Hááát, vidéken is van időnként teljesen kézenfekvő tömegközlekedés, oszt közben (viszonylag, pláne ha nem tavaly vetted) emberi árakon akkora házad meg kerted meg garázsod lehet, hogy csuhajj.
De mindegy, ha szerinted senki nem normális, akkor ez van. :-)
Ennek némileg ellent mond, hogy mikor a járvány miatti szigorúbb kijárási korlátozások miatt lecsökkent a gépjármű forgalom, a nagyvárosok nem javultak érdemben légszennyezettség tekintetében.
Én pedig valahogy úgy érzem a városban a tömegközlekedő a gyalogos, a kisbaba a gyerekkocsiban és az autós is ugyanazt a kipufogógázokkal szennyezett levegőt szívja... de javíts ki, ha rosszul érezném :-)
"Mivel az globális villamos energiamix 70% fosszilis tüzelőanyagú hőerőművekben képződik és ebben az EU sem jobb, ugyanezen problémák az EV töltésére is rárakódnak. "
Nézd, az a hozzászólás, amelyre reagáltál (és amelyet nagyjából be is idéztél -- most komolyan? tényleg? stb.), pont ugyanezt mondta fordítva. A hozzászólásod nem olyan nagyon added value.
"de ez is csak elodázza nem szünteti meg a döglött akku problémát."
Azért az egy kurva jó fölvetés, hogy vajh mit csinálna Németország a bármiféle autókkal, ha azokat nem vinnék el százszámra a kelet-európai népek úgy, hogy nemhogy fizetnie nem kell Jürgennek az ártalmatlanításért, hanem még valamennyi pénzt is kap?
(A magyar, lengyel, román, bolgár ártalmatlanítás költsége meg, ugye.)
Most hogy megint téma az ev-k környezetszennyezése, kiszámolta már valaki, hogy a kőolaj kutatása, kitermelése, szállítása, a finomítása, és az üzemanyag szállítása mekkora terhelést jelent a környezetre?
Mennyi vizet szennyez be a kiömlő, elszivárgó kőolaj és a származékai, mennyi élőlényt pusztít el a kőolaj ipar? Pont aktuális téma, a Soroksári Duna ágba öntött több m3 fáradt olaj, kisebb mennyiségben mennyi kerülhet észrevétlenül a folyókba?
Lehetne még számolni azoknak az emebeknek a legyilkolásával is, akik az olaj miatti háborúkban pusztultak el. Kevés mocskosabb dolog van a világon, mint az olajipar...
Ha mindent összeszámolnánk, és elosztanánk az előállított foszilis üzemanyagok mennyiségével, meg lehetne mondani, mennyi vizet szennyez be, mennyi élőlényt pusztít el egyetlen liter benzin vagy gázolaj.
Biztos vagyok benne, hogy a sokszorosa jönne ki, mint amennyi 2kWh áram előállításához "szükséges", amivel egy ev kb. ugyan annyi távolságot tesz meg.
Mivel az globális villamos energiamix 70% fosszilis tüzelőanyagú hőerőművekben képződik és ebben az EU sem jobb, ugyanezen problémák az EV töltésére is rárakódnak.
"Azt írja, a jelenleg érvényes EPA szabvány alapján 169 km a számított hatótávja (a '99-es verziónak, Ni-Cd akksival), az azért sokaknak megfelel még ma is."
Abból kiindulva, hogy az Agilitybe jellemzően havi ezer Ft-ot tankoltam (nyilván most a mínuszokban nem járok vele sehova), nekem ez itt a városban cirka pl. egyhavi hatótáv lenne.
(Persze a Kymco elfér a garázs falánál letámasztva, míg plusz egy autót meggondolnék -- elfér a ház előtt, anno az Alfa / Sharan párosból is ott állt az egyik, de mikor beláttam, hogy tök értelmetlen, plusz meguntam a heti 2x cserélgetést, egy nap alatt elsóztam inkább az Alfát.)
Azt írja, a jelenleg érvényes EPA szabvány alapján 169 km a számított hatótávja (a '99-es verziónak, Ni-Cd akksival), az azért sokaknak megfelel még ma is.
Most hogy megint téma az ev-k környezetszennyezése, kiszámolta már valaki, hogy a kőolaj kutatása, kitermelése, szállítása, a finomítása, és az üzemanyag szállítása mekkora terhelést jelent a környezetre?
Mennyi vizet szennyez be a kiömlő, elszivárgó kőolaj és a származékai, mennyi élőlényt pusztít el a kőolaj ipar? Pont aktuális téma, a Soroksári Duna ágba öntött több m3 fáradt olaj, kisebb mennyiségben mennyi kerülhet észrevétlenül a folyókba?
Lehetne még számolni azoknak az emebeknek a legyilkolásával is, akik az olaj miatti háborúkban pusztultak el. Kevés mocskosabb dolog van a világon, mint az olajipar...
Ha mindent összeszámolnánk, és elosztanánk az előállított foszilis üzemanyagok mennyiségével, meg lehetne mondani, mennyi vizet szennyez be, mennyi élőlényt pusztít el egyetlen liter benzin vagy gázolaj.
Biztos vagyok benne, hogy a sokszorosa jönne ki, mint amennyi 2kWh áram előállításához "szükséges", amivel egy ev kb. ugyan annyi távolságot tesz meg.
Örülök, hogy ugyanzt mondod, mint én. Tehát már a náci Németország is tudott barnaszénből tetszőleges üzemanyagot készíteni.
Akkor tehát gondolom szakmailag nem vitatod, pont kőolajból is lehet. Itt jön be a krakkolás, amiből neked papírabb papírod van.
Miről vitatkozol 'tonképp?
Egyébként a termék árát nem az előállítás kültsége, hanem a piaci igény határozza meg. Kismértékben a kénmentesítés növelte azóta a gyártási költséget, a krakkolás sincs ingyen, ugyanakkor adótartalom nélkül korábban fűtőolajként adták el. Kereslet hiányában, meg "abbahagyták" a desztillációt és nehézolajként átszivattyúzták az erőműbe.
A másodpiac jelenleg felszippantja az autók levedlet akkuit, akár még 10 évig is szolgálhatnak energiatárolásra offgrid rendszerekben. Legutóbb 850 euróért adta Teslavarázsló Gyuri a 6 kWh-s Tesla modulok darabját, annyiért nem fogják sehol kidobni. A legelső szériás 60Ah-s i3 akkut se lehet megvenni 1M Ft alatt, pedig abból van bőven kínálat, mert passzol a helyére a 90Ah-s, és sokan váltanak a nagyobb akkura.
De nálatok ez amúgy sem fordulhat elő, tudomásom szerint otthon a német meg az osztrák se szemetel az erdőben, csak itt nálunk dobják el a szemetüket az út mellett...
20 nm konyhában, 3 m belmagasság = 60 m3 kajaszag. 30m3/h légszállítással 2 óra lenne az elvi teljes csere. Nekem az nem jó, + összenyitva a nappalival...
A bukóra hagyott ablak a lakótelepi múltban gyökeredzik, ahol nm alapján fizették a fűtést, akár nyitott ablak meleltt is.
Allergiás vagyok rá, így fűtjük a világűrt. Kevés energiapazarlóbb megoldás létezik.
Szellőztetni intenzíven kellene, inkább naponta többször.
Hőviszzanyerés:
A hővisszanyerős szellőzést csak a konyhára és vizes helyiségekre tervezték. Konyhára megvétóztam, a kajaszagot és a párát nagyon lassan cseréli. Ott életszerűbb az azonnali szellőztetés, kereszthuzat.
Egyik fürdőben most is van egy pilot hőcsrélős szellőzés, kísérlet gyanánt. PVC csőben egy átmérőben kisebb alucső (hővezetés miatt alu). 4 m, az elszívó a külsőben fújja ki a levegőt, a befúvó ellenárambana belsőn érkezik. Hasonlít egy zárt égésterű kazán kipuffogójához/beszívójához. Befújó oldalon egy nagyobb hengeres autó légszűrő van ráapplikálva por, hangya és pók ellen.
Mindkét venti fordulatszám szabályozott
Én építettem kísérletképp.
Télen 4-5 C különbséget mértem a két végén a befújt levegő tekintetében.
A jobb hőátadáshoz alacsonyabb légáram kellene, de akkor nem elég intenzív az elszívás, sokáig bent marad a pára. A konklúzio az, hogy kicsi az átmérő.
A beszívó végét később behoztam a padlástérbe, részben a födém vesztesége, részben a tetőt sütő nap miatt onnan icipicit melegebbet szív.
Nem dőlt el, vannak fenntartásaim, azért is plóbáltam ki kicsiben először.
Van kézzel fogható hátránya is, ha érdekel elmondom.
De olyat leírni, hogy adott olajból csak adott frakciókat lehet előállítani max az 1950-es évekig volt igaz.
Negatív.
Guglizz rá a műbenzin szóra, mind a náci Németország, mind pedig Dél-Afrika a 80-as évekig találatokat fog adni rá. A kérdés a gazdaságosság.
A dízelmotorok 79-81 körül kezdtek megjelenni értelmezhető kivitelben a középkategóriás személyautóknál, meglehetős sikerrel. A fogyasztásuk oly mértékben volt alacsonyabb mint a benzineseké, hogy komoly felfutás lett belőle. jelzem, akkoriban még a mechanikus (K-Jetronic) injektor is kuriózum volt, karburátorosak voltak az autók, ennek megfelelő fogyasztásokkal. A benzines turbó még csak a Saab-nál létezett, tán akkortájt jöttek ki vele. Sportkocsikban már volt, de az másik liga.
Azok a dízelek a világ végéig elmentek, javíthatók voltak, s ha hidegen nem nyomtad ki a belüket, az 500.000 km bennük volt nagyjavítás nélkül.
