Egy újabb publikált aranyköpés a "farmosi uradalom" szerzőjétől:
"Keibl Mihály Uradalmi Téglagyár, LH: Gálosfa"
Keibl Mihály földműves, kisbirtokos, 1932-ben vette át az apja által alapított téglagyárat.
Simán lehetett téglajele! ...De "Uradalom"?? Na neeee!
Egy olyan településen gazdálkodott, ahol a többi kisbirtokosnak 15 és 33 hold közötti földje volt. Keibl pedig a 22 holdjával valahol a középmezőnyben.
Gálosfán abban az időben uradalma max Stern Gáspárnak lehetett (volna) a 2295 hold földjével.
.
Korábban már írtam (egyeseknek hiába), hogy az uradalom megnevezés jellemzője, hogy az adott település egyetlen birtokosé. A másik lehetőség, hogy az adott birtokosnak több uradalma is van és így különbözteti meg őket.
.
Lásd pl.: a Freystädtler családot.
"lovag Freystädtler Antal ismereteim szerint a Balaton környék leggazdagabb birtokosa volt. Először tótvázsonyi 5 ezer holdas birtokán gazdálkodott, amelynek központja Kövesgyűrpuszta volt, ahol szeszgyárat és jelentős tehenészetet tartott fenn. Részt vett a Veszprém-környéki, később a Tapolca-környéki vasútvonalak kiépítésében. Nagy sikert ért el a Balaton déli partján a mocsoládi és más vasútvonalak kiépítésében. Később szintén az Esterházyaktól kibérelte a szigligeti kb. 2 ezer holdas birtokot. Majd Kaposváron jelentős szerepet játszott a város fejlődésének elősegítésében. Gyárakat hozott létre. Létrehozta a Mezőgazdasági Rt-t, amely 30 évig bérelte az Eszterházy család birtokait. Ezekkel együtt közel 100 ezer holdon gazdálkodott. Jelentős adományokat tett. A kaposvári zsidó hitközségnek 4,5 hektár területet adományozott a zsidó temető létrehozásához. Segítette a budapesti zsidó gimnázium létrehozását egy igen jelentős alapítvány tételével. Négy gyermeke volt. Jenő, aki a török vasútépítésben szerzett érdemeiért pasa címet kapott a korabeli bulvár sajtó célpontja volt. Flóra leánya ismerte Adyt. Másik fia elindult országgyűlési választásokon, de nem került be a parlamentbe. A Millenniumi kiállításon Jenő a tótvázsonyi birtoka terményeinek bemutatásával vett részt. A Múzeum u. 3-ban palotát építtetett, amelynek fényűző vívóterme és aranyozott lépcsőházi korlátja volt. Sajnos a hatalmas birtok a 30 éves tékozlás következtében a bankok kezébe került. Így lovag Freystädtler Antal és apja gondos és felelős gazdálkodásának minden eredménye odalett." (Forrás: radix fórum Wollak László)
.
Világos? "közel 100000 holdon"! Nem 22-n!
Így logika szerint feltételezhető, hogy a Freystädtlerek kaposvári uradalmában "KU" azaz Kaposvári Uradalom téglajelet használtak!
.
És mivel a Freystädtler családnak elég egyedi téglajelei voltak, így a "KU" simán beleillik Antal, Jenő és Vilmos tégláinak sorába:
(Az összehasonlításhoz a "KU" még egyszer)
.
FA - Köves-gyűri lovag Freystädtler Antal (élt: 1813?-1892) (fotó a pecsetestegla.hu-ról)
FJ - köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő (élt: 1868-1944?)
FV - köves-gyűri lovag Freystädtler Vilmos (élt: 1853-1890)
Én ugyan nem írok cikket, mert a főszerkesztő közölte, hogy úgysem közli le, de aki elkezd írni annak ne az lebegjen a szeme előtt, hogy a neve benne lesz egy kiadványban! Szánjon a cikkére két percnél több időt, hogy hasznos tartalma is legyen annak a cikknek, ne csak szerzője!
