Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
Nem ,de elmehetsz dolgozni, vagy megbeszélheted anyagi gondjaidat a 3 gyermekeddel ! Vagy otthon döglessz, de a 30%-os nyugdíjcsökkentés minden reform alapja kell, hogy legyen !
Szóval érdemes a szakértő úr állításai kapcsán néhány észrevételt tenni.
1./ A szakértő egy közgazdász grémium által készített, egyelőre nem publikált tanulmányba dolgozott be felétehetőleg éppen a nyugdíj rendszer témájában. (Bár még ez sem biztos.) Minden esetre közlései egy homogénnek feltételezhető prgnózis rendszer egy adott oldaláról, elemére- mégha az olyan bonyolult és komplex rendszer is, mint a nyugdíj - vonatkozik anélkül, hogy láttatta volna, hogy hogyan épül ez be az egész nemzetgazdaság jövőjét felvázoló elemzésbe!!!
2./ Ez akkor ötlött fel bennem, amikor változtalan szabályozó rendszer alapján prognosztizált, és arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjrendszer alapjain gyökeresen változtatni kell, mert a társadalom a biztos csőd felé tart. Azaz a korhatárt emelni kell, a járulékos juttatásokat mérsékelni (vagy megszüntetni? -konkrétan ez nem derül ki) és az indexálás modján változtani/rontani szükséges. Az a kérdés alapjában véve, hogy a társadalom öregedése miatt, amely egyébként ténykérdés, csupán deffenziv eszközök állanak-e rendelkezésre (vagyis "mindent csökkenteni" kell), vagy léteznek-e offenzív eszközök is, amelyek a társadalom teherbíróképességét javítják?
3./ A cikk ezzel az utóbbi lehetőséggel egyáltalán egyáltalán nem foglalkozik, ami komoly hiányosság! Csak példaként említem: a szakértő azt állítja, hogy a nyugdíjterhek a GDP %-ában egyre növekvő terheket jelentenek a jövőben, miközben egyáltalán nem foglalkozik magának a GDP jövőbeni alakulásával!!!
4./ Magam azt szerettem volna látni, hogy mondjuk az egy főre eső GDP hogy alakul ma a fejlett országokhoz viszonyítva és mi a prognózis mondjuk az elkövetkezendő 10-20-30 évre? Ugyanis enélkül azt sem tudjuk látni, hogy vajon Magyarország felzárkózik-e a fejlett országokhoz azEU keretén belül, vagy a különbségek a jövőben is ugyanúgy megmaradnak, mint ahogyan ma vannak? Mert ebből lehet megítélni, hogy valóban növekednek-e %-osan a nyugdíjak okozta társadalmi terhek, vagy a gazdaság növekedése képes ezt kompenzálni, netán túlkompenzálni, azaz szufficitessé tenni?
5./ A nyugdíj rendszer okozta "léket" a mindenkori kormányzat az adóbevételekből átcsoportosítással tudja betömni. Az a kérdés, hogy hogyan alakulnak az adóbevételek? Mert az igaz, hogy azok a bevételek, amelyek magából az e célra a munkaadóktól és a munkavállalóktól elvont összegekből keletkeznek, %-osan csökkennek, de maga az összeg nem független a munkavállalók számától!!!
Emlékezzünk, hogy a Fidesz programja éppen a TB járulék 10%-os csökkentése révén akarta növelni az állami bevételeket! (Noha persze kritizálható a szaldó alakulása rövid távon, kétségtelenül van egy ilyen lépésnek munkahelyteremtő képessége.) És ebbe belejátszik az ÁFA ill. az SZJA bevételek alakulása is. (Nem is beszélve a benzin, dohány és italból befolyó bevételeket is. Ez utóbbiakat azért említem, mert ezek olyan állami bevételek, amelyek az állami kiadások alakulására - lehetőségeire - döntő befolyással vannak.)
6./ Ma Magyarországon 430 ezer körüli a nyilvántartotto munkanélküliek száma és a részmunkaidőben foglalkoztathatók ezt a számot jelentősen növelhetik. Ennek legalábbis jelentős részének munkábaállítása révén további adó- és ezáltal költségvetési bevételek keletkeznek. (És persze a fogyasztás növekedése révén növekszik az adüóbevétel is.)
