neked nem is kell ideirnod, hogy mit nem értesz, hiszen általában semmit.
viszont amit te előadsz az annyi ellentmondást tartalmaz, hogy az értelmezése nem feltétlen könnyű feladat. Szóval igen, ha a tanár összevissza hablatyol akkor nem a diák a hülye ha nem érti.
Ha geci lennék azt kívánnám, hogy kezdd el felásni a kertedet amit korábban egy régészet-támogató töltött fel. Megvan annak a varázsa amikor csákánnyal kell virágot ültetni mert az ásó kicsorbul a földben.
Nagyon könnyű mindent ami a fülednek nem tetszik azt a rívás kategóriájába besuvasztani.
Könnyű de ettől függetlenül amit te művelsz az netto rinya. Kifizetted már a 2500-at a futárnak a 25kiló fagyálló ragasztóért vagy ennyit se ér problémád megoldása mert a rinyálás jobb?
és aki nagyon kreatív, bevállalós, az nem biztos, hogy hasznosabb, mint a lusták.
De biztos.
a másik, hogy miért is nem akar elkelni a ház, vagyis a hibái felsorolása.
Hibái minden háznak vannak, mindent el lehet adni, csak a megfelelő árat kell hozzá megtalálni.
mintha direkt szórakoztatni akarna minket, akkor is vágyik a figyelemre amikor tudja, itt már senki sem sajnálja mert egyáltalán nem érdemli meg, inkább kinevetjük
Panaszkodás az, ami öncélú, mert bármennyit próbálunk is segíteni a panaszkodó embernek, ő minden megoldási javaslatot hárít, és páratlanul leleményes a kifogások gyártásában. A panaszkodó ember áldozatnak érzi magát, hiszen a panaszkodásban nincs cselekvés, nincs aktivitás, ami előre vihetné az ügyet a megoldások felé. A panaszkodó ember megelégszik azzal, hogy sajnálgatják, szörnyülködnek a nehézségein, s kedvére szenvedhet. A notórius panaszkodó akkor érzi jól magát, amikor nem érzi jól magát.
Mert a panaszkodó ember figyelmet akar, szeretetet, megbecsülést. S mivel úgy érzi, hogy ezeket nem kapja meg, szorong. Bizonytalan önmagában, és meg akarja láttatni, hogy segítségre, megértésre, támogatásra szorul.
