Jól beszélsz! ;) Kíváncsi vagyok, milyen formában fog folytatódni a Szeszélyes. Hallom anyuméktól, hogy most sokan jelentkeznek, mint Imre rokonai. Én rögtön rátromfoltam, hogy akkor hol voltak, amikor ápolni kellett, mert csak az a kicsit saját eméhez vonzódónak kinéző Józsi barátja volt mellette és ápolta jószerivel. Ilyen helyzetben szerintem az ápolónak, barátjának, aki mellette volt, is jár minimum egy köszönjük szépen. Nemde?
Azon nagy művészek közé tartozik, akik életük utólsó éveiben méltatlan körülmények közé kerültek. De nem erre kell emlékezni, hanem azon percekre, órákra, amikor sok örömöt okozott nagyon sok embernek.
Antal Imre1935. július 30-án született Hódmezővásárhelyen, de később a család felköltözött Budapestre. Az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, s 1959-ben kitüntetéssel végzett. Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni-versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt-versenyen első díjat nyert.
A Fiatal Művészek Klubjában felfigyelt rá Békés József író, televíziós szerkesztő. Antal Imre 1965-ben a Könnyű-e együtt élni veled című házaspárbajszerű műsorban állt először kamera elé, s mivel az élő adásban semmi lámpalázat nem mutatott, rábízták a Köszöntő, majd a Halló fiúk! Halló lányok! című, nagy népszerűségre szert tett ifjúsági program vezetését. Felívelő zenei pályafutása azonban váratlanul kettétört: 1970 körül görcsösödni kezdtek jobb kezén az ujjai, egyre nehezebben játszott, s hamarosan fel kellett adnia zongoraművészi ambícióit. 1972-ben megvált az Országos Filharmóniától és a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályán kapott státuszt.
Számos népszerű műsor vezetője volt (kedvencének a Szó mi szót tartotta), több tévéjátékban pedig színészként is játszott. A Bors című sorozatban Dániel Ede "tanár urat" alakította, s remek alakítást nyújtott a Szevasz, Vera!, a Szemüvegesek, a Circus Maximus című mozifilmekben. Vitrayval közösen vezette a szilveszteri tévéadásokat, az egyiknek Lollobrigida volt a sztárvendége. Olasz nyelvtudása miatt ő készíthetett interjút a filmcsillaggal.
Szeszélyes évszakok
27 évvel ezelőtt elindult a magyar televíziózás egyik meghatározó darabja, a Szeszélyes évszakok. Alkotói 2003-ban ünnepelték a 175. adást. Az MTV-s időszakban összesen 173 színész lépett fel a kabaréban az idők során, és úgy tűnt, hogy Antal Imre viccei maradnak a közszolgálati csatornán.
Szünet állt be jó három évvel ezelőtt, majd felröppent a hír, hogy folytatást tervez a vele nyugdíjazása óta szerződésben álló Szféra TV. Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy van-e valós igény a humoristára, hogy mely csatornán bukkan fel legközelebb, mindenesetre a bulvársajtó előszeretettel foglalkozott vele kórházi kezelése óta, sokszor méltatlan, megalázó helyzetbe hozva a nagybeteg televízióst. Az MTV sajtóosztálya pár héttel a start előtt még úgy tudta, hogy az m1-re kerül a megújult kabaré, ám az RTL 2006 októberében bejelentette, hogy új formában náluk folytatódik a műsor.
Az Erkel-díjas (1984), érdemes művésznek (1988) két könyve is megjelent: 1991-ben került a boltokba a Pami című kötet (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták), 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei című könyvét vehették kézbe az olvasók. Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel, és érdekes kísérlet volt az, mikor az MC Papa és a Handa banda formációval megjeletette a No limit című albumot.
Legutóbbi csatornája, az RTK Klub ma este 21:15-kor emlékműsorral búcsúzik Antal Imrétől. A művészt korábbi munkaadója, a Szféra TV, az MTV és az RTL Klub saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Homora egyedülálló volt, egyénisége egyszerű és ugyanakkor nagyszerű. Humora egyedien finom, sosem sértő, ő maga pedig hihetetlenül művelt és emberi volt. Ismét egy nagy Embert veszítettünk el. Az utolsó éveit hozzá méltatlan körülmények között kellett leélnie. Nyugodjon békében!
Egyszeruen azert, mert tradiciova valt mar, hogy a polidilisek szeretnek roviden megemlekezni azon kozeletei szemelyisegekrol, muveszekrol , akik hatassal voltak eletunkre valamilyen formaban es eppen ezert fajo az elmulasuk.