Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Egy picit lépjünk már vissza ide felderítési lehetőségekhez. Egy célt akkor lehet hatásosan felderíteni, ha az a rezonancia tartományban van. De szerintem egy lopakodónak 2 rezonancia tartománya van. Egy, ami a méretéből adódik és egy másik, ami a bevonatából. Kíváncsi lennék, mit eredményez, ha a m-es hullámhosszú jel vivőként is fel van használva egy rövidhez. Tehát, ha megmoduláljuk a rövidhullámú rezonancia tartományhoz. Ekkor mivel mindkét rezonancia tartományban egyidőben, egy helyre sugárzol, és jobb visszaverődési eredményt kellene kapnod. Nem? És ha ezt még digitális jelfeldolgozásnak is alávetjük? Mérnök hallgatók, lokátorosok! Vélemény?
Az alap állásterületen a katonai térképészet mérte be a települési helyet cm pontossággal. Oda aztán le is vertek egy bronz csapot (SP pont), amihez keményen ragaszkodni kellett. Annak idején az én kabinom alatt is ott volt. Elékszem, hogy mennyit tököltem, mire a talpszár közepére kötött függőónnal végre sikerült eltalálni a pontot. Ha települni kellett, - hozzáteszem, az én praxisomban nem fordult elő, - akkor is a térképészet mérte be a technika helyét, csak már általában utólag.
A technikusnak egyébként csak a berendezés tájolásával kellett szarakodni, ami a komplett állomás és a tűzvezető lokátor összelövését jelentette.
Hagyd ott azt az órát a fenébe. A hallgatóid még örülnének is neki. Én biztosan ott leszek. Ha találsz egy rendes bajúszt, ami oldalanként legalább 10 centi, akkor amögött közvetlenül én leszek.
Na akkor most egy kis földrajz (vagy tereptan) oktatás jön.
Földrajzi koordináták:
A Föld középpontjából értelmezett, szögben mért érték.
Vannak a szélességi adatok, amiket az Egyenlítőtől mérünk. Ha Észak felé, akkor Északi szélesség, ha Dél felé, akkor Déli szélesség a neve. (A Parlament kb. az Északi szélesség 47o 30' 20" körül van) A szélességet jelző körök mindig az Egyenlítővel párhuzamosak.
A hosszúsági adatok mérése Greenwech-től kezdődik. Ha Kelet felé mész, akkor Keleti hosszúság, ha a másik irányba, akkor Nyugati hosszúság. Más tészta, hogy itt egy adott pont megadható mindkét hosszúsági adattal, csak a Föld körül kell körbe menni. (Ugyancsak a Parlament a 19o 20' 50" körül található) Tehát a földrajzi koordináták értéke símán szögméréssel határozható meg. Ha valami külföldi adatot találsz, akkor jelölik a világtáj nevével, vagy a longitude, lattitude megnevezéssel is. Hogy melyik melyik, azt most hagyjuk.
Ennek a hosszas szófosásnak tulajdonképpen annyi a lényege, hogy a Föld bármely pontján lévő tárgy azonosítható két szögértékkel.
A poláris koordinátákat az Északtól mért szögértékkel és a távolsággal mérik, de nagyon komoly lényeg, hogy a poláris koordinátákat mindig egy adott álláspontból mérik. Ha van két álláspont, ahonnan megmérnek valahol a kettő között lévő tárgyat, akkor a poláris koordináták értéke mindkét helyről más. Mindjárt megpróbálok valamit rajzolni, akkor érthetőbb lesz.
A rajzon azt láthatod, hogy az Rt. század felderíti a légicélt 45o 100 km poláris koordinátákkal. Viszont ugyanezen légicél poláris koordinátái a feladatot kiadó dandár harcálláspontról nézve már 180o 50 km. Ugyanez a repülő a rakéta osztálytól nézve már 300o 150 km. Végül is lehetne ezekkel az adatokkal számolgatni, de az a lényeg, hogy az Rt. századhoz viszonyított poláris koordinátákat először a dandár harcálláspont álláspontjához kellene viszonyítani, hogy egyáltalán tudják, hol van. Nekik a századtól mért poláris koordináták nem mondanak semmit. A rakéta osztálynak meg pláne nem.
