Ja én azt csináltam a PUR-al, hogy polisztirol ragasztóval lekentem és úgy vakoltam. Lézerrel meg kiszinteztem az alját és tetejét, úgy vakoltam ki. Senki nem lett volna kapható erre, még a kőművesek is elküldtek, meg mondták, hogy inkább csináljam meg én. Nem gondoltam, hogy igazuk lesz. :)
Lég-tömörség miatt kell. Én is sokat kattogtam rajta, aztán már nem érdekel, simán kivakoltam. Kicsit túlzásba visszük szerintem ezekkel a dolgokkal. Találj egy normális embert aki berakja, közben jöjjön ki jól anyagilag. Nálunk pl. a szuper teraszajtó mellett ha fúj kint a szél érzem, hogy fúj be a hideg hála a Win Door Trade-nek! :D
Mostanában XPS raknak majd mindenhol a nyílásba, és úgy megy be az ablak. A festőket kérdeztem, hogy mit tapasztalak, hogy máshol hogy rakják be az ablakot. Erre azt mondták, hogy örüljek, hogy ha nyílnak! :)
Pedig megkérik a beépítés árát. Itt bunkók voltak, a Premier is tojt ránk. Ekkor tapasztaltam először, hogy nem feltétlen vannak a vevőkért az építőiparban. Kicsit elvittem a témát. :D
Sziasztok. Bekerültek a műanyag ablakaink. Csak most olvasok olyanról, hogy kell párazáró illetve dagadó szalag. Tényleg szükség van rá esetleg bármi másra vagy mehet a vakolat a purhabra?
Nálam is ugyanez a helyzet, de a garazs padló csak kb 30 centire van a talajtól pluszban. Szerencsére nincs talajvíz, és mészköves a talaj, tehát gyorsan elfolyik a csapadék. Ha nem akarom megemelni a szintet, akkor milyen anyagot lehet használni a műgyanta alá?
Persze kérdés mennyi téglád van. ha nagyon sok akkor rakhatod vastagfalként habarcs nélkül is. de legalább kötésbe rakd ! Normál téglát lehet élére is állítani , így kijön egy kb. 8cm vastag fal /kezdőknek nem ajánlott / rakhatod 12,5 vastagfalnak is /futósor / Ez vakolva kb. 15 cm. A zárt szelvényekbe nem árt bekötni mint javasolták. Itt elég függőlegesen 2 helyen. a fugánál hegeszteni valami köracélt, vagy szeget. Ha nincs hegg. aparát befúrsz a zártszelvénybe és oda illesztett a bekötő szeget.
A padló és a ráragasztott lap hőtágulása nem egyforma. Ha biztosra akar menni, akkor kivárja a ragasztó teljes kötési idejét. A ragasztónak nem szabad elszakadnia az eltérő hőtágulástól. Ha a teljes szilárdulási időnél többet vár, abból baj nem lehet, csak fölösleges.
ha a fekete a szarufa barna ellenléc, piros a lambéria, sáraga az ék amit kéne készítni.
jól képzelem hogy valami ilyen kéne? hol legyen a vég?mármint milyen hosszú legyen?
vagy hogy méretezzem a 3szöget gondolom, gondolom ahol az régi ellenléc találkozik a lambériával ott még 2 cm vastagnak minimum kéne lenni? de akkor nagyon magas lesz elöl nem?
Másik megoldás az lehet, hogy hagyod a lambériát a helyén, és teszel rá egy ellenlécet, ami kicsit kidobja az alsó sor cserepeket, lesz egy vizcsendesitőd.
(az ellenlécet valószinűleg ék alakra kell vágni, hogy kihozza az egyenes sikot végig)
a kérdésem az lenne, hogy akkor elöl ami van léc azt ki kell cserélni olyan lyukacsos valamire az eddig ok.
de a második sor cserép lecénél már szintén nem fog tudni menni a levegő, mert a szarufára rá van téve a hajópadló ami szintén a légrés helyén van ahogy néztem a képeket hogy kéne beépíteni.
tehát le kell szednem a cserepet, legalább annyit ami kilóg ház oldalából, a fóliát, a hajópadlót( vagy lambéria) le kell szednem a szarufából vmi gyaluval ( de milyennel?) annyi mm ert amennyi a lambéria, majd fólai ellenléc cserépléc szallőzőrács csatorna cserép vissza?
Vagy mint egy terasz burkolatnál? Mapeplastic és utána burkoljak rá gresslappal? Nézegettem műgyantás, de ott is azt írja, hogy vízszigetelés kell neki. Amúgy nem tudom, hogy garázs lesz e, vagy majd ott dolgozgatok és raktár.
Köszi a választ! Már bent van a garázsajtó! :) Milyen megoldások vannak még? Vagy nincs semmi lehetőség? Nem szeretném kiszedni és újra betenni az ajtót.
Garázsba a szerelőbetonra nem szeretnék tenni hőszigetelést és + beton réteget. 15cm-es a szerelőbeton. Ezt mivel lehetne burkolni? Erre mehet padlólap, vagy esetleg valami műgyanta?
Arra lenne infótok, hogy kb. (nem kell pontosan), ez az 5,5 méter fal (2,80 belmag) mennyibe kerülhet (legjobb zajszűrő gipszkartonnal) anyag + munkadíj?
Ez egy 30nm-es szoba, tehát hely van "bőven", nem probléma ha vastagabb a fal. Egyébként a parketta fel lesz szedve akkor egy sorban, vagy teljesen.
Igazából ez a ferde fal nyugtalanít. Tehát ha jól értem, ebben az esetben azt onnan le kell szedni, válaszfalat felépíteni, szigetelni, majd a két külön helyiségbe újragipszkartonozni a ablakoknál?
Szerintem úgy , hogy a padló-plafon-ferde falsík marad ez - tehát "átmegy egyik helyiségből a másikba, nincs megszakítva a fal alatt-mellett-felett - , NEM fogsz tudni "rendesen" hangszigetelni !
"Szerelt fal csatlakozása padlóhoz úgy kell történjen, hogy az aljzatbetont megszakítjuk. A végső padlóburkolatot a válaszfal megépítése után helyezzük el, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a padlóréteget meg kell szakítani."
Amúgy milyen vastag falat akarsz-tudsz oda rakni ?
Illetve ahogy írtam a hangszigetelés nagyon fontos lenne. Én sem lennék a parketta felszedése mellett, de nem akarok semmit se hallani a másik szobából. Illetve ehhez kapcsolódott a kérdés, hogy az ablaknál a ferde gipszkarton falat, akkor meg kell/lehet bontani, vagy van valami más lehetőség a hangszigetelésre? (esetleg ilyen formában ha hozzáerősíteném a gk falat is megfelelő lenne a hangszigetelése?)
jó persze a gázterv meg az engedélyek megszerzése a nyilván csak számlásan mehet ez eddig ok.
nade ha nekem az utolsó rézcső bilincs a kb 100-150 200 (?) méternyi rézcsőből amit vennem kell meg annak a felrakása is számlásan megy akkor tőlem csak a gázszerelő legombol fél millát. hanem 700at.
így meg megúszom spanban egy százasból családon belül. meg útofinaszirozás van tehát nekem 1m kp alatt álmodozni sem érdemes..aztán meg aggódni a folyósításért..
A cél az, amit murray is írt: ha így csinálod, minden le lesz papírozva, számlázva, és az áfa szépen be lesz vallva és fizetve. Akár az egész még nyereséges is lehet az állam számára. (Na jó, ezt azért nem hiszem, de hogy a jó része visszajön, az tuti.)
ez mindig igy van. fel sem merul hogy a tamogatassal valaki olyan meg tudna csinalni aki nelkule nem. aki igyis ugyis megcsinalna, annak adunk penzt a jovo nyari nyaralasahoz.
szia én feladom, nem pályázok.. írják itt is a fórumban hogy nem éri meg. akinek van már kiépitett engedélyezett gázcirkó rendszere egy régi kazánnal sztem annak megéri. én konvektort cserélek cirkóra komplett hatalmas meló ha ezt lepapirozva csinálom min. kétszer annyi.
Ilyenkor a kiírás után 30 nappal lehet először beadni. Szóval mostantól ketyeg az egy hónap, hogy összeálljon a pályázat, kivitelezőstül, árajánlatostul, mindenestül. Legalábbis a 2012-es fűtéskorszerűsítéses pályázatnál így volt.
a pályázatban igényelt vissza nem térítendőtámogatással egyezőösszegűtámogatásáról,
a pályázat csökkentett mértékűtámogatásáról,
a pályázat elutasításáról.
A pályázatok a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, az azon felül befogadott pályázatok tartaléklistára kerülnek, melyek újabb forrás rendelkezésre állása esetén a támogatási döntési javaslattal miniszteri felterjesztésre kerülhetnek.
Igen, de a rutinosak előre megmondták, hogy legyen meg gyakorlatilag a kész pályázat, akkor van esélyed. Ha jól értettem -remélem jól-, akkor mostantól van 30 nap a pályázat beadására. Azt nem tudom, hogy ha kimerül a keret (mert ki szokott), akkor lezárják előbb, és bukta, vagy mindent befogadnak, és sorsolnak, vagy részösszeget adnak, vagy mi lesz? Én már ráállítottam apámat, hogy sürgősen szerezzen árajánlatot, cégadatokat, hogy mire csütörtökön megnyílik az "övé", addigra csak ki kelljen tölteni.
megnéztem a pályázati kiírásban van ilyen hogy "beruházást kivitelező szervezet adatai, energetikus , kivitelező stb) namost akkor a pályátat beadásához már kivitelezőt kell fogadni vagy mi? megnézed?
valamit elszámoltál, a szomszédom burkol, de legolsóbb legegyszerűbb munkát sem vállalja 2500 nál olcsóbban, nem még le is verni 1200 ért, ha tudsz ilyet add meg a számát....
Adott egy szoba, amit gipszkartonnal elválasztanék:
Az ablaknál is gipszkarton van, ehhez persze egyszerű lenne hozzáilleszteni a másikat. Viszont én kifejezetten hangszigetelten szeretném a leválasztást megtenni, vastag szigetelőanyaggal, így viszont attól tartok az ablaknál áthúz majd a hang. Valahogy meg lehet oldani, hogy a hangszigetelés meglegyen? én arra gondoltam, hogy belefúrnék a másikba és beépíteném a falat egész a széléig (tetőtérben van a szoba).
+1: a parkettát gondolom ajánlatos felszedni a falazásnál? Márcsak a hangszigetelés miatt is.
Csak tippelek, de szerintem talán, hogy ne kelljen sokat ásni. Meg hogy a vázkerámia ne ázzon-faggyon szét. Szerintem vakolás/színezés után dobnak oda egy kis földet, oszt' pont annyi fal áll ki a földbű, mint a rajzon :D leleményesek ám a kőmívesek, meg kellett volna kérdezned miért csinálták így :D
ahol in ytong van, ott lesz belul a lepesallo aljzatszigeteles. kivul meg lesz eps a falon. igy a belso aljzatszigeteles es a falszigeteles kozotti csikban is a viszonylag szigetelo ytong van, szepen hoszigeteld dobozza teve a szerkezetet.
Lehet nem is az ereszből származó vizet vezetném bele, hanem ami az utcából bezúdul felhőszakadás után (persze annó nem töltötték fel a telek végét, kb 10 cm-rel lentebb van a vége, ott az autóbejárónk és a hidrofor akna... persze megtalálta az utat bele a víz, hála a lyuggatott beton elemeknek amiből készítették :(
Hétvégén a hátsó kert rendezésekor a kertben megtaláltuk a régi szennyvíz szikkasztót, ami ki lett iktatva a csatorna bekötésekor régen. Vajon használhatom-e esetleg esővíz elszivárogatásra?
Most is gy megy egy sima fémcső le a földbe az ereszlefolyó mellől, gondolom csak simán levezeti a föld alá. A telek full homok, elég könnyen ásható (Kecskemét)
Láttam van profi elszivárogtató is (Garantia), de ha már ott van a mélyre ásott, betogyűrűs "kút" hátha fel lehetne használni. Először egy 300L-es tartályba gyűjteném, a felesleg menne le a föld alá...
Feltettem a padlófűtés méretezőt. Majdnem 20%-ot ront. +2C-al kell emelni a hőfokot, hogy kompenzáljam. Most 35C az előremenő és légkazán (szipka)van. Neten is ilyen 20%-ot találok.
A boltban persze azt mondják, hogy remek, de jó, mintha ott se lenne! Műszaki adatlap nincs. A winwattra már nem emlékszem, mivel kalkulált, de az elég magas értéknek tűnt, amit nem tudok, hogy valós e. :)
Jó, nyilván olyan laminált kell, de majdnem mindegyik alkalmas. 15 cm szigetelés van alatta. De valami százalékra lennék kíváncsi, mert pl. a nappali konyha rész 48nm. Ha lamináltat teszek és 50%-al csökken a hőátbocsájtás, fázni fogunk.
Padlófűtés van a házba, a laminált padló mennyire csökkenti a hőleadását a padlónak?
7-8 mm diegos padlóval szemezünk. Mivel van 1-2 repedés majdnem minden helyiségben, és nem olyan nehéz letenni mint pl. a kerámiát ezért gondoltam a lamináltra. Kötelező ez a padlófűtere való alátét? Mert mindegyik polisztirol ahogy nézem. Kb. egyforma lehet a hővezetésük.
Szalagparkettát is néztem, de azok 14mm körül vannak és gondolom az már jelentős vastagság, ami elég szépen szigetel.
