Kerti csapot csinaltatnek. A vizcsovet a szuterenbol vinnem ki a talajszint alatt. Nem tudom, hogy milyen vizszigeteles van az alapon, de feltetelezem, hogy van valami (25 eves haz). Az alap kivulrol nem hozzaferheto a haz melletti betonjarda miatt, es ezt nem is szeretnem felbontani. Az alap atfurasaval megserulo vizszigeteleset hogyan lehet igy javitani? Koszonom a valaszokat.
Kerítés ügyben anno elég sokat olvastam, és úgy emlékszem, valahol azt írták, hogy a ráolvasztós bitumenes cucc helyett érdemesebb odavaló pvc lemezt (ha jól emlékszem) használni.
Az volt az indok, hogy ott a kerítésnél a bitumenes lemez nem bír ki túl hosszú időt (évtizedek).
Jobban nem néztem utána, mert végül kihagytam a vízszigetelést.
(Vízálló extra minőségű cs.ragasztóval tettem fel barabás téglakövet/delapot a zsalukőre.)
Cserepes előtető és aoromfal találkozásához kellene nekem valami megoldás, mielőtt beltérré válik az alatta levő rész, mert némi víz befolyik ha nagy a szél. Milyen megoldásban érdemes gondolkodni?
Polikarbonát lemezeknél találtam falprofilt alumíniumból, van valami hasonló cserépfedéshez is?
Ha nincs jobb, akkor marad a bitumenes lemez. Persze, meg lehet csinálni, csak ugye mennyivel egyszerűbb dolog lenne simán lekenni :-) De akkor marad a hagyományos mód.
A bitumenes lemeznél nincs jobb ilyen kültérinél, én biztosan nem szórakoznék mással.
A vasaknál meg lehet oldani a szigetelést, csak kicsit küzdeni kell. Be kell vagdosni a vasaknál, ráolvasztani a darabokat, majd felülről ráhúzni a vasakra egy "foltot", és azt is ráolvasztani a vagdalt részre.
Még egy kérdés. A kerítésalapból kiálló függőleges vasalatok miatt elég nehéz dolog lenne az oxidbitumenes lemez vízszigetelést normálisan ráolvasztani az alapra. Hallottam már kenhető vízszigetelésről, amivel jóval egyszerűbb lenne a vízszigetelést megcsinálni. A helyi tüzépen ajánlották a Murexin PD 1K-t, de elolvastam a műszaki adatlapját és azt írja, hogy vizet nem ereszti át, de a párát igen. Úgy gondolom, hogy ez nem jó erre a célra, mert a talajpárától is védeni kellene a téglát, azt meg átengedi.
Tudtok ajánlani olyat, ami alkalmas erre a célra, nem ereszt át sem vizet, sem párát?
Kollégák szerint azért, mert amúgy túl olcsó lenne :-)
Komolyra fordítva a szót:
Igyekszem alaposan körbejárni a témát és maradandót "alkotni". Sok képet láttam a neten, ahol megrepedt a kerítés a hiányos vasalás vagy a gyenge beton miatt. Már nem tudom hol olvastam, de C20-ast ajánlottak kerítéshez, méghozzá zsalukőhöz, ami nagyobb keresztmetszetű. Mivel itt kicsi lesz a magkeresztmetszet és mocskosul drága ez a tégla, amiböl építjük, a kerítés árához képest nudli költség a jobb beton, nem szeretném, hogy ezen múljon a repedésmentesség. Mindössze ez az oka, hogy komolyan meg akarom vasalni és erős betont tennék bele.
Az 1,5-es kábelt max. 13A-re lehet biztosítani, de 10A-re szokták mert lusták beszerezni a megszakítót. Ha ez elég neked, könnyebb szerelni a 1,5-essel. Sok aljzatba be sem tudod a 2,5-est kötni.
A 2,5-est 16A-re lehet biztosítani, merevebb, nehezebb behúzni és sok szerelvénybe nem vagy csak nagyon nehezen tudod bekötni.
Sok szerelvény ma már csak 10A-re készül, ezekhez fölösleges a 2,5-es. A gépek egyre kevesebbet fogyasztanak.
Én 2,5-essel csináltam, de meg kell nézni, milyen szerelvényt veszel hozzá.
Kerdesem, hogy erdemes-e a konnektorokhoz vezeto 1.5 mm2-es MCU helyett 2.5-est hasznalni. A villanyszerelo szerint ez foloslegesen noveli az anyagkoltseget, de en meg tulbiztositas parti vagyok. Hogy latjatok? Koszonom a valaszokat.
Szerinted hogyan szabályos telepíteni azt az oldali kerítést, ami az enyém? Az oszlopnak hová kell esnie? Átlóghat a szomszédhoz, v teljes terjedelmében hozzám kell essen? És a drótnak kell a pontos telekhatáron lenni?
Pár napja volt szó róla, hogy előkevert zsákos betonnal tölteném belülről fel a pilléreket. Most számolgatom a mennyiségeket és kijött 1 m3 anyagszükséglet. Ez zsákos betonnal kb. 50eFt/m3 árra jön ki. Mixeres beton nem játszik, mert sokszor kevéske kell, nem tudjuk bedolgozni egyszerre.
A kérdésem az volna, hogy bár még tüzépen nem láttam, de biztos hoznak rendelésre CEM I 52,5 N nyomószilárdságú portland cementet, nem sokkal drágább, mint a 32,5 N-os sima cement. Ha ezt használom osztályozott sóderral (max. 8 mm-es szemcseméret) betonkeverővel keverve, nem érek el hasonló végszilárdságú, minőségű betont, mint a zsákossal?
Vagy ennél vannak olyan bajok, hogy a hőfejlődését nem fogom tudni házi módszerekkel (napi max 3-szori locsolás) redukálni, vagy túl gyorsan köt? Esetleg dolgozni rosszabb vele? Lehet láma kérdés, de még csak sima cementtel kevertem betont.
igazából attól tartok, hogy nem lesz elég súlya a parkettának, hogy lenyomja az XPS-t annyira, hogy felvegye az egyenetlenséget és "hidak" lesznek, amire ha rálépsz, érezni fogod, hogy hajlik a parketta, mert a "híd" közepén a súlyod már elég ahhoz.
Lehet, hogy nem voltam elég pontos, az 1-2mm-es eltérés nem rücskösség, hanem inkább hosszabb hullámok formájában van jelen, ami öszemérhető a laminált lapok méreteivel.
Van az aljzatbetonban helyenként némi egyenetlenség. Laminált parketta lesz rajta. Egy egyenes alu profilt végigfektetve azt mondanám, hogy helyenként kellene 1-2mm-t kiigazítani, néhol kis területű, de mélyebb "gödröket".
Az önterülő aljzatkiegyenlítők 3mm-től jók. Igazából "végig kellene glettelni" a betont, nem szükséges önterülő aljzatkiegyenlítő, pláne nem 3mm+ -os vastagsággal.
Nem hidegburkolat lesz, nem lesz ragasztva semmi a betonra, egyszerűen csak hepe-hupa nélkül meg kell tartania az laminált parkettát az alátét 2mm-es polifoammal együtt, semmilyen oldal, ill. felfele irányuló erőhatást nem kell elviselnie.
A jegyző hozhat határozatot, melyben kötelezi őket a vezetékjog bejegyzésének tűrésére, ha nincs más műszaki lehetőség a rákötésre. De ez az eset a leírás alapján nem ilyen.
Ahhoz, hogy ráköthessen a szüleid telkén lévő csatornára, az ő hozzájárulásuk kell, szolgalmi jog bejegyzéssel a Földhivatalnál. (ebbe ne menjenek bele, mert kb a kezességgel ér fel hülyeség terén).
Ha meg a szüleid telke ELŐTTI csatornaszakaszra akar rákötni (tehát ami kijön a telekről, és az csatlakozik az utcában menő fő ághoz, ahhoz meg kell a Csat. Művek engedélye, tervek, önkormányzattól közterületbontási engedély, stb. Ha ilyen nincs, akkor bachatja, nem jogosult semmire.
Mindenképpen szóljatok be az önkorihoz, valamint a Vizműhöz is, jöjjenek ki, vagy mutassanak papirt, hogy mire adtak engedélyt.
Akkor köthet így rá, ha a saját telkéről nincs rá műszaki lehetőség, de ilyenkor a vezetékre szorgalmi jogot kell bejegyeztetni a saját költségén. Minden más esetben külön kell kötni. Simán feljelented az önkormányzatnál, ha meg átlóg akkor birtokháborítás is.
Nincs közös rész, csak akkor ha műszakilag máshogy nem kivitelezhető és ennek tűrésére köteleznek.
A csatornázási műveknél is felnyomhatod, Nekik is érdekük a rákötésnél, hogy a fickó megfizesse a hozzájárulást amit az ott lakók már megfizettek.
csatornázási kérdésem lenne: anyámék mellett lévő házat megvették és a manus rá akarja kötni a muter telke szélén futó csatornára a sajátját. már fel van túrva 2m mélyen ott áll a bál. a faszi szerint van valami közös rész és oda akarja kötni. gondolom persze kamuzik a tetűje. ráadásul egy ipari mosógépvmi szerviz lessz ott tehát ott köbm számra ömleni fog a viz.
mit lehet tenni? létezik ilyen közös rész vagy az ő telkéről direktben kell a nagycsatorna csőbe kötni? persze ez 3 kiló meg engedély meg stb. kinél lehet feljelenteni? polg hiv? csatornázási művek? kiba idegesek az öregek. köszi a segítséget
Az a baj, hogy így is csak 23cm szigetelés lesz a tetőben (te csináltad a terveket :), nem tudom, megérné-e a szellőzés javára a szigetelésből elhagyni...
A linkedet még csak most néztem meg, pont valami ilyenre gondoltam, köszi. Majd meg kell nézni, hogy a csatorna leszedése nélkül lehet-e valamit kezdeni (talán megoldható).
Nem tudom, hogy ez mennyire lesz kivitelezhető könnyen, mert a frissen rakott téglánál kötözni még nem nagyon tudsz, tovább meg nem falazhatsz, mert akkor nem tudod majd megkötni. Bár, ha előre gondolkozik az ember, 5 sornál többet úgysem rak fel az ember egy nap, úgyhogy az utolsó előttibe be lehet ágyazni, másnap reggel meg hozzákötni a vasat.
Kösz a tippet. Akkor ezekkel a kis oszlopokkal nem szenvedek előgyártással.
Én simán levágnék 15 cm hosszú darabokat 6os vasból, és mondjuk 5 soronként átlóba X alakban beraknám a téglafugába lógatva, amihez lehet kötözni a 4 fővasat.
Úgy néztem, hogy lehet kapni átmérő 4 mm-es per. vasat (de leírásod alapján nem is kell, hogy periodikus legyen), az is elég ide, igaz?
Ha viszont belső kengyel lesz, akkor még kisebb kell, 6x6-os, mert átm. 10-es lesz a függőleges vasalat.
Mégegy hüle kérdés. Ha csak arra kell, hogy irányba tartsa a 4 szál függőleges vasat, akkor alkalmazhatok 60x60-as zártszelvényből levágott vékony szeleteket is?
És ebben az esetben alkalmazz inkább belső kengyelt, azaz csak arra szolgáljon, hogy a 4 szál függőleges vasat irányba tartsa. Igy a 8x8 négyzet külső sarkaira kerülnek a fővasak, ami a lényegesebb vasalás.
A páraáteresztő hőtükrös fólia mocskosul drága, nem hiszem, hogy megéri az árát.
Inkább csináld azt, hogy a páraáteresztő fólia felrakásakor nagyobb légrést nagysz, tehát nem az ellenléc vastagságát, hanem beljebb még 3 cm-el.
Az alsó légrésnél akármit varázsolsz, nem tudod vele elérni a szükséges ~200 cm2/fm beszellőzést, csak olyan szerkezettel, amit belinkeltem. Magyarul cserélni kell(ene) az alsó sor lécet.
Valamint nem ártana megnézni, hogy van-e cseppentőlemezed, és ha nincsen, akkor azt is pótolni.
Hát, az pont a semleges szálban van, nem sok húzófeszültséget vesz fel, viszont kidőlni legalább nem fog könnyen a kerítésed, de repedezés ellen nem sokat véd :-)
Ha már tetőszellőzés a téma. Nálunk kb. 28mm(?) magas ellenlécek vannak beépítve, a cserép leier betoncserép (ez a hullámos fajta), az eresznél pedig szépen le van zárva még ez a kis légrés is, tehát csak a cserép hullámos részein áramlik be a levegő.
Jövőre tetőtér beépítés lesz. A tetőfólia le lesz cserélve páraáteresztőre. Érdemes lenne hőtükröset betenni? Van egyáltalán hőtükrös páraáteresztő?
Viszont nem tudom, a lezárt légréssel mit tudnék kezdeni a tető és az ereszcsatorna megbontása nélkül. Vajon elég lenne, ha jó sűrűn végigfúrnám 10-es fúróval a lezáró lécet? Vagy még az alsó cserépléccel tudok játszani, esetleg abba (is) lyukakat fúrni, vagy kicserélni valami rácsos szerkezetre, ami átereszti a levegőt, de megtartja a cserepet? Ti mit javasolnátok?