7./ Az állami kiadások mérséklése további forráslehetőség, amely bár feltehetőleg csak rövid távú hatású, de amiről a cikk keretes részében esik szó és azért érdemes erre is figyelni.
8./ A nyugdíjkorhatár felelmelése nem biztos, hogy a legjobb orvosság. Ugyanis az a két mutató, amihez a keretes részben foglalt linken át lehet jutni, az szerint éppen a fiatalkorú és az idős korosztálynál a legmagasabb a munkanélküliek aránya az EU 25-ök átlagához képest ott a legmagasabb. A korhatár emelése akár ugyanezeknél a korosztályoknál fogja a munkanélküliséget növelni, tehát nem biztos, hogy egyértelműen kijelenthető, hogy ez lenne az egyik megoldás.
9./ Járható utnak látszik a járulékok mérséklése, megszüntetése (persze felvállalva annak politikai következményeit a választásoknál). És nem elsősorban az indexálás változtatása, azaz rombolása, hanem magának a nyugdíj kiszámításának olyan változtatása látszik kivánatosnak, hogy éppen a későbbiekben nyugdíjba vonuló korosztályok nyugdíja alacsonyabb legyen, mint a már nyugdíjjogosultaké. (Ilyen irányú mozgások vannak Nyugat-Európában is.) Az indexálásban történő visszafogás ugyanis a leszakadást fokozza.
10./ Végezetül megjegyzem, hogy szerencsés lenne, ha a szakértő egyértelműen fogalmazna, ugyanis olyan szövegkitételek, amelyek úgy érthetők, hogy ma Magyarországon úgy mehetnek nyugdíjba, hogy a friss nyugdíjas gyakorlatilag munkajövedelmét veszik kézhez, nem kerülnének leírásra, mert ez egyszerűen nem igaz és csak a kedélyek szítására alkalmas. Hasonló probléma van a milliárdok százaival dobálózni 100 éves nagyságrendben akkor, amikor MA a társadalom egyrészének a holnapi ebédje is bizonytalan...
2002.-ben bizonyára arról irogattál, hogy a "19 eFt-os" nyugdíjasok megnyerték a választásokat a szocialista-liberális koalíció számára. Persze ennek előélete volt az 1998-ban elvett 56 milliárd, amiből - Harrach Péter nyilvánvalóan egy gyenge pillanatában, egy tv adásban - 36 vagy 32 milliárdot el is ismert.
A polgári erők tanultak ebből a választási leckéből mára, és most versenyt futottak a szocialista-liberális oldallal azért, hogy megnyerjék a nyugdíjasok mintegy 3 milliós rétegét. (Az MDF meg a Tisztelet Társaságával kötött megállapodást...) Persze nem egészen sikertelenül, de az első forduló alapján látszik, hogy bár lehet, hogy sokak - talán személy szerint te is - nem csak nyugisoknak, hanem gyogyósoknak is tartjátok az idős generációt (amely a tejbepapit adta nektek, meg a pellust a feneketek alá anno), azért mégsem annyira gyogyósok, hogy mindent elfelejtsenek.
De a lényeg tulajdonképpen nem is ez. A lényeg az, hogy MOST kitől várod/várjátok azoknak a hagymázos álmoknak a beteljesedését, amiről itt vízionálsz/vízionáltok???
Mindezt azért kérdezem, mert mostmár azért a tettek mezejére kellene lépnetek, hiszen nem látok olyan számottevő politikai erőt, amelyik ezeket az általad/általatok zászlóra tűzött célokat támogatná.
Talán végre egyszer nem csak így a "fedezékből", a névetelenség mögé bújva kellene handabandázni, hanem bátran kiállni akár a Parlament elé, vagy valamiféle pártot kellene alapítani... Persze ahhoz is adni kellene az arcot/arcokat... Csak hát ehhez hiányzik a kurázsi. S így hiteltelen mindaz, amit itt irogatsz/irogattok...
A kép teljességéhez persze hozzátartozik a társadalom elöregedésének problémája, amelyről lehet, sőt kell komolyan társalogni. Ez azonban nem, az az út, melyen te/ti jártok. Ez nem az értelmes, probléma megoldó hozzáállás.
Válasszatok tehát: keressetek egy politikai erőt, amely a céljaitokat felvállaja, vagