Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
kun,rakosi,kadar,horn,gennyesi,tolvaj gyurcsany mind bunozok voltak illetve ma is azok.gyurcsany-apro maffia tobzodik ma.en csak arra mutattam ra hogy antall is novelte a kolcsonoket igaz ot ma mar antall pubinak hivom es csak sirva tudok nevetni rajta
Akkor barátom elárulom Neked, hogy ma a vállalat fizek ki 29%-ot a melós meg 10%-ot tb-címén. Van még mellette eü járulék stb, meg ÁFA és illetékek az égben!
Nagyon sokan örömmel veszik, hogy megkapják a minimálbért s a differencia meg adózás nélkül megy a zsebbe... S vajon ki fog siránkozni majd az alacsony nyugdíj miatt???
Ez lenne a jó megoldás. Csak amíg ilyen magasak az adók, addig mindenki - vállalkozó, munkavállalók - abban érdekelt, hogy letagadja a jövedelmét. Hiszen, ha jobban keres, csak azt éri el, hogy többet vonnak el tőle.
A letagadott jövedelemből nem vonnak járulékot. Aki nem fizet be, nem lesz nyugdíja. Aki keveset fizet, kevés lesz a nyugdíja. A majd akkor aktuális kormány meg nem hagyhatja őket éhenhalni. Mint ma az eü.biztosítás: aki nem fizeti, annak is jár ellátás.
csakhogy a mai nyugisok nem fizettek semmit, mert nem volt bruttó meg nettó fizu közt különbség
Azért, mert tudatlan vagy, még nem kell hencegni vele. A nyugdíjjárulék valóban nevetségesen kevésnek tűnő, 3 % volt, de a TB járulék 28%, amit a vállalat úgy fizetett, hogy a melós nem is tudta, hogy neki igazából nem is annyi a jövedelme.
Volt bruttó bér, csak nem a fizetési cédulára írva.
Ha mindenben ilyen tájékozott vagy, sajnos a véleményed nem sokat nyom a latban.
Mondjuk veszek egy panellakást,bérbeadom és 10...15 év alatt behozza az árát, utána már csak hasznot hoz. A pénz nem inflálódik benne és túl sok gond sincs vele.
Ismerek olyan vállalkozót amelyik 4 lakást ad ki plusz dolgoztat 5...6 embert. A két lányának lakást,autót vett és megmondta hogy neki már nem is kellene dolgozni élete végéig akkor is megélne. Most 50 éves, 15 éve munkanélküli volt 200 000 Ft végkielégítéssel a kezében.
Vagy veszek egy öreg házat a belvárosban olcsón, lebontatom és építek a helyére egy társasházat és eladom. Ehhez már némi tőke is kell.
Vagy veszek külterületen olcsó telket,10...15 év múlva eladom 50-szeres áron.
Más aranyban,festményekben utazik,ehhez nem tudok hozzászólni.
Azokkal lesz a gond, akik feketén dolgoznak, félretenni nem tudnak és nyugdíjuk sem lesz. Öregségükre a gyerekeik nyakán élnek vagy mehetnek az utcára.
Aha! Csak a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett nem tudsz annyit félrerakni, hogy esetleg 25 évig fedezze a nyugdíjadat, míg most, a halálodig kapod a nyugdíjat, mégpedig inflációkövetően.
Az az életkorodtól és a nagypolitika szándékaitól is függ. A nagypolitika ugyanis elhatározhatja, hogy kiteljesíti a megrekedt nyugdíjreformot, azonban tekintettel a költségvetés nagy hiányára, erre a közeljövőben nincs kilátás...
Igen ez lehet megoldás, csak ehhez teljessé kellene tenni a magánnyugdíj rendszert. Bár a folyamat elindult, de meg is rekedt, mert a költségvetés nem tud lemondani az államnál maradó hányadról.
senki sem vitatja azon állításodat, mely szerint a gazdaságban vannak tartalékok, melyeket ki kell használni
de ettől függetlenül , ha nem avatkozunk be a demográfiai folyamatokba (lehetőleg úgy, hogy a magasabban képzetteket vesszük rá további leendő adófizetők felnevelésére) akkor a politikai rendszernek 2020-ra annyi (én akkor még jócskán 50 alatt leszek)
tömegdemokráciát nem lehet akkor működtetni, amikor a többség nem viseli a közterheket és az elosztásban érdekelt.
Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági fejlettségét az Unió akárcsak fejletlenebb államainak gazdasági teljesítményével, akkor még bőségésen vannak más lehetőségek a társadalom teherbíróképességének növelésére.
Ugyanakkor a "rövid idő" eléggé hosszúnak tűnik számomra. S bármilyen ilyen jellegű intézkedésnek meg kőkemény politikai korlátai vannak.
A gazdaság fejlesztésének és ezáltal a társadalom teherbíróképességének növelésére viszont még jócskán vannak lehetőségek. Majd ha elérjük pl. Ausztria szintjét, akkor előfordulhat Magyarországon is, hogy olyan reformokat kell végrehajtani, amelyekkel ott is próbálkoztak. Ami heves ellenállást váltott ki.