Nekünk kisméretű téglából van a kerítés, így megvan a 14x14 cm-es hely, én itt azt csináltam, hogy egy 20-as betonvas van középen, azt jónapot. (Persze a kerítés alapból indítva.) Az hogy ez mennyire jó nem tudom, 1 év alatt még nem dőlt ki. :)
Még a kerítés építés, vasalás témához lenne egy kérdésem.
Írtam ugye múlt héten, hogy dísztéglából lenne falazva a kerítés, a téglák közötti üreg vasalva, betonozva zsákos C20 betonnal.
A pilléreknél vannak aggályaim. A dísztégla 21x10x6,5 méretű, az ebből rakott 32x32 cm-es pillér belső ürege 12x12 cm keresztmetszetű. A pillérek magassága 1,5 méter. Ha a 12x12cm-es üreget vasalom függőlegesen 4 db átmérő 10-es per. vassal és kengyelezem 10-15 cm-enként, akkor ha betartom a minimum 2 cm-es betonfedést a vasalatokon, akkor 8x8 cm-es kengyelek jönnek ki, amiket irtózatosan kis keresztmetszetnek találok. A kérdésem az, hogy ez így elfogadható-e szilárdságilag?
Gondoltam megkérdezem, bár azzal nyugtattam magamat, hogy eredetileg a statikus által tervezett tető tartó pilléreknél, ahol kisméretű 38x38-as tégla pillér lett volna falazva, közte vasalva és betonnal kiöntve, no ott 14x14 cm-es keresztmetszet maradt volna, és ha az elbír egy tetőt, akkor a 12x12-esnek el kell bírnia kvázi a saját súlyát.
Csak azoknál az oszlopoknál alkalmazom ezt, ahol nincs az oszopra akasztva semmi (pl. kapu). Az úszókapu az független lesz a kerítésoszlopoktól, ahol pedig gyalogos kapu lesz az oszlopra rögzítve, ott vágjuk a téglát úgy, hogy belül 22x22-es keresztmetszet marad a betonnak és vasalatnak, annak pedig el kell bírnia.
Köszönöm. L alakú épület, cirka 150m2 a falfelület :D Akkor ezek szerint drága mulatság lenne... és a másik mókás dolog, hogy utána építettek egy melléképületet, akkor most annak a belső falát zárja le a hőszigetelés, vagy még pluszban azt is le kell szigetelni? kb. 4000 Ft/m2 rendszerárat látok elsőre, erre még megy a munkadíj (mennyi?) gondolom... de ha kb. egy méterre van a padló a talajszinttől, akkor nem kell leásni, ugye (féltek az árvíztől, falami fekete bitumenes lemez néhol kilátszik, az lenne a vízszigetelés?)?
Másik kérdés, hogy a padlás nem egy szintben van leöntve, 4-5 centivel kiemelkedik a falak körvonala, ilyet nem láttam, ez mi?
Ezeket fejből irom, EB 100-ról én sem tudok, de B100-ról igen. Holnap majd megnézem benn. Egyébként nem csak "E", "F", "FF", "G" és "Gm" gerenda létezett, hanem gyakorlatilag a teljes ABC. Csak az előbb felsoroltak terjedtek el. Volt próbálkozás az "M" gerendával is, papiron láttam, beépitve soha.
A gerendák közötti tengelytáv 30, 60 és 100 cm lehet különböző fajtájú béléstestekből kirakva. Ezeknek a magassága is eltérő, egy födémen belül -ha egyszerre épült - akkor nem szokták variálni.
Az "E" és az"F" a gerenda alakja ("FF" konzolos "F" gerenda) az első szám az "F" gerendáknál a teherbirás (határnyomaték), a második szám a hossza a gerendának. Ebben nem vagyok biztos, de az "E" gerendánál az első szám a feszitőhuzalok száma (teherbirás).
Ha ilyen fólia van a hőszigetelés felett, akkor kell a gyapot és a fólia között is KISZELLŐZTETETT légrést hagyni. Amennyiben nincs, tehát a gyapot kitölti a szarufamagasságot, és neki van tolva ennek a fóliának, valamint nem tökéletes a belső oldali párazárás, akkor bizony előfordul, hogy a gyapot a lecsapódó párától szarrá ázik, azaz nem szigetel rendesen. Tartós nedvesség esetén pedig penészedni is fog.
időközben, a feleségem jegyzetelt, mert ő volt itthon.
javaslat, legalsó cserép alatt legalább 200cm2 légrést biztosítani ellenléc közönként, felülről gerinc alatt 2 sorba minden egyes elleléc közben egy szellőző cserepet rakni.
alsó sor léc le van zárva, szellőzőre kell cserélni.
Ha nincs semmilyen légrés, akkor szerintem a szellőzőcserepek sem sokat segitenek, hiszen gyakorlatilag tetőléc soronként kellene vizszintes kiszellőzést biztositani, ami lehetetlen.
Ha nincs tetőtérbeépités, még a fólia levágásával is jobban jársz. A nem 30 éves cserepek jól zárnak, nem nagyon jut be eső/porhó.
Ennek egy kombinációja, hogy levágod a fóliát, és hasasan visszarakod a szarufa belső oldalán tetőléccel rögzitve. Ekkor már van értelme a több szellőzőcserépnek.
Ha tetőtérbeépitésed van, tehát a szarufák köze töltve van hősziggel, akkor sajnos csak a cserép és tetőléc leszedése után rendesen visszaépitve tudod megoldani a dolgot.
Jól írtad a sorrendet, szarufa- fólia - ellenléc -léc-cserép. A légrést le tudja csökkenteni a rosszul berakott szarufa-közti hőszigetelés is ami kinyomja a fóliát és a légrést blokkolja. Annak meg azért illik minimum 5 cm-nek lenni és nem 3-nak!
Azt tudod tenni, hogy megkétszerezed a szellőző cserepeket - ez viszonylag könnyű. És vársz....leteszteled, hogy nőt-e a légáramlás....
Mint egyszer irtam a tondach tangó cserepeim szétmállottak, mintha szátfagytak volna.
Bejelentettem a tondachnál, kijöttek, és megállapították, hogy nincs légrés, "a héjazat alatt tetőfólia ellenléc be van építve.
azt mondták kell több szellőzőcserép..de ennek van értelme?
lehet valamit csinálni ezzel az összes cserép leszedése nélkül?
szerintük beszorult a levegő alá és télen szétfagyott a cserép emiatt mert nem volt légmozgás.
BTW jófejek voltak, mert 100 cserepet kapok ingyé méltányosságból.
bróbáltam a légrést megnézni robbantott ábrán, hogy kellene kinéznie, van a szarufa, arra rátéve a fólia, arra a szarufán hosszában leszögezve bramacléc és arra kellene keresztbe rakni a bramaclecet, amire megy a cserép?
esetleg tipp mit tehetek?
azon kivul hogy az előző tulajt jól megkeresem. de hát ő is balfasz, ott vágták át ahol tudták.
Nekem is volt egy szép beton tömbbel gondom, híltivel egy combossal esett neki a haver és úgy vágódott hanyatt hogy ihaj a tömb egy karcolással megúszta, neki fogott már finomabban kb 20 perc után feladtuk váltottuk közben egymást, a végeredmény a közelben dolgozó bazi nagy gépest fűztünk meg hogy segítsen ha hiszed ha nem a földbe döngölte de baszott szétmenni. Így ásás és a lukba bedőlés majd ott hagyás lett a végeredmény. Ja a végén a tulaj kiderítette hogy a 2. világháborúban egy megerősített lövész állás volt beton bunkerral és csak részben bontották el na ez a mi ott maradt és a régi háznak a részét képezte a tetőrész egyik eleme volt :) vagyis lehet olyan betont készíteni amit nem lehet csak úgy simán szétszedni :)
Már olyan szempontból, hogy a tégla nem éri meg (kb. fele ár, ha jól számolom az anyagár, de lehet 2 év múlva szedhetem fel a szanaszét fagyott tégladarabokat). Vagyis a másik verzió, a beton térkő éri meg.
Köszi, ezt még megpróbálom! Amúgy nem HILTI, az szerintem 10 perc alatt szétszedte volna, sima LIDL-s vésőkalapács, egész használható, de persze nem ipari célra.
persze. amelyik tegla szar, az par ev alatt elporlik. amelyik jo, az birja evtizedekig. ezeket latod, mert ott vannak sokaig, az elporlosat nem latod mert egy ev alatt lenullazodik es eltakaritjak.
szoval van olyan bontott tegla ami tartos lesz, de messze nem mind olyan.
Az, hogy párásodik-e az ablak, az ablak üvegezésétől és tömitettségétől függ leginkább.
A kétrétegű hőszigetelt ablakok alá már nem szükséges a radiátort odarakni emiatt. Azért kerül mégis ide általában, mert az ablakok alá amúgy sem raknál semmit (legtöbb esetben), tehát lakberendezésileg optimális.
Ha rendes hőszigetelt ablakotok van, akkor nyugodtan átrakathatod onnan a radiátort máshová.
Sziasztok, szeretnék összenyitni egy kis szobát a nappalival. A nappaliban padlófűtés van, a szobában radiátor az ablak alatt. Az ablak alá egy sarokkanapét szeretnék tenni. Ti mit javasoltok, elég lesz így a fűtés (padló + radiátor előtt a kanapé), vagy kellene egy plusz radiátor valahova, ahol nincs takarásban? Esetleg ezt a meglévőt átrakni (de akkor meg talán nagyon párásodna az ablak)?
Lehet hülye kérdés,de a vízszigetelőnek a fóliás vagy a szórt oldala kell alul lennie? Az én gondolkodásom szerint a fóliásnak,mert azt könnyebben rá tudom olvasztani a betonra. Jól gondolom?
eltorni vesovel csak brutalnaggyal lehet. furni bele 5 centinkent 20cm mely 10-es lukat viszont barmivel. es utanna lehet a lukba eket vagy barmit verni, pl kicsit meghegyezett betonvasat. es kettereped, ki van probalva.
A régi kerítés bontásakor az árokásó gép kiszedte a régi beton oszlopokat. Ami nem is lenne gond, de (hála a jó égnek csak az) egyik oszlop be lett betonozva, ahogy kell. A beton oszlopot levágtam róla, de a beton tuskót (ami kb. 50x50x70 cm és kb. 100-150 kg) nem bírom szétszedni. Nekiestem kalapáccsal, csákánnyal, vésőkalapáccsal, de csak forgácsolom. A cél legalább elfelezni valahogy, hogy szeméttelepre vihető legyen. Ötlet?
Nem biztos, hogy jol mondom/tudom, de azert kell/het, mert ha mondjuk a foldszinten lehuzod a wc-t es nagy volt a barnamaci-sok a viz es ahogy megy le kitolti a csovet teljes 'keresztmetszeteben' akkor a felette levo reszen vakuuum keletkezik es a buzzarakbol kirant/hat/ja a vizet...
Lenne egy vizszerelesi kerdesem. Szuteren + foldszint + tetoter tagolasu haznal a vizszerelo javasolja csatorna szelloztetes kialakitasat. A szuterenben csak egy kezmoso van, furdoszoba es WC a foldszinten es a tetoterben talalhato. Miert jo ez a szelloztetes a mindennapi hasznalatban, es tenyleg kell-e? Elore is koszonom a valaszokat.
Nem felülről jön hanem a frontpanel illesztés ázik be. Körülöttünk minden ház megcsináltatta,kikenték valami trutyival az alpinisták. Csak a mi lépcsőházunk ilyen csóró.
a karnisról gondolom ez a nagyszoba. lehet hogy a feletted lévő radiátorja folyt és a panel illesztésen átjött. kintről azért nem ázik be.. nagyon ezen nem lehet vakolni, pukli lesz a falon..megpróbálhatod rigipszel kikenni.
ezek nagyon durva dolgok. nem elég hogy repkednek a százezrek és ha még itt is megvan a "mindenki amit lehet elkúr, de a lovét benyeli" faktor és tuti beleőszülnék..
valamit tuti csinálj, valakit hívjál, nemsokára fűtésidény van.
Úgy gyorsíthatod meg, hogy lekapod a gázost a tíz körméről. 60% az esélye hogy nem csinál gáztervet. Vagy csak kamuból. Ha vannak kapcsolatai a megfelelő helyeken, akkor legalább gázod lesz és a cucc fűteni fog. Nem nulla az esélye a másik verziónak is.
Elvileg amig nincs pecsétes gázterved, nem vághat el semmit. Szokás az engedélyeket utólag intézni, van is meglepetés amikor kiderül hogy változtak a szabályozk, és nem lehet engedélyt adni arra, amit a manuszkám már rég megcsinált.
Igen, ezt már én is végigolvastam, de egyszerűen nem értem még mindig, hogy most ki-kinek a kezébe kell, hogy adja a munkát...
Jelenleg úgy állok, hogy ELMÉLETILEG a gáztervem beadta a tervező, viszont a fenti dokumentációs szerint mindenképpen hiányos, hiszen az új, bélelt és turbos kazánra felkészített kéményem még nincs engedélyeztetve. Csak a kivitelezői nyilatkozatom van meg róla, amivel megint csak nem tudom, hogy mennem kell-e bárkihez is.
