Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
Ha már a jövő felzabálásánál tartunk.....a magyar felnőtt lakosság (tehát az öregektől a 18 éves suhancokig) megtakarítási készsége mélyen az európai átlag alatt van. A fogyasztás esztelen mértékben növekszik, a lakosság eladósodik a magas áru és személyi hitelkamatoktól, feléli szinte minden megtakarítását, csakhogy legyen betevő plazmatévéje és kamerás mobilja. A jövőt így kell felzabálni. Az ötven-hatvanezres átlagnyugdíj környékén éldegélő idősek megtakarítási hajlandősága még mindig messze nagyobb, mint a lakosság többi rétegéé (még él bennük a történelem), sokan a saját temetésükre vagy gyermekeik számára gyűjtenek. Ha láttál legalább egy Baumag-tüntetést, láthattad, hogy a károsultak többsége nyugdíjas. Kis pénzüket befektetési alapokba, értékpapírokba rakják, és nem a Tescokban és a plázákban tobzódnak. Úgyhogy ezúton szeretném a topiknyitót elküldeni a jó édes.....
" A dolgozók egy papíron látják a az összes levonást a bérköltségükből, és ez úgy hívják bérfizetési jegyzék, amit minden munkavállalónak a bér kifizetésével egyidőben kézhez kell kapnia.
Más dolog a foglalkoztatót, vagy a munkáltatót terhelő - a bérhez kapcsolódó - különféle adók, járulékok. De ez nem tartozik a bérköltséghez, még a számviteli
Én nem sírok, 3 gyerekből egy csak odavesz majd magához, illetve lesz még annyi időm és lóvém, hogy kvázi önellátásra be tudjak rendezkedni.....
De egy biztos, amikor elkezdik majd emelgetni a korhatárt, akkor hirtelen nagyon nagyon instabillá válik majd a politikai rendszer.... bár németországból még nem hallok lázadásról híreket....
A munkahelyetekről visz el benneteket a hullakocsi...((( Márha lesz munkahely.Mert ha lenne, én is dolgozhatnék. Igaz, a nyugdij mellett dolgozókat még jobban utáljátok.
Mielőtt azt hinnéd: nem örülök neki. Nekünk más rossz jutott, amit meg ti nem fogtok fel.
Nem utasitanak ki, hanem tovabbfejlesztem a vallalkozasomat Magyarorszagon. Megprobalom a kinti kapcsolatrendszeremet felhasznalni, s szerencsetlen romhalmazon valamit takaritani !
A bérköltség = bruttó bér, és egyáltalán a költség az számviteli kategória."
A másodikban már nem is így használtam szvsz, szóval nem tudom, mi a problémád. Amiről én tartalomban beszélek, az bruttó bér+ munkáltatói járulékok, számviteli értelemben ha jól tudom, személyi költség címen fut. (Most ne gyere azzal, hogy abban az egyéb bérjellegű kifizetések és közterheik is benne vannak, mert kekeckedésnek veszem:-)))
"A levont adók, járulékok = a magánszemély befizetési kötelezettsége amelyet csak az adminisztráció egyszerűsítése érdekében vonnak le a jövedelemből, ezért ez sohasem költség !"
Egyrészt a vállalatnak költség, mert befizeti. Másrészt hogy is jön ez ide?
"Az utolsó mondatod pedig változatlanul nem értem. Ha a havi adó-, illetve járulékbevallásokra gondolsz, akkor ez egy nagy csacsiság, és nem is szeretném megmagyarázni."
A kormány tervezett olyat, hogy a munkáltatói járulékokat (legalábbis az eü részt) névreszólóan kell megadni, tehát nem egy szumma összeget befizetni, hanem megadni, hogy melyik dolgozó után mennyit fizetnek be.
"A levont adók, járulékok = a magánszemély befizetési kötelezettsége amelyet csak az adminisztráció egyszerűsítése érdekében vonnak le a jövedelemből, ezért ez sohasem költség !"
1. Azért a munkaadónak csak költség, nem igaz? Csökkenti az adózás előtti nyereségét... 2. Ha csak az adminisztráció egyszerűsítése érdekében vonják le a jövedelmemből, akkor inkább legyen az adminisztráció bonyolult, bakker.
A bérköltség = bruttó bér, és egyáltalán a költség az számviteli kategória.
