A szinkronizálás elég régen megoldott dolog, a legegyszerűbb külön csatornán. Olvastam olyan amatőr hopping-rádió épitési leirást (neten), amely egy műholdas analóg TV szinkronjelére szinkronozott. Valószinűleg ezt ma már GPS-re alapozva oldaná meg a konstruktőr.
Érdekes kísérlet lenne. Tegyük fel, kapnál 9kHz sávszélességet, ezt három részre oszthatnád fel SSB-ben és ezen belül mozoghatnál. A kérdés, hogyan lehetne szinkronizálni az adót és a vevőt?
Gondolom addig váltás, hogy legyen időd bepötyögni vagy belebeszélni, hogy "up 1k". Ha ezt maga az átviteli protokoll intézi, azaz a rádió, akkor már hopping még akkor is, ha fél percenként ugrat.
Érdekes elvi kérdés, hogy ha egy cébé rádión válthatok csatornát, akkor ugyebár mehetek minden percben más csatornára, de ha ahhoz van kedvem akkor tiz másodpercenként, de mi tiltja, hogy egytized másodpercenként? Tulajdonképpen semmi, illetve egyedül az, hogy elvileg gyári készüléket használhatok, annak meg nincs képessége rá.
Akár amatőr frekvenciákon is feltehető a kérdés, hogy meddig frekvenciaváltás és mitől kezdve hopping?
Valamikor a 80-as évek elején olvastam egy cikket az akkori Haditechnikai Szemlében a szórt spektrumú rádiózásról és annak felderitéséről. Akkoriban nagy rádiógyártó volt Dél-Afrika, illetve rövidhullámra a belgák. Az ugrási gyakoriság másodpercenként 10-től 1000-ig terjedt. Az elmúlt 40 év alatt nyilván öles léptekkel fejlődött a technika, gyakorlatilag minden valamire való katonai készüléknek rendelkeznie kell ezzel a képességgel, nem csodálom ha akár katonai, akár civil megoldások megtalálhatók. Beszélgettünk évekkel ezelőtt erről a fórumon - valamikor az ötvenes években vetette fel a lehetőséget egy amerikai cébés aki nem is volt szakember, még talán valami szabadalma is van róla.
Aztán találtam egy magyar nyelvű példát is, bár elég szűkszavú a leírást illetően:
"Napjainkban a szoftverrádió elterjedése és a programozás rugalmassága lehetővé teszi bonyolultabb hullámformák alkalmazását olyan rádiórendszerekben is, amelyekben költségességük miatt nem alkalmazták őket. Ilyen területek például a közvetlen spektrumszórás, a széles spektrumú frekvenciaugratás és az ultraszélessávú adások (UWB). A rövidhullámú hopping, az összetett modem- és beszédjelek, valamint az automatikus csatornaválasztás ma már alapüzemmódoknak számítanak. Aktívan kutatják az adaptív rádiózás egyéb formáit, amelyeket megbízható megvalósításuk esetén alkalmazni is fognak."
4. Megjegyzés A műsorszóró szolgálat, HF sávú kiosztásával foglalkozó Adminisztratív Rádió Világ Igazgatási Értekezlet második szakasza (Genf, 1987) (WARC HFBC-87) definiálta, hogy az adási hangfrekvenciás sáv felső határa (-3 dB-es pont) nem haladhatja meg a 4,5 kHz-t, míg az alsó határ 150 Hz és a csillapítás-meredeksége 6dB/oktáv.
A rövidhullámú műsorszórás (7 sáv, HF) esetén a szükséges sávszélesség AM-DSB adás esetén nem haladhatja meg a 9 kHz-t. AM-SSB adás esetén, az ITU-R BS.640-3 Ajánlás szerint, a maximális szükséges sávszélesség 4,5 kHz.
