Meg erre is kitértem korábban. Ha a jog olyan egyszerű lenne, hogy elolvassuk a jogszabályt és kész is vagyunk, nem élnének ilyen sokan olyan jól Magyarországon jogi tanácsadásból...
Többek közt pont ezért írtál bődületes marhaságot akkor, mikor azt állítottad, hogy a tulajdon birtoklási kötelezettséggel jár: 62255 sz. hsz, második sora... Olvasd már el légy szíves!
Kettőnk közül te vagy az aki összevissza beszél. A szabályokat nem csak elolvasni, értelmezni is tudni kell... Olvasd már el mit írtál: "A tulajdon birtoklási kötelezettséggel jár!!!!" a kötelezettség az nem jogosultság, hanem pont az ellenkezője! A tulajdon sok kötelezettséggel jár, birtoklásival pont nem...
Én ilyen hülyeségeket nem írok. Az elbirtoklási eljárásnak van egy menete, polgári ügyszakba tartozó, bírósági eljárás. A polgári eljárásjog (mint ahogy a többi is), nem csak a köz és magánokiratokat tekinti bizonyítási eszközöknek.
Valaki azt itt a minap, hogy az elbirtoklási per során a tulajdonosnak fel kell mutatni legalább valamilyen hivatalos igazoló papírt, hogy ne lehessen elbirtokolni tőle az ingatlant. Ha ezt nem te írtad, akkor elnézést kérek.
Mivel az élet minden eshetőségét képtelenség jogilag szabályozni, ezért ezzel a témával kapcsolatban (sem) fogsz ilyen listát találni. Segítségedre vannak viszont az egyes ügyekben hozott döntések, Kúriai jogegységi határozatok, stb... Ezek alapján aztán a jogtudósok feldolgozzák a témákat. Az elbirtoklásnak, mint az egyik legrégebbi, ma is élő jogintézménynek könyvtári irodalma van.
"Bár vannak szellőzők fent és az egyik oldal felé a téglák között is kilátni réseken, szerintetek hagyjam nyitva résnyire a 4 db sima velux tetőtéri ablakot is?"
Ha a padlás és a lakás között jó páraáteresztésű (pl párazáró réteg nélküli fa) födém van, akkor
ha a padlás két végén akad összesen legalább 400-400 cm2-nyi lyuk a külvilág felé,
akkor szerintem már kielégítő a szellőzés, tehát maradhatnak csukva az ablakok.
Ha a födém a fentinél kevésbé páraáteresztő (pl párazáró réteges vagy beton), akkor akár fele/negyede szellőzőnyílás is elég lehet.
Időnként vigyél fel a padlásra egy páramérőt, oszt mérd meg a páratartalmat.
Kettőnk között az a különbség, hogy én értek a joghoz, te nem, úgyhogy légy szíves ne oktass ki arról, mi a jogilag értelmezhető kifejezés és mi nem. Ez nem jogi fórum, hanem hőszigetelési. A "feléje se néz" egyetemi előadáson is használatos leírása annak a tulajdonosi magatartásnak, ami elbirtokláshoz vezethet. Ne irkálj ezekről a dolgokról, mert nagyon nem értesz hozzá. Én olyat sehol nem írtam, amit te adsz a "számba". A bizonyítási eszköz minősége (írás, tanúvallomás) pl. teljesen irreleváns a tulajdonosi magatartás elbírálásakor.
Csak hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi az a hivatalos minimum, aminek feltétlenül teljesülnie kell ahhoz ami után már nem lehetséges az elbirtoklás.
Ha viszont nincs ilyen hivatalos lista, akkor viszont már a legcsekélyebb tett is "újraindítja az idő-számlálót", (tehát pl a tulaj 14 évenként felhívja a szomszédot, hogy nézzen már arrafelé, megvan-e még a telek).
"ki meg befektetési céllal, öreg korára gondolva ingatlan vesz, az a legritkább esetben nem néz feléje szakadatlan 15 éven keresztül."
A "nem néz feléje" jogilag nem értelmezhető kifejezés.
Éppen te is olyasmit mondtál, hogy attól még, hogy "feléje néz" a tulajdonos, attól még simán elbirtokolhatják tőle.
És nem csak befektetési célú vásárlás létezik, hanem öröklés vagy kárpótlás keretében is hozzájuthatott az ingatlanhoz.
Tehát tételezzük fel hogy valaki örökölt egy tanyát, ahol nyugdíjas korában szeretne kertészkedni, de addig minden évben odamegy és körüljárja, hogy nincs-e valami sürgős tennivaló az ingatlanon.
Ezen idő alatt pl a közeli faluból valaki néha lekaszálja ott a füvet a lovainak, miközben "ártatlanul" azt hiszi, hogy az az ő tanyája ugyebár ;)
A te leírásod alapján X év után ezt az ingatlant simán el lehet birtokolni a tulajdonostól, mert nem tudja hivatalos papírokkal igazolni, hogy ő rendszeresen körülnéz ott
Énszerintem meg nem lehet elbirtokolni, mert igaz, hogy csak évente egyszer, de tulajdonosként cselekedett.
"Gondolom ez úgy van kialakítva, hogy ha résnyire nyitva van, az eső nem esik be."
Nekem Velux ablakaim vannak a tetőtéri lakásomban, és az eső beesik, bármilyen kis résre van nyitva. Nyilván időjárás függő is a dolog (merről esik az eső), de szerintem ne hagyd nyitva, mert nyirkos, párás időben lehet hogy több víz megy be mint amennyi ki.
Sorházamban beépítetlen padlásterem van eléggé zárt tetőlécekkel, amin zsindely van. Bár vannak szellőzők fent és az egyik oldal felé a téglák között is kilátni réseken, szerintetek hagyjam nyitva résnyire a 4 db sima velux tetőtéri ablakot is? (azért van velux, mert az előző tulaj be akarta építeni az egészet, de én nem fogom). Arra gondoltam, hogy résnyire kinyitom mind a 4-et és oldalt csavarok be ablakonként 1-1 csavart, hogy ne tudja kinyitni egy esetleges vihar. Gondolom ez úgy van kialakítva, hogy ha résnyire nyitva van, az eső nem esik be. Szükséges ez szerintetek, vagy nem? (Jó, tudom, így távolról nehéz válaszolni). Elég nagy légköbméteres egyébként a tér, összesen 100 nm és középen biztos van 5-6 m magas.
Disszidensek esetén kicsit nehézkes lett volna , no meg a papír alapú régi nyilvántartás is nehézkessé tette a dolgot . De hagyjuk , mert még megmagyarázod nekem , hogy nem is ebből adódóan pereskedtünk pár évet .
