kuka.
A márvány nem vulkanikus kőzet, ezért kiváló szigetelő, egyben a nagy hőtől hajlandó szétrepedni is. Dísznek szuper. A gránitot is alkalmazzák, az sokkal drágább, vulkanikus de az is gyenge hőátadó bár kicsit jobb mint a samott, a márványnál meg sokkal jobb (drágább is) ugyanakkro faragni nem nagyon lehet csak speciális eszközökkel mert kemény. ezért a puha márvány kel az újgazdagnak. A fűtés meg csak bohóckodás, a láng látványa a lényeg nem a meleg. Nem is gyújtanak be csak ha jön egy vendég.
A magnezit 50%-al jobb mint a samott. A samott a hőlökésállóságban jó (de van annál is jobb persze csak az baromi drága, iparban kell).
Erre a feladatra már féléve készülünk, meg is van a megoldás, de ez még kisérletezés alatt áll, kb január vége február eleje mire megvan a tuti megoldás, külföldi anyagokra várok.
Mivel egy csomó vaskályha és fémkandalló van használatban érdemes ezzel is foglalkozni, mindenki ezzel szív, van kandallója de minek.
De nem olyan egyszerű a megoldás, ezért azt most nem tudom neked elmondani, de amit leírtam megfelelő lehet, elfogadható a minősége ha nemcsak berakod natúr a téglákat. Kb 20% megtakarítás lehet így is elérni, és a fűtés több órán keresztül megvalósul, lehet hogy bőven elég a felhasználónak.
A 24 órás teljesítmény elérése az már komolyabb móka.
Hát most kinomban azt csináltam, hoyg ahova fért ott kiraktam samottal... És valóban ahogy irod, ez a márvány egy akkora baromság hogy nem igaz... Megy 4 órát a kályha és totál hideg marad a márványburkolat...
A fémkandallót is lehet jelentősen javítani hőcserélővel. Gyártanak többfélét.
De ezek egy része csak a légfűtést támogatja azzal hogy több hőt emel ki a füstgázból.
Ha olyat csinálsz ami hőtárolót is támogat akkor felesleges ilyen kis területre új kályha, a kandalló 60 %-os hatékonyságát fel lehet vinni 85-90%-ra és a megfelelő hőtároló tömeget mellépakolva vegyesen lesz légfűtés és sugárző hő.
Csak a belső tartalmat kell megváltoztatni, szétszeded és visszarakod, ennyi (belül úgyis üres tér van).
A legegyszerűbb megoldás az itt emlegetett elektromos hőtárolókályhákból kivarázsolt magnezit alapú téglákból belezúdítasz pár száz kilót (körberakod a kandalló öntöttvas testét, olcsó és nem kell vele sokat kínlódni. A lényeg az hogy a hőcserélő és a magnezittégla legyen összekapcsolva rendesen, akár hőálló habarcsba ágyazva az egész cucc, és maradjon meg a légfűtés is felül, mert a kisugárzó hő a régi kandalló rendszerből ott tud kijutni, mivel a márvány rész vacakul adja át a meleget mert szigetel (ez is egy nagy baromság mellesleg, de szép és ezt eszi meg a vevő).
Kis lakásba ez a legegyszerűbb megoldás, egy nap alatt kész a lényeg, a többi a bontás és visszaépítési procedúra.
Az egyik nagyon fontos nem említett tényező, hogy milyen belső átmérőjű, és magasságú kémény áll rendelkezésre? Ez ugyanis nagyban befolyásolja milyen kályhát lehet építeni rá!
Adott egy 100nmes lakás, aminek 2 szobáját kéne befüteni (kb60nm), cirkó amugy van. Most egy diszkandalló van márvánnyal körberakva, ami csak eszi a fát (mondjuk azért 25 fokot lehet vele csinálni, de abszolut nem tartja a meleget, fél óra mulva már hideg).
A ház maga jol szigetelt, ősszel kapott teljes szigetelést (8cmes grafitos) és az ablakok is modern, többrétegű üvegek.
Szóval ide kéne egy tömegkályha. Azt gondolnám elég egy kisebb fajta, 150-160cm magas.
Tudom hogy soktényezős a dolog, de mondanom kéne valamit a tulajnak inditásként. Szóval nagyjából mennyiből lehetne kihozni egy tömegkályhát ide (semmi csicsa)?
A kémény magassága most is látszik kb. de te tudod pontosan.
A cső keresztmetszete is csak saccolható, de te tudod biztosan.
Táblázat meg van amiről leolvashatod minek kellene lenni.
A kérdés csak az hogy van e olyan értéked ami kell.
Ez meg a kályhától is függ.
De ha nem akarod te sem tudni az igazságot akkor nekem 8.
A tűz szokott égni a kályhában akármilyen a kémény, azért az még nem sikerélmény.
De mivel itt fórumozol nem vagy átlag kályhafelhasználó aki elmegy a TESCO ba és berak egy kályhát a szobába és kész.
A kéményseprőnek van mérőeszköze egyébként, csak ő a kéményt méri általában kályha nélkül, mert arról lövése sincs mennyinek kell lenni a huzatértékmek az adott kályhánál (kérdeztem) csak úgy saccra, meg az sem mindegy hideg e a lályha, ezért nyáron hiába is nézné.
Bedug egy papírt , jól húz akkor jó.
Csak apró probléma, hogy az ellenáramú kályha huzatigénye nem egyezik a vaskályháéval, és van olyan is hogy időjárás (légnyomás, szélerő, szélirány,páratartalom, külső hőmérséklet stb. stb. és változik a helyzet.