A kéményesek viszont önmagában nem fogják gondolom engedélyezni a kéményt. Tehát egyfajta 22-es csapdájába kerültem, hiszen a gázosom sem fog addig hozzányúlni a kazánbekötéshez, amíg az elfogadott gáztervet nem kapják meg, illetve a gázórát nem szerelik vissza.
A fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatban lenne kérdésem, mert egyelőre megakadni látszik az ügymenet...
A helyzet a következő:
Felújítunk, a gázkazánt kicseréljük turbós, kombira, a gázcsövet áthelyezzük.
Ami már megtörtént:
1) Gáztervet a gázos elméletileg csináltatja, erről eddig én semmilyen értesítést nem kaptam hivatalosan (ennek 5-6 hete).
2) A gázórát a szolgáltató a kérésemre leszerelte
3) A gázcsöveket a szerelőm levágta mindenhonnan
3) Kéményt kibélelték furanflex-szel, 80-as alucsővel, a kivitelezőtől megkaptam az átadásról szóló egy oldalas dokumentációt.
Kérdezném, hogy milyen módon gyorsíthatnám meg az ügymenetet? Mi most a következő? Jönni fognak, vagy nekem kell hívni, szólni valamely ellenőrző, vagy szolgálattó szervezetnek?
Még mindig nem látom át a folyamatot, nem étem, hogy mi mit kell, hogy kövessen....
Mindegy, nem gond ha nem büdös, tehát lehet vizesbázisu is.
Bár, hogy ne üssön el a tok az ajtótól jobb lenne az ajtót is azzal kennem mint a tokot. Az ajtóról nem szedem le a régi festéket amit nem tudok, hogy rég mivel festették. Tehát nem tudom...
Szóval a gyanúm az valóság maradt. Mi külső részre akarunk vágott téglaszeleteket rakni, és nézem a lehetséges technikákat. A fazon nagyon halad vele, de félek nekem több menne a földre, mint a falra, és mindenkit el kell küldenem otthonról, hogy ne legyen kint kitöltenem a bénaságomat... ;-)
Mi értelme a "kifehérítésnek"? Sokkal célszerűbb a fa eredeti, természetes színéből kiindulni, arra meg ott az Általad említett Belinka Illumina, vagy a PNZ wechselfarbe stb.
Sziasztok. Mivel a festő topic eléggé kihalt ide írok vele kapcsolatban.
Szóval. Milyen festékkel érdemes festenem az ajtó kereteimet? Eljutottam a csupasz fáig. Ha fehérre szeretném mivel kenjem? Gondolom alapozó mondenképp kell. Jó a jól bevállt trinát univerzális alapozó majd trinát zománz fehér, vagy van valami fényt, fehérséget jobban tartó festék?
Sooot mintha lenne olyan is, hogy - ha mar tul sotet a fad es vilagosabbat szeretnel -, lekened a cuccaval, feher lesz a szine, majd olyan szint adsz neki lazurral amilyet szeretnel.
Valami ilyesmire emlekszem, csak most nem talalom...
Mondjuk nemkem az is bonyulitotta, hogy amit felraktam 'muteglat' - stegu - annak rucskos volt a felulete es fokozottan kellett ugyelni a feluletere...4-5 m2 volt, volt vagy 8 ora /jo ebben benne voltak a kotelezo szunetek is ' mint pisi-tizorai-ebed -
Az utolso 2 sornal mar imadkoztam, halat adtam az egnek, hogy nemsoka vege ! :-)
DE az is lehet, hogy ez csak azt bizonyitjha milyen bena vagyok...
Őszintén bevallom, hogy több tucatnyi családi és társasház tervezését/épitését vittem végig az első kapavágástól a beköltözésig, de ezzel a baromsággal még sehol sem találkoztam, pedig voltak (vannak) vérre menő vitáim a társtervezőkkel és kivitelezőkkel.
Ha a villanyszerelő elkezdene belenyúlkálni ilyesmivel a lefolyórendszerbe, szerintem a gépész kivitelező derékba törné ott helyben, és azonnal visszavonna mindenféle garanciát (jogosan) az elkészitett munkájára.
az hogy a szabvány életszerűtlen az teljesen életszerű :-(
azért az sokmindent elmond, hogy ha a vizes boltban ilyen közdarabot kérsz, azt sem tudják miről beszélsz.
ha beírod a googleba hogy eph lefolyó, találsz egy csomó szakmai cikket meg vitát a témáról, de egyetlen terméket sem. pont olyan mint az egyszerűsített gázkészülékcsere. arról is találsz még tudományos előadást is, de egy egyszerű pontokba szedett leírást hogy milyen sorrendben hol mit hogyan kell intézni azt nem.
A műanyag lefolyócsőben az a jó, hogy gyakorlatilag kiszolgál egy emberöltőt hozzányúlás nélkül, mivel folytonosan, jól össze van rakva, megfelelő lejtéssel.
Erre a szabvány szerint bele kellene tenni RÉZ idomot? Amit szerintem a lefolyóviz szépen megzabál pár év/évtized alatt. Ezért tényleg jobb a rozsdamentes acél idom, de az meg ritka lehet, mint a fehér holló.
Van ilyen érintésvédelmi felülvizsgálós papírom,mondjuk nem használom
Hát az a szabvány MSZ HD 60364-7-701 ezen belül ír ilyet
Kiegészítő 1en potenciálra összekötés
"Amennyiben a lefolyócső és szerelvényei műanyagból készültek,akkor a lefolyócsőbe kell iktatni egy legalább 50mm hosszú,a lefolyóvízzel érintkező rézből készült csődarabot és ezt a lehető legrövidebb úton kell bekötni a helyi EPH rendszerbe.
Az összekötő vezeték mindenesetben legalább 2,5mm2 keresztmetszetű rézvezeték legyen,de nem szükséges,hogy 6mm2-nél nagyobb legyen"
Havernak mikor építkezett én 50mm-es átmérőjű rozsdamentesből raktam be a lefolyóba,de nem csak 1 helyre hanem minden léágazáshoz mosdó,zuhany,kád
Sőt a bejövő víz kp csőre is illik réz idom és ez is be az EPH-ba:)
De ezek a szabványok még istenesek a villámvédelem na az az igazi,szerintem az sem érti aki a könyvet írta:)
Más
"Nyár" elment házzal nem jutottunk sokáig lábazatig vagyok:)
+int betöltés agyagos sóder van töménytelen mennyiségbe betölthetünk 50cm tömörítve
Akkor én ezek szerint mindig kifogom az olyan társasházakat, ahol kell villámháritó... hiába veszekedik az épittető az elektromos tervezővel (pedig hárommal dolgozok együtt), mindig hozza az előirást, ami szerint kell.
Pedig nem két fillér, szivesen hagyná el mindenki.
Ha a szennyvizcső aljára üledék rakódik le, akkor igencsak szarul van lerakva.
Általában szinte minden esetben van a szennyvizcsőben egy bukórész, ahol FÜGGŐLEGESEN bukik a cső, az udvari kivezetés mélységéig. Itt hogy a pitsába rakódna le bármilyen üledék? Magyarul ez a szakasz mindenképpen megszakitja a "viszonylagos vezetést".
Pedig DE, lásd lentebb. Olyan szabvány viszont nincs, hogy társasházban kötelező lenne a villámhárító, családiban viszont nem. Egyedi dolgoktól függő, helyszín. magasság stb.
Higgyél a villanyszerelődnek. Annyi okoskodás, hogy ez nem földelés miatt kell, hanem EPH ( egypotenciálrahozás) miatt ildomos.
A szennyvízcső aljára lerakodó üledék nedvesen viszonylagos vezetővé válik. Új szabványok előírják, de nemigazán lehet ilyen közdarabokat találni boltokban.
Kérdésem lenne:teljes villanyvezetékcsere, és felújítás kapcsán a villanyszerelő azt mondta, hogy a kimenő szennyvízvezetéket is földelni kell. Így bele kell tenni egy 20-30 cm-es saválló (?) fémtoldást.
Mindezt megemlítettem a vízvezetékszerelőnek, aki azt mondta felejtsem el, nem kell földelni.
Most akkor mi legyen? Én még nem hallottam hogy a szennyvízcsövet is földelni kellene, az emberek 99,9%-a ilyen házban él, engem sem zavarna ha nincs földelve.
A felragasztott gipszkarton egy nagyon jól kinéző dolog, de rohadt bonyolult szépre megcsinálni, valamint teljesen sik felületet kiván. Tehát rücskös tégla/kőfalra nem fogod tudni rendesen felrakni.
Még annyit had' kérdezzek, bazalt kőből rakott a fal, ezt mennyire érdemes felragasztott gipszkartonnal burkolni. Nem szigetelés, csak szárazvakolat jelleggel. 10 éve vettem a házat, most jutok arra a szintre, hogy a régi vakolatot inkább leverem és újat kapna.
Igen, valóban nem tudok 3 millát a tetőre fordítani. Sajnos.
Inkább plasztifikátort (képlékenyitőt) mint vizet. Nagyobb szemcseméret elvileg jobb, de be kell férnie a vasak közé. A legkisebb vastávolság a vas átmérője, de minimum 2 cm. Magam részéről a KK konzisztenciának vagyok a hive, mert ezt már viszonylag könnyen be lehet dolgozni (nem úgy mint az FN-t), de még nem is annyira hig, hogy nagyon repedjen. Igen, tömöriteni kell, elvileg 20 cm-es rétegekben.
Kültérre ne használj esztrich-et. Én ebből betonoztam a vízakna tetejét is, igaz kapott kis plusz cementet és egy kis képlékenyítőt de nagyon jó lett, bírta a telet is.
Jó anyagnak tűnik, bár a legnagyobb szemcsemérete 8-as, míg a Baumit esztrich-é 4-es. C20 mind a kettő, ilyen zegzugos helyre nem jobb az esztrich? Egy árban is vannak. Vagy már körülményes vagyok? :-)
Látszó vasbetont, szabadtérre hogy kell csinálni? Korlát, támfal, ilyesmire gondolok. Egy idő után nem fagy szét? Csak a zsaluzáson múlik a simasága, vagy zsaluzat leszedése után csiszolni is kell? Vagy más összetételű a beton?
Szeretnék zsákos betonra tanácsot kérni, ha lehet, a következő célra:
Két hét múlva nekikezdünk az utcafronti kerítésnek, az alapja már tavaly elkészült, 40cm széles, 100 cm mély C12-es vasaltbetonból.
Erre jönne rá falazva dísztégla (alá bitumenes nehézlemez), több 32x32-es pillérből állna, köztük 50 cm-es lábazattal (ahol nincs kapu persze). A felfalazott téglaváz belső üregeit vasalnánk rendesen, majd ki lenne öntve betonnal. Mivel elég keskeny, szűkös helyeket kell kiönteni (az oszlopok belső szabad keresztmetszete 12x12 cm, illetve van ahol 20x20), ahol még betonvas is van, így úgy gondoltam, hogy a jó befolyás miatt egyrészt kis szemcseméretű beton kellene, ami nagy szilárdságú is és ezt képlékenyen juttatnám be, majd tűvibrátorral "rendezném" a zeg-zugok feltöltését.
Mivel nem nagy mennyiségű betonról van szó, hagynám a hagyományos osztályozatlan sóderos kézi keverést és inkább vennék zsákos anyagot erre a célra, csak azt nem tudom, hogy mit. A helyi tüzépen csak esztrich betont tartanak, talán Baumitosat. Azt tudom, hogy az eszrich beton kis szemcseméretű, erős is és repedésre kevésbé hajlamos, de nem tudom, hogy van-e ennél jobb választás.
Ha tudnátok konkrét típust ajánlani, azt nagyon megköszönném!
Végül alumínium zártszelvényt vettem, remélem bírja majd, egyelőre csak felrakom, hogy a szigetelést tudjam csinálni. Kinyomom purhabbal a belsejét, hogy "csak" a fém keresztmetszeten vigye be a hideget a szigetelésbe...
Keresztbe rakok még merevítést, mert az egy légkamrás polikarbonátnak (1cm) elég sok az 1 méter távolság, mindenképpen fel kell fektetni még ezen a távon.
Alut aluhoz rögzíteni csavarral tudom csak? A hegesztés nem játszik, mert helyben kellene. Valami jó ragasztó esetleg? :)
A hóteher a tengerszint feletti magasságtól és a tető hajlásszögétől függ. Biztonsági tényezővel együtt régen 120 kg/m2-el számolva nagy hibát nem követett el az ember. Most 1,5-re emelték a biztonsági tényezőt. Ehhezmég hozzá kell adni a tető önsúlyát. Levonni nem kell semmit,csak nem kell hozzáadni ami nincs. Vigyázni kell vasbetonnál az önhatalmú erősitésekkel (főleg többtámaszú tartönál) mert az erősitéstől a szerkezet erőjátéka megváltozik (merevségi viszonyok megváltoznak) és a szerkezet mási részében többlet-igénybevétel keletkezhet akkor is, ha az erősitett rész nem lett nehezebb. Ez főleg vasbetonnál lehet érdekes, mert a vb. húzásra és nyomásra eltérően reagál. Ha a szarufát meg akarom toldani akkor a csavarpárok minél messzebb vannak egymástól annál jobb. (mérleghinta). A zárt szelvény falvastagsága számit, a vastagnak nagyobb a teherbirása nem csak később rohad el. Gerendát nem jó egyik oldalon toldani, mert a féloldalas toldás csavarni fogja, amit valószinűleg kibir, de nem biztos, Nem véletlenül ajánlották a két deszkából készült toldást.