Namármost. A lokátor tudja a saját települési helyének földrajzi koordinátáit (lásd fentebb), és a mért poláris koordináták felhasználásával ki tudja számolni a cél földrajzi koordinátáit. Ezt végzi az illesztő kabin. Átszámolja a mért poláris koordinátákat földrajzira, ami adat már valamennyi résztvevőhöz viszonyítva ugyanaz. Ezt a dandár harcálláspont saját illesztő kabinja visszaszámolja poláris koordinátákká, így a harcálláspont is tudja, hogy a repülő hozzá viszonyítva hol van, és az optimális helyen lévő rakéta osztálynak feladatot tud szabni. Ekkor az osztálynak kell adni egy célmegjelölést, ami földrajzi koordináták formájában eljut az osztályhoz, ahol is az illesztő kabin visszaszámolja poláris értékekre, és ezt az osztály tűzvezető lokátora már tudja értelmezni.
Nem tudom, hogy elég érthető voltam-e. Az a baj, hogy én tudom a dolgot, és a zagyvaság ellenére is értem a dolgot.
képzelj magad elé egy dékárt (nem lehetett kihagyni :)) koordináta rendszert
ott ugye egy pont helyzetét x és y megadásával határozod meg
itt is hasonló, csak itt egy szöggel és egy hosszértékekl határozod meg tehát ami x és y koordináta az itt fí (hogykellideolyatbeilleszteni?) szög és z távolság
jóval egyszerűbb ebben a rendszerben kört vagy spirált vagy iylesmit megadni, de bonyolultabb egyenest
Üdv! Hát hogy mindent tudnék attól elég távol állok:-))) De azért köszönöm! Viszont: a poláris kooordinátákat egy kicsit kérném kifejteni, mert ebben tiszta homály vagyok:-( Más: mit jelent az hogy az osztály illesztő kabinja a saját települési helyének megfelelően számolta vissza a kapott adatokat poláris kordinátákra? Előre is köszi! stp
Én 1978-ban végeztem. Nem tudom emlékszel-e még rá, vagy egyáltalán ott volt-e még, az én időmben tanított egy Morvai nevű fiatal polgári tanár. Rádiólokációs alapismeretek, vagy valami ilyesmi volt a tantárgya. Na engem néhányszor megszívatott. Bár utólag el kell ismernem, hogy nem ártott. Bár az is igaz, hogy utólag már nem sok értelme van, különösen hogy jó néhány éve mást kell csinálnom.
Más:
A valamikori iskolánk minden december elején tüzér napot tart. Hagyományt csináltak belőle, hogy a 25 éve végzetteket meghívják, és tartanak egy megemlékezést. Páran ott szoktunk lenni a korábban végzettek közül is. Én az idei meghívót már megkaptam. Mondjuk Te még nagyon fiatal vagy a 25 éves évfordulóhoz, de szerintem érdeklődj. Sok régi ismerőst lehet látni.
Igazad van biztos tanultam, mármint tuti, de qrva sokat felejtettem. Egyrészt miután kikerültem 2 év rávtizás után kannibál pk lettem, ott meg senkit nem érdekelt a visszaverő felület, esetleg az osztályosvizsgára idéztem fel. Utána meg már inkább vegetáltunk. Én 88-ban végeztem, aztán nemsokkal utána rencervátozgatódás, és még bekapcsolni se volt pénzünk.
Azonban írtad, hogy az optikával a gépek jelzőfényeit tudtátok követni. Erre én nem így emlékszem. Az optikának az éjszakai jel-zaj viszonya miatt (azt hiszem) nem igen láttunk vele semmit. Legalábbis én soha nem követtem tv-vel semmit éjszaka, pedig a kedvencem volt az optika. Nappal az más akkor ~150-ig láttam ferihegyről felszálló gépet. De megkérdem a PV-s haveromat, mire emlékszik éjszakai harcból.