Azonban a végrehajtáshoz - nem győzőm eléggé hangsúlyozni - a különböző politikai erők egységére is szükség van. Ma és a közeljövőben viszont Magyarországon arra sincs remény, hogy egy konkrét statisztikai adatot egyformán értsenek...
Te nem érted, hogy nem találsz sem most, sem pedig a közelebbi jövőben olyan politikai erőt, amelyik
- megkurtítja a mai nyugdíjasok szerzett jogait, és/vagy
- megkurtítja a ma, vagy közelebbi jövőben nyugdíjba menni kívánó (vagy kényszerített) aktívok nyugdíját.
Egy ilyen lépés azonnali, vagy nagyon rövid távú bukást jelentene és ugye a politikus is egy foglalkozás(féle)...
Másfelől, a társadalom teherviselő képességének növelése tekintetében még bőségesen vannak források, ezért ez a téma - más nyugati államokkal ellentétben - ma és a közelebbi jövőben (értve ez alatt azt az időpontot, amikor legalább Ausztria szintre kerülünk) nem aktuális.
A távoli jövőt illetően bizonyára sokkal nehezebb lesz kitörést találni s akkor elképzelhető, hogy a nyugdíjcsökkentés (általánosabb értelemben) napirendre fog kerülni a (napi) politika szintjén. Csak ehhez olyan helyzetnek kell kialakulnia, hogy az aktuálisan kormányon lévő politikai erőtől egy ilyen lépés megtétele árán az ellenzék ne akarja majd átvenni a kormányzást! Hogy azon az áron neki se kelljen a hatalom. A balhét vigye csak el majd az aktuális kormány...
Egyszerűbben: egyetértés legyen kormány és ellenzék között a nyugdíjak megkurtításában és a választópolgár pedig pontosan tudja a szavazásnál, hogy e tekintetben az egyik kutya, a másik eb...
A mai (és a közelebbi jövőben) Magyarországon pedig a tűz és a víz hamarabb fognak összebarátkozni, mint az aktuális kormány/párt/ és ellenzéke.
Szép (?) dolog a jog, meg amiket felsorolsz, csak az élet szarik rá, ez tarthatatlan lesz rövid időn belül. Nem sokkal később meg bedőlhet az egész alapja (a demokrácia). Mert képtelen működni olyan környezetben, ahol harcolni kell a forrásokért.
Igen, janijaninak igaza van. Akárhogyan is nevezték akkoriban a TB járulékot, azt adó jelleggel vonták le az aktívok fizetésből. Nem kérdezte senki, hogy akar az akkori aktív fizetni, és mennyit akar fizetni! Pontosan úgy, mint ahogy ma tőled a TB járulékot vonják... Törvény(ek) és jogszabályok írják elő...
Egyébként a nyugdíjszámítás figyelembe veszi a jövedelmek időbeni növekedését. Ugyanis a korai éveknek a maival összevetett lényegesen alacsonyabb összegű jövedelménel a nyugdíj alapjának kiszámításánál magasabb százalékos arányt alkalmaznak, míg az utolsó évek magasabb jövedelménel alacsonyabb százalékot. A jogalkotó így probálja elérni azt, hogy a mai numerikusan magas fizetések miatt a nyugdíjaba vonulók nyugdíja azért alacsonyabb legyen, mint az aktív kori jövedelmük.
S hogy sokaknak magasabb a nyugdíja és azis előfordul, hogy olykor nagyobb összeget kapnak kézhez, mint egy aktív, annak meg az az oka, hogy többet is fizettek be a költségvetésbe, teghát logikus, hogy többet is kapjanak vissza!!!
Másrészt mióta világ a világ, a nemzeti fizetőeszközök inflálódtak. A korabeli aktívok keresetéhez mérten vonták a nyugdíjjárulékot. Pontosan úgy, mint most és e tekintetben semmit nem jelent az esetleges %-os eltérés. Az inflálódás miatt elképzelhető, hogy mire te nyugdíjas leszel, ugyanebben a cipőbenfogsz járni. Bármennyire is nemzetközi fizetőeszköz pl. az amerikai dollár, az elmult 40-50 évben az is szépen inflálódott.
Harmadrészt, az egészhez semmi köze nincs jövedelem brutto vagy netto jellegének.
Negyedrészt a mai Magyar Köztársaság - ha úgy tetszik - jogutódja az 1945 utáni többféle államforma akármelyikének. Igaz, módosításokkal és némiképpen elavultan, de ma is az az Alkotmány hatályos, amit 1949.-ben elfogadtak. Jogilag tehát nincs semiféle ok, ami miatt a mai nyugdíjasoktól (és nem nyugisoktól, mert egy élet munkája azért megéredemel némi tiszteletet) meg lehetne vonni a nyugdíjuk egy részét. Ez csak egy diktatúrában lenne lehetséges, hiszen a diktatúra az erőszak uralma, amelynek van ugyan egyfajta jogrendje, de annak semmi köze nincs a jogegyenlőséghez.
A demokráciában csak egy megoldás látszik a nyugdíjterhektől való megszabadulásnak, s ezt írtam is: visszamenőleg, kamatos-kamattal ki kell fizetni a nyugdíjasok által aktiv korukban adójelleggel elvontt jövedelmüket. Ami járhatatlan út a kifizetnedő összeg nagyságrendje miatt.