Fagyos éjszakába hajlott az aljzatbetonozás, így a padlófűtéscsövekbe csapvizet vezettem amit aztán a csatornába. Fájt a szívem a sok vízért de a 6 fokos csapvíz segített, hogy ne fagyjon meg és még kötött is. 5 fok alatt nemigen köt a beton.
A helyiségenkénti felújítás nálam nem működött volna, vagy beköltöztünk volna úgy , vagy aljzat mínusz 50cm-re visszabontva mindent.....mondjuk ha beköltözünk szívtunk volna, nem keveset....inkább sokat.
Ha jól kitaláltad a szifont hova teszed és a csőkiállás jó helyen van, nem sok helyet hagysz ki amit a tesztek után kifújsz habbal. Valamint a belső peremet sem tudod így rendesen rögzíteni, de arra akarva sem nagyon tudsz rálépni. A falra kent ragasztó amúgy azt is fogja valamennyire.
Ha felújítva veszem és nem ázik hozzá nem nyúlnék semmi pénzért! Így lassan a végén egy felújításnak, amit egyedül csináltam, nem állnék neki ennek a 3 évnek még egyszer!
És tételezzük fel, ha felújítva veszed - magyarul csak burkoltak -, nem szívesen töröd fel az egészet a szigetelésért, pedig az lenne az igazi...
Miután elküldtem, rájöttem hogy logikus, csak a bekötésnek kell helyet hagyni :D de akkor ott marad egy rakat hel a lefolyónál, nem? Mindegy.
Bár így utólag belegondolva egy pár m2-es fürdőt annyira nem lenne drága kiásni, szigetelni, újrabetonozni, majd burkolni... megfontolandó (= megcsinálod, ha a zasszony nem üvölti le a fejed :D )
A burkolás előtt szigeteltem, hajlaterősítő szalagokat berakva, majd Ytong-ból megcsináltam az alapját, leragasztva az aljzathoz. Másnap, mikor meghúzott, kupacokban kapott ragasztót, picit hígabbat, mint burkoláshoz csináltam volna. Beleraktam a kádat/tálcát és addig ringattam finoman, amíg beleült teljesen és jó lett a szint. Kapott 200kg zsákos vakolatot, lesúlyozásnak, még egyszer ellenőriztem a szintet. Másnap a lefolyót bekötöttem, szilóval a vízszigetelés és a perem közötti réseket alaposan kihúztam, ezerrel teszteltem rengeteg vízzel a csöveket és a peremnél a szilózást, majd felfalaztam a peremet és alaposan kitömtem a perem alját is ragasztóval, burkoltam, 3mm fugát hagyva ráültettem a peremre a burkolólapot. Szerintem tökéletes. A tálca olyan stabil, hogy piciny kis mozgása sincs, a padlófűtés is szépen melegíti alulról, nem szigeteli a PUR hab. Kopogtatva pár piciny folton hallani, hogy nincs alatta ragasztó, de nem 5db. 2cm-es korongon áll, mint a gyári lábbal és a kölykök a peremen is ugrálhatnak páros lábbal.
Szintezős példa: a kőmíves ,,mester'' pl. nálunk olyan jól beépítette a belső ablakpárkányokat, hogy 1, az ablak felé lejt valamelyik és 2, ráragasztotta egy zárszelvényre (gránit), amit azért előtte simán ráfektetett a radiátorra... persze van neki két lába, annyi esze volt, hogy két csavarral be tudja állítani finoman arra a pár fokos lejtésre... no de hogy szeded ki a radiátort? :D
Először gondoltam rá, hogy a radiátorhoz veszek lábat is, elvileg valamelyikre csak úgy van garancia, de hát passz, biztos több százezer az olyan minőség, mint amit kb. 40-50 éve építettek be...
Ytongot leragasztod előtte? Pl. ha már van járólap a kád alatt? Kicsit macerásnak tűnik ragasztózni, majd meglátjuk ha bent lesz a helyén :D
A lábakkal instabilabb a beépítés, én összeraktam, kipróbáltam, majd kidobtam a francba ( van eladó láb :-)) és jött az Ytong és a flexi ragasztó.....olyan stabil, hogy nem kell jobb .
Kádat nekünk is kell nézni, annyit azért nem szánnék rá, de ahogy elnézem, az előlap sokszor a kád árának fele... annyiból szerintem megvan a csempézés meg a falazás is. Lábak is 20 ezer forintok, ennyi erővel a méh telepen szerzek valami fémet, csinálok bele kockát meg menetet, vezsek menetes szárat, és ugyan ott vagyok kb. 2 ezer forintból :D na jó, lehet picit több...
Ha jók voltak azok az ajtók, akkor lehet, hogy elég lenne lecsiszolni és újra lefesteni. Én ezen gondolkodom, ha sikerül a csiszolás akkor csak lakkal - vagy mivel? - átkenni, ha nem szép, akkor meg kap egy réteg festéket. Ha pl. mindegyiket más színűre csinálod, maradék festékekből, akkor meg modern és kreatív vagy :D
Ahogy írták, vannak jó és rossz minőségűek is. De a régi masszív fa ajtóknál szerintem csak a nagyon drága újak a jobbak...
Kérdés a kádhoz vettek láb készletet? Mert azzal lehet igazából jól beállítani aztán szokták kifújni purhabbal majd a felesleget levágják és utána készítik el a körítő falat. Nekem egy speciel ezzel foglalkozó szaki ezt mondta hogy így csinálják ők igaz 200e től kezdődő kádakkal dolgozik :). A másik lehetőség hogy az adott kádhoz tartozó előlapot vesz az ember a tartókkal együtt és nincs gond a csempézéssel. Nekem a sarokkádam ilyen lesz előlapos.
Mindegy milyen fa anyagból lehet jót és tartósat készíteni, de lehet szart is :), meg kell nézni pontosan milyen ajtó és neked tetszik e. Speciel én most egy sima fenyő natúr ajtókat vettem a Praktikerben, és az árhoz képest nagyon jók.
Finoman egy éles vésővel le lehet a peremet vésni, úgy, hogy maradhat rajta egy kis ragasztó a perem alatt, a pur habot amennyire lehet el kell vágni, majd meg kell próbálni a külső peremet emelve lefeszíteni a helyéről. Ha törik-törik.
Utána finoman le kell ütögetni ahol enged a ragasztót, ami hozzákötött úgy, hogy ami nem jön az maradhat, legfeljebb a következő beépítésnél kevesebb ragasztó kell.
Nem véletlenül garanciavesztős az ilyen beépítés, a cégek nem akarják a csempédet és a visszaépítést is fizetni, ennek nem műszaki oka van. De én is ytong-csemperagasztó-PUR hab kombóval raktam be és tökéletes, szemben a lábakon álló huppogós megoldással.
lakásfelújítás közben kicserélnék a beltéri ajóinkat borovi cpl ajtókat ajánjottak. Valakinek ilyen ajtókkal van-e tapasztalata, érdemes megvenni, ezek milyen minőségüek?
Amikor én hőszigeteltem és persze ablakot cseréltem akkor levertem falsikba. Igy be lett szigetelve az is hogy ne vigyen be hideget annyira. Szerintem maradjon a tégla ellenében.
Mi a véleményetek, ablakcsere esetén maradjon a beton párkány vagy vegyek klinker téglát egy sort?
http://kepfeltoltes.hu/140920/48200677_1_1000x700_rum-kozsegben-elado-egy-2-szintes-160nm-es-5-szobas-csaladi-haz-egyeb-telepules_rev001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
ööö mester, én 35mm rögzítési mélységről tudok..és abba nem számít bele a ragasztó. ami zsákos anyag esetén nem 1mm.. ezért nem lenne jobb 40-et, vagy akár 45öt ajánlani? meg persze, függ a falazat anyagától is..
1. Nem kell hozzáragasztani, de ha több rétegben rakod le, akkor eltolt hézagokkal kell
2. A peremcsikot be KELL rakni, mivel az biztositja az "úsztatást", azaz a lépéshanggátlás egy részté, valamint a beton esetleges hőtágulását felveszi.
Peremszegély néven találod meg, 5 mm-es kell ha nincs padlófűtés, és 10 mm-es, ha van.
3. Létrázható takarófóliát érdemes rárakni a lépésállóra, hogy a beton leve ne csurogjon a hőszig közé.
A padlón lévő vízszigeteléshez hozzá kell-e ragasztani habbal a lépésálló szigetelést vagy elég rárakni? Ha két rétegben teszem le akkor a rétegeket összeragasszam vagy teljesen felesleges? Valamint,ha a "peremcsíkot"(nem jut eszembe mi a neve) kihagyom betonozáskor akkor azzal sokat ártok? (Ha igen akkor milyen néven keressem a tüzépen vagy barkácsboltban (esetleg festékboltban))?
A lépésállóra kell valami fólia ami nem engedi a vizet a szigetelés közé folyni?
Nekem a 6 kamra a 76 mm-es profilban picit hataresetnek hangzik. Ugyanis kell hely a kamraknak es a lehetoleg nem agyon vekonyitott kamrafalaknak is.
Amugy a Kommerling 88 mm-es profiljarol is jokat hallottam, ami szinten 3 gumiperemes (en ilyet rndeltem, 2 het mulva epitik be). Lehet 2 vagy 3 retegu uvegezzessel is kerni. Ha nem ragaszkodsz az altalad irt markakhoz, es meg nem tetted, akkor erdemes lehet mas markakat is megnezni. Ha dobsz egy mailt, akkor megirom, hogy honnan kaptam a legkedvezobb Kommerling ajanlatot.
2)
Allitolag picit jobb a hoszigetelese a kozepen levo plusz perem miatt.
A teljes aljzatcsere rendes vizszigeteléssel és 15 cm hősziggel ~10e Ft/m2.
A laminált alatti 5 mm-es XPS csak tünetileg javit valamit a padlón, attól még hideg marad. Ráadásul ha felszeded a vastag parkettát, az valószinűleg párnafázva van, és alatta csak homokot találsz, tehát aljzatbetonozni is kellene.
Nálam kérés nélkül C-seket raktak fel tavasszal. :-). Sőt, ezek még kicsit C+-osak is lehetnek, mert a (technikai okokból) közvetlenül utánuk szerelt 16C-s új saját kismegszakító mindig előbb oldott le mint az ELMŰ-s (egy fázisról ment nagyon sok minden, még a szétszedés előtti állapot volt ez).
Annyira mindenkeppen megeri felszedni, hogy lehessen latni, hogy van-e alatta vizszigeteles. Ha nincs, akkor onnan folyamatosan johet a pára, ami a mai korszerű ablakokon nem tud eltávozni.
Aztán meg indulhat a reménytelen küzdelem a penésszel...
Az egész sztoriban még az az érdekes, hogy én jelenleg nem vagyok otthon. Mindent távvezérléssel intézek. A statikus pont az általad említett dolgoknak fog utánajárni, meg a helyi viszonyoknak.
Az oszlopok közötti távolság is sokat jelent. Viszont ki kell szedni a salakból egy kis darabon. Nem egyszerű az életem....
Mivel ez egy sátortető, aminek a szerkezetei egymást támasztják, ráadásul székállásos, és a képek alapján nincs rossz állapotban, erre nyugodtan mehet a zsindely.
De a méteres osztásköz miatt mindenképpen a vastagabb kell.
A zsindelyfedés 15-18 kg/m2 az osb-vel együtt, tehát sokkal nagyobb súlyt nem jelent a mostaninál. A tetőnél amúgy is a hó- és szélteher adja a mértékadó terhelést, ami viszont ennek a tizszerese is lehet. Ha eddig birta, ezután is fogja.
Én is azbesztmentest írtam, mert most az kapható. Van ugyanolyan méretben mint a régi, de valóban drága, kb 400ft 1 db a sötétebb szürkéből.
Kömkel: szerinted ez a szekezet elbírná a zsindelyt? Nekem is gyanús volt a 12-es osb, rá is kérdeztem a 15-ösre de azt mondták elég az. ( őket nem is fogom hívni)
einohyl azt írja, hogy a komplett szerkezet kuka. Ez már 2 vélemény ismét. ( tudom az lenne az igazi ha új lenne, de már túlköltöttem így is a házra, évente max 1 hónapot vagyunk ott és pár hétvégét. ) Kérdés nem kidobott pénz-e ha a régi szerkezetet foltozzuk, zsindelyezzük. Vagy még kibírhat valamennyit? ( 10-20-30 év?)
Azt valóban elfelejtettem írni, hogy a szarufák(nak csúfolt valamik) kb 1m-re vannak.
A másik kérdés: volt aki azt mondta, ilyenkor még simán lehet zsindelyezni, még jóval később is, de volt aki azt mondta tavasszal jobb lenne. Mikor érdemes, hogy ne olyan legyen mint egy ismerősömé, hogy hidegben a zsindely lemez szélei felkunkorodnak?