A Nyevának technikailag kötelessége volt lelőni a lopakodót.
Ez a lopakodó lelövése téma mindíg újra, és újra felbukkan, tehát vesézzük ki egy kicsit.
Technikailag a komplexum képes rakétát rávezetni lopakodó célra, ezt a nyolcvanas évek végétől sikeresen gyakorolták a VSZ alakulatai Ashalukban (RM-217 Zvezda célanyagra).
Tehát ha tudjuk, hogy mikor-honnan várható, akkor nem jelenthet gondot.
A kunszt nem ez, hanem megtalálni a rávezetés előtt.
A rávezető lokátor kb kinyújtott kartávolságban lévő tenyérnyi területen lát az égen.
Ezt a területet kell rávinni (tekerni) a gyorsan (900km/h) közeledő célra.
Ha pont az osztály felett repül át (optimális eset P=0), akkor sincs 100 másodpercnél tovább az osztály megsemmisítési zónájában, összesen ennyi idő áll rendelkezésre.
Ha optimálisan messze van a kísérő (100km) Wild Weasel F-16-os, akkor 2 percen belül várható a HARM becsapódása. Ha Brittek is vannak a közelben akkor már néhány másodpercen belül érkezik az ALARM.
Persze a NATO közben vadul zavarja az összes felderítő lokátort, hogy minél nehezebb legyen pontosan tudni hogy merre kószál a cél.
Integrált légvédelmi rendszernél, ha tudjuk hol keressük az égen, és a Weaselek messze vannak, akkor le lehet lőni. Ez inkább hadművészeti, sem mint technikai kérdés.
Nem javítalak ki, mert az eseményekkel nem vagyok pontosan tisztában, úgyhogy inkább nem írok marhaságot.
Viszont: A Nyevának technikailag kötelessége volt lelőni a lopakodót.
Az F117-tel éjszaka támadtak, hogy az a fránya fekete színe jól érvényesüljön. Nappal a lopakodót egy Igla rakétával le lehetett volna vadászni, éppen a színe miatt.
A jelzőfényeket a támadás alatt nem használták, tehát a TV nem nagyon jöhetett szóba. Egyébként a TV nem lenne rossz, mert egy repülő jelzőfényeit követni lehetett vele 60 - 80 kilométerig.
Ezt a "hatásos visszaverő felület - küszöbérzékenység" dolgot biztosan Te is tanultad a főiskolán, csak már nem úgy emlékszem rá, mint én. Engem még másodikban nagyon megszívattak vele, és mivel nem nagyon ment, a tanár még egy évfolyam dolgozatot is csinált belőle. Alaposan megszenvedtem vele, mire készen lett. Bár már az egészre nem pontosan emlékszem, azért a java még mindig bennem van.
Maga a két érték, mint fogalom, típusfüggetlen. Van minden lokátornak és minden repülőnek. Csak a típusra jellemző adat más és más.
Biztos így van, de nem nyevás voltam. Nekem csak tetszett, hogy nekik több rakétájuk van mint nekem. (Tudod a freudi fallikus szimbólumra gondoltam :-) )
Ebben nem vagyok biztos, mert az akkori hírek éjszakai támadásról beszéltek.
Az amik meg nem szerettek nappal támadni (lásd Bagdad fényeit), ráadásul csak a harmadik nap körül voltak a támadások megkezdése óta, a légifölény elvileg volt csak meg.
Némi kis TIT szintet beleötvözve már kiveséztem itt, hoogy a Nyeva komplexumnak miért kutya kötelessége lelőni a lopakodót. Van egy küszöbérzékenység - hatásos visszaverő felület számpár. Az egyik a lokátorra, a másik a repülőre jellemző. Ha e két szám a megfelelő viszonyban áll egymással - márpedig a Nyeva esetében úgy van - akkor nem szeretnék a pilóta helyében lenni.