Ha festett falat szeretnék csempés
helyére akkor csak a csempét, csempe
ragasztót kell levernem vagy tégláig a
vakolatot?
Ha csak a csempét, ragasztót verem le
akkor van egysíkba a régi festett fallal,
de ugye nem sima felület. Leverjem a
vakolást is?
http://kepfeltoltes.hu/140903/IMG_20140903_134111_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Ja és még ami eszembe jutott: acél zárt szelvénynél mennyire számít a falvastagsága?
Lehet alu zárt szelvény is, vagy az lényegesen gyengébb hajlításra?
No meg:
Ha a tartószerkezet befut a szarufa mellett a födém hőszigetelésébe, ott egy kis hőhidat okoz. Jobb lenne a fa, az viszont olyan bazi nagy méretben nem tetszene.
Azt jól gondolom, hogy a szarufához csavarozást belül minél lejjebb kellene megejteni (ott emelne a szerkezet), kívül meg minél fentebb (ott lefelé terhel)?
vízszintes csak az ideák világában létezik. elég picit meghullámosodnia, vagy annyira belógnia amit szemmel már észre sem veszel, és máris van alja. ha jót akarsz, direkt van neki határozott lejtése valamerre
"Ahol bemenet, ott ki is tud párologni, csak gondolom nem télen...
És ha nem engedem bele?"
a zart uregek kepesek pumpakent mukodni. ha nem a legaljan van a luk, akkor megtelik vizzel. lehuleskor osszemegy benne a levego, jobban mint a "doboz" zsugorodik. igy ahol tud levegot sziv be. ahogy tovabb hul, a beszivott levegobol lecsapodik a viz, osszefolyik az aljan. melegedeskor masnap reggel kifuj egy kis levegot, es elolrol. lattam mar vizmentes elektromos kotodobozban tobb centi vizet. es eso tuti nem erte.
A polikarbonát fektetési irányát a gyártók irják elő, mert elvileg hiába dugaszolod le a két végét, a cellában lévő levegőből is ki tud csapódni a pára, és ha nincs hova távozzon, akkor csúnyán párás lesz.
De mivel utálom a polkarbonátot, a lehető legritkább esetben tervezek ilyet, nincs gyakorlati tapasztalatom :)
De bohó ifjú koromban én párhuzamosan raktam ! /ráadásul 2 tábla van egymás "fölött", a felső az 1cm-es lécre fekszik fel és "ráfut" az alsóra .
ÉS pára nincs benne soha !
CSak 1-2 csíkban van víz...ahova a rossz PC-zsindely átmenetnél folyt be !
ÉS ha még azt is leírnám, hogy "alátámasztva " sincs, csak a 80 cm-re lévő szarufákra fekszik fel ( 10 éve) ....jajjj mit kapnék itten statikailag ! :-)
Amúgy a majd 45 fokos tetőről az összes hó oda szokott lecsúszni...amikor csúszik le tovább, a legalján hajlik be egy picit.
Hogyan kell keresni azt az izét, amit beások a járdába/alá az ereszcsatorna levezetőjéhez és szépen nem engedi továbbmenni a koszt, szemetet? Utánna egy jó hosszú draincsövet ásnék el amiben elvezetném a vizet. De ugye ebbe a csőbe nem kellene belemenjen minden dzsuva.
Csak éppen az a két centi jelenti a legkevesebbet az árban. Max később megbánod. De ha marhára mindegy, akkor tegyél fel +2cm-t még! :D :D :D
Mennyi is, 400 Ft a különbség m2-enként?
Kömkel, vagy valaki hozzáértő majd kiszámolgatja, de miért érnéd el ugyan azt? Olyat még nem hallottam, hogy a vastagot megbánja valaki, annál több olyan van, aki a vékonyabbért átkozza magát...
Járda dilatációt mivel érdemes/gazdaságos kitölteni?
Tavaly vettem ilyen bitumen kockákat darabját 8 ezerért, na azzal 2,5 csíkot ki tudtunk tölteni. Olcsóbb volt a járdába a beton, mint a dilatáció kitöltő. Szóval ennél valamivel olcsóbb anyagot néznék.
A képen látható módon szeretnék egy polikarbonát esőfogót felrakni kb. 9 méter hosszúságban.
A kérdésem az lenne, hogy megoldható-e ez külső alátámasztás nélkül?
A külső rögzítési ponttól kb. 110 cm lenne a széle, ténylegesen csak 90cm-en érné az idő (hó, eső,...).
Ha igen, zártszelvénnyel, vagy pallóval? Milyennel?
Ha az üregkamrás polikarbonát belső bordái a falla párhuzamosan futnak, akkor kell a plusz alátámasztás a szarufaközökön túl? A szarufák távolsága közel 1 méter.
> A zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly alkalmas-e mischung (cementhabarcs) fugaanyag
> téglaburkolat közé való bejuttatására?
Nyögvenyelősen. Épp most fugáztak nálam a srácok dísztégla fugázó habarccsal, és nagyon el kellett találni a vízmennyiséget, hogy ne tapadjon be. Legközelebb fugázó zacskóval csinálják.
A 400 vagy 600 ml-es zárt pisztolyokkal elsősorban hurka vagy kartus adagolható. Ha csak simán betöltöd, az jellemzően problémás: a hígabb állagú anyag minden irányból folyik belőle, a sűrűbb meg a kerek és szűk keresztmetszetű csőr miatt nem lesz jó.
A fugapisztoly eleve más, hiszen több anyag tölthető bele. A legjobb pisztolyok egyszerű kivitelűek (a menetes végzáró néküliek könnyebben tisztíthatóak. Nézd meg például a COX Ultrapoint pisztolyt, amit ez a tojásfejű pacák használ: https://www.youtube.com/watch?v=yRKcAW1OTnk
Ezen nincs menetes vég, mint a zárt kartuspisztolyokon, és ahogy 30 másodperc körül látható, a "betöltő cső" és a pisztoly fogantyúja közt nagyjából 2-3 centi rés marad. Így ha mégis kifolyna az anyag hátrafelé (bár ezen egész más dugattyú van, mint egy klasszikus zárt kartuspisztolyon), akkor az könnyen távozna a pisztolyból, és nem kenné össze a dugattyúszárt mozagtó mechanikát. Van hozzá "normál", és szélesfugázóhoz való csőr, amivel például téglát tudsz fugázni (lásd: a videón 5:30-nál). Árban sajnos nem a legolcsóbb, olyan 15 ezer Ft körül mozog.
a konyv szerint habarcszsaknak hivjak az eszkozt. magyarorszagon nem lattam meg arulni sehol. olyan mint a cukrászok habzsákja, csak nagyobb. lehet hogy a legnagyobb habzsák teljesen jó lenne!
Akkor valószínűleg nekünk sem jó, mert nekünk is mély és széles fugákról van szó. Ilyen a felület:
A nyers lapok Ilyen lesz
A fugák két centi mélyek és kb. egy centi szélesek. Sajnos iszonyú lassan halad, a férjem és a kisebbik fiam csinálja hétvégeken, és közelít a tél, ezért szeretnénk gyorsítani, azért gondolkodunk a fugázópisztolyon.
szoval az a lenyeg, hogy eleg kicsi ami belefer, nekem mely es szeles fugaim voltak. es nem bolti fugaval nyomultam, hanem meszes habarccsal. ha annyira meghigitottam hogy folyos legyen, akkor bent leulepedett, kijott a viz a maradek meg betomorodott. nem akart a tolcseren atmenni. valami jo "zsiros" cucc atmenne rajta, a gyari fuga lehet hogy ilyen. a glettgipsz az szonelkul szepen jott. gumikesztyu azert muszaj.
nekem a tetőablak van a fejem fölött, éjszaka, szar felkelni a kopogásra, pedig van hővédő roló is, de arra gondoltam, hogy a keret kopog az alu takaró, alá nem lehetne szilot vagy vmit ragasztható szivacsot betenni? vagy van vmi megoldás erre?
lapos szogben vilagitasz egy reflektorral vagy zseblampaval, es minden egyenetlensegnek nagy arnyeka lesz, amitol jol latszik.
pl nalam a terko tok jol nez ki, de amikor sotetben allok be a kocsival, latszik hogy total osszevissza az egesz, kiallnak a sarkai a koveknek, hullamzo tenger az egesz.
igen, zacskoba tettem, es ugy tettem bele. hatul a tanyer nem passzos a csoben, lehet oda kelleni fog egy megfelelo atmeroju karika. en vagtam 12mm retegelt lemezbol mert az volt keznel.
Én is egy precíz állat vagyok a saját házammal kapcsolatban.
Mivel (családi segítséggel) gyakorlatilag én csináltam mindent a kőműves levonulása után, minden hibáról tudok...
Rendszeresen (szándékosan) belerugok az egyetlen kiálló járólap sarkába a nappaliban, wc-n ülve mindig megnézem a fugázást, ami pont a klotyipapír tartónál nem lett tökéletes, stb :D
3-4 év után azért már kezdek lazulni, nem lehet mindent tökéletesre csinálni, illetve másra is kell idő. Ennyi.
Én a szinezést, és előtte a glettelést nem vállalom be a saját házamon. Asszony halványbarnát/beiget akar, ami a fehér mellett a másik rohadtul kényes arra, hogy mennyire tükörsima a felület.
A nappalinkban is falikarok vannak, és nem volt időm az ön-surlófényezésre, nem is vagyok elégedett a látvánnyal. Majd jövőre úgyis át kell festeni már az egészet, akkor megkapja a simaságot. Idebent elpöcsölök vele (amig az asszony idegei birják), de a kinti falra már se időm, se türelmem nem lesz.
De aki nálam csinálja majd a szinezést, halálra fogom szekálni a surlófényezéssel :)
Egy luxus társasháznál anno 7x gletteltetem át egy nappali falat, mert mindig találtam hibát súrlófényben. A festők már a hajukat tépték, amikor kértem még egy glettelést... Mondjuk ott falikarok voltak, és csokibarna festés, nagyon látszott minden hiba.
senki nem veszi észre a hibák nagy részét, de mivel te láttad az "elkövetést", folyton azon fogsz rugózni. Néha tényleg nagyon nem jó akkor ott lenni..
ááá mekkora igazság ez amúgy, főleg ha precíz az ember, ....emlékszem mennyit kattogtam dolgokon h. vajon így kell ezt?jól csinálják? csak minden jó legyen:D
de amúgy szerintem ez természetes ,végülis az ember az életét teszi bele
Ha jól emlékszem KömKel mondta anno, hogy senki nem veszi észre a hibák nagy részét, de mivel te láttad az "elkövetést", folyton azon fogsz rugózni. Néha tényleg nagyon nem jó akkor ott lenni.. :) Pl. 12 év után most vettem észre, hogy a lakásom ajtaját ferdén tették be. Azt is csak úgy, hogy a folyosót leburkolták, és kihozta a járólap az eltérést.
> Surlófénnyel meg kell nézni. Az kidob minden hibát, csak győzd javitani.
Na igen, a hibátlannak tűnő déli falon a lenyugvó nap oldalfénye előhozta a pillangó "röcögését".
Egyébként a kőművesem javasolta (térkő/kerítés meló közben), hogy ha ő csinálná, akkor átpillangózná és csiszolná az egészet. Ezt mondtam a festőknek, akik csak félig/itt-ott pillangózták át, ahol neccesebb volt... Most rugdosom őket, hogy rendes melót, pls. ;)
1) A gázcsővet a plafontól milyen távolságra rakhatom minimálisan? (tehát a plafontól hány cm-re kezdődhet a cső "teteje)?
2) Egy 60 cm-es mosógépnek oldalirányból mekkora helyre van szüksége? Durván 65-66 cm-es helyre kellene beraknom, de ezen még alakíthatok. Mind a két oldalán fal lenne, leburkolva. Kell-e nagyobb hely neki, vagy ide már elfér?
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy egy zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly különbözik-e valamely lényeges ismérvében a fugázópisztolyként árult szerszámtól. A zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly alkalmas-e mischung (cementhabarcs) fugaanyag téglaburkolat közé való bejuttatására?
Homlokzati színezés (2mm nemesvakolat) alatt mennyire kell/érdemes a tapaszolást eldolgozni? Azaz mekkora egyenetlenségek lehetnek benne maximum, hogy a végeredmény jó legyen?
A garázsbejáratnál, ahol az autó is gurul szoktak valamivel hőszigetelni? Elvileg ez kívül van nálunk a fűtött téren, de lesz a garázsfalon kívül is hőszigetelés és a lábazaton is lesz valami.
A másik kérdésem, hogy ha nem akarok olyan vastagságú lábazati szigetelést tenni a garázsra, mint a ház többi részére, akkor mi a módszer arra, hogy egy síkban legyen a garázs lábazat ház többi lábazatával? Mivel lehet kitölteni a teret?
