Én tavaly voltam Krisztánál. Délelőtt 10-től délután 14-ig. Legyen jó időtök, mert a karámnak támaszkodva repül az idő! És egy vödröt is vigyél, hogy a nyálad oda csorogjon:) Élmény lesz, az tuti!!!
Az amatőr hozzánemértésem mellett a "kutya-sem-kérdezett" kategóriában indulnék. :)
Tegnap végül is megjátszottam az első ilyen éhségnapot és egy pofonon kívül semmit sem kaptak. (A bak lökdösődött, erre orron legyintettem, mire felágaskodva közölte, hogy a nénikémet...) Úgy érzem, Sanyival még lesznek vitáink. :) Amúgy még csak nem is méltetlankodtak a kaja miatt, egy mekk-et sem hallottam. Nem tudom, a szénahalmott ették-e, de hogy jobban szét volt túrva, mint előtte való nap az biztos. :) Ma sem néztek ki úgy, mintha éhen akarnának halni, még csak meg sem szagolták a friss szénát.
Kukorica szárat kaptak a kecskéim aminek nagy elánnal nekiestek, de csak a leveleit rágták le. Van valakinek tapasztalata hogy leszecskázva megennék a szárat is?
Igen, igen túlspiláztam. :) Az a lényeg, hogy szerintem amennyire a füvet lelegelik annyira a szétszórt szénahalom tetejét is lekajálhatnák.
Nálunk igen dús aljnövényzet volt, mikor a kecskék tavasszal megérkeztek. Aztán nyár végére gyakorlatilag a homokos földig tarolták a kertet. Aztán azt a néhány megmaradt zöld levelecskét is felkajálták, pedig az is ért földet. A szükség nagy úr. :)
A kecskék mellett a dús, zöldellő, szélborzolta rét amúgy is csak álom, nem? :)
Én erre csak azt tudom mondani, hogy rendes kecskéitek vannak. Nekem a laktáció végére úgy néznek ki mintha holdkórosak lennének, és kell nekik az abrak, hogy összeszedjék magukat. Pedig fejés alatt is tömöm őket, ahogy említettem. A két hónap szárazonállás végére, ellésre néznek ki szépen, aztán megint fogyókúra. Tudom, hogy most el fogtok szörnyűlködni, de most, 1-2 héttel az ellések előtt majdnem 1 kg abrakot kapnak, fejési időszakban több mint 2 kg-t. És csak finom lucernaszénát esznek. (Meg a zabszalmát, amivel almozok...)
Nálunk a kecske is kezdő volt. És ha belegondolok, hogy mennyi mindent nem csináltam! Csak szemlélődtem, a természetre meg a kecske ösztöneire bíztam mindent. Hál' Istennek bejött. (Viaskodott bennem, amit hallottam, és amit a magam eszével csináltam volna: na ez utóbbi sem lett volna hülyeség, ahogy olvasgattam)
Most fényképeztem le egy anyát, aki egy órával ezelőtt nyomott ki magából egy négyest. Kint mászkál, nem látom csontsoványnak. Aztán egy másikat is, éppen a borzalmas méretei miatt. Mindenki ugyanezen a kaján volt. Aki pedig megellik, kapja az abrakot. De Te tudod, etess a saját belátásod szerint. Szerintem az ellés előtti amennyi belefér abrak csak nehezíti az ellést.
Ne adj semmi mást, jó ez így. A kitőgyelést a jó minőségű széna segíti elő, nem pedig az abrak. Nálunk apasztás után egyáltalán nincs abrak. Azért hallgass meg még másokat is.
Én pedig azt kézdezném azoktól akik géppel fejnek, hogy milyen fejőkehely lyukméretet javasolnak, és a pulzátort milyen frekvenciára kellene állítanom?
Most rakok össze egy fejőgépet, és jól szeretném beállítani.
A kehelyben eddig 22-es lyukú gumi volt, de nem tudom használták-e...
A pulzátort pedig sikerült 96-os pulzusszámra állítanom, mert a kék bibliában 90-95-öt írtak, de most nézem a külföldi oldalakon, mintha 70-90 közöttit tartanának optimálisnak.
Ezt találtam, nem a legjobb. Talán látsz rajta valamit.
Aztán itt a másik, még ellés előtt. Szegény, borzalmas méretű.