Segítséget szeretnék kérni tetővel kapcsolatban. Adott egy kis nyaraló. A tető 7x7 méter alapterületű, ez a külső méret, nem a falaké. ( csatornától-csatornáig )
Régi síkpala fedés van rajta, kb 50 éves. Sajnos most ott tart, hogy kezd beázni, elrepedt pár pala. A lényeg, hogy valamilyen módon fel kellene újítani. ( a ráborítható bitumenes fedés, nem tudom mi a neve, az szóba sem jöhet)
Amiért tanácsot kérek az az, hogy járt nálam pár szaki és mindenki mást mondott. Van aki szerint az egész tetőt le kell szedni, és kell betonkoszorút készíteni és új szarufákat és mindent újra meg kell csinálni, úgy mehet rá a cserép. Tény, hogy ez lenne a legjobb valószínűleg, de ez a legdrágább, ráadásul így a ház sokáig tető nélkül lenne és belül sajnos már megvan a fürdőszoba és konyha felújítás, gipszkarton mennyezettel, stb, így nem lenne jó ha leázna. ( tudom, fordítva kellett volna csinálni) Ráadásul így olyan árakat mondtak amit nem szeretnék már rákölteni a házra.
Volt olyan aki azt mondta, hogy erre a szerkezetre simán felteszik a zsindelyt, 12-es osb-vel, kicsit megerősítve ahol lehet.
Középen van a székállás, a fotókon látszik hogy hogy van megcsinálva. A székállás tartói nem jönnek ki a külső falakig azt hiszem. A gerendák simán ülnek a falakra, koszorú nélkül, a mennyezet pedig nádas stukatúr. Sajnos a falszerkezete nem tömör, hanem üreges, sokan takaréküreges falnak vagy létra falnak hívják. Ez nem túl stabil sajnos, nem tudom hogy a koszorú nélkül erre ültetett vékony gerendák mennyire bírhatják a terhelést.
Van aki azt mondta hogy olyan rossz állapotú a régi szerkezet, hogy semmit sem lehet rátenni, van aki szerint igen. Én először cserepet akartam, de ez a szerkezet bitos nem bírná el. Ráadásul ha a szarufákat is cserélni kell akkor biztos hogy engedélyköteles a dolog. Ha zsindely lenne a régi szerkezetre az csak héjazatcserének számít?
tettem fel pár képet a képfeltöltésre, de ez nem sok, viszont egy letöltőoldalra feltettem többet, ott ltható a szerkezet és a megoldás. Ha valaki hozzáértő megtenné hogy megnézi, és mond valami okosat azt megköszönném.
Én még szerettem volna Gerard lemezt is, de nem akarja senki nagyon megcsinálni, lebeszélnek róla. ( talán mert az lenen a legdrágább)
A tető formája sajnos nem szép, van benne vízvető, azaz az aljától kb 50-70cm-re meg van törve az esése, azt is jó lenne kivenni belőle.
Ha van ötlet akkor előre is köszönöm! Árban kb mi lehet a reális egy ilyen tetőre? A külső méret ahogy írtam 7x7 méter, belül a magasság 230 cm.
Amiről még lebeszéltek: arra gondoltam, hogy a legegyszerűbb lenne újból azbesztmentes síkpalát venni, cserépléceket cserélni, fóliázni és újból síkpalával lefedni. Ez rossz ötlet?
nagyon ki kell találni darabra hogy mi hol hogyan. lehet jó a végeredmény, de figyelni kell. elütő fuga vagy belesimuló fuga pl? dekor, több szín vagy minimalista stílus? kell nézni képeket, és odaképzelni a tiedbe.
Ha az üregekre OSB, majd "lépészaj csökkentő" valami kerül és laminált padló, az elég erős ahhoz, hogy megtartson bútort? Nekem az OSB-ről nagyon vékony, gyenge préselt cucc jut eszembe. Ez a néhány dolog kibír ilyesmit? Nem hajlik meg az üregek fölött?
Az ács szerint a tetőgerendák vannak faoszlopokból, de azok egészségesek. A födém vasbeton oszlopokból van, a kérdés csak az, hogy ettől lehetséges-e még a tetőtér beépítés.
Nagy villanyszerelő lehetett, aki építtette....pont ezen tudott spórolni.
A statikus megnézi a hétvégén, majd írok ide is pár sort, hogy mit mondott, hátha másnak is tanulságos lesz. Hivatalos szakvéleményt ad.
3x25A van, de a 16A-es kismegszakítóval nem szelektív, de még a 6-ossal sem. Én késes 3xNH000 25A gL/gG szakaszolóval biztosítottam a műhely fővezetékét és olvadóval tökéletesen szelektív a rendszer, mivel a drót 20m a műhelyig, így , gondolom a vezeték induktivitása miatt, szelektív lett a műhely az óra alatti C25A tekintetében is. A lakás az nem, de ott igen ritka a rövidzár.
Szerintem ha plomba problémád lesz vagy valami miatt jönnek felülvizsgálni beszéld meg a szerelővel, nem hiszem, hogy nemet mond.
Nem tudom, számít-e, de én eleve ezt kértem és nem utólag kértem a C-st.
A fa oszlopnak a két végét kell először megnézni, mert a problémák a végén szoktak kezdődni. Lehet, hogy faanyagosnak is meg kell néznie (ha a statikus nem vállalja a rovarrágás (nem valószinű) vagy rohadás (ez már inkább lehet ha rosszul telitették, sok utcai oszlopnak van beton alja).
nekem is állandóan lecsapta a hátsó kör a villanyt. csak az elmu nyúlhat hozzá a plomba miatt.
amúgy is jöttek az elműtől a plombát cserélni -ez ingyenes- és ott megcsináltattam velük fusiba felrakattam vadiúj erős kismegszakitókat. mindig van náluk, ez rutin.
1. az elmu mindenkinek mindig B-s kismegszakitot tesz fel, C-st szinte sosem talalsz sehol
2. az ABC karakterisztika a termikus kioldasra vonatkozik, arra hogy a nevleges aram mekkora meghaladasatol mennyi idon belul old le. zarlatra egy komplett masik resze (a magneses) old le a kismegszakitonak, az karakterisztikatol fuggetlenul pont ugyanaz az osszesben. zarlatra nem igazan van szelektiv megoldas, a zarlati aramod sokszorosa a 25A-nak.
Nekem sem tetszik a villanyoszlop megoldás. Viszont jó a ház, jó helyen van, nem könnyű ilyet találni. A statikus megnézi. Kíváncsi vagyok. Szakvéleményt ad, megmondja, mennyi a maximális nm terhelhetősége és ezért felelősséget is vállal. Utána döntünk, hogyan tovább.
Szerintem azért 10 m-es fessztávolságnál, kb. 5m-nél alátámasztva azért csak lehetséges valami megoldás. Jó sok salak van most a hézagokban, azt a súlyt is bírja. Ha az kikerül belőle, üveggyapot a helyére, könnyűszerkezetes padló és gipszkarton, remélem meg lehet oldani. Ha meg nem, legalább idejében megtudtam.
Nem tudom. Mindenesetre az itt hozzászólók indítottak el a nyomozódásban, köszönöm mindenkinek!
"ha engedi a statikus a villanyoszlopokat terhelni"
Mint laikusnak, de azért mégis, úgy tűnik nekem, hogy ez egy elég nagy ha. Nem sok pénzt költenék el (és nem sok mindent tervezgetnék) erre bazírozva; majd ha tényleg engedi...
Arra gondoltam, ha engedi a statikus a villanyoszlopokat terhelni és pl. hajópadló menne rá, akkor a padló alatti üregeket talán nem is kéne kitölteni csak üveggyapottal. Persze kérdés, hogy a hajópadló elég vastag-e ahhoz, hogy megtartson bútorokat. Vagy mi a minimális súlyú megoldás, ha a villanyoszlopnál maradunk és az üregekbe nem megy kitöltő anyag, csak gyapot.
Az a baj, hogy a termobeton semmiféle teherhordásra nem alkalmas (még vasalva sem), csak kitöltő betonnak. És ha a munkadijat meg az anyagot összeszámolod, akkor olcsóbban jössz ki alulra 22 mm-es OSB-vel, ami alatt 50 cm-ként 5x5 párnafa van (amennyiben rá engedik terhelni a villanyoszlop-födémgerendákra).
Aztán innentől egyéni szoc problem, hogy megcsinálod-e rendesen, azaz lépéshanggátlás+szárazpadló+laminált, vagy pedig az OSB-re rakod a lamináltat.
Köszi, világos. Ezek szerint te kiszednéd a salakot és semmi mást a helyére,csak valamilyen hőszigetelést?
Kérdeztem ezt a Thermobetont (ez tkp polisztirol gyöngy, sóder helyett), azt mondták, a hézagokat azzal kell kitölteni, majd felületkiegyenlítő néhány mm, és laminált padló. Ez súlyra a legkönnyebb megoldás.
Statikussal is beszéltem azért, azt mondta, függ a fessztávolságtól, a villanyoszlopban lévő huzalok minőségétől, a lefektetett oszlopok sűrűségétől, vagyis meg kell néznie. Ennek most már muszáj utána járnom....
Köszönöm a hasznos hozzászólást, nagyon nagy segítség!
Én évente 6-8 tetőtérbeépitést tervezek, és a kivitelezés során tervezői művezetek, azt hiszem az én véleményem fajsúlyosabb ebben az esetben.
(jelenleg túltengés van, 4 ilyennek a tervezése folyik egymás mellett)
Ezt a födémet nem lehet figyelembe venni terhelés szempontjából.
Új, független födém kell fölé, ami 4-4.5-es fesztáv esetén fafödémből a legolcsóbb. Ez nagyjából 10e Ft/m2, valamint a járható szárazpadlós része újabb 10e Ft/m2. (magyarul a szobák alatt 20e Ft/m2, a terheletlen részeken 10e Ft+m2 (és hőszig))
Látom megoszlanak a vélemények a villanyoszlop födémmel kapcsolatban. Te azt írod, költhetek rá, könnyű szerkezet használatával mehet rá egy padlástér.
Egy másik hozzászóló viszont azt írja: nem fogok találni olyan statikust, aki garanciát vállal egy ilyen barkács födémért.
Csak azért térek vissza erre a "beépíthető-e egyáltalán" kérdésre, mert ettől függ, megveszem-e a házat. Padlástérre szükségem lesz, más bővítési lehetőség nincs.
Hahó Giga! A szomszéd szomszédjával való beszélgetés bármilyen házvásárlásnál hasznos, sőt kötelező. Ezt el nem hagynám, miként a vásárlás utáni körbemutatkozást sem. Mondom, rutinos társasházi versenyző vagyok. :-D
Ennyire talán nem drámai a helyzet, lévén a szomszéd egy társasházként funkcionáló régi villa. De az biztos, hogy ha meg kell egyezni valamiről, akkor nem egy emberrel kell, ami nem "eccerű" dolog. De hát istenem, társasházban nőttem fel, laktam eddig mindig, mégis megoldottuk. És az mind semmi: túl is éltük. (Ja, és az én koromban nem nagy cucc egy életre tervezni, elég öreg vagyok már hozzá. :-) )
A papíros-tanulmányozást ne hagyd el, de leginkább a közöstelkes szomszéddal beszélj. Többször is, sőt, lehetőleg a szomszéd szomszédjaival is:)
Persze elsőre nem mindig könnyű ráismerni valaki valós természetére, de kérdezd az előző tulajról (még ha családban is volt) hogy hogyan jöttek ki mik a "közös szabályok", ez (is) fog jó eséllyel segíteni a döntésben.
Köszönöm a tanácsokat, bár nem lettem boldogabb. Kár, mert a telek is, ház is nagyon tetszik, még árban is rendben lenne, csak kéne még egy háló, ha akármilyen kicsi is. Na, mindegy, kisakkozzuk, lehet-e a belső falak tologatásával kezdeni valamit, aztán rárepülünk a papírokra. Ha erre kerül a sor, és az ingatlanos nekiáll sunnyogni, az is egy infó. Még egyszer köszi mindenkinek!
Nagyon meg kell nézni az övezeti előirásokat, mert mindegyik mutatót nézni kell mindkét épületre.
Tehát:
- beépitési %
- zöldfelület
- szintterületi mutató
Utóbbi kettő szokott kényes határon billegni, ha egy telken több épület van.
(Most terveztem egy házat hasonló nyeles-közös telekre, vért hugyoztam, hogy kijöjjön a szintterületi mutató.)
Azt is meg kell nézni, hogy a használati szerződésben hogyan van szabályozva a dolog. A telekméret arányában használhatod ki a telek beépitési mutatóit, vagy fele-fele arányban?
Hasonlóan barkács háznál azt csináltuk, hogy a mostani födémet hanyagoltuk (lekerült róla a salak/beton), és FÖLÉ, független szerkezetként a főfalakra terhelve készült egy fafödém 15x15-ös fa gerendákból.
Nem fogsz találni olyan statikust, aki aláirna bármit is egy ilyen villanyoszlopos födémre...
A lényeg hogy mekkora ott a minimális telekméret és mik a telekrendezés szabályai. Tehát hogy lehetséges-e a megosztás és rendesen külön telekké alakítás.
Ha a használt rész 910/2600, fontos lehet az is hogy az eladónak milyen tulajdoni hányada van. A 910-ben benne van a nyél is?
Ezek szerint akkor te is a hajópadlóra voksolsz a súly miatt. A ház építője valószínűleg az áramszolgáltatónál dolgozott, mert beton villanyoszlopok mellett a tető faanyaga fa villanyoszlopokból van....
Jelenleg a födém így néz ki, salak van a hézagokba téve, azt ki kell szedni, helyére perlitet javasol a kőműves:
Két rövid kérdésem lenne még ezzel kapcsolatban:
1: Te mit tennél a hézagokba a salak eltávolítása után? Perlit, más...
2:A legkisebb súlyra törekeszünk. A hajópadló a legkisebb súly vagy van más megoldás?
Köszönöm, és a korábbi választ is! Sokat segítettél!