Köszi Kömkel! Én is csak azt hallottam, hogy beépíteni nem lehet, és drága mulatság az eltávolítása.
Ofenbau!
a legjobb ok az ár lenyomására ( ha beveszi az eladó/bérbeadó )
Igen, így igaz!
De ha már felmerült a bevezetése (erre kérdeztem rá, mert én nem hallottam, ám nem is figyelek efféle infókat), akkor vevőként is pont számolni kell ezzel is (60m x 18 m-es az épület), és azzal is, hogy majd egyszer fel kell újítani.
Petya!
A felelősségvállalás nem divat, zöldnek lenni viszont egyre jobban - ki tudja...?! :/
Sajnos nincs út, csak lépcsők. De ezek sem egy vonalban, hanem hol az egyik oldalon, hol a másik oldalon. Tehát nem tudok ezen vagy e mellett felhúzatni pl. egy kis kocsit.
Akkor megnézem még egyszer a barkácsboltiakat, de félek, hogy nem fér rá elég hosszú még vékonyabb verzióból sem.
mivel komoly baleset lehet ha elszabadul a cucc, kell a rendes tulmeretezes, biztositas. a barkacsbolti motoros csorlo egyaltalan nem agyuval verebre. a gyari kotele rovid lesz, ha a spulnin elfer lehet ra venni hosszabbat.
ha van valami lepcso vagy ut felfele, akkor ahogy javasoltak, jobb lenne valami kocsi, ami gurul. azt huzna felfele a csorlo.
Olyan sok gyár azért nincs. Ha jól tudom van/volt a lábatlani azbeszt cement gyár. Eternit márkanéven gyártottak különféle termékeket, pl. tetőfedő anyagok, csövek őrlemények stb.
Aztán számtalan építőipari cég alkalmazta hőszigetelésre, hővédelemre a szórt azbesztet. Na itt már lehetnek veszélyek.
Amúgy a híres Unió egyik hatalmas irodaházánál is ilyen technológiát alkalmaztak, majd amikor felújították az egész épület nájlonba volt burkolva.
amúgy Brüsszelben a házak oldalsó homlokzatát sok helyen palával burkolták. Gondolom a csapó eső miatt. Ez nem szúrja a brüsszeli bürokraták szemét ??
Tehát van ahol nagyon veszélyes az azbeszt , másutt kevésbé.
" évtizedek óta sérülésmentesen. "
Így van, de jöhet egy jégverés és akkor palatetőnek annyi ! Volt tető, nincs tető.
Nem szorosan a témához kapcsolódik a kérdésem, de beszélgettetek Ti már itt annyi mindenről. ;)
Szóval a házunk egy hegyoldalon van. Az utca szinten van a garázs, ennek a tetején az előkert, majd még egy szinttel fentebb a terasz a ház „földszintje”, és utána az emelet és a hátsó kert (szintén meredeken emelkedve). Elég sok lépcső, és jó meredek út, ha fel akarok vinni valamit lentről a fenti hátsó kertbe.
A felújításnál egy drótkötelet feszítettek ki a ház és a kerítés közé, és ezen engedték le a sittet egy csiga + kötél segítségével. Gondoltam, hogy ezt a megoldást alkalmaznám hosszú távon is, csak a ház mellett feszíteném ki a drótkötelet egészen a hátsó kertig. Így fel lehetne juttatni kisebb dolgokat pl. vödrökben. Ezt viszont jó lenne gépesíteni. Nézegettem motoros csörlőket, de az ágyúval verébre, mert nekem nem kell több 100 kilót megmozgatni, ráadásul arany áron is adják ezeket.
Korábban hallottam róla, hogy autó ablaktörlő motorból készítettek sokan automata kerti kapukat, ez szerintetek jó megoldás lehet? Vagy van egyéb ötlet, javaslat? Esetleg felejtsem el az egészet és cipeljem a cuccokat gyalog fel? :)
Érdekes dolog ez az aszbeszt kérdés. Apósomék házán is régi palatető van, évtizedek óta sérülésmentesen. És azóta, köszönik szépen, egészségileg is rendben vannak. Elég fura lenne, ha egy kormányrendeletnek köszönhetően egyik napról a másikra köteleznék őket a tető cseréjére. Még ha esetleg lenne rá valami állami támogatás, de így... Már önmagában a palatető "ártalmatlanítását" is a tulajdonosnak kell állnia, ami ugye százezres nagyságrendű összeg. De miért is? Miért nem azoknak a régi, javarészt állami cégeknek (vagy magának az államnak), akik legyártották ezek a palatetőket? (és nem mellesleg már akkoriban tisztában voltak az aszbeszt feldolgozásának veszélyeivel) Az állam nem érez ilyenkor semmi felelősséget?
Majd ha bontod, biztos lesz problémád ! Főleg az elhelyezéssel.
Egyébként Mo-on. még mindig nagyon sok palatető van. Valamikor divatos volt. Műpalának is hívják. Anno amikor a 2. -es metrót újították, busszal jöttem a 16. kerbe. a Blahától, számoltam a palatetőket és 60 után ráuntam.
A veszélyekről : tény hogy a belégzés nagyon veszélyes, azbesztózist lehet kapni. De ez elsősorban a gyártókat és feldolgozókat érinti. Az azbeszt örlő malom környékén nem életbiztosítás a tartózkodás.
Elhiszem Neked. De talán abban is egyetértünk, hogy nincs két egyforma ház. Például nagyon sok múlik a fűtési rendszeren (mondjuk radiátor vagy padlófűtés), és a fűtési szokásokon is.
Egy példa: ha odakint fagypont körüli a hőmérséklet, a lakásban pedig 20 fok, 55-60% körüli a páratartalom, akkor egy alu távtartós, 2 rétegű üvegezésű ablaknál már esélyes lehet a perem körüli páralecsapódás. 50% vagy attól szárazabb levegő esetén viszont talán már elkerülhető.
Tehát a hidegperemes távtartók beépítésének még nem feltétlenül velejárója a páralecsapódás, de az tény, hogy sokaknál gondot okoz. Az alumínium kiváló hővezető, ami egy hőszigetelt üveggel párosítva nem épp a legjobb választás.
A ház hátulja berepedt és kicsit kifele áll, mit tegyek vagy mi ilyenkor a gyógymód rá?
vettem egy egyszerű parasztházat amelyhez volt egy hátsó melléképület de az életveszéllyes volt igy lebontottam... most vettem észre hogy hátsó falat az alsóépület elkezde kifele húzni és kb. a tűzfal alatti 1 méteren a falat vagy 8centivel kihúzta. a talpszelement is kiöblösítette és igy fal vagy 6-7 centit kijjebb jött. Lerajzoltam és a pirossal jelől rész a gond. Tehát azon a részen a padlástól lefele 1,5méter az ami kijjeb mászott alatta rendbe van a fal. Szóval tanácsot kérnék mit csináljak vele?
Koszonom az eddigi hozzaszolasokat es tanacsokat a tetoablakhoz. Ugy tunik, hogy anyagilag sose terul meg a haromretegu uvegezes. Komfortban (hidegerzet es zaj) valoszinuleg jelent valamit, de soknak tunik a felar. Ugyhogy hajlok a ketretegu uvegezesre.
Amugy 94x160-as muanyag Roto ablakokrol van szo, eddig nem irtam, hogy ne befolyasoljam a velemenyeket. Esetleg ha valakinek van tapasztalata (muanyag) Roto tetoablakkal, akkor ossza meg batran! :)
Az azért elég durva lenne, ha egy argon gázzal töltött, üveglapokkal határolt TPS távtartó bármelyik irányba is elmozdulna, deformálódna. De ha nagyon addógsz emiatt, még mindig választhatsz az elavult alumínium helyett acél távtartókat. Az alu távtartóknak már csak a keleti országokban van jelene-jövője. Itthon még simán legyártják 3 rétegű üvegezéssel is, ami legfeljebb mókusvakításnak jó (Ug=0,9W/m2K körüli érték).
Azt azért fontos tudni, hogy önmagában a 3 rétegű üvegezés még nem biztosíték semmire. Ezt én akkor tapasztaltam meg először, amikor egy olcsó nyílászárós cég olyan áron kínálta a 3 rétegű üvegezést, mint a nívósabb konkurencia a 2 rétegűt. A Szilánk (pontosabban most már CE Glass) készít fokozottan hőszigetelt, 2 rétegű üvegeket is.
Ha rám hallgatsz, szerintem sokkal fontosabb inkább a távtartók anyaga! Az én nyílászáróim üvegei között még hidegperemes távtartók vannak, és télen hiába optimális a lakásban a páratartalom, a hőhíd miatt a széleken gyakran lecsapódik a pára. Szóval ha van rá lehetőséged, akkor feltétlen melegperemes távtartókkal gyártasd le!
Hoszigetelet beepitokerettel lesz beepitve. Belso oldalon parazaro foliaval lesz beepitve, kulso oldalon a mar meglevo hablemez marad, hogy ne kelljen lebontani a teto mar meglevo hoszigeteleset. (A mar meglevohoz jon majd belso oldalra meg 15 cm kozetgyapot.) Ezt kerdezted a beepites milyensege alatt? Igen, lent fuggoleges es fent vizszintes kavak lesznek.
A tetoablak nem a szomszedra meg a kertre nez, hanem az egboltra. A hideg teli ejszakan az egbolt baromi hideg. Szerintem tetoablakban, plane ha nagy felulet, szinte mindent meger a jobb hoszigeteles. Beepitees milyen lesz? Sikerult az alul fuggoleges felul vizszintes kava megoldast osszehozni?
Érdemes, de azt fontold meg, pláne a gyerekszobában, hogy biztonsági üveg legyen benne fóliázva ami ha összetörik akkor sem zuhan be. Én ilyet vettem a Velux-tól. Arra már nem emlékszem, hogy 2 vagy 3 rétegű volt-e az üveg.
Tetoablak uvegezes kivalasztasaban kernek segitseget. Van ajanlatom 3 darab nagymeretu tetoablakra. Ezek halo- ill. gyerekszobaba kerulnenek. A ketretegu uvegezes es haromretegu uvegezes kozott 120ezer a kulonbseg.
Erdemes-e futesmegtakaritas, paralecsapodas vagy komfort miatt a 3 retegut valasztani?
Mi is kb. szeptemberben fejeztük be a tetőt (még 2010-ben), a vakolással vártunk következő év tavaszáig, glettelve-feste pedig csak abban az évben ősszel lett. Egy helyen repedt csak meg azóta: ahol a válaszfal és a főfal találkozik (gondolom ott nem kötötték be a falat a mesterek). Én nem sietnék az építéssel, a sietség mindig visszaüt...
Akkor a mosoknyhabol az eloszoban at a szabadba kell kivezetnem a szarado ruhak parajat. Az otlet a kovetkezo: egy enyhen kifele lejto, kb. 1.5 m hosszu muanyag csovet beepiteni az eloszoban at. A cso belso vegere jonne a ventillator, a kulsore valamilyen szellozoracs. A csovet korbetekernem uveggyapottal es kipszkarton moge rejtenem. Ez igy jo megoldas? Hogyan lehet megoldani, hogy a szellozoracson ne jojjon be a hideg levego?
Ha a zárt épületben nem megy 5 fok alá a hőmérséklet, lehet vakolni. Vundergraf ötlete jó, sokszor kokszkosarat használnak, a vakolat kötését is segíti a megtermelt széndioxid.
Igen, majdnem úgy! Először megpróbáltam zárt pisztolyba tölteni, de az nem vált be: a benne lévő dugattyú nem zárt tökéletesen, így aztán 2-3 töltés után a pisztolyból "orrán-száján" keresztül folyt a bitumen. Le is kellett állni a melóval, mert kezdett rákötni a bitumen (utána órákon át vesződtem a takarításával). Szerintem ez a massza túl lágy ahhoz, hogy pisztolyba töltse az ember, vagy legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Utána döntöttem úgy, hogy egyszerűen betöltöm inkább néhány erősebb nylon tasakba, azt ráillesztem az adagolócsőrre, és leszorítom a műanyag menetes véggel. Ez sem a legtisztább megoldás, de még mindig kevesebb kínlódással jár, mint a pisztolyba töltés.
Egyébként ugyanúgy megköt, mint bármelyik másik bitumen. Amiben picit más, hogy kaucsuklatexet is tartalmaz, így nagyobb a szakadási nyúlása, és könnyebb vele dolgozni.
Csatlakozási hézagok-, és kisebb rések tömítésére, felületi vízszigetelésre nálam a Bitunova Starplast vált be legjobban. Tulajdonságaiban nagyon hasonlít a Bornit Bitumen latex super UV-re (az is lehet, hogy egy helyen készülnek). Olyan az állaga, mint a pudingé, nagyon könnyen eldolgozható. És ami szintén nem elhanyagolható: oldószermentes, veszélytelen anyag. A forgalmazó zárt pisztolyt is ajánl hozzá, de nekem jobban bevált egy erős nylon tasak, amiből könnyen adagolható.