"150 szerző 430 cikkével, néhány ezer téglaképpel, és néhány ezer megfejtéssel."
...nem is akármilyen megfejtésekkel!
.
A korábban kiadványban is megjelent "Bun" és "Bun József" megfejtés hatalmas hülyeség!
(És nem az egyetlen, ugyanattól a szerzőtől!)
A Bun család egy zsidó kereskedő család volt, nem volt nemes! Így megmagyarázhatatlan a korona, de József neve is!
Talán Bun Samu fia volt az a József, aki egy 1823-as összeírásban szerepel, mint paksi lakos. Munkásságáról semmit nem tudunk!
Samu testvére volt János, akinek Gusztáv nevű fia (élt: 1837-1912) Paks virilisei közé emelte a családot.
Ez ugye eleve a család egy másik ága!
Ő gyártott téglát is. De ő volt az is, aki elindította a csőd felé a családját. Gusztáv halála után Lajos nevű fiát - akinek szintén volt téglagyára - 1916-ban 2 év 4 hónap fegyházra ítélték.
.
Ezzel szemben a berneki Bernrieder család, paksi nemesi család. Saját monogramjukkal ellátott téglákból épült kastélyukból (is) került elő ilyen padlástégla. Egymás után 4 generáció (mind József) élt Pakson. Ketten ott is születtek.
Úgyhogy amíg a Bun megfejtés 0%, addig a Bernrieder az esélyesek között van. Bár egyelőre nincs más jelölt.
Az alábbi "BJ" mongramos téglák több vetőláda-változata is szerepelt már a fórumon - naná, hogy megfejtés nélkül.
Valószínűleg annak a berneki Bernrieder Józsefnek a téglái, aki 1798-1845 között élt. (A padlástégla is az övé lehet.)
És ez a - szintén Bun-nak publikált - koronás paksi tégla is inkább Bernrieder, mint Bun! Talán az előbb említett József apja (élt: 1764-1824) monogramja.
Köszönöm. Ajkán már 1873-ban un. szénvasút kötötte össze Csingert(szénbányászat) Ajkával. A téglagyárban valóban nem volt kisvasút. A csillék "tologatására" volt sínpár lefektetve.
Mivel eddig még itt a fórumon nem, illetve tudtommal máshol sem szerepeltek...
(Oké, a pecsetestegla.hu-n igen, mert azt folyamatosan frissítem!)
Karácsonyra fogadjátok szeretettel ezt a megfejtéscsokrot a történelmi Magyarország területéről:
OJ - Orbán József, Kolozsvár (1800-as évek vége)
H - Gróf Haller, erdélyi Haller birtokról. (1760-as évek)
PIO - Prince Innocenzo Odescalchi (élt: 1778-1833) Szolcsány
APO - Augosto Prince Odescalchi (élt: 1808-1848) Nyitraszerdahely
A szlovákok szerint "APON je starší názov Oponíc" :) :) Vagyis szerintük az "APO" Appony régebbi neve.
.
És egy, többek számára ismert tégla.
.
HR - Hermann Rosenbaum, baranyavári téglagyáros, földbirtokos
"Rosenbaum Hermann-t fogom a világnak bemutatni, a községi képviselőt s egyszersmind virilistát.
Midőn községünkbe jött, házbérbe ment, de azonnal kis boltot nyitott; azután egy házat vett és korcsmáros lett, a háza leégett, s gyapjúval kezdett kereskedni; és most már annyira meggazdagodott, hogy 917 frt állami adót fizet.
Most már nem handlé, hanem „feldesór.” Most bemutattam Rosenbaum H. elkezdését és a mostani évi állami adóját, most már kötelességemnek tartom a hadmentességi adóját is bemutatni a világnak: mert két ép, egészséges fia a katonai szolgálat alól kibújt, ezt csak – ő tudja, mi módon; az egyik fiáért 3 frt, szóval három forint hadmentességi adót fizet; a másikért épen semmit; pedig az 1883. évi IX. t. ez. szerint kellene minden fiáért külön-külön 60 frt hadmentességi adót fizetnie.