A kőműves azért javasol vékony vashálós betont, mert azt ő csinálná. Amúgy a vékony vashálós beton egy kalap szart sem ér. Ahoz, hogy a beton vasbetonként funkcionáljon min. 12 cm vastagnak kell lennie a mai világban, ez 300 kg/m2 önsúly. És még kell rá burkolat, annak a súlya ebben nincs benne. Az ács által javasolt hajópadlóból 1 cm vastagság 6-7 kg/m2. 5 cm az már nagyon komoly födém fából, erre még kell néhány kg/m2 padló és kész. (még a forgácslapból 10 cm sem több 120-130 kg/m2-nél, pedig a fák között nehéznek számit). Olyan statikust kell keresni aki ismeri a villanyoszlop vasalását, vagy be tudja szerezni az ELMŰ-től vagy a betongyártól, mert anélkül csak becsülni lehet. Miután én nem ismerem a villanyoszlopot nem tudom megmondani, hogy lesz-e belőle probléma. Azért tudni kéne, hogy már be van-e épitve és ha igen akkor mit tart.
Azon gondolkodunk éppen, hogy a kőműves által javasolt vékony vashálós beton menjen rá, vagy az ács által mondott hajópadló. Állítólag a hajópadló könnyebb.
Az ács statikust javasol, aki ki tudná számolni, hogy mennyi a terhelhetősége. 10 méter a fessztáv, 4,5 - 5 méternél van a belső alátámasztó fal. Szerinted lehet gond belőle?
Először is a lakás födém hasznos terhelése 150 kg/m2. Ezt szorozni kell biztonsági tényezővel (1,5). Másodszor a terhelésbe nem csak a hasznos teher számit bele, hanem a födém önsúlya is. Harmadszor számit, hogy milyen messze vannak egymástól a gerendák(oszlopok). Bevallom, még sohasem volt dolgom villanyoszloppal, töröm a fejem, hogy milyen terhelést kaphat egy villanyoszlop ha nem sarok oszlop. Arra tippelek, hogy a mértékadó a felállitás. A vezetékből féloldalas terhelés alig lehet, bár ez a csúcsánál hat. Meg a szél hat még rá.
Inkább jogi-építésügyi, mint konkrét építési-felújítási a kérdésem, de hosszú évek alatt nem nagyon volt itt olyan, amit ne tudtatok volna megválaszolni. Nézegetünk egy házat, ami nyeles telken van. A magyarorszag.hu szerint a telek nem önálló, hanem a vele szomszédossal közös HRSZ-on van, gondolom osztatlan közös tulajdon, használati megosztással. Mihez kell így a szomszéd beleegyezése? Vagy egyszerűbb azt kérdeznem, hogy mihez nem?
Ami kinézne: emeleti terasz beépítése lakóhelyiségnek (alatta már most is lakóterület van), esetleg új garázs építése, ha kell, a régi lebontása árán is, mert az teljesen béna helyen van, nem lehet megközelíteni, inkább csak raktár. Az övezeti előírások szerint mindez szerintem beleférne, bár csak a rám eső telekméretet és ennek a háznak a méreteit tudom. Lehet, hogy a szomszéddal együtt már "kilőttük" a méretet, bár nem valószínű.
Egy OFF kérdésem lenne, tudna esetleg válaszolni valaki?
Tetőtér beépítés: 10x10 -es ház esetén a födém villanyoszlopokkal van megoldva. Csere kizárva. Gipszkarton felhasználásával készülne el két kis szoba. Állítólag családi házaknál 200 kg /nm a terhelhetőség.
Kibír egy villanyoszlop födém kb. 200 kg /nm terhelést?
sarokszelep a zuhany/kad csaphoz nem igazan passzol, max csempeszelep. de az nem nyomasszabalyozasra valo. alapvetoen olyan halozatot kellene epiteni hogy ne legyen nagyon eltero a hideg es a melegviz csovezese es igy a nyomas. ha nem sikerult, akkor meg lehet venni szukito beteteket amit be lehet tenni a csap ala a kotesbe a szurohoz.
de a lenyeg, hogy az atfolyos kazannal a melegviz nyomasa nem fix, folyamatosan csokken ahogy vizkovesedik a hocserelo. ettol egy ido utan mar barmit csinalsz nem lesz 35 foknal melegebb a viz a termosztatos csapbol, ha 50 fokra tekered akkor sem. es ekkor nem a csapot kell kidobni, nem a hidegviz nyomasat kell csokkenteni, hanem a kazan hocserelojet kisavazni.
Olyan kérdésem lenne, hogy egy hullámpala(hagyományos) tetőhöz milyen, mekkora zártszelvényt tegyek, vegyek?
A "gerinc" a kérdés, mert tisztán kb. 4,5m lenne a hossza, tehát az egész, olyan 5m lenne, mivel felfekszik az egyik oldalon egy meglévő falra, a másik oldalon pedig egy szintén zártszelvény oszlopra. (persze, az oszlopnál kapna egy 45°os merevítést, (karpánt-ot?). Szóval mekkora legyen, milyen falvastagsággal? 50 * 50 * 3 elég lehet?
Valamint a hosszanti (szarufa?) is zártszelvényből lenne, ez olyan 3 - 3,5m-t jelent.. Ide mekkorát érdemes? (ehhez, olyan 60*40 * 2mm-est gondoltam)
> Véső+kalapács ... max 1 óra saját kezűleg, életed első ilyen műve esetén is
Hááát... szebb az fúrva. :)
130mm-ig van szerszámunk, a konyhai elszívó fúrása elég szépen sikerült "csalagút módszerrel" (60 cm-t két részletben, kintről befelé és bentről kifelé. ;).
Egyébként köszönöm mindenkinek az infókat, ezek alapján is volt egy kis "kutat ás" project: 15..20 eHUF körül vállalják ezt errefelé a népek 44-es fal+15cm EPS esetén. Van helyi Terminátor, aki kézben tartja a 30-40 kilós gépet, de van olyan is, aki állványozza/megtámasztja.
Az archívum kedvéért: akit érdekel, keressen magánban és adok elérhetőségéket (Debrecen és környéke).
annyi van, hogy a hideget nem tudja teljesen elzarni. forrazasvedelemnek hivjak, nem tudom mi ertelme.
emiatt
- amig varod hogy odaerjen a meleg, nem csak a melegen jovot ereszted a lefolyoba, hanem hideget is hozza
- ha a hideg nyomasa joval nagyobb mint a melege, akkor nem fog tudni eleg meleg vizet keverni. amikor kezd a kazan hocsereloje vizkovesedni, azt erzed hogy elromlott a csap, hiszen a melegviz eleg meleg, megis tul hideget ad a keverocsap.
Eddig Mofemmel van tapasztalatom (Trend csalad). Az emlitett rugoerossegen kivul nem volt vele baj. Illetve a mosdocsaptelepben csereltek garanciaban a betetet, mert el volt torve, valszeg gyartasi hiba(?). TizenX evet jol szolgaltak, nem erzem ugy hogy rosszul jartam volna veluk.
En csak orulok, ha neked van igazad, mert akkor nem folyatja foloslegesen a hidegvizet az elejen. :) Megprobalom majd valahogy kitalalni, hogy mi is tortenik.
Koszi a megerositest es a tapasztalatokat. Sajnos nekem a melegviz kb 8 meter tavolrol erkezik (kb. 10 mp mire odaer).
Ha jol lattam mindket kad-zuhany csaptelep kb. ugyanannyiba kerul. A Hansgrohe nekem azert szimpatikusabb mert a megnyitas irannyaval szabalyozod, hogy kadtoltes vagy zuhanyzas legyen, es nem egy viznyomas/rugo altal egyensulyban tartott butyokkel. (Egy ilyen rugos butyokkel mukodo Mofem kad/zuhany csaptelepnel mar varazsolnom kellett a rugoval, hogy kis vizatfolyasnal is lehessen zuhanyozni. Mas markaknal persze lehet, hogy ilyen gond nem jelenkezik.)
Az egyik fajansznál volt egy kb. fél centis rés a szilóban. Hónapokig vadásztam az időnként fellépő csatornaszag forrását mire megtaláltam azt a pici rést. Beszilóztam és azóta minden frankó.
Nekem 4-5 éve hiba nélkül működik a Kludi Zenta + a Duval F24 átfolyós kazán kombó.
A melegvíz gyorsan odaér, me' a fal túloldalán van a kazán :)
Ha zuhanyozás közben máshol nyitogatja valaki a csapokat, esetleg egy pillanatra (kb. fél mp) változik meg a kifolyó víz hőmérséklete, aztán visszaáll. A nyomásváltozást jobban észrevenni.
A 110-es csövet körbe burkolod 1cm hézaggal, amit majd kiszilózol vagy rugalmas fugával kitöltöd. Csempe síkban vagy pár mm-rel fölötte elvégod, lehetőleg egyenesen, ügyesen. Sorjátlanítod a csonkot!
A burkolásnál próbálj síkban maradni, akkor nem billeg a wc és nem kell ügyeskedned.
Az ültetőgumit nem kell melegíteni, ráhúzod a fajansz kivezető csonkjára, ha nehezen megy fel, folyékony szappannal kend be a fajanszot. Ezután a kijelölt furatokban elhelyezed a tipliket, a 110-es cső belsejét is picit megkened folyékony szappannal. Ráülteted a csőre a fajanszot és lecsavarozod. Ha billeg, mert nem sikerült a burkolás, pici csempéző ékkel beállítod vízszintbe és fugával kifugázod a keletkezet hézagokat, rendesen alátömve, hogy minél nagyobb felületen legyen alatta.
wc csésze cserét kérdeznék: leveszem a régit az új kifolyója nyilván stimmel , úgy tudom valami ültetőgumi vagy mi kell. a szennyvízelvezetés kötés hogy történik? rámelegitős cső vagy mi? vagy van lent kötés?
előtte burkolok -ez is kell- majd rá a csésze? gondolom a padlólapnál a csésze ívét nem kell kivágnom hanem rámegy. kösz
Koszonom az eddigi valaszokat mindenkinek. Beszeltem azota egy szakkereskedovel, megosztom itt.
Szoval, technikailag hasznalhato, de lesz egy hatranya. Amikor megnyitom a beallitott 38 fokos vizet, akkor a csap nem csak a melegvizcsoben levo kihult vizet fogja engedni, hanem a hidegvizcsoben levo hidegvizet is (hasonloan, mint egy karos csaptelep kozepallasban). Igy osszesen tobb vizet folyat ki, mintha az elso nehany masodpercben full meleg allasban folyatnam a vizet. Ez persze reszlegesen befolyasolhato a termosztat ideiglenes feljebb allitasaval. Miutan a melegviz megerkezik a csaphoz onnantol mar az elvartnak megfeleloen mukodik. Dontes: termosztatos lesz.
Nálunk a méretlen részen vastag, pergő rozsdaréteg van (a mért részen nincs gond, az műanyag). Szerintetek érdemes jelezni a vízműnek, vagy úgy sem csinálnak semmit, amíg nem törik?
Köszönöm a válaszokat, akkor marad a víz az aknában.
A termosztátos csaptelep kontra átfolyós vízmelegítő témában nekünk azt mondta a egy épületgépész ismerős, hogy átfolyóshoz nem ajánlott, mert vagy nem fog jól működni, vagy a kazán fogja megsínyleni, hogy a csap is szabályozni akar. Szerinte inkább a tárolóshoz javasolt a termosztátos csap. Mi is gondolkodtunk benne, de végül emiatt elvetettük. Persze ez is csak egy vélemény, tanács, amit vagy figyelembe vesz az ember, vagy nem.
Nem szabad szigetelni! A műszaki leírásban a vízművek kifejezetten szivárgó réteget kér az aljára, hogy csőtörésnél el tudjon szivárogni a víz. Ne törődj a vízzel, semmi bajt nem okoz, ha kiszárad majd a leolvasó is örülni fog....
Koszonom a valaszt. Sajnos a kazan most egy ocska, modulalni nem tudo cucc, amit egyelore nem tudok lecserelni. Igy kell szamitanom valami mukodesi problemara a csapnal?
Én használtam termosztátos zuhanyt átfolyós kazánnal, és szuperül működött. Szerintem inkább a kazán a kérdés, mennyire jól szabályoz. Egy modern modulációs kazán aminek bemenő hőmérséklet, áramlás meg minden érzékelője van tud egész egyenletes melegvizet csinálni.
Majd elmúlik ez az esős időszak. Lesz még aszály, meglátod. Ha most kezdesz hozzá akkor is jó pár nap.
Amúgy a vízaknákat nem szokták szigetelni. Persze pech a talaj víz. A rendszernek pedig nem árt.
Ha sok a pénzed és az időd, akkor is csak kívülről érdemes . Körbe ásod és a szakma szabályainak megfelelő vízszigeteléssel ellátod. A fenék ? Hát necces , de ha mélyíted, akkor egy megfelelő betonnal + vízszigeteléssel talán eredmény lesz. Ha lesz.
A belülről való szigetelést art nem ajánlom, mert a legkisebb hiba esetén is bejut oda a a víz.
Van két vízóra aknánk, és az esőzések miatt megemelkedett talajvízszint miatt mindkettőben áll a víz. Egyik sincs szigetelve, sőt az aljuk még betonozva sincs, a fala az egyiknek zsalukő, a másiknak pedig kisméretű tégla. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen módon lehet ezeket víz ellen szigetelni, illetve milyen költséggel jár. Mindkét akna nagyjából 1 m x 1,5 m x 1,5 m (szélesség, hosszúság, mélység) méretekkel rendelkezik.