Szerintem ezeket még az előző tulaj öntötte magának a maradék betonból és meg megörököltem. Néha az itt az érzésem, hogy annak idején ingyen volt a beton. Én meg inkább a zöldet kedvelem. Pl elbontottunk a kertben egy szakaszon egy 80 centi széles 15 centi vastag betonjárdát és egy ugyanolyan volt alatta! Alap ásáskor láttam, hogy volt ahol 3 réteg 15 centis betonjárda van.
Volt otthon "bontott" 15x15-ös gerendám, egy 180cm-es darabot levágtam , tetőlécből csavaroztam rá "elálló" fület úgy derékmagasságba, és azzal úgy provizórikusan ledöngöltem a földet.párszor körbementem vele...
És tömítetted valamivel a 40x40-es lapok között és a lapok és a ház körött, vagy csak sűrűn oda volt szórva egyből a földre? Nekem is van bontásból 15 centi vastag 40x40-es járólapból kb 100 darab, amivel nem tudtam eddig mit kezdeni...
Ilyen lépcsőelemből szeretnék 1 lépcsőfokot készíteni. 20x15x40cm-es.
Ezt a képek alapján nagyjából ilyen állásban szokták beépíteni, de én fordítva szeretném (mivel csak 1 fok kell).
Hogy csinálnátok?
Kell egy alap és kicsit még meg is lesz emelve a talajszinttől 10x20-as térkövekkel, hogy elérjem a kívánt magasságot. Csinálok egy beton alapot, rárakom az egy sor térkövet körben, és a két szélén is, utána a lépcsőelemalatti üreget betonnal kelllene feltölteni. Na ezt hogyan csináljam?
Ha nem érthető, mit akarok, rajzolok valami mórickaábrát...:)
Ha a belső falaimat vakolás helyett gipszkartonoznám: nem vágnám tönkre a tégla hőtárolását ezzel az "előtét-fallal" ? Főleg mivel van mögötte némi levegő is.....szerintem a falam hőtárolását elfelejthetném, de nem értek hozzá....mit gondolsz?
Mosokonyha es WC kozotti kemenykurtobe (futesre nincs hasznalatban) szeretnek a WC felol szagelszivashoz, a mosokonyha felol paraelszivashoz Vents 100 Quiet ventillatorokat rakni (97 m3/h). A kemeny teteje kb. 7 meterre van a ventillatorok tervezett helyetol. Mire erdemes odafigyelni ennek a kialakitasanal?
Nalunk amugy is szet kell bombazni a tetoteret, mert az elozo lakonal nagyon igenytelen megoldasok voltak. Ilyen ertelemben a gipszkartonozas, stb. nem extra koltseg. Pont ezert dontottunk ezen megoldas mellett.
A szatén matt szürke, azt írják, de ez fém vagy műanyag?
Láttam 8mm-es biztonsági üvegből készültet is 130cm széleset. Abban bíztos vagyok, hogy azt 1-2 hónap után úgy kell ráemelni a kád peremére, mert ott valami nem fogja bírni a súlyt.
Na most már világos. Akkor egy kicsit visszavágom az XPS-t és fúrás+ beton a külső oldalon is.
Egy másik kérdés: Van értelme alu. cseppentős indítósínt tenni a lábazati szigetelés és a falszigetelés közé. Hallottam már mindenféle érvet mellette és ellene is. Pl volt olyan, amik azt javasolta, hogy a bogarak/rágcsálók miatt mindenképpen tegyek. De azt is olvastam, hogy nem kell mert csak hőhíd és felesleges plusz kiadás, a cseppentést pedig ki lehet alakítani utólag is.
Igen, vasakat kell belefúrni, és összebetonozni. A betonozás a küszöb feléig érjen, utána mehet az XPS kivülre.
A teraszajtónál az XPS-t nem szokás ennyire felengedni, ha ilyen vastag az XPS hőszigetelés. 10 cm-t még minden gond nélkül le lehet burkolni, felette már neccesebb.
A "lyuk" pont a fal szélessége. Az aljzatbeton már készen van a képen látható módon. Fúrjak bele vasat és úgy betonozzam ki a lyukat? (Persze alulra XPS, azt nem akarom kihagyni)
A lábazati falon van vízszigetelés, ami felér a terasz szintje fölé 50 centivel. Az ajtónál viszont nincs meg felvezetve, hanem ráfordul a szerelőbetonra.
Azt hiszem a perzselős megoldástól el fogok tekinteni, mert a teraszajtó már bent van és nem lenne jó, ha megégne. Viszont egy helyen hőlégfúvóval "igazítottam" a mesterek után a vízszigetelést és ott bevált ez a módszer. Mindenesetre nem lesz túl kényelmes szerelés...
Szóval valahogy így: (A rajz kicsit béna lett, de ennyit tudtam a paint-el összehozni). A sárga az XPS.
Kívül a 17 centi XPS-en nem fog eltörni a csempe? Ne aggódjak?
Az Ytong helyett nyugodtan lehet a lépésálló eps az ajtó alatti XPS-ig. Csak merevités szempontjából kicsit jobb, de ha az aljzatbeton vasalva van, akkor nem lesz vele probléma.
A rajz annyiban nem teljesen jó, hogy a lábazati falon kivül szokott lenni egy függőleges vizszigetelés, ami felfut a teraszszint+30 cm-ig, az erkélyajtónál pedig a küszöbig. És ennek van bentről nekirakva-felfuttatva a padló alatti bitumenes lemez.
Egyébként az XPS-bitumenes lemezre kér megoldás van:
1. Abbahagyod a melegitést 20 cm-el korábban, és az XPS-re csak felhajtod "szárazon"
2. Az XPS-re raksz hálót+ragasztót, és az a kéreg már birja a hőt (korlátozottan)
Nézegettem korábban a Vundergraf által betett "korrekt erkélyajtó beépítés" színes metszeti ábrát és tanácsot szeretnék kérni ezzel kapcsolatban. Nálunk megvan már a terasz, 12cm xps-el elválasztva a ház falától, az ajtó a külső falsíktól 5 centivel bentebb és a kávák "kibélelve" XPS + ytong kombóval. Az ajtó alatt jelenleg csak vízszigetelés van és felette 16 cm levegő az ajtókeret aljáig.
Ez az ábra:
Az ajtó alá kívülre teszek 5+3 cm XPS-t, belülre pedig az ábra szerint ytong + beton megy. A belső aljzatbeton már megvan, csak az ajtók előtt hiányzik, szóval ez a pár centi független lenne. Még nem tudom, hogy hogyan fogom bebűvészkedni a lyukba az ytongot, de majd megoldom valahogyan. Gondolom azért van ytong a lépésálló vagy XPS helyett, mert itt gyakran lépnek rá.
Két kérdésem van: A rajz szerint a két XPS között vízszigetelés van. Ezt a gyakorlatban hogyan lehet felhelyezni, mert a padló vízszigetelést olvasztással biztosan nem lehet ráolvasztani az XPS-re. Vagy ide valamilyen folyékony dolgot érdemes tenni? Bornit vagy hasonló? Abból van még itthon 1/4-ed vödörrel.
A másik problémám, hogy kívül így kialakul egy 12+5 centis tisztán XPS felület, ami azért komoly igénybevételnek van kitéve, hiszen itt járkálunk majd a teraszra. Ezt hogyan érdemes járólapozni? Én attól tartok leginkább, hogy itt meg fog reledni a járólap? Vagy érdemes a beton-XPS határra tenni egy fugát és rugalmarsra megcsinálni? Ez se tűnik atombiztosnak...
Hát igen tömeg kell, és a korszerű tégláknak nincs tömegük. Sőt a hangot is jól áteresztik, a régi házunk ikersejt téglás volt az ebből a szempontból jobb volt.
Nálam a 3. nap már pokol a galérián, de ez jórészt annak köszönhető, hogy a 4 db tetősikablakon nincs semmilyen árnyékolás, és mind déli oldalon van. Ha lenne, akkor szerintem 5 napot el lehetne viselni.
(nálam mondjuk 2.5 cm-es deszkaburkolat van belülről, aminek azért van tömege)
Vagy veszel többszörös áron tizedmilliméterre egyforma lapokat, vagy lerakod ezeket nagyobb fúgával, max a mesternek nem lesz olyan könnyű dolga. Ha szuper minőséget veszel azt se rakják olcsóbban. Lerakva meg ha jól dolgozott a szaki, láthatatlan a különbség. Nem tolómérővel nézegeti az ember öt centiről.
Szort PUR habbal nem érdemes jobbitgatni. 8-10 cm eleg belole. Nalunk bevalt. Ugaz ez a nyar nem volt tul meleg, de 25-26 foknal soha nem volt tobb. Ehhez persze ejszaka rendesen kell szelloztetni. Es sajnos egyaltalan nem olcso, de a weblapokon feltuntetett arbol azert lehet kedvezmenyt szerezni.
Közben elmentem a burkolóval is megnézni a padlólapot.
Azt mondta magának biztosan nem merné felrakni. Még a falon el lehet csalni, de a paldón hepehupás lesz. Durván 2 mm van a lapokban. És sajnos egyikben jobban, másikban kevésbé.
Ez azért bosszantó, mert másik üzletben ekkora eltérést ennél a lapnál nem tapasztaltunk, valahogy ott egyenesebbek voltak. Elképzelhető olyan, hogy bár az EU-s és magyar szabvány szerint benne vannak az első osztályú kategóriában ezek a lapok, a gyáron belül viszont mégis van egy komolyabb differenciálás? És ezek a méretpontosabb, kevésbé domború lapok nem véletlen kerülnek durván 500-1000 Ft-tal többe másik kiskerpartnernél?
Tanácstalanok vagyunk... Jövőhéten jönne a burkoló, de így nem merem elhozni a praktikerest.
Arra nagyon kell figyelni, hogy cellulóznál jó minőségű (>140 g/m2) páraáteresztő fólia kell kivülre, és jó vastag (tehát drága) párazárás belülre, mert különben befúváskor széttépi a fóliákat a cellulóz.
Magyarul ha ezek a feltételek eleve nem adottak, akkor felejtős.
Az elveszitett centik nyilvan nem jok, de anyagilag sokkal jobb, mint kivulrol rakni ezt a plusz hoszigetelest. Ugyhogy elfogadhato kompromisszum.
Úgy is olcsóbb a térvesztő belső szigetelés, hogy gipszkartonozni, belülről glettelni, újrafesteni, újra-vezetékelni is kell?
Nem kötekedés, komolyan kérdezem - lassan nálunk is jó lenne a szigetelés, de összeadva a belső szigeteléssel járó plusz költségeket, nekem elsőre nem tűnt lényegesen kedvezőbbnek...., mondjuk nálunk a tetőtérben a bútor sem férne vissza, ha szűkülne a tér...
Egyébként a pezocellnél most pl akciós, a 30 cm-es tetőszigetelés anyag+mdíj, alig több mint 3000 ft nm-erenként. Ez most olcsóbbra kijöhet így, mint egy közepes üveggyapot v kőzetgyapot táblás! Viszont engem elgondolkodtat az, hogy a páraáteresztő fóliát a túloldalon kidomboríthatja és leronthatja az általában amúgy sem túl jó átszellőztetést!
Elvileg úgy is meg lehet csinálni, hogy a 7,5x15-ös szarufára élre teszek mégegyet, úgy, hogy a második szarufadarabot letámasztom a szelemenen belül lévő koszorúra, a tetejét meg bedugom a fogópárok közé és átmenő csavarral megcsavarozom. Ez biztos hogy strapabíró lenne és meglenne a 30 cm hőszig, de a szarufák hőhidasságát jelentősen nem csökkentettem. Ezen is merengtem mint végső megoldások. De nem tudnám megmondani, hogy melyik a jobb összességében .......??
A teherbirást számolni kell, mert a többletterhelés az kb 15-20%, hóteher az az utóbbi időben niem nagyon van, de a szélteher az megnőtt. Ez a szarufa méret a régi széltehernél szokásos méret. A szöglemez jobb mint a csavar, de drágább is. Csavarozni a szarufa fele magassága közelében ajánlatos.
Hát amiket én néztem a praktierben, azoknak jóval több központi görbületük volt mint 1 mm... Ha a két lapot színűkre fordítottam és az egyik végénél összeillesztettem simán meg volt a 0,6-0,8 mm... És ezt elsőosztályúnak hirdetik.
Ha padlóról lenne szó még annyira nem is érdekelne, de csempének lesz rakva... Ami azért nagyon nem mindegy.
> A praktikerben azt mondták, hogy ezek első osztályú lapok. A színhelyességük jónak is tűnik, viszont
> amit furcsálltam, hogy nem egyenesek a lapok teljesen.
Mindegy az osztály, burkolóim szerint ezen az áron csak girbegurbát kapsz. Úgy 10-20 eHUF/m^2 környékén már esetleg kezdenek kiegyenesedni. :)
Mondjuk ismervén a multik árpolitikáját, én nem nagyon veszek tőlük semmit. Lehet nincs vele semmi baj, de annyira megtojózzák a beszállítóikat, hogy bármi megeshet..
Nem fog jelenteni annyi plusz terhet, ami problémát okozna.
Nálad meg kifejezetten jót tesz a keresztbe pallózás, mert kimereviti a keskeny szarufáidat.
