Pontosan mi okozhatja a végfok gerjedését? A PA egységben lehet valahol egy hibás alkatrész? Csak az egyik antennámmal csinálja. Tönkretehet a gerjedés más alkatrészt is egy amúgy jól illesztett antennával? Vagy nem érdemes vele foglalkozni?
Így van. A felesleges, információt nem tartalmazó hang az zaj. Akár mélyebb dübörgő vagy sistergő magas.
A külső hangszórónak még egy nagy előnye van. Az ember a vele szemben szóló hangot érti a legjobban. A szórt, asztalra, plafonra, oldalra sugárzó sokkal rosszabb, nagyobb figyelmet követel. Autóba építettnél lehet ezt jól érezni.
Sőt! A külső zaj milyensége is számít. Profi kézi URH-n lehet menüből állítani úgy a kimenő, mint a bejövő hangszínt. Az adott hely zajviszonyainak a függvényében.
Jó játék pl. az occógizdaságos SDR vevőkön játszani pl. az SSB vétel sávszélességével.
A minap a vásárban pár száz forintos áron hozzájutottam néhány külső hangszóróhoz, és az a tapasztalatom, hogy van amelyik tényleg sokat javít a hangminőségen. Ezek a hangfrekvenciás vágással dolgoznak gondolom, azáltal érezni jobbnak a hangot, hogy az éles sercegő hangtartományt levágják, a fül számára kedvezőt kiemelik. A K-PO DX5000 beépített hangszórója brutál rossz, azóta folyamatosan egy ilyen külső hangszóróval üzemel. A SuperStar360 beépített hangszórója is szép, kellemes hangzású a számomra. Régebben vettem egy kis equalizert, autóba építhető típust, de azt még nem próbáltam ki, de annak is az a lényege, hogy a fül számára kellemes tartományba lehet vágni a hangot.
Valóban olyan a jelenség, mintha gerjedés lenne. Nincs még egy éves a rádió, remélem, hogy ez nem tesz benne kárt. Végül akkumulátorról üzemeltetve is jelentkezett a hiba, ezért visszakötöttem kapcsolóüzemű tápra és antennát cseréltem, most néhány napig így fogom használni. Igen, 27.5 MHz körül szoktam próbálkozni távíróval, összejött már néhány állomás, főleg franciák. Érdekes egyébként, hogy a hiba más üzemmódban még nem jelentkezett, pedig USB-ben 100 W-ra fel szoktam tekerni, néha AM üzemmódban is használom, de egyikben se vettem észre hasonlót.
Gerjed a végfok... Időnként beugrik abba az állapotba, aztán a vételre kapcsolás megszünteti. Más tápnál, más antennánál, nagyobb adóteljesítménynél lehet, hogy sosem fordul elő. Jobb esetben valamilyen alkatrész döglődik, rosszabb esetben mindig hajlamos volt rá az a példány. De ezek csak feltételezések. Amúgy távírózol CB-n?
Néhány napja tapasztalom, hogy amikor távírózok, billentyűzés közben az SWR érték felugrik maximumra, és ott is marad. Ilyenkor leállok a billentyűzéssel, de mivel "semi break-in" beállítással szoktam távírózni, ezért kb. egy másodperc eltelik, mielőtt a készülék vételre kapcsolna. Még ebben az egy másodpercben is - és a billentyűzések közti szünetekben is - folyamatosan max. SWR-t mutat a rádió, ami azért furcsa, mert ilyenkor nem lehetne kimenő teljesítmény. Csak akkor áll helyre az SWR, amikor kattan a relé, hogy vételre kapcsol. Ha újra billentyűzni kezdek, már stabilan a normális értéket látom. Ezt viszonylag ritkán csinálja, de azért aggaszt a dolog. A rádió Icom IC-718 (100 W), max. 10 W teljesítményen használom. Használok még egy külső SWR mérőt is, ez szintén jelezni szokta a hibát. A táp egy QJ-PS30SWI kapcsolóüzemű tápegység. A tápvonal adás közben nincs mozgatva, de mozgatásra a hiba nem is jelentkezik. Tapasztaltatok már hasonlót? Néhány órája akkumulátorról használom a rádiót, azóta még nem jött elő a hiba.
Az emlegetett NoiseKillerek NEM hangfrekisek. Az antennajelből dolgoznak, az üzemi frekvencián.
De léteznek hangfrekis jeltisztítók is. Ledigitalizálják a rádióból jövő hangot. Azután matematikai úton meghatározzák abból mi a zaj és azt kivágják. Végül visszaalakítják analóg hanggá.
Általában DSP nevű rendszerek. DigitalSignalProcesszor. Amatőr rádiókban egyre gyakoribb opció.
Léteznek külön, rádió független ilyen egységek, de az már rendesen pénzbe kerül, nem egy CB ára.
De az egyik legjobb jeltisztító az emberi fül.
Az éter hallgatásával hihetetlen hatékonnyá válhat a fül.
Egy átlag lúzer csak egy sistergést hall, míg a gyakorlott rádiós simán érti az ott folyó forgalmat. Ráadásul ingyen van.
Igen, ezt elfelejti az ember, hogy van ára, de csak mert amúgy nem egy bonyolult dolog. Ez van, hogy mire valaki legyártja, pénzbe kerül.