A felvetesre: A haz mellett betonjarda van, amit nem szeretnek feltorni, igy nem tudok a haz mellett asni. A fold szintje alatt kivezetett cso a betonjarda tuloldalan jonne fel.Tehat asni kell, de nem a haz, hanem a betonjarda mellett. A csovet egyebkent max. 40-50 cm melyre tennem, mert telire ugyis uzemen kivul lenne.
Ha van hely még a felső szekrény teteje és a mennyezet között, akkor ilyen esetben a falra szoktam rögzíteni egy 50x20mm lécet a felső szekrény szélességében, ahol vannak a gipszkartontartók (40-50cm) rögzíted a falhoz, és utána ahhoz a léchez csavarozod a szekrényt.
Léteznek olyan átvezető idomok, amikkel biztonságban átszakitható a vizszigetelés, de kell kivül is leásni hozzá, mert a vizszigetelésre húzza rá magát, amikor belül megszoritod.
Kerti csapot csinaltatnek. A vizcsovet a szuterenbol vinnem ki a talajszint alatt. Nem tudom, hogy milyen vizszigeteles van az alapon, de feltetelezem, hogy van valami (25 eves haz). Az alap kivulrol nem hozzaferheto a haz melletti betonjarda miatt, es ezt nem is szeretnem felbontani. Az alap atfurasaval megserulo vizszigeteleset hogyan lehet igy javitani? Koszonom a valaszokat.
Kerítés ügyben anno elég sokat olvastam, és úgy emlékszem, valahol azt írták, hogy a ráolvasztós bitumenes cucc helyett érdemesebb odavaló pvc lemezt (ha jól emlékszem) használni.
Az volt az indok, hogy ott a kerítésnél a bitumenes lemez nem bír ki túl hosszú időt (évtizedek).
Jobban nem néztem utána, mert végül kihagytam a vízszigetelést.
(Vízálló extra minőségű cs.ragasztóval tettem fel barabás téglakövet/delapot a zsalukőre.)
Cserepes előtető és aoromfal találkozásához kellene nekem valami megoldás, mielőtt beltérré válik az alatta levő rész, mert némi víz befolyik ha nagy a szél. Milyen megoldásban érdemes gondolkodni?
Polikarbonát lemezeknél találtam falprofilt alumíniumból, van valami hasonló cserépfedéshez is?
Ha nincs jobb, akkor marad a bitumenes lemez. Persze, meg lehet csinálni, csak ugye mennyivel egyszerűbb dolog lenne simán lekenni :-) De akkor marad a hagyományos mód.
A bitumenes lemeznél nincs jobb ilyen kültérinél, én biztosan nem szórakoznék mással.
A vasaknál meg lehet oldani a szigetelést, csak kicsit küzdeni kell. Be kell vagdosni a vasaknál, ráolvasztani a darabokat, majd felülről ráhúzni a vasakra egy "foltot", és azt is ráolvasztani a vagdalt részre.
Még egy kérdés. A kerítésalapból kiálló függőleges vasalatok miatt elég nehéz dolog lenne az oxidbitumenes lemez vízszigetelést normálisan ráolvasztani az alapra. Hallottam már kenhető vízszigetelésről, amivel jóval egyszerűbb lenne a vízszigetelést megcsinálni. A helyi tüzépen ajánlották a Murexin PD 1K-t, de elolvastam a műszaki adatlapját és azt írja, hogy vizet nem ereszti át, de a párát igen. Úgy gondolom, hogy ez nem jó erre a célra, mert a talajpárától is védeni kellene a téglát, azt meg átengedi.
Tudtok ajánlani olyat, ami alkalmas erre a célra, nem ereszt át sem vizet, sem párát?
Kollégák szerint azért, mert amúgy túl olcsó lenne :-)
Komolyra fordítva a szót:
Igyekszem alaposan körbejárni a témát és maradandót "alkotni". Sok képet láttam a neten, ahol megrepedt a kerítés a hiányos vasalás vagy a gyenge beton miatt. Már nem tudom hol olvastam, de C20-ast ajánlottak kerítéshez, méghozzá zsalukőhöz, ami nagyobb keresztmetszetű. Mivel itt kicsi lesz a magkeresztmetszet és mocskosul drága ez a tégla, amiböl építjük, a kerítés árához képest nudli költség a jobb beton, nem szeretném, hogy ezen múljon a repedésmentesség. Mindössze ez az oka, hogy komolyan meg akarom vasalni és erős betont tennék bele.
Az 1,5-es kábelt max. 13A-re lehet biztosítani, de 10A-re szokták mert lusták beszerezni a megszakítót. Ha ez elég neked, könnyebb szerelni a 1,5-essel. Sok aljzatba be sem tudod a 2,5-est kötni.
A 2,5-est 16A-re lehet biztosítani, merevebb, nehezebb behúzni és sok szerelvénybe nem vagy csak nagyon nehezen tudod bekötni.
Sok szerelvény ma már csak 10A-re készül, ezekhez fölösleges a 2,5-es. A gépek egyre kevesebbet fogyasztanak.
Én 2,5-essel csináltam, de meg kell nézni, milyen szerelvényt veszel hozzá.
Kerdesem, hogy erdemes-e a konnektorokhoz vezeto 1.5 mm2-es MCU helyett 2.5-est hasznalni. A villanyszerelo szerint ez foloslegesen noveli az anyagkoltseget, de en meg tulbiztositas parti vagyok. Hogy latjatok? Koszonom a valaszokat.
Szerinted hogyan szabályos telepíteni azt az oldali kerítést, ami az enyém? Az oszlopnak hová kell esnie? Átlóghat a szomszédhoz, v teljes terjedelmében hozzám kell essen? És a drótnak kell a pontos telekhatáron lenni?
Pár napja volt szó róla, hogy előkevert zsákos betonnal tölteném belülről fel a pilléreket. Most számolgatom a mennyiségeket és kijött 1 m3 anyagszükséglet. Ez zsákos betonnal kb. 50eFt/m3 árra jön ki. Mixeres beton nem játszik, mert sokszor kevéske kell, nem tudjuk bedolgozni egyszerre.
A kérdésem az volna, hogy bár még tüzépen nem láttam, de biztos hoznak rendelésre CEM I 52,5 N nyomószilárdságú portland cementet, nem sokkal drágább, mint a 32,5 N-os sima cement. Ha ezt használom osztályozott sóderral (max. 8 mm-es szemcseméret) betonkeverővel keverve, nem érek el hasonló végszilárdságú, minőségű betont, mint a zsákossal?
Vagy ennél vannak olyan bajok, hogy a hőfejlődését nem fogom tudni házi módszerekkel (napi max 3-szori locsolás) redukálni, vagy túl gyorsan köt? Esetleg dolgozni rosszabb vele? Lehet láma kérdés, de még csak sima cementtel kevertem betont.
igazából attól tartok, hogy nem lesz elég súlya a parkettának, hogy lenyomja az XPS-t annyira, hogy felvegye az egyenetlenséget és "hidak" lesznek, amire ha rálépsz, érezni fogod, hogy hajlik a parketta, mert a "híd" közepén a súlyod már elég ahhoz.
Lehet, hogy nem voltam elég pontos, az 1-2mm-es eltérés nem rücskösség, hanem inkább hosszabb hullámok formájában van jelen, ami öszemérhető a laminált lapok méreteivel.
Van az aljzatbetonban helyenként némi egyenetlenség. Laminált parketta lesz rajta. Egy egyenes alu profilt végigfektetve azt mondanám, hogy helyenként kellene 1-2mm-t kiigazítani, néhol kis területű, de mélyebb "gödröket".
Az önterülő aljzatkiegyenlítők 3mm-től jók. Igazából "végig kellene glettelni" a betont, nem szükséges önterülő aljzatkiegyenlítő, pláne nem 3mm+ -os vastagsággal.
Nem hidegburkolat lesz, nem lesz ragasztva semmi a betonra, egyszerűen csak hepe-hupa nélkül meg kell tartania az laminált parkettát az alátét 2mm-es polifoammal együtt, semmilyen oldal, ill. felfele irányuló erőhatást nem kell elviselnie.
A jegyző hozhat határozatot, melyben kötelezi őket a vezetékjog bejegyzésének tűrésére, ha nincs más műszaki lehetőség a rákötésre. De ez az eset a leírás alapján nem ilyen.
Ahhoz, hogy ráköthessen a szüleid telkén lévő csatornára, az ő hozzájárulásuk kell, szolgalmi jog bejegyzéssel a Földhivatalnál. (ebbe ne menjenek bele, mert kb a kezességgel ér fel hülyeség terén).
Ha meg a szüleid telke ELŐTTI csatornaszakaszra akar rákötni (tehát ami kijön a telekről, és az csatlakozik az utcában menő fő ághoz, ahhoz meg kell a Csat. Művek engedélye, tervek, önkormányzattól közterületbontási engedély, stb. Ha ilyen nincs, akkor bachatja, nem jogosult semmire.
Mindenképpen szóljatok be az önkorihoz, valamint a Vizműhöz is, jöjjenek ki, vagy mutassanak papirt, hogy mire adtak engedélyt.
Akkor köthet így rá, ha a saját telkéről nincs rá műszaki lehetőség, de ilyenkor a vezetékre szorgalmi jogot kell bejegyeztetni a saját költségén. Minden más esetben külön kell kötni. Simán feljelented az önkormányzatnál, ha meg átlóg akkor birtokháborítás is.
Nincs közös rész, csak akkor ha műszakilag máshogy nem kivitelezhető és ennek tűrésére köteleznek.
A csatornázási műveknél is felnyomhatod, Nekik is érdekük a rákötésnél, hogy a fickó megfizesse a hozzájárulást amit az ott lakók már megfizettek.
csatornázási kérdésem lenne: anyámék mellett lévő házat megvették és a manus rá akarja kötni a muter telke szélén futó csatornára a sajátját. már fel van túrva 2m mélyen ott áll a bál. a faszi szerint van valami közös rész és oda akarja kötni. gondolom persze kamuzik a tetűje. ráadásul egy ipari mosógépvmi szerviz lessz ott tehát ott köbm számra ömleni fog a viz.
mit lehet tenni? létezik ilyen közös rész vagy az ő telkéről direktben kell a nagycsatorna csőbe kötni? persze ez 3 kiló meg engedély meg stb. kinél lehet feljelenteni? polg hiv? csatornázási művek? kiba idegesek az öregek. köszi a segítséget
Az a baj, hogy így is csak 23cm szigetelés lesz a tetőben (te csináltad a terveket :), nem tudom, megérné-e a szellőzés javára a szigetelésből elhagyni...
A linkedet még csak most néztem meg, pont valami ilyenre gondoltam, köszi. Majd meg kell nézni, hogy a csatorna leszedése nélkül lehet-e valamit kezdeni (talán megoldható).
Nem tudom, hogy ez mennyire lesz kivitelezhető könnyen, mert a frissen rakott téglánál kötözni még nem nagyon tudsz, tovább meg nem falazhatsz, mert akkor nem tudod majd megkötni. Bár, ha előre gondolkozik az ember, 5 sornál többet úgysem rak fel az ember egy nap, úgyhogy az utolsó előttibe be lehet ágyazni, másnap reggel meg hozzákötni a vasat.
Kösz a tippet. Akkor ezekkel a kis oszlopokkal nem szenvedek előgyártással.
Én simán levágnék 15 cm hosszú darabokat 6os vasból, és mondjuk 5 soronként átlóba X alakban beraknám a téglafugába lógatva, amihez lehet kötözni a 4 fővasat.
Úgy néztem, hogy lehet kapni átmérő 4 mm-es per. vasat (de leírásod alapján nem is kell, hogy periodikus legyen), az is elég ide, igaz?
Ha viszont belső kengyel lesz, akkor még kisebb kell, 6x6-os, mert átm. 10-es lesz a függőleges vasalat.
Mégegy hüle kérdés. Ha csak arra kell, hogy irányba tartsa a 4 szál függőleges vasat, akkor alkalmazhatok 60x60-as zártszelvényből levágott vékony szeleteket is?
És ebben az esetben alkalmazz inkább belső kengyelt, azaz csak arra szolgáljon, hogy a 4 szál függőleges vasat irányba tartsa. Igy a 8x8 négyzet külső sarkaira kerülnek a fővasak, ami a lényegesebb vasalás.
A páraáteresztő hőtükrös fólia mocskosul drága, nem hiszem, hogy megéri az árát.
Inkább csináld azt, hogy a páraáteresztő fólia felrakásakor nagyobb légrést nagysz, tehát nem az ellenléc vastagságát, hanem beljebb még 3 cm-el.
Az alsó légrésnél akármit varázsolsz, nem tudod vele elérni a szükséges ~200 cm2/fm beszellőzést, csak olyan szerkezettel, amit belinkeltem. Magyarul cserélni kell(ene) az alsó sor lécet.
Valamint nem ártana megnézni, hogy van-e cseppentőlemezed, és ha nincsen, akkor azt is pótolni.
Hát, az pont a semleges szálban van, nem sok húzófeszültséget vesz fel, viszont kidőlni legalább nem fog könnyen a kerítésed, de repedezés ellen nem sokat véd :-)
Ha már tetőszellőzés a téma. Nálunk kb. 28mm(?) magas ellenlécek vannak beépítve, a cserép leier betoncserép (ez a hullámos fajta), az eresznél pedig szépen le van zárva még ez a kis légrés is, tehát csak a cserép hullámos részein áramlik be a levegő.