Egyébként a viszonylag nagy sűrűségű gyapotból is csak 8 kg jut m2-ként 15 cm vastagon, szóval az a kb összesen +20 kg/m2 teher lófütty egy hó vagy szélteherhez képest.
Most 17x5 cm-es szarufak vannak 90-100 cm-es szarufakozel. A szarufak ket alatamasztas kozotti legnagyobb hossza, amire az extra hoszigeteles jonne az kb 2.8 meter, 30 ill 45 fokos hajlasszogben. Jelenleg betoncserep, lecezes, 12 cm kozetgyabot es 1.2 cm falap terheli a szarufakat.
Mennyire hangzik neccesnek a tervezett 15 cm plusz kozetgyapot szigeteles es a gipszkartonozas altali plusz terheles?
Az elveszitett centik nyilvan nem jok, de anyagilag sokkal jobb, mint kivulrol rakni ezt a plusz hoszigetelest. Ugyhogy elfogadhato kompromisszum.
Pár éve vettem 3500 Ft körül többféle kínai grest ebben a méretben, na azok hibátlanok. Szóval megoldható...ha nekik is sikerül. Ez csak duma.
Hogy a humorú/domború lapokkal együtt tudtok-e élni, azt nektek kell eldönteni. Érdemes pár lapot kirakni (ilyen helyen nem gond), és súrló fényben megnézni. A szín miatt én még ki is vittem őket a természetes fénybe (megengedték).
Ha csak nem valamelyik fal sarkán van az ablakotok, valószínűleg sosem fogjátok látni a hibát, mert nem kap direkt oldalfényt.
Azért olyat nem vennék meg, ami 1 mm-nél nagyobbat billeg 2 lapot szembefordítva...és nem raknám eltolva. De azt is meg tudjátok nézni, úgy mennyire dobja ki a hibát.
A dobozokon rajta kéne lennie a minőségi osztálynak.
Csak azonos kaliber számú (calibro, caliber, stb...0-től 9-ig) és azonos gyártási kódú (sámok/betűk) dobozokat pakoljatok fel a kocsira!! Ilyen helyeken szeretik vegyíteni őket.
Burkolásnál még így is keverni kell a dobozok tartalmát, vagyis egyet ebből, következőt a másikból, stb.
Ami még eszembe jutott, hogy az élcsiszolt lapok sokkal jobban kidobják a hibákat, mint a "hagyományos" lekerekített élűek.
Ha a hidegburkolat a beton után ráfut egy 12 cm-es fa alapra (ez már a széle a burkolatnak, beltérben, ajtónál, tehát lesz taposva), azt hogy lehet megoldani, hogy a helyén maradjon a burkoló? Kb. 1 cm lesz a ragasztásnak, burkolatnak, de ha kell, faragok még le belőle.
Ebben az esetben előfordulhat, hogy nagy felületen csak a csavarok tartják a gipszkarton falat? Ez nem okozhat gondot? Úgy értem, hogy amikor a lécek a felfekszenek (pl. 5x5=25 cm2), ott kicsit megbízhatóbbnak gondolnám a pár mm2-es csavarkeresztmetszetnél.(?)
Ennyiért szerintem nem nagyon kapsz első osztályút... nálunk a 60x12-es totálisan sík, viszont a duplájába került, szintén Praktiker.
(bár a fene tudja az árakat egyébként, mert nagyon olcsók lettek a lapburkolatok)
Le lehet rakni szépen egyébként a másodosztályt is, csak nem feles eltolásban, mert ott nagyon kilóg a lóláb.
Nálam pl úgy van lerakva, hogy teljesen véletlenszerű a sorok eltolása, összevissza ugrál, de nincs 15 cm-nél nagyobb eltolás benne (holott az én lapjaim teljesen sikok).
A praktikerben találtunk egy gres paldólapot, amely annyira megtetszett, hogy fürdőszoba csempeként is használni szeretnénk. A burkoló szerint ez nem probléma.
Ezt a paldólapot megtaláltuk nagyobb fürdőszoba szalonokban is, viszont a praktikerben lényegesen olcsóbb (3900 Ft, míg másutt igencsak 4500-4800 Ft-ért adják).
A praktikerben azt mondták, hogy ezek első osztályú lapok. A színhelyességük jónak is tűnik, viszont amit furcsálltam, hogy nem egyenesek a lapok teljesen. Ott azt mondták ez azért van, mert az égetés során picit mindegyik homorú lesz. 60x30-as lapnál nem tudják megoldani a teljesen sík felületet ebben a kategóriában.
Kérdezném, hogy ez tényleg így van? Elméletileg ezért is javasolja a gyártó, hogy csúsztatva legyenek lerakva. Csak félek tőle, hogy másodosztályú lapot akarnak eladni elsőosztályúként...
Rovidesen mondanom kellene a kivitelezonek, hogy hogyan erositse meg a beepitett tetoter hoszigeteleset. Szeretnem, ha par aszempontbol jo megoldas lenne. Ugyhogy ujra megprobalom a kerdesem.
A lentiekhez para szempontbol maradhat-e a falemez? Vagy eleg csak korfuroval surun perforalni? Vagy le kell szedni?
A beepitett tetoter ferde falainak hoszigeteleset szeretnem feljavitani a belso oldalrol. A jelenlegi retegrend kivulrol:
- cserep
- csereplec
- 3 cm legres
- 3 mm-es, kulso oldalan alukasirozott hablemez 10 cm atfedessel
- legres, ami a hablemez belogasa utan marad
- 12 cm kozetgyapot a szarufak kozott (a szarufak 17x5 cm-esek)
- 12 mm MDF falemez (annak tunik csavarhuzoval megkapargatva)
Tudom, hogy legjobb egy ablak nélküli körbe hőszigetelt házban lenne jó élni anyagi szempontból, de sokan mégsem ezt szeretnék. Meg kivághatnám a 30 éves diófát is a terasz mellől, hogy az ablakon jöjjön be a fény, amit persze lehet három réteg esetén U=0,7 W/m2K értékűre is választani, mégsem ezt szeretném.
Arra kérnék javaslatot, hogy az adottságok ismeretében mit csináljak egy terasz tetővel, ha azt akarom , hogy arról jöjjön be a fény , de valamennyire hőszigetelt legyen? Ráadásul szintén adottságként 10-15% körüli lejtése van, így tetőtéri ablak sem alkalmazható.
A polikarbonát lemeztől ugyanis én sem vagyok elájulva, mert a hőszigetelő képességén kívül ismertetőben a fény áteresztő képességet sem közlik, és szerintem ez sokkal rosszabb a három üveg rétegnél.
ez egy minimal koltsegvetesu sufni projekt, hasznalt csereppel. ha eppen kicsit bejon valami viz, nem ijed meg senki. arra kell majd figyelni, hogy vagy nincs folia es kesz, vagy ha van akkor rendesen szellozzon a cserep-folia kozott, nehogy berohadjon a beszivargott viz.
Ez durván 5.7 fokos tetőt jelent, ami nagyon kevés.
Ha szélirányba van a lejtés, akkor bármilyen cserépnél vissza fog folyni a cserepek között a viz.
A hódfarkú azért jobb, mert azon nem tud megállni a viz annyi ideig, ami a kerámiacserép korai halálához vezetne (szétfagyás).
Én is most újitom fel a kerti tetőt, hasonlóan kicsi a lejtésem.
Teljes felületű OSB/deszkázást kap alulra, és bitumenes lemez szigetelést, 5 cm légréssel, tömitő szalagokkal az ellenléc alatt. A másik alternativa a Dörken Delta-FOXX fólia, amivel lehet jó vizzáró alátétfóliázást csinálni, de azt aranyárban mérik, és csak egész tekercsben adják.
A hódfarkúval jobban jársz. A lécezését a lehető legsűrűbbre kell venni, akkor van esélyed arra, hogy ne ázzon vissza (de ez abszolút nem biztos). Lécezés alá jó lenne fólia...
Egy nagyon lapos tetore milyen cserepet lehet tenni? A dolog adottsag, egy garazs/feszer. A kornyeken van amelyiken hullampala van, van amelyiken cserep. kb 10% a lejtese.
Van ilyen regi bontott bazinagy cserep, vagy 50 eves, mindenutt hornyos, de nagyon vastag, szinte vizszintes lesz ha felrakom. Vagy tudunk szerezni hodfarkut, az talan laposabb. Jobb lehet a hodfarku?
Tudom hogy ertelmetlen az egesz, egyikkel sem lesz jo, de melyikkel jobb?
Nem tudom, hogy meg nem sikerult idot keritened ra, vagy csak kiment a fejedbol. De ha esetleg meg tudnad valaszolni a paratechnikai kerdesemet, azt megkoszonnem.
Erre nem tudnátok nekem válaszolni? Hét közben meg kell vennünk a kezelőanyagot, és nem tudom, megfelelő-e, amit kinéztem. :-(
A kérdésem tulajdonképpen két részből áll:
-- A vízgőzáteresztő képesség azonos-e a páraáteresztő képességgel? (Páraáteresztő képességre vonatkozó kérdésemre a forgalmazó cég szakembere vízgőzáteresztő képességre vonatkozó választ adott.)
Ha azonos, akkor
-- A 24 Celsius fokon 65 g/m2/nap vízgőzáteresztő képességű anyag alkalmas-e egy ház külső falának kezelésére, elegendően páraáteresztő-e?
Isten ments a sitt alárakástól. vasháló/ vas beltérbe kell amúgy az estricht betonba? nemtom
ha már itt tartunk zsalukőből kell kiraknom egy 5m hosszt léc kerités alá egy sorban. most ezeket a földbe ásott zsaluköveket /11db/ rakhatom egymás mellé vagy kell kötöanyag közéjük? az estricht betont beöntve a zsalukő "lukba" a vasoszlopnak jó? megköt?
nos én vagy 20 ... nagyon sok éve egy terasz alá feltöltésnek tettem sittet/törmeléket. A terasz kb. 65 cm-re kiállt a földből. tömörítettem, de úgy 5 év után a törmelék megsüllyed kb. 5 cm -t. Így újra kellett burkolni.
Az estrich kiadósságát úgy írják, hogy 40 kg elég 1 négyzetméter esetén 2 cm-re. Ez azt jelenti, hogy egy zsákból kijön 0,02 köbméter. A 0,4 köbméterhez elegendő 20 zsák 40 kg-os esztrich beton, ami durván 20.000 Ft lesz.
Lehet, hogy sóder és cement olcsóbb lenne, de a nagyobb nyűg miatt egy társasház esetén jobban megérné az esztrich.
Kérdés. A WC-ben kb 10 cm-nyi beton kellene a szinthez. Megtehetem-e, hogy a keletkezett tégla és vakolat törmelékből képzek egy 5 cm-es szintet és erre öntöm az esztrich betont? Ad-e egendő stabilitást a betonnak?
Társasához 2. emeletét újítjuk, a víz-gáz szerelvényezést most fejezték be. Emiatt a talaj a fürdőszoba szélein fel lett vésve jó 30 cm-es szélességben és 6-10 cm-es mélységben. Illetve a WC misung talaja szintén.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mi lenne a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja ennek kiegyenlítésére? Durván 0,3-0,4 köbméter pótlás kellene, ha jól számoltam.
A lényeg, hogy a felvert szerelőbetont visszapótoljuk.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni az alábbiak értelmezésében. Egy hidrofobizálóbevonattal kapcsolatban érdeklődtem, hogy biztonságosan páraáteresztő-e, mire az alábbi választ kaptam:
"ÉMI-TÜV Süd vizsgálati tanúsítványa szerinti vízgőz áteresztő képesség 24 Celsius fokon 65g/m2/nap, közepes vízgőz áteresztésű."
Ez most akkor megfelelő egy ház külsejének bevonására vagy nem? (Terméskőre és téglára kerülne.) Sajnos egyáltalán nem értek ehhez, és ilyenformán nem találtam meg a neten sem.
Köszönöm, hogy foglalkozol a kérdésemmel. A fal padló csatlakozás egész biztos hőhidas. A zsaluköves lábazaton rajta van 12 cm XPS, felette a poroton falon 12 cm EPS, de itt néha meg szokott jelenni a penész kis mértékben. Itt kompenzálom most a hőhidat a fűtéscsövek fal alsó részén történő elvezetésével, ez remélem beindítja majd a légmozgást is a szekrények mögött. (A fűtéscsövek mindenhol az aljzatban mennek a fal mellett. Ahol megy fűtéscső, ott nincs egyáltalán dohszag.) Segíts légyszíves megérteni, amit írtál! Egy élhető 23C levegőhőmérsékletnél, egy egészséges 55% páratartalomnál a harmatpont 13,5C-ra adódik. Ennél a hőmérsékletnél el tudom képzelni, hogy a padló felső felületén csak 20C van, az XPS alatt a hideg oldalon pedig még kevesebb, ahol is a páratartalom emelkedése esetén (pl. szellőztetés hiánya éjjel) kicsapódhat. Viszont ha nem teszek XPS-t, akkor lefelé elvesztek ugyan egy kis hőt, de egyben csökkentem a harmatpont alá hűlés esélyét is a laminált alatt. Nem jól gondolom?
