Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Sziasztok! Budapesti pv-ket nagyobb bunkereket keresek. Tud ebben valaki segíteni? Vagy létezik róla esetleg egy tèrkèp vagy valami? Válaszokat előre is köszönöm:)
És veszek vagy 20!liter felsőcsatári vörösbort elhozatalra!Legutóbbi szállítmány elfogyott utsolsó cseppig itt kintt németbe!Szóval hiába van történelmi borvidék stb jelző, noname bor is jó lehet.
Rengeteg határőr laktanya van:Északról Ólmod, Hétforrás, Hörmann forrás, Bucsú, Felsöcsatár stb., ez mind túraútvonal mentén összekötve túristaúttal, és érintetlen természeti környezet a Vasfüggöny miatt...
Novemberbe ismét Kőszeg, ismét túra, Hörmann forrás, Hétforrás, Keresztkút rádióállomás.
Kőszeg város akarja, akarta megszerezni a Tábor hegyen lévő obejktumot(Keresztkút), vmi szabadidő központnak, jó lenne mert a torony megvan, kilátónak is tökéletes.
Pont ott van a pont, több cég épít vmit, de senki nem ismeri az egész objektumot komplett.
Még régen volt egy laktanyaépítő alakulat, ők ingáztak az országon belül, de ők is csak a beszállitott anyag mennyiségét tudták, pl cement sóder, stb, de az egész objektumot nem ismerték, ezt megbízható forrásból tudom.
Még régen, amikor még létezett a GATE(Gödöllői Agrártudományi Egyetem), oda mentem tanulni 6 éven át kínzaték Gödöllőn, ott mondogatták a helyi lakosok, hogy az MTI objektum stb, de össze volt kötve a gödöllői Főpostával, az alatt is volt vmi lejáró a föld alá.Tehát a hegyen volt az antenna, de volt a városba is hozzá objektum.
Azért elgondolkodtató, hogy ott azon a részen, Jobbágyi, Iklad, Aszód, Isaszeg, Pécel, sok sok katonai objektum volt relative elszórva.
Az iratokat, dokumentumokat már összeszedték, most valóban viszonylag "rendezett" volt a hely. Ha az illetékesek értékesnek találták azokat a papírokat, akkor talán még megvannak valahol, ha nem, akkor már régen megsemmisítették őket. Igen, valakinek ezek kincsek, valakinek - sajnos - szemét...
Bár a rengeteg papír és irat anyagokat ami akkor ott volt nem látok a fotókon, volt köztük óvóhely naplók is, ami egy atomtámadás napjait írta le gyakorlat formájában.
Plusz a pályaudvar térképe és oktató táblák. Remélem megmaradtak, mert igazi kincsek voltak.
1235 és 1236 az 1956-os fedőszáma a szentistváni úti laktanyának.Ekkor a 35. és 36. építőzászlóalj dolgozott itt,Géczi József a laktanyaparancsnok neve és az egri őrszázad őrzi az építkezés alatt a repteret.Namost a GXX jelentése,G gondnokság ,XX, 20 és 90.Együtt : G20,G90 de 91.RTG(reptérgondnokság) így is szerepelt a terület a titkos parancsokban.Parancsnokok sorban:Géczi József,Csellényi Béla,Madarász József,Szepesi Géza.A HM HIM-nél 1964-től vannak anyagok ekkor lett MN7244 a fedőszám .1957es és 1959es BUV vésések a betonban.A forradalom félbeszakít mindent.A kisbíró keresztesen 50,51,52 táján hirdeti ki ,hogy munkásokat keresnek.Magyarul :az 1952-1964 ig terjedő időszakot kell vizsgálni ,hogy megértsük mit akartak ide építeni.
UI:Silov ezredes később vezérőrgy rendszeresen itt volt az állomány váltásokon.A szentistváni úti laktanyában szovjet családok is éltek.
A győri Rába gyár bunkerében jártál már? Magát a központi gyárat már lebontották, asszem az ebédlő még megvan, meg a bunker. Méretre az is elég komoly. Én csak a szerszámgépgyáréban jártam, sz kisebb, szintén Győrben van, valamikor az is a Rábához tartozott, az magánkézben van, raktárnak használják.