Jövőre tetőtér beépítés lesz. A tetőfólia le lesz cserélve páraáteresztőre. Érdemes lenne hőtükröset betenni? Van egyáltalán hőtükrös páraáteresztő?
Viszont nem tudom, a lezárt légréssel mit tudnék kezdeni a tető és az ereszcsatorna megbontása nélkül. Vajon elég lenne, ha jó sűrűn végigfúrnám 10-es fúróval a lezáró lécet? Vagy még az alsó cserépléccel tudok játszani, esetleg abba (is) lyukakat fúrni, vagy kicserélni valami rácsos szerkezetre, ami átereszti a levegőt, de megtartja a cserepet? Ti mit javasolnátok?
Nekünk kisméretű téglából van a kerítés, így megvan a 14x14 cm-es hely, én itt azt csináltam, hogy egy 20-as betonvas van középen, azt jónapot. (Persze a kerítés alapból indítva.) Az hogy ez mennyire jó nem tudom, 1 év alatt még nem dőlt ki. :)
Még a kerítés építés, vasalás témához lenne egy kérdésem.
Írtam ugye múlt héten, hogy dísztéglából lenne falazva a kerítés, a téglák közötti üreg vasalva, betonozva zsákos C20 betonnal.
A pilléreknél vannak aggályaim. A dísztégla 21x10x6,5 méretű, az ebből rakott 32x32 cm-es pillér belső ürege 12x12 cm keresztmetszetű. A pillérek magassága 1,5 méter. Ha a 12x12cm-es üreget vasalom függőlegesen 4 db átmérő 10-es per. vassal és kengyelezem 10-15 cm-enként, akkor ha betartom a minimum 2 cm-es betonfedést a vasalatokon, akkor 8x8 cm-es kengyelek jönnek ki, amiket irtózatosan kis keresztmetszetnek találok. A kérdésem az, hogy ez így elfogadható-e szilárdságilag?
Gondoltam megkérdezem, bár azzal nyugtattam magamat, hogy eredetileg a statikus által tervezett tető tartó pilléreknél, ahol kisméretű 38x38-as tégla pillér lett volna falazva, közte vasalva és betonnal kiöntve, no ott 14x14 cm-es keresztmetszet maradt volna, és ha az elbír egy tetőt, akkor a 12x12-esnek el kell bírnia kvázi a saját súlyát.
Csak azoknál az oszlopoknál alkalmazom ezt, ahol nincs az oszopra akasztva semmi (pl. kapu). Az úszókapu az független lesz a kerítésoszlopoktól, ahol pedig gyalogos kapu lesz az oszlopra rögzítve, ott vágjuk a téglát úgy, hogy belül 22x22-es keresztmetszet marad a betonnak és vasalatnak, annak pedig el kell bírnia.
Köszönöm. L alakú épület, cirka 150m2 a falfelület :D Akkor ezek szerint drága mulatság lenne... és a másik mókás dolog, hogy utána építettek egy melléképületet, akkor most annak a belső falát zárja le a hőszigetelés, vagy még pluszban azt is le kell szigetelni? kb. 4000 Ft/m2 rendszerárat látok elsőre, erre még megy a munkadíj (mennyi?) gondolom... de ha kb. egy méterre van a padló a talajszinttől, akkor nem kell leásni, ugye (féltek az árvíztől, falami fekete bitumenes lemez néhol kilátszik, az lenne a vízszigetelés?)?
Másik kérdés, hogy a padlás nem egy szintben van leöntve, 4-5 centivel kiemelkedik a falak körvonala, ilyet nem láttam, ez mi?
Ezeket fejből irom, EB 100-ról én sem tudok, de B100-ról igen. Holnap majd megnézem benn. Egyébként nem csak "E", "F", "FF", "G" és "Gm" gerenda létezett, hanem gyakorlatilag a teljes ABC. Csak az előbb felsoroltak terjedtek el. Volt próbálkozás az "M" gerendával is, papiron láttam, beépitve soha.
A gerendák közötti tengelytáv 30, 60 és 100 cm lehet különböző fajtájú béléstestekből kirakva. Ezeknek a magassága is eltérő, egy födémen belül -ha egyszerre épült - akkor nem szokták variálni.
Az "E" és az"F" a gerenda alakja ("FF" konzolos "F" gerenda) az első szám az "F" gerendáknál a teherbirás (határnyomaték), a második szám a hossza a gerendának. Ebben nem vagyok biztos, de az "E" gerendánál az első szám a feszitőhuzalok száma (teherbirás).
Ha ilyen fólia van a hőszigetelés felett, akkor kell a gyapot és a fólia között is KISZELLŐZTETETT légrést hagyni. Amennyiben nincs, tehát a gyapot kitölti a szarufamagasságot, és neki van tolva ennek a fóliának, valamint nem tökéletes a belső oldali párazárás, akkor bizony előfordul, hogy a gyapot a lecsapódó párától szarrá ázik, azaz nem szigetel rendesen. Tartós nedvesség esetén pedig penészedni is fog.
időközben, a feleségem jegyzetelt, mert ő volt itthon.
javaslat, legalsó cserép alatt legalább 200cm2 légrést biztosítani ellenléc közönként, felülről gerinc alatt 2 sorba minden egyes elleléc közben egy szellőző cserepet rakni.
alsó sor léc le van zárva, szellőzőre kell cserélni.
Ha nincs semmilyen légrés, akkor szerintem a szellőzőcserepek sem sokat segitenek, hiszen gyakorlatilag tetőléc soronként kellene vizszintes kiszellőzést biztositani, ami lehetetlen.
Ha nincs tetőtérbeépités, még a fólia levágásával is jobban jársz. A nem 30 éves cserepek jól zárnak, nem nagyon jut be eső/porhó.
Ennek egy kombinációja, hogy levágod a fóliát, és hasasan visszarakod a szarufa belső oldalán tetőléccel rögzitve. Ekkor már van értelme a több szellőzőcserépnek.
Ha tetőtérbeépitésed van, tehát a szarufák köze töltve van hősziggel, akkor sajnos csak a cserép és tetőléc leszedése után rendesen visszaépitve tudod megoldani a dolgot.
Jól írtad a sorrendet, szarufa- fólia - ellenléc -léc-cserép. A légrést le tudja csökkenteni a rosszul berakott szarufa-közti hőszigetelés is ami kinyomja a fóliát és a légrést blokkolja. Annak meg azért illik minimum 5 cm-nek lenni és nem 3-nak!
Azt tudod tenni, hogy megkétszerezed a szellőző cserepeket - ez viszonylag könnyű. És vársz....leteszteled, hogy nőt-e a légáramlás....
Mint egyszer irtam a tondach tangó cserepeim szétmállottak, mintha szátfagytak volna.
Bejelentettem a tondachnál, kijöttek, és megállapították, hogy nincs légrés, "a héjazat alatt tetőfólia ellenléc be van építve.
azt mondták kell több szellőzőcserép..de ennek van értelme?
lehet valamit csinálni ezzel az összes cserép leszedése nélkül?
szerintük beszorult a levegő alá és télen szétfagyott a cserép emiatt mert nem volt légmozgás.
BTW jófejek voltak, mert 100 cserepet kapok ingyé méltányosságból.
bróbáltam a légrést megnézni robbantott ábrán, hogy kellene kinéznie, van a szarufa, arra rátéve a fólia, arra a szarufán hosszában leszögezve bramacléc és arra kellene keresztbe rakni a bramaclecet, amire megy a cserép?
esetleg tipp mit tehetek?
azon kivul hogy az előző tulajt jól megkeresem. de hát ő is balfasz, ott vágták át ahol tudták.
Nekem is volt egy szép beton tömbbel gondom, híltivel egy combossal esett neki a haver és úgy vágódott hanyatt hogy ihaj a tömb egy karcolással megúszta, neki fogott már finomabban kb 20 perc után feladtuk váltottuk közben egymást, a végeredmény a közelben dolgozó bazi nagy gépest fűztünk meg hogy segítsen ha hiszed ha nem a földbe döngölte de baszott szétmenni. Így ásás és a lukba bedőlés majd ott hagyás lett a végeredmény. Ja a végén a tulaj kiderítette hogy a 2. világháborúban egy megerősített lövész állás volt beton bunkerral és csak részben bontották el na ez a mi ott maradt és a régi háznak a részét képezte a tetőrész egyik eleme volt :) vagyis lehet olyan betont készíteni amit nem lehet csak úgy simán szétszedni :)
Már olyan szempontból, hogy a tégla nem éri meg (kb. fele ár, ha jól számolom az anyagár, de lehet 2 év múlva szedhetem fel a szanaszét fagyott tégladarabokat). Vagyis a másik verzió, a beton térkő éri meg.
Köszi, ezt még megpróbálom! Amúgy nem HILTI, az szerintem 10 perc alatt szétszedte volna, sima LIDL-s vésőkalapács, egész használható, de persze nem ipari célra.
persze. amelyik tegla szar, az par ev alatt elporlik. amelyik jo, az birja evtizedekig. ezeket latod, mert ott vannak sokaig, az elporlosat nem latod mert egy ev alatt lenullazodik es eltakaritjak.
szoval van olyan bontott tegla ami tartos lesz, de messze nem mind olyan.
Az, hogy párásodik-e az ablak, az ablak üvegezésétől és tömitettségétől függ leginkább.
A kétrétegű hőszigetelt ablakok alá már nem szükséges a radiátort odarakni emiatt. Azért kerül mégis ide általában, mert az ablakok alá amúgy sem raknál semmit (legtöbb esetben), tehát lakberendezésileg optimális.
Ha rendes hőszigetelt ablakotok van, akkor nyugodtan átrakathatod onnan a radiátort máshová.
Sziasztok, szeretnék összenyitni egy kis szobát a nappalival. A nappaliban padlófűtés van, a szobában radiátor az ablak alatt. Az ablak alá egy sarokkanapét szeretnék tenni. Ti mit javasoltok, elég lesz így a fűtés (padló + radiátor előtt a kanapé), vagy kellene egy plusz radiátor valahova, ahol nincs takarásban? Esetleg ezt a meglévőt átrakni (de akkor meg talán nagyon párásodna az ablak)?
Lehet hülye kérdés,de a vízszigetelőnek a fóliás vagy a szórt oldala kell alul lennie? Az én gondolkodásom szerint a fóliásnak,mert azt könnyebben rá tudom olvasztani a betonra. Jól gondolom?
eltorni vesovel csak brutalnaggyal lehet. furni bele 5 centinkent 20cm mely 10-es lukat viszont barmivel. es utanna lehet a lukba eket vagy barmit verni, pl kicsit meghegyezett betonvasat. es kettereped, ki van probalva.
A régi kerítés bontásakor az árokásó gép kiszedte a régi beton oszlopokat. Ami nem is lenne gond, de (hála a jó égnek csak az) egyik oszlop be lett betonozva, ahogy kell. A beton oszlopot levágtam róla, de a beton tuskót (ami kb. 50x50x70 cm és kb. 100-150 kg) nem bírom szétszedni. Nekiestem kalapáccsal, csákánnyal, vésőkalapáccsal, de csak forgácsolom. A cél legalább elfelezni valahogy, hogy szeméttelepre vihető legyen. Ötlet?
Nem biztos, hogy jol mondom/tudom, de azert kell/het, mert ha mondjuk a foldszinten lehuzod a wc-t es nagy volt a barnamaci-sok a viz es ahogy megy le kitolti a csovet teljes 'keresztmetszeteben' akkor a felette levo reszen vakuuum keletkezik es a buzzarakbol kirant/hat/ja a vizet...
Lenne egy vizszerelesi kerdesem. Szuteren + foldszint + tetoter tagolasu haznal a vizszerelo javasolja csatorna szelloztetes kialakitasat. A szuterenben csak egy kezmoso van, furdoszoba es WC a foldszinten es a tetoterben talalhato. Miert jo ez a szelloztetes a mindennapi hasznalatban, es tenyleg kell-e? Elore is koszonom a valaszokat.
Nem felülről jön hanem a frontpanel illesztés ázik be. Körülöttünk minden ház megcsináltatta,kikenték valami trutyival az alpinisták. Csak a mi lépcsőházunk ilyen csóró.
a karnisról gondolom ez a nagyszoba. lehet hogy a feletted lévő radiátorja folyt és a panel illesztésen átjött. kintről azért nem ázik be.. nagyon ezen nem lehet vakolni, pukli lesz a falon..megpróbálhatod rigipszel kikenni.
ezek nagyon durva dolgok. nem elég hogy repkednek a százezrek és ha még itt is megvan a "mindenki amit lehet elkúr, de a lovét benyeli" faktor és tuti beleőszülnék..
valamit tuti csinálj, valakit hívjál, nemsokára fűtésidény van.
Úgy gyorsíthatod meg, hogy lekapod a gázost a tíz körméről. 60% az esélye hogy nem csinál gáztervet. Vagy csak kamuból. Ha vannak kapcsolatai a megfelelő helyeken, akkor legalább gázod lesz és a cucc fűteni fog. Nem nulla az esélye a másik verziónak is.
Elvileg amig nincs pecsétes gázterved, nem vághat el semmit. Szokás az engedélyeket utólag intézni, van is meglepetés amikor kiderül hogy változtak a szabályozk, és nem lehet engedélyt adni arra, amit a manuszkám már rég megcsinált.