A levont adók, járulékok = a magánszemély befizetési kötelezettsége amelyet csak az adminisztráció egyszerűsítése érdekében vonnak le a jövedelemből, ezért ez sohasem költség ! (ugyanilyen pl az ÁFA, amit az eladó szed be az állam helyett)
Az utolsó mondatod pedig változatlanul nem értem. Ha a havi adó-, illetve járulékbevallásokra gondolsz, akkor ez egy nagy csacsiság, és nem is szeretném megmagyarázni.
Arról volt szó, hogy miért is van kétféle forrásból befizetés ugyan abba a kalapba, tehát munkáltatói és munkavállalói járulék. Itt használtam a teljes személyi költség helyett - formailag tényleg helytelenül, de szvsz logikailag érthetően - a teljes bérköltség kifejezést. Te ezzel kötözködtél.
Szóval a mondandóm az volt, hogy ha átalakítanánk a járulékfizetést és a munkáltatói terheket egy az egyben beépítenénk a munkavállalóiba (mivel ugye a számítás alapja nagyvonalakban ugyan az), a dolgozók elé táruló kép nem lenne túl rózsaszín.
Mivel ugye feketén-fehéren látszana, hogy annak a pénznek, amibe ők a foglalkoztatójuknak kerülnek csak a harmadát kapják kb. kézhez.
És annak ellenére nem alakítják át így a rendszert, hogy a munkáltatói befizetéseket is névreszólóan akarják beszedni a jövőben - tehát megjelenne, hogy melyik alkalmazott után mennyit fizetnek.
Ha pedig az "egységsugarú János "-on egy átlagos magyar munkavállalót értesz, őt
két dolgo érdekli:
Mennyi bért kap kézhez a szerződés alapján elvégzett munka után bérfizetéskor;
Mennyire biztosítja munkáltatója közteherviselése az ő létének biztonságát arra az időre vonatkozóan, amikor már - életkori és egészségügyi sajátosságok miatt - nem lesz képes a szerződésben foglaltakat vállalni (persze ez utóbbi, csak nehezen érvényesülő tudatosság, de talán ez a topic is hozzájárul)
Más dolog a foglalkoztatót, vagy a munkáltatót terhelő - a bérhez kapcsolódó - különféle adók, járulékok. De ez nem tartozik a bérköltséghez, még a számviteli
előírások szerint sem."
Nem vagyok egy számviteli szabályzat gyűjtemény, de remélem, a logikája egy olyan szgértőnek mint te vagy, kiviláglott a sorok közül. Lehet bontogatni kétfelé, de menedzsment szempontból igazából az összeget nézzük, és ha jól rémlik, személyi költségként a kettő együttese összegezve jelenik meg a fontosabb pénzügyi kimutatásokban is. A befektetők is ezt nézik. És ez nem jelenik meg a bérfizetési jegyzéken.
annak ellenére ugye, hogy mostanra találták fel a spanyol viaszt, és a munkáltatói járulékokat is dolgozóra bontva akarják befizettetni és nyilvántartani. Akkor mi is az alapvető célja az elkülönítésnek, hogy a lényegi kérdésekről is beszéljünk?
Csak nem az, hogy egységsugarú János frászt kapna, ha meglátná, hogy a teljes személyi költségének kb. 70%-át elvonja az állam?
" Ha a dolgozók egy papíron látnák az összes levonást a bérköltségükből, lázadás lenne.'
A dolgozók egy papíron látják a az összes levonást a bérköltségükből, és ez úgy hívják bérfizetési jegyzék, amit minden munkavállalónak a bér kifizetésével egyidőben kézhez kell kapnia.
Más dolog a foglalkoztatót, vagy a munkáltatót terhelő - a bérhez kapcsolódó - különféle adók, járulékok. De ez nem tartozik a bérköltséghez, még a számviteli
csakhogy a 29 %-ot nem a tag (leendő nyugdíjas), hanem a foglalkoztató fizeti.
Eddig az öngondoskodásról volt szó. "
Ez csak ködösítés miatt van így. Ha a dolgozók egy papíron látnák az összes levonást a bérköltségükből, lázadás lenne. Felmerült, hogy bruttósításk a járulékokat is be (egyszerűbb lenne az adminisztráció), de pont ilyen okok miatt nem került erre sor.