Budapest, az Északi Járműjavító 1959-ben épült egykori óvóhelye. A háromszintes bunker egyik érdekessége a hengeres formája, ilyenből nem sok készült az országban. A három szintből az alsó terepszint alatt található, itt helyezték el a gépészetet: a dízel aggregátort, szellőztető rendszert, szűrőket, és a vízszivattyúkat. Utóbbiakra most is szükségünk lett volna, lévén 10-20 cm talajvíz állt az alsó szinten. Szerencsére végül ez sem jelentett akadályt. :)
A felső két szinten alakították ki a tartózkodókat, eligazítót, rádiós szobákat, stb.
Azt egy államtitkok megőrzésével kapcsolatos 1962-es átvilágítás során hivatalosan is jegyzőkönyvezték, hogy a Betonútépítő Vállalatnál 70 darab G-XX létesítménnyel kapcsolatos rajz és egyéb dokumentum hollétét nem tudták kimutatni.
Oppaunszki úr írt nekem arról,hogy mi van meg nekik klemóról."létesítési és fennmaradási" iratokról beszélt.Én ugyanakkor a nyárádi állomáson az ÁVU-ban olvastam a 73-as iparvágány átadási dátumról.Az általad említett határozatok szerepelnek a MÁV-os iratokban.Mi az ami még katonai jellegű ill. politikai döntésre vonatkozó az irataidban?
" Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból." "a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt"
Szia!
Ezek összevágnak azzal amit Attis57 írt,a betonba vésett BUV-s jelzéssel és azzal amit egy volt tiszthelyettes felesége mesélt: a tervező mezőkövesdi volt és a forradalom után azt az utasítást kapta a pártól ,hogy diszidáljon mert a nyugati kémek konkrétan elrabolták volna a tervek miatt amik csak a fejében léteztek.Valamelyik semleges országba diszidált ,biztos,hogy nem NATO tagországba.
Az időpontokat illetően bánom,hogy nem kérdezem pontosat de hazajött jóval ezt követően ,az ismerős (aki eredetileg nyírségi volt a tiszthelyettes férjével együt) találkozott vele és művészember lett belőle talán szinész.De soha többet nem esett szó a kövesdi reptérről köztük .Ez egy teljesen hétköznapi gondolkodású okos ember volt.Nem katona!
Ez jó kérdés, mert a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt, a többi már csak nagyvonalúan a beruházás folytatásáról ír. Ismerni kellene a megalapozó jelentéseket is hozzá.
De a beruházási összeg csökkentéséről szóló határozatban is osztályon felüli repülőtérként említik 1960-ban.
Nem túlságosan ismerve a történetet én inkább a pénzhiányra gyanakodnék, valamint arra hogy a 60-as évekre azért csökkent a 3. világháborús készülődés mértéke. Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból.
Átnéztem a Klementina állomásról gyűjtött MÁV-os iratanyagot és abból az alábbiak segíthetnek pár dolog pontosításában:
Korábban már volt ezen a helyen egy átrakó állomás, a hatvani cukorgyár rakodóvágányával, keskenynyomközű vasúti kapcsolattal Klementina tanya felé. Ezt a 2. vilagháború után teljesen felszámolták.
1955-ben létesült Klementina állomás és az abból kiágazó iparvágány ideiglenes jelleggel. Az iparvágány engedélyese a Betonútépítő Vállalat volt a kezdeti időszakban. Az engedély 5 évre szólt, de ezt később meghosszabbították, majd egy időre HM kezelésbe került az állomás. A kivitelező vállalat 1964-ben jelezte, hogy nincs szüksége az iparvágányra, a munkáival elkészült. A HM igényt tartott rá, ezt követően épült ki abban a formában, ahogy még a 90-es években is látható volt.
Fontos adalék, hogy a jegyzőkönyvek én megemlítik a 10/121/1960 HT határozatot, amely módosította az eredeti 1955-ös és a már módosított 1958-as beruházói programokat. Ezekben a dokumentumokban az "osztályon felüli repülőtér" megnevezést használták.