Az igazán korrekt megoldás az lenne, amit először írtál, hőszigeteléssel alulra is, de ezt kisgyerekek mellett, bent lakva, nem tudjuk megoldani. Viszont a dohos szagot pont miattuk mindenáron ki kell irtanom.
És abban az esetben, ha azt feltételezzük, hogy az alsó vízszigetelés rendben van, a felülről érkező pára nem okozhat problémát ezzel a rétegrenddel? (Amikor a normál fűtött teret, a legalsó, hőrétegződés szempontjából legkedvezőtlenebb, egyébként sem jól hőszigetelt padlótól még egy vékony hőszigetelő lemez is elválasztja?)
A helyzet az, hogy vizszigetelés nélküli, párásodásra hajlamos aljzatra nem szabadna laminált padlót fektetni, mert be fog penészedni alatta.
Ha raksz alá fóliát, akkor az alatt csapódik ki a pára, penész.
A megoldás igazából egy bitumenes aljzatszigetelés lenne, csak ez meg annyira hepehupás, hogy laminált padlót fektetni nem lehet rá, tehát kellene még egy aljzatbeton (a kettő közé meg mehet hőszig)
Sziasztok! A lenti problémámmal kapcsolatban nem érkezett válasz, közben felszedtem mindent és nem olyan vészes azért a helyzet, de nem volt indokolatlan. Most folyik a szélek kiszárítása, aztán párapróbát csinálok, letakarom az aljzatot egy nagyobb területen pár napig és figyelem van-e eltérés a takart és nem takart rész közt. Közben próbálok egy nedvességmérőt szerezni. Van viszont valami amit nem értek a laminált padló fektetésével kapcsolatban. A gyártó szerint a helyes rétegrend párafékező fólia, majd kiegyenlítő és lépéshanggátló XPS lap a laminált alatt. Szigeteletlen, párás aljzatra nem fektetnék laminált padlót, akkor mit fékez a párafékező fólia? Alapesetben belülről nem hőszigetelünk, akkor van ott helye egy 5 mm-es XPS lapnak? Nem fokozza ez a rétegrend a páralecsapódással kapcsolatos problémákat hideg padlófűtés nélküli aljzatra fektetéskor?
Régebben aktív (leginkább olvasó) voltam ezen a fórumon, és mindíg csípte a szemem, ha valaki csak annyit kérdezett, hogy "Szerintetek mennyibe fog kerülni ez vagy az?". De most úgy néz ki én is ebbe a csapdába kerültem. Ugyanis lenne egy elég nyomott árú ház amit kinéztünk, de a tető az egy az egybe kuka. Még a '80-as években építették rá a régebbi házra a tetőteret, és nagyon úgy néz ki, hogy az eredeti fanyagot rakták vissza. Van ahol kézzel tudom mozsolni a szarufát, van ahol purhabbal van kinyomva a cserepek közti hézag. Szóval adott a kérdés, hogy kb. mibe fájna egy 9x13 m alapterületű új tető, faanyag és mundíjilag egy baranyai kisvárosban? Csak szigorúan az ácsmunka érdekelne bontás és cserepezés nélkül. Valószínűleg az 1. képen látható "kutyaól" nem lenne vissza építve. Köszi a válaszokat! ArnoldJ
Okés, végigrakom 10-es vassal vízszintesen ill. van függőleges felálló az alapból (igaz csak minden másodiknál, mert méterenként raktam), ahhoz meg hozzákötözöm.
Lesz szélterhelés különben rendesen, majdnem tömör lesz a kerítés, csak egy boltív van benne középen. És az uralkodó szélirány szinte pont oldalról kapja telibe...
Apósoméknál van egy külső, nem fedett beton lépcső, ami évekkel ezelőtt megrepedt és lassan beszivárgott a víz és a lépcső aljáról elkezdett lehullani a vakolat + színezés. 3 éve lassan de biztosan hullik... A repedés egyszer már be volt kenve valami anyaggal 10 évvel ezelőtt, hogy ne szivárogjon annyira a víz, de eddig tartott.
Valami olyan megoldás kellene, ami nem bontás és újraépítés jellegű, hanem valami költségtakarékosabb megoldás. Lekenni a lépcső tetejét, vagy a repedést kivágni egy gyémántkoronggal és kiönteni valamivel... Milyen ötleteitek vannak? Cél, hogy mondjuk 10 évet bírjon ki a dolog.
"Hőszigetelés. Minél több réteg van egy lemezben, annál jobb lesz a hőszigetelése, igaz, nagy valószínűség szerint a felső réteg annál vékonyabb, így annál kisebb a jégverés állóság. Amennyiben komoly hőszigetelési igényről beszélünk, akkor min. 16mm vastag üregkamrás polikarbonát lemezt javaslunk. De kínálatunkban létezik pl. 50mm-es polikarbonát is, aminek a k értéke 0.8."
Köszi mindenkinek a segítséget, C16-ot rendelek akkor, árban nincs olyan nagy különbség. Az alap betonba raktam 10-12-es betonvasakat, rakjak hosszában is betonvasat az egy sor zsalukőbe?
Ha ennek alapján változtatom a hajlitást, akkor változik a nyirási, kihajlási teherbirás is. Azok csökkennek, ha a magasságot növelem a szélesség rovására. Ne kisértsd az Istent! Nem véletlen, hogy az aláirási jog a mérnökök közül a statikában van a leghosszabb gyakorlati időhöz kötve.
Meglévő házhoz csatlakozik 3m*3m fedett zárt terasz. A ház hőszigetelésre kerül, a terasz is. ( ablakcsere+ alul XPS, felül EPS.
A tető bitumenes lemez, elég gyenge állapotú és nincs hőszigetelése sem. Létezik-e valamilyen módszer arra, hogy az új tető fényáteresztő és ezzel együtt hőszigetelt is legyen, mert sötét is . Nem találtam adatot a polikarbonát lemezek hőszigetelésére.
Tudom hogy segítőkész vagy, tisztellek is ezért. De én nem kértem semmilyen födémgerendára, vagy bármi másra adatokat, csak két faanyag keresztmetszeti, és terhelési arányváltozásaira voltam kíváncsi.
A házunk fala, födéme kitűnően hőszigetelt, nyílászárói jól záróak. A felújításkor a padló nem lett megbontva, ott feltételezhetően egy gyengébb hőszigetelés van csak.
Helyenként a betonra helyezett laminált padló alól dohos szag érződik. Többnyire a szélek azon részein, ahol nem megy fűtéscső (radiátoros fűtéshez), illetve az egyik szobában szinte teljesen.
Jelenleg az a terv, hogy felbontjuk a padlóburkolatot, fertőtlenítünk, kiszárítunk mindent, majd életmód váltással, a harmatpont táblázat szentségének alávetve magunkat :) infrahőmérővel és páraérzékelővel felszerelkezve, páramentesítő géppel elkerüljük a további problémákat.
De mégis, hogyan tudnék megbizonyosodni arról, hogy a problémát csak a felülről érkező páralecsapódás okozta a hőrétegződés folytán legalacsonyabb hőmérsékletű és egyben legggyengébben is szigetelt padlón, és a talajpárával nincs összefüggésben, ami egy hiányos alsó vízszigetelésre utalna?
Nem olyan titok, hanem SZAKMA, mégpedig kurva nagy felelősséggel.
Nekem van 16 évnyi rutinom épitészként, szinte napi kapcsolatban vagyok statikusokkal, és láttam már egy csomó dolgot, de még mindig bőven akad olyan, amihez számoltatnom kell a statikussal, mert egyszerűen nem teszem a nyakamat hurokba csak amiatt, hogy valakinek olcsóbb legyen a faanyag 10e Ft-al.
Volt megkeresésem innen a fórumból egy pergola megtervezéséhez. Mivel nagy fesztávról és kevés letámasztásról volt szó, bevontuk a statikusomat is, aki számolt, adott lehajlási ábrákat, stb. Pénzbe került, mert elment neki egy csomó ideje, és kiadott egy olyan papirt, ami alapján ő később is felelősségre vonható.
Akik itt a fórumban SZAKemberek, ingyen segitenek. Bennem van annyi felelősségérzet, hogy amit leirok, azt később is számon lehet kérni (szerintem a többiekben is).
Nem fog senki saccolgatni a födémgerenda esetében, hogy mi lehet az a méret, ami megáll önmagában, komolyabb lehajlás nélkül.
Ha terveztem volna már ilyen (nagy fesztávra, függesztés nélküli) fafödémet, leirnám ott mi volt az előirt méret. De mivel HÜLYESÉG, igy evidens, hogy eszembe se jutott még ez.
Sziasztok! Óriási segitsegre lenne szüksegem!! Egy nagyon ügyes es jo kőműves szakember epített nekünk egy kemencet es a dongát regi fajta nagy meretű teglaból epitette fel es a problema itt kovetkezik!! Maltert rakott a teglak közzé (homok,cement,mesz). Kerek mindenkit,h aki ehhez ért irjon es mondja el,h ennek mi a kovetkezmenye?! vagy le bontsuk es epitsük ujra agyagból???
Ez a táblázat CSAK kéttámaszú gerendára (konzol nélkül) érvényes és CSAK megoszló teherre. Nem titok, csak messze nem annyira egyszerű mint amilyennek első ránézésre tűnik. Nem szivesen mond az ember töredék igazságokat, mert könnyen félreérthetőek és baja lehet belőle mindkét félnek.
Nem akarok tetőt tervezni, csak kíváncsi vagyok mennyivel nő egyszál deszka hajlítószilárdsága, ha növeljük a keresztmetszetet, vastagságot stb. Ez olyan nagy titok mint aranycsinálás receptje?
C16/20-16/KK vagy esetleg C16/20-24/KK jó bele. A C16/20-16/KK jobb, mert kissebbek benne a szemcsék és jobban bedolgozható abba a kis helyre ami a zsalukőben van. Azért megkérdezem, hogy szélnyomásra megfelel-e (áttört keritésnél is van!), mert egy nap után a két beton nem fog összekötni.
En mivel volt mind 2, eloszor ragasztottam ra az 5 cm-es 'ragasztosbol', majd mikor 'gletteltem', meg ment ra/bele az a 'hagymanyos' fajta hezagerosito is...biztos ami biztos.. :-)
Ja, de! Egyszerre viszem a kerti faház alapozás projektet ill. a kerítés alapot és kezdek szétcsúszni. :) A kerítés alapnál is rutinosan volt itthon 1-2 m3 sóder + cement, így hozzá tudtunk keverni. Mondjuk elég lett volna a mixerbeton is, de a mixeres 20 perc alatt kinyomta az egészet, nem volt nagyon időnk tört beton szórni, szerintem a tervezett fele se ment bele.
A zsalukőbe milyen beton kell? C12 elég vagy oda már inkább C16 legyen? (Az alapba C12-est kértem, alig volt drágább, mint a C10).
Köszi, én is így gondoltam, hogy ez a jobbik. még emlékszem a tanácsodra, hogy 6 cm alatt kültéri beton ne legyen! :) Illetve nehogy megint kevés legyen a beton: a 40-es zsalukőnél számolhatok úgy, hogy 0,4x0,5x0,23 a térfogata, nekem 47 db kell és ezeket összeszorzom? Vagyis 0,4 x 0,5 x 0,23 x 47 = 2,16 m3 beton fog kelleni?
Kibetonoztuk a kerítés alapot, viszont elszámoltam magam, a rendelt 5m3 kevés lett, így a tervezett szint alatt vagyunk most 5 cm-el. 1 sor 40-es zsalukövet terveztem. Hogy jöjjek feljebb 5 cm-t? Két lehetőséget látok:
1. Most kizsaluzom és megöntök 5 cm betont, majd arra a zsalukő.
2. Lerakom a zsaluköveket, majd kizsaluzom deszkákkal 5 centivel magasabbra és egyben van kiöntve.
Nekem a második megoldás a szimpatikusabb, zsaluzni is sokkal könnyebb lenne ill. egyben kötne meg a beton.
"Felfüggesztés nélkül nőni fog idővel a gerenda lehajlása. 6 méterre nem igazán való a fagerenda középső mestergerenda vagy felfüggesztés nélkül."
Bocsánat, de megadtam a megoldást a problémára, a lehető leganyagtakarékosabban.
Nem fogom leirni, hogy 10x20-as fagerendát rakjál be, mert az elég már függesztés nélkül is, szerintem még ott is van lehajlás, a ragasztott tartó meg eszetlenség.
A csatolt táblázat szerint a 6m hosszú 10x14cm keresztmetszetű gerenda teherbírása megoszló terhelés esetén 52kg/m.
Ez azt jelenti, hogy a 6m hosszú egyetlen gerenda több, mint 300kg-mal terhelhető. (persze itt megoszló terhelésről van szó)
Tehát, akkor a 10x14-es gerenda is jó lenne nekem, ha csak párszáz kg menne fel az egész padlásra az osb lap burkoláson és az alsó gipszkart mennyezeten felül?
Vagy rosszul okoskodom?
A lehajlás, ami kb. 2-3cm lenne középen az idővel nőni fog nagyon? Erre van tapasztalat?
A 10x15ös gerendánál mennyivel jobb teherbírás és lehajlás szempontjából a 15x15-ös.
Ettől függetlenül a kétoldali 5x15-ös a szimpatikus, csak érdekel a vélemény.