Egy keresztény, a kinek évi állami adója 20-25 frt, az fizet 5 frtot, mint p. o. Bárics Pero baranyavári lakos 5 frt hadmentességi adót fizet, Rosenbaum H. „feldesór” pedig 917 frt állami adója mellett az egyik fiáért 3 frtot, a másikért épen semmi hadmentességi adót sem fizet. Több ily esetek vannak Rosenbaum Hermannról, a ki a községi pótadóval is úgy cselekszik, hogy van a községi elöljáróságnak dolga, míg ki bírja csikarni tőle"
1914/1915-ben összeírták az ország összes kisvasútját, mert ha kellett, vittek belőle a frontokra a hadiszállítás lebonyolítása miatt. Volt már ilyen országos statisztika 1906/1907-ben is:
Köszönöm, néztem. Sajnos az alapításról és az 1928-ig tartó időszkról nem találok információt. Puzdor Gyula is mőködtetett téglagyárat Csingerben, de eről seincs pontos infóm. Azt honnan tudni, hogy 1914-ben még nem volt kisvasút?
Akit érint... a korábban "talán Fürst Béla" (LH:Zalaegerszeg) megfejtéssel publikált téglát lehet javítani a házi adatbázisokban.
Fischer Jakab és Berényi Béla, Keszthely
Igaz, a céget mindenhol Berényi és Fischer vagy Berényi és társa néven emlegetik, de ettől még...
Arra nem találtam adatot, hogy mikor alapították. Viszont 1906-ban már említik, illetve 1931-es ipari évkönyvben is szerepel még. Vagyis elég hosszú ideig működött.
Berényi Bála Arácson (Balatonarács) 1912-ben alapított egy másik téglagyárat is, amit 1932-ben Csimár Károly helybeli építési vállalkozó vett át.
Szeretném az Ajkai Téglagyár történetét feldolgozni. Gyűjtöm az információkat,minden segítséget köszönettel veszek.
A fellelt adatokból az derül ki, hogy 1902 és 1910 lehetett az indulás Edelmann Adolf tulajdonossal, aki később csődbe ment. Több tulajdonosváltás után az 1960-as évek végén szűnt meg a termelés.A pontos időpontot nem ismerem, mint a bezárás okát sem.
Milyen tecnológiát alkalmaztak a gyár indulásakor, milyen módon bányászták a közelében lévő bányában az agyagot, milyen kemence működött, stb?
Bátaszéki kereskedő (1893?-), a helyi önkéntes tűzoltó testület parancsnoka (1906). A bátaszéki dalárda elnöke (1897-1898). A bátaszéki kerületi takarékpénztár elnökségi tagja 1910-1913 között. A Tolna vármegyei legnagyobb adózók listáján 1908-ban benne volt az első 100-ban, de az 1905 és 1909-es listán is szerepel a neve. Góczy Rezső nevű fia 1908-ban öngyilkos lett.
Ezeknek az adatoknak ugyan semmi közük téglagyártáshoz, de Góczy N. János, Löwy Mór fiai, vagy Back Bernát fiainak téglái iránymutatóak lehetnek azoknak, akik eddig görcsösen téglaégető helyet, téglagyárost kerestek egy-egy téglajel mellé megfejtésnek.
"150 szerző 430 cikkével, néhány ezer téglaképpel, és néhány ezer megfejtéssel."
Nézzünk most ezek közül egyet, melybe a költő beleszőtte a szabadkai nyomdászéletet is:
(3:17-21. zsoltár)
.
„1902-ben Kladek István ismert szabadkai építési vállalkozó (tulajdonostársak: Tomalics Ignácné és Tóth-Isaszegi Róza) alapított téglagyárat. (…) Ezt a téglagyárat István téglagyárnak nevezték. Bizonyára itt állították elő a TTKI jelzésű téglákat. Ez a társulás 1903-ban felbomlott és a gyárat Kladek István egyedül vitte tovább. (…) A gyárat 1918-ban Glied Bernát vásárolta meg (első tulajdonosváltás).”.