Igen, ezt már én is végigolvastam, de egyszerűen nem értem még mindig, hogy most ki-kinek a kezébe kell, hogy adja a munkát...
Jelenleg úgy állok, hogy ELMÉLETILEG a gáztervem beadta a tervező, viszont a fenti dokumentációs szerint mindenképpen hiányos, hiszen az új, bélelt és turbos kazánra felkészített kéményem még nincs engedélyeztetve. Csak a kivitelezői nyilatkozatom van meg róla, amivel megint csak nem tudom, hogy mennem kell-e bárkihez is.
A kéményesek viszont önmagában nem fogják gondolom engedélyezni a kéményt. Tehát egyfajta 22-es csapdájába kerültem, hiszen a gázosom sem fog addig hozzányúlni a kazánbekötéshez, amíg az elfogadott gáztervet nem kapják meg, illetve a gázórát nem szerelik vissza.
A fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatban lenne kérdésem, mert egyelőre megakadni látszik az ügymenet...
A helyzet a következő:
Felújítunk, a gázkazánt kicseréljük turbós, kombira, a gázcsövet áthelyezzük.
Ami már megtörtént:
1) Gáztervet a gázos elméletileg csináltatja, erről eddig én semmilyen értesítést nem kaptam hivatalosan (ennek 5-6 hete).
2) A gázórát a szolgáltató a kérésemre leszerelte
3) A gázcsöveket a szerelőm levágta mindenhonnan
3) Kéményt kibélelték furanflex-szel, 80-as alucsővel, a kivitelezőtől megkaptam az átadásról szóló egy oldalas dokumentációt.
Kérdezném, hogy milyen módon gyorsíthatnám meg az ügymenetet? Mi most a következő? Jönni fognak, vagy nekem kell hívni, szólni valamely ellenőrző, vagy szolgálattó szervezetnek?
Még mindig nem látom át a folyamatot, nem étem, hogy mi mit kell, hogy kövessen....
Mindegy, nem gond ha nem büdös, tehát lehet vizesbázisu is.
Bár, hogy ne üssön el a tok az ajtótól jobb lenne az ajtót is azzal kennem mint a tokot. Az ajtóról nem szedem le a régi festéket amit nem tudok, hogy rég mivel festették. Tehát nem tudom...
Szóval a gyanúm az valóság maradt. Mi külső részre akarunk vágott téglaszeleteket rakni, és nézem a lehetséges technikákat. A fazon nagyon halad vele, de félek nekem több menne a földre, mint a falra, és mindenkit el kell küldenem otthonról, hogy ne legyen kint kitöltenem a bénaságomat... ;-)
Mi értelme a "kifehérítésnek"? Sokkal célszerűbb a fa eredeti, természetes színéből kiindulni, arra meg ott az Általad említett Belinka Illumina, vagy a PNZ wechselfarbe stb.
Sziasztok. Mivel a festő topic eléggé kihalt ide írok vele kapcsolatban.
Szóval. Milyen festékkel érdemes festenem az ajtó kereteimet? Eljutottam a csupasz fáig. Ha fehérre szeretném mivel kenjem? Gondolom alapozó mondenképp kell. Jó a jól bevállt trinát univerzális alapozó majd trinát zománz fehér, vagy van valami fényt, fehérséget jobban tartó festék?
Sooot mintha lenne olyan is, hogy - ha mar tul sotet a fad es vilagosabbat szeretnel -, lekened a cuccaval, feher lesz a szine, majd olyan szint adsz neki lazurral amilyet szeretnel.
Valami ilyesmire emlekszem, csak most nem talalom...
Mondjuk nemkem az is bonyulitotta, hogy amit felraktam 'muteglat' - stegu - annak rucskos volt a felulete es fokozottan kellett ugyelni a feluletere...4-5 m2 volt, volt vagy 8 ora /jo ebben benne voltak a kotelezo szunetek is ' mint pisi-tizorai-ebed -
Az utolso 2 sornal mar imadkoztam, halat adtam az egnek, hogy nemsoka vege ! :-)
DE az is lehet, hogy ez csak azt bizonyitjha milyen bena vagyok...
Őszintén bevallom, hogy több tucatnyi családi és társasház tervezését/épitését vittem végig az első kapavágástól a beköltözésig, de ezzel a baromsággal még sehol sem találkoztam, pedig voltak (vannak) vérre menő vitáim a társtervezőkkel és kivitelezőkkel.
Ha a villanyszerelő elkezdene belenyúlkálni ilyesmivel a lefolyórendszerbe, szerintem a gépész kivitelező derékba törné ott helyben, és azonnal visszavonna mindenféle garanciát (jogosan) az elkészitett munkájára.
az hogy a szabvány életszerűtlen az teljesen életszerű :-(
azért az sokmindent elmond, hogy ha a vizes boltban ilyen közdarabot kérsz, azt sem tudják miről beszélsz.
ha beírod a googleba hogy eph lefolyó, találsz egy csomó szakmai cikket meg vitát a témáról, de egyetlen terméket sem. pont olyan mint az egyszerűsített gázkészülékcsere. arról is találsz még tudományos előadást is, de egy egyszerű pontokba szedett leírást hogy milyen sorrendben hol mit hogyan kell intézni azt nem.
A műanyag lefolyócsőben az a jó, hogy gyakorlatilag kiszolgál egy emberöltőt hozzányúlás nélkül, mivel folytonosan, jól össze van rakva, megfelelő lejtéssel.
Erre a szabvány szerint bele kellene tenni RÉZ idomot? Amit szerintem a lefolyóviz szépen megzabál pár év/évtized alatt. Ezért tényleg jobb a rozsdamentes acél idom, de az meg ritka lehet, mint a fehér holló.
Van ilyen érintésvédelmi felülvizsgálós papírom,mondjuk nem használom
Hát az a szabvány MSZ HD 60364-7-701 ezen belül ír ilyet
Kiegészítő 1en potenciálra összekötés
"Amennyiben a lefolyócső és szerelvényei műanyagból készültek,akkor a lefolyócsőbe kell iktatni egy legalább 50mm hosszú,a lefolyóvízzel érintkező rézből készült csődarabot és ezt a lehető legrövidebb úton kell bekötni a helyi EPH rendszerbe.
Az összekötő vezeték mindenesetben legalább 2,5mm2 keresztmetszetű rézvezeték legyen,de nem szükséges,hogy 6mm2-nél nagyobb legyen"
Havernak mikor építkezett én 50mm-es átmérőjű rozsdamentesből raktam be a lefolyóba,de nem csak 1 helyre hanem minden léágazáshoz mosdó,zuhany,kád
Sőt a bejövő víz kp csőre is illik réz idom és ez is be az EPH-ba:)
De ezek a szabványok még istenesek a villámvédelem na az az igazi,szerintem az sem érti aki a könyvet írta:)
Más
"Nyár" elment házzal nem jutottunk sokáig lábazatig vagyok:)
+int betöltés agyagos sóder van töménytelen mennyiségbe betölthetünk 50cm tömörítve
Akkor én ezek szerint mindig kifogom az olyan társasházakat, ahol kell villámháritó... hiába veszekedik az épittető az elektromos tervezővel (pedig hárommal dolgozok együtt), mindig hozza az előirást, ami szerint kell.
Pedig nem két fillér, szivesen hagyná el mindenki.
Ha a szennyvizcső aljára üledék rakódik le, akkor igencsak szarul van lerakva.
Általában szinte minden esetben van a szennyvizcsőben egy bukórész, ahol FÜGGŐLEGESEN bukik a cső, az udvari kivezetés mélységéig. Itt hogy a pitsába rakódna le bármilyen üledék? Magyarul ez a szakasz mindenképpen megszakitja a "viszonylagos vezetést".
Pedig DE, lásd lentebb. Olyan szabvány viszont nincs, hogy társasházban kötelező lenne a villámhárító, családiban viszont nem. Egyedi dolgoktól függő, helyszín. magasság stb.
Higgyél a villanyszerelődnek. Annyi okoskodás, hogy ez nem földelés miatt kell, hanem EPH ( egypotenciálrahozás) miatt ildomos.
A szennyvízcső aljára lerakodó üledék nedvesen viszonylagos vezetővé válik. Új szabványok előírják, de nemigazán lehet ilyen közdarabokat találni boltokban.
Kérdésem lenne:teljes villanyvezetékcsere, és felújítás kapcsán a villanyszerelő azt mondta, hogy a kimenő szennyvízvezetéket is földelni kell. Így bele kell tenni egy 20-30 cm-es saválló (?) fémtoldást.
Mindezt megemlítettem a vízvezetékszerelőnek, aki azt mondta felejtsem el, nem kell földelni.
Most akkor mi legyen? Én még nem hallottam hogy a szennyvízcsövet is földelni kellene, az emberek 99,9%-a ilyen házban él, engem sem zavarna ha nincs földelve.
A felragasztott gipszkarton egy nagyon jól kinéző dolog, de rohadt bonyolult szépre megcsinálni, valamint teljesen sik felületet kiván. Tehát rücskös tégla/kőfalra nem fogod tudni rendesen felrakni.
Még annyit had' kérdezzek, bazalt kőből rakott a fal, ezt mennyire érdemes felragasztott gipszkartonnal burkolni. Nem szigetelés, csak szárazvakolat jelleggel. 10 éve vettem a házat, most jutok arra a szintre, hogy a régi vakolatot inkább leverem és újat kapna.
Igen, valóban nem tudok 3 millát a tetőre fordítani. Sajnos.
Inkább plasztifikátort (képlékenyitőt) mint vizet. Nagyobb szemcseméret elvileg jobb, de be kell férnie a vasak közé. A legkisebb vastávolság a vas átmérője, de minimum 2 cm. Magam részéről a KK konzisztenciának vagyok a hive, mert ezt már viszonylag könnyen be lehet dolgozni (nem úgy mint az FN-t), de még nem is annyira hig, hogy nagyon repedjen. Igen, tömöriteni kell, elvileg 20 cm-es rétegekben.
Kültérre ne használj esztrich-et. Én ebből betonoztam a vízakna tetejét is, igaz kapott kis plusz cementet és egy kis képlékenyítőt de nagyon jó lett, bírta a telet is.
Jó anyagnak tűnik, bár a legnagyobb szemcsemérete 8-as, míg a Baumit esztrich-é 4-es. C20 mind a kettő, ilyen zegzugos helyre nem jobb az esztrich? Egy árban is vannak. Vagy már körülményes vagyok? :-)
Látszó vasbetont, szabadtérre hogy kell csinálni? Korlát, támfal, ilyesmire gondolok. Egy idő után nem fagy szét? Csak a zsaluzáson múlik a simasága, vagy zsaluzat leszedése után csiszolni is kell? Vagy más összetételű a beton?
Szeretnék zsákos betonra tanácsot kérni, ha lehet, a következő célra:
Két hét múlva nekikezdünk az utcafronti kerítésnek, az alapja már tavaly elkészült, 40cm széles, 100 cm mély C12-es vasaltbetonból.
Erre jönne rá falazva dísztégla (alá bitumenes nehézlemez), több 32x32-es pillérből állna, köztük 50 cm-es lábazattal (ahol nincs kapu persze). A felfalazott téglaváz belső üregeit vasalnánk rendesen, majd ki lenne öntve betonnal. Mivel elég keskeny, szűkös helyeket kell kiönteni (az oszlopok belső szabad keresztmetszete 12x12 cm, illetve van ahol 20x20), ahol még betonvas is van, így úgy gondoltam, hogy a jó befolyás miatt egyrészt kis szemcseméretű beton kellene, ami nagy szilárdságú is és ezt képlékenyen juttatnám be, majd tűvibrátorral "rendezném" a zeg-zugok feltöltését.
Mivel nem nagy mennyiségű betonról van szó, hagynám a hagyományos osztályozatlan sóderos kézi keverést és inkább vennék zsákos anyagot erre a célra, csak azt nem tudom, hogy mit. A helyi tüzépen csak esztrich betont tartanak, talán Baumitosat. Azt tudom, hogy az eszrich beton kis szemcseméretű, erős is és repedésre kevésbé hajlamos, de nem tudom, hogy van-e ennél jobb választás.
Ha tudnátok konkrét típust ajánlani, azt nagyon megköszönném!
Végül alumínium zártszelvényt vettem, remélem bírja majd, egyelőre csak felrakom, hogy a szigetelést tudjam csinálni. Kinyomom purhabbal a belsejét, hogy "csak" a fém keresztmetszeten vigye be a hideget a szigetelésbe...
Keresztbe rakok még merevítést, mert az egy légkamrás polikarbonátnak (1cm) elég sok az 1 méter távolság, mindenképpen fel kell fektetni még ezen a távon.
Alut aluhoz rögzíteni csavarral tudom csak? A hegesztés nem játszik, mert helyben kellene. Valami jó ragasztó esetleg? :)
A hóteher a tengerszint feletti magasságtól és a tető hajlásszögétől függ. Biztonsági tényezővel együtt régen 120 kg/m2-el számolva nagy hibát nem követett el az ember. Most 1,5-re emelték a biztonsági tényezőt. Ehhezmég hozzá kell adni a tető önsúlyát. Levonni nem kell semmit,csak nem kell hozzáadni ami nincs. Vigyázni kell vasbetonnál az önhatalmú erősitésekkel (főleg többtámaszú tartönál) mert az erősitéstől a szerkezet erőjátéka megváltozik (merevségi viszonyok megváltoznak) és a szerkezet mási részében többlet-igénybevétel keletkezhet akkor is, ha az erősitett rész nem lett nehezebb. Ez főleg vasbetonnál lehet érdekes, mert a vb. húzásra és nyomásra eltérően reagál. Ha a szarufát meg akarom toldani akkor a csavarpárok minél messzebb vannak egymástól annál jobb. (mérleghinta). A zárt szelvény falvastagsága számit, a vastagnak nagyobb a teherbirása nem csak később rohad el. Gerendát nem jó egyik oldalon toldani, mert a féloldalas toldás csavarni fogja, amit valószinűleg kibir, de nem biztos, Nem véletlenül ajánlották a két deszkából készült toldást.