Viszont a masszív városi zajra ennél csak drágább megoldások léteznek (antennatelepítés stb.), ez legalább fizika. :--) A "szűrőkondi" hatása csak egy pontatlan elképzelés. Ha már az antennabemeneten nem emelkedik ki a jel a zajból, akkor semmilyen áramköri csellel nem szeded ki belőle legfeljebb nagy torzulások árán. Kivétel esetleg a periodikus zaj egy csendesebb környezetben, mikor csak "időnként" van zaj (pl. autók gyűjtása meg ilyesmi) és szépen ki lehet kapuzni a jelből.
Vissza kellene olvasni, elfelejtettem, mi a konkrét szituáció.
Volt, de hogyan fut együtt két analóg rádió fázisban? Olyan pontosan, hogy - a videón látható - körben lehet tologatni az eltérést a legkisebb zajhoz.
Utánanéztem: "coherent combining"-nak hívják ezt a minőségét a diversity combining-nak - aminek az antennaátkapcsolásos fajtája a "selective combining".
Egyébként pl. 0,2 Hz-es analóg szűrőt se lehetett szerintem készíteni a QRSSS vételhez, vagy mi is a szokásos sávszélesség, de ez már másik topik témája.
A kábel hosszától függ, hogy milyen vastag kell. max 5-10 méterig az 5 mm körüli RG-58 vagy H155.
10 méter felett a "vastag", RG213 vagy megfelelője. Esetleg H155 ha nem több 15-nél.
Merev vezetőjűt csak akkor használhatsz, ha soha semmit nem mozog a kábel. Azek a típusok adják a szigetelőt. H1000 vagy hasonló spec kábel csak 40-50 méter felett kell CB-re. Feltétlenül 50 Ohmos kábel kell. A H155-nek saját spec csatlakozói vannak. Nagyon vízmentesíteni kell, mert a habos belső szigetelő ha megszívja magát nedvességgel, akkor kuka.
Ok akkor ez lesz, megnezem a csavarokat es a kondikat a vevokorben meg a vegfokban kicserelem ujra es jo minosegure nichicon vagy elna mert itt mindegy h 300ft vagy 700 per darab.
Van ahol collban adnak meg méreteket, nagy a világ. De sok ilyen "leírás" is finoman fogalmazva is inkább reklám alkotás mint szigorúan vett specifikáció.
A legbiztosabb a gyakorlat. Hogyan szól a valóságban. Illetve hogyan tudja kezelni a gazdája. A rutin.
Hidd el, egy CB-nél semmi nem múlik azon, hogy 10, v. 12 dB-e a jel/zaj egy adott bemenő jelhez. Ma már sajnos a mikrovoltos bemeneti érzékenység sem sokat számít. Annál MINDIG nagyságrenddel több az antennáról bejövő ZAJ. Fontosabb a jó nagyjel tűrés, az esetleges zajvágó áramkörök minősége ANL és NB.
Sok szép és érdekes rádió rádió tűnt el az idők alatt. Hidd el, hogy a Stali nem véletlenül él még ma is, majd 40 éve! Bátyjával, testvérével a Granttal együtt. A használat tartotta meg az elektronikában matuzsálemi korban.
Most olyan hónapok vannak, hogy sima normál alap rádiókkal is akár 1000 km-t is el lehet csípni. Vagy többet.
A szűrőkondiknak nincs jelentősége. Ha tudja a gyári kapacitást, teljesen megfelel. Sehol nincs alul vagy határra méretezve. Beletehetsz 34 db tantálkondit 300 Ft/db árban de egy fikarcnyit sem lesz jobb. Öreg rádiók. De ha kap egy garnitura új kondit a legegyszerűbb fajtából, 20 évig megint soha semmi baja nem lesz. Felesleges a LOW ESR, vagy 105 fokos kondi is. Nincs olyan hely benne ami igényelné.
Legyen műszeresen jól beállítva és csak használni kell. Ha valami, a Stali igazán a megbízhatóság és stabilitás mintája minden CB-nek.
Amit egyszer meg kell nézni, aztán többet nem lesz gond vele, az a panel rögzítő csavarok meghúzása és a végtranzisztorok csavarjának ellenőrzése. Ne lazuljanak meg. De óvatosan mert egy M2-es menetű a csavar.
NEm teljesen tiszta, ez a ket adat ket kulonbozo keszulek adatlapjarol van. Tehat amelyik 1,7uV 20dB ugyanaz 10dB-n lehet, h 0,25uV akkor miert nem a 10dB erteket adjak meg?
A valódi diversity-t régen és széles körben használják pl. audio technikában. Egy VHF vagy UHF átvitelnél lehetnek "lukak" a térerőben a sok visszaverődéstől. Ennek a kiküszöbölése a lényeg ott, nem idegen zavarok kigyomlálása. Ez 2 db teljes értékű rádiót tartalmaz. Ami a döntő, hogy 2 db független, egyenértékű antennával. Egymástól pár 10 cm távolságra. Van ahol KF-ből 1 darab van, de olyan is ahol tisztán a hangfrekis fokozatokban történik az átváltás. Részben RF szint és/vagy vételi jel/zaj figyelése alapján.
A színpadi mikrofonok, hangszerek vevői alapból így működnek.
És a fentieket is diversity vételnek hívják, csak "diversity combine"-nak szemben a sima átkapcsolással - lehet találni pl. wifi blokkvázlatot is, amiben látszik.