Kezdve azzal, hogy Kladek István téglagyára már 1896-ban működött!
Kladek a téglagyára mellett valóban alapított céget 1902-ben "Kladek István és Társa" néven. A társa ugyan nem Tomalics Ignácné, hanem Tomalics Jánosné volt! A másik nyomdász hölgy nevét kivételesen eltalálta a szerző!
...Igen, nyomdász hölgy, ugyanis Kladek 1902-ben nyomdát alapított, aminek természetesen nem István téglagyár volt a neve!
Ez a cég 14 hónap után megszűnt. Érthető, hogy a szerző korábban itt a fórumon úgy fogalmazott, hogy e cég által gyártott téglák "kifejezetten ritkák". :) :)
És valóban! Kladek egyedül vitte tovább a "gyárat":
A fejlécre ezt javasoltam volna: Érdekességek, kedvencek a nyomdabélyegek világából. :)
Ettől persze még volt Szabadkán István téglagyár!
Pontos nevén: Kladek-Tománovics és Társai, István géptégla-, cserép- és mészgyár Szabadkán.
Erről ugyan már nem írt a költő, de ezt a gyárat 1908-ban alapították.
Tehát ekkortól - vagy 1910-től! - készülhettek az "István t.gy." feliratú téglák!
És nem 1933-36 között, mint ahogyan azt a szerző feltételezte!.
1910 augusztusában Kladek kilépett a cégből, melynek neve ezután: Tománovics György és Társai, István géptégla-, cserép- és mészgyár Szabadkán. (Ha számoljuk akkor ez volt a nulladik tulajdonosváltás!)
Bár a szerző idéz Borovszkytól ...én meg a szerzőtől:
"Kladek István cserép- és téglagyára Szabadka, 19 munkás.???????????????
Kladek, Tománovics és Társa cserép- és téglagyára(TKI) 30 munkás."
Itt már a "tükrös" szó értelmezésével is baj van, merthogy az "EG 1751" téglajelen semmi sem tükrös!.
.
Közös tulajdonságuk az "univerzális korona". :) :) :)
Univerzális, mert kutyabőrös nemeshez, báróhoz, grófhoz egyaránt alkalmazható. :)
...legalábbis a szerző szerint!
.
Persze nem zárható ki, hogy mégiscsak jók a fenti megfejtések, DE...
A logika azt diktálja, hogy a "templomtorony" fantázianevű téglajelek kb. egyidőben készültek!
Az évszám alapján az 1700-as évek közepén!
Hogy 100 év különbség lenne az LR és a EG között, arra rendkívül kicsi az esély!
.
Illésházyt a távolság miatt is kizárnám, meg azért is mert:
Vágújhelyen született, élt (kastélyt épített) és hunyt el Ghillány János György (1687-1752) aki nem csak korban és monogramban, de bárói rangban is jobban illik a téglához!
.
Így már két bárónk van a koronához!
Igaz a második báró nem „Révay László 1600-1667”, hanem „Révay László 1712-…"
Hogy mikor hunyt el arról nem találtam adatot, de a 6. fotó valószínűleg róla tesz említést 1769-ben.
A szerző belefutott abba a hibába (is), hogy a „stilizált templomtorony” alapján próbálta a tégla korát meghatározni, t.i. 1632-1635 közé tippelte az LR készítésének idejét.
.
A Vágújhelyen–Beckón élt Esterházy-ág grófi rangot viselt, így – a korona alapján - nem tartom valószínűnek, hogy az „EG” Esterházy lenne.
Viszont Ghillány János feleségét Erzsébetnek hívták! Élt: 1688 Nemesdömölk - 1759 Vágújhely.
Hochstädter testvérek, a vetőláda azonos/hasonló lehet a 
HT egy másfajta "K" jelöléssel.