Ha festett falat szeretnék csempés
helyére akkor csak a csempét, csempe
ragasztót kell levernem vagy tégláig a
vakolatot?
Ha csak a csempét, ragasztót verem le
akkor van egysíkba a régi festett fallal,
de ugye nem sima felület. Leverjem a
vakolást is?
http://kepfeltoltes.hu/140903/IMG_20140903_134111_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Ja és még ami eszembe jutott: acél zárt szelvénynél mennyire számít a falvastagsága?
Lehet alu zárt szelvény is, vagy az lényegesen gyengébb hajlításra?
No meg:
Ha a tartószerkezet befut a szarufa mellett a födém hőszigetelésébe, ott egy kis hőhidat okoz. Jobb lenne a fa, az viszont olyan bazi nagy méretben nem tetszene.
Azt jól gondolom, hogy a szarufához csavarozást belül minél lejjebb kellene megejteni (ott emelne a szerkezet), kívül meg minél fentebb (ott lefelé terhel)?
vízszintes csak az ideák világában létezik. elég picit meghullámosodnia, vagy annyira belógnia amit szemmel már észre sem veszel, és máris van alja. ha jót akarsz, direkt van neki határozott lejtése valamerre
"Ahol bemenet, ott ki is tud párologni, csak gondolom nem télen...
És ha nem engedem bele?"
a zart uregek kepesek pumpakent mukodni. ha nem a legaljan van a luk, akkor megtelik vizzel. lehuleskor osszemegy benne a levego, jobban mint a "doboz" zsugorodik. igy ahol tud levegot sziv be. ahogy tovabb hul, a beszivott levegobol lecsapodik a viz, osszefolyik az aljan. melegedeskor masnap reggel kifuj egy kis levegot, es elolrol. lattam mar vizmentes elektromos kotodobozban tobb centi vizet. es eso tuti nem erte.
A polikarbonát fektetési irányát a gyártók irják elő, mert elvileg hiába dugaszolod le a két végét, a cellában lévő levegőből is ki tud csapódni a pára, és ha nincs hova távozzon, akkor csúnyán párás lesz.
De mivel utálom a polkarbonátot, a lehető legritkább esetben tervezek ilyet, nincs gyakorlati tapasztalatom :)
De bohó ifjú koromban én párhuzamosan raktam ! /ráadásul 2 tábla van egymás "fölött", a felső az 1cm-es lécre fekszik fel és "ráfut" az alsóra .
ÉS pára nincs benne soha !
CSak 1-2 csíkban van víz...ahova a rossz PC-zsindely átmenetnél folyt be !
ÉS ha még azt is leírnám, hogy "alátámasztva " sincs, csak a 80 cm-re lévő szarufákra fekszik fel ( 10 éve) ....jajjj mit kapnék itten statikailag ! :-)
Amúgy a majd 45 fokos tetőről az összes hó oda szokott lecsúszni...amikor csúszik le tovább, a legalján hajlik be egy picit.
Hogyan kell keresni azt az izét, amit beások a járdába/alá az ereszcsatorna levezetőjéhez és szépen nem engedi továbbmenni a koszt, szemetet? Utánna egy jó hosszú draincsövet ásnék el amiben elvezetném a vizet. De ugye ebbe a csőbe nem kellene belemenjen minden dzsuva.
Csak éppen az a két centi jelenti a legkevesebbet az árban. Max később megbánod. De ha marhára mindegy, akkor tegyél fel +2cm-t még! :D :D :D
Mennyi is, 400 Ft a különbség m2-enként?
Kömkel, vagy valaki hozzáértő majd kiszámolgatja, de miért érnéd el ugyan azt? Olyat még nem hallottam, hogy a vastagot megbánja valaki, annál több olyan van, aki a vékonyabbért átkozza magát...
Járda dilatációt mivel érdemes/gazdaságos kitölteni?
Tavaly vettem ilyen bitumen kockákat darabját 8 ezerért, na azzal 2,5 csíkot ki tudtunk tölteni. Olcsóbb volt a járdába a beton, mint a dilatáció kitöltő. Szóval ennél valamivel olcsóbb anyagot néznék.
A képen látható módon szeretnék egy polikarbonát esőfogót felrakni kb. 9 méter hosszúságban.
A kérdésem az lenne, hogy megoldható-e ez külső alátámasztás nélkül?
A külső rögzítési ponttól kb. 110 cm lenne a széle, ténylegesen csak 90cm-en érné az idő (hó, eső,...).
Ha igen, zártszelvénnyel, vagy pallóval? Milyennel?
Ha az üregkamrás polikarbonát belső bordái a falla párhuzamosan futnak, akkor kell a plusz alátámasztás a szarufaközökön túl? A szarufák távolsága közel 1 méter.
> A zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly alkalmas-e mischung (cementhabarcs) fugaanyag
> téglaburkolat közé való bejuttatására?
Nyögvenyelősen. Épp most fugáztak nálam a srácok dísztégla fugázó habarccsal, és nagyon el kellett találni a vízmennyiséget, hogy ne tapadjon be. Legközelebb fugázó zacskóval csinálják.
A 400 vagy 600 ml-es zárt pisztolyokkal elsősorban hurka vagy kartus adagolható. Ha csak simán betöltöd, az jellemzően problémás: a hígabb állagú anyag minden irányból folyik belőle, a sűrűbb meg a kerek és szűk keresztmetszetű csőr miatt nem lesz jó.
A fugapisztoly eleve más, hiszen több anyag tölthető bele. A legjobb pisztolyok egyszerű kivitelűek (a menetes végzáró néküliek könnyebben tisztíthatóak. Nézd meg például a COX Ultrapoint pisztolyt, amit ez a tojásfejű pacák használ: https://www.youtube.com/watch?v=yRKcAW1OTnk
Ezen nincs menetes vég, mint a zárt kartuspisztolyokon, és ahogy 30 másodperc körül látható, a "betöltő cső" és a pisztoly fogantyúja közt nagyjából 2-3 centi rés marad. Így ha mégis kifolyna az anyag hátrafelé (bár ezen egész más dugattyú van, mint egy klasszikus zárt kartuspisztolyon), akkor az könnyen távozna a pisztolyból, és nem kenné össze a dugattyúszárt mozagtó mechanikát. Van hozzá "normál", és szélesfugázóhoz való csőr, amivel például téglát tudsz fugázni (lásd: a videón 5:30-nál). Árban sajnos nem a legolcsóbb, olyan 15 ezer Ft körül mozog.
a konyv szerint habarcszsaknak hivjak az eszkozt. magyarorszagon nem lattam meg arulni sehol. olyan mint a cukrászok habzsákja, csak nagyobb. lehet hogy a legnagyobb habzsák teljesen jó lenne!
Akkor valószínűleg nekünk sem jó, mert nekünk is mély és széles fugákról van szó. Ilyen a felület:
A nyers lapok Ilyen lesz
A fugák két centi mélyek és kb. egy centi szélesek. Sajnos iszonyú lassan halad, a férjem és a kisebbik fiam csinálja hétvégeken, és közelít a tél, ezért szeretnénk gyorsítani, azért gondolkodunk a fugázópisztolyon.
szoval az a lenyeg, hogy eleg kicsi ami belefer, nekem mely es szeles fugaim voltak. es nem bolti fugaval nyomultam, hanem meszes habarccsal. ha annyira meghigitottam hogy folyos legyen, akkor bent leulepedett, kijott a viz a maradek meg betomorodott. nem akart a tolcseren atmenni. valami jo "zsiros" cucc atmenne rajta, a gyari fuga lehet hogy ilyen. a glettgipsz az szonelkul szepen jott. gumikesztyu azert muszaj.
nekem a tetőablak van a fejem fölött, éjszaka, szar felkelni a kopogásra, pedig van hővédő roló is, de arra gondoltam, hogy a keret kopog az alu takaró, alá nem lehetne szilot vagy vmit ragasztható szivacsot betenni? vagy van vmi megoldás erre?
lapos szogben vilagitasz egy reflektorral vagy zseblampaval, es minden egyenetlensegnek nagy arnyeka lesz, amitol jol latszik.
pl nalam a terko tok jol nez ki, de amikor sotetben allok be a kocsival, latszik hogy total osszevissza az egesz, kiallnak a sarkai a koveknek, hullamzo tenger az egesz.
igen, zacskoba tettem, es ugy tettem bele. hatul a tanyer nem passzos a csoben, lehet oda kelleni fog egy megfelelo atmeroju karika. en vagtam 12mm retegelt lemezbol mert az volt keznel.
Én is egy precíz állat vagyok a saját házammal kapcsolatban.
Mivel (családi segítséggel) gyakorlatilag én csináltam mindent a kőműves levonulása után, minden hibáról tudok...
Rendszeresen (szándékosan) belerugok az egyetlen kiálló járólap sarkába a nappaliban, wc-n ülve mindig megnézem a fugázást, ami pont a klotyipapír tartónál nem lett tökéletes, stb :D
3-4 év után azért már kezdek lazulni, nem lehet mindent tökéletesre csinálni, illetve másra is kell idő. Ennyi.
Én a szinezést, és előtte a glettelést nem vállalom be a saját házamon. Asszony halványbarnát/beiget akar, ami a fehér mellett a másik rohadtul kényes arra, hogy mennyire tükörsima a felület.
A nappalinkban is falikarok vannak, és nem volt időm az ön-surlófényezésre, nem is vagyok elégedett a látvánnyal. Majd jövőre úgyis át kell festeni már az egészet, akkor megkapja a simaságot. Idebent elpöcsölök vele (amig az asszony idegei birják), de a kinti falra már se időm, se türelmem nem lesz.
De aki nálam csinálja majd a szinezést, halálra fogom szekálni a surlófényezéssel :)
Egy luxus társasháznál anno 7x gletteltetem át egy nappali falat, mert mindig találtam hibát súrlófényben. A festők már a hajukat tépték, amikor kértem még egy glettelést... Mondjuk ott falikarok voltak, és csokibarna festés, nagyon látszott minden hiba.
senki nem veszi észre a hibák nagy részét, de mivel te láttad az "elkövetést", folyton azon fogsz rugózni. Néha tényleg nagyon nem jó akkor ott lenni..
ááá mekkora igazság ez amúgy, főleg ha precíz az ember, ....emlékszem mennyit kattogtam dolgokon h. vajon így kell ezt?jól csinálják? csak minden jó legyen:D
de amúgy szerintem ez természetes ,végülis az ember az életét teszi bele
Ha jól emlékszem KömKel mondta anno, hogy senki nem veszi észre a hibák nagy részét, de mivel te láttad az "elkövetést", folyton azon fogsz rugózni. Néha tényleg nagyon nem jó akkor ott lenni.. :) Pl. 12 év után most vettem észre, hogy a lakásom ajtaját ferdén tették be. Azt is csak úgy, hogy a folyosót leburkolták, és kihozta a járólap az eltérést.
> Surlófénnyel meg kell nézni. Az kidob minden hibát, csak győzd javitani.
Na igen, a hibátlannak tűnő déli falon a lenyugvó nap oldalfénye előhozta a pillangó "röcögését".
Egyébként a kőművesem javasolta (térkő/kerítés meló közben), hogy ha ő csinálná, akkor átpillangózná és csiszolná az egészet. Ezt mondtam a festőknek, akik csak félig/itt-ott pillangózták át, ahol neccesebb volt... Most rugdosom őket, hogy rendes melót, pls. ;)
1) A gázcsővet a plafontól milyen távolságra rakhatom minimálisan? (tehát a plafontól hány cm-re kezdődhet a cső "teteje)?
2) Egy 60 cm-es mosógépnek oldalirányból mekkora helyre van szüksége? Durván 65-66 cm-es helyre kellene beraknom, de ezen még alakíthatok. Mind a két oldalán fal lenne, leburkolva. Kell-e nagyobb hely neki, vagy ide már elfér?
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy egy zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly különbözik-e valamely lényeges ismérvében a fugázópisztolyként árult szerszámtól. A zárt tartályos alumínium kinyomópisztoly alkalmas-e mischung (cementhabarcs) fugaanyag téglaburkolat közé való bejuttatására?
Homlokzati színezés (2mm nemesvakolat) alatt mennyire kell/érdemes a tapaszolást eldolgozni? Azaz mekkora egyenetlenségek lehetnek benne maximum, hogy a végeredmény jó legyen?
A garázsbejáratnál, ahol az autó is gurul szoktak valamivel hőszigetelni? Elvileg ez kívül van nálunk a fűtött téren, de lesz a garázsfalon kívül is hőszigetelés és a lábazaton is lesz valami.
A másik kérdésem, hogy ha nem akarok olyan vastagságú lábazati szigetelést tenni a garázsra, mint a ház többi részére, akkor mi a módszer arra, hogy egy síkban legyen a garázs lábazat ház többi lábazatával? Mivel lehet kitölteni a teret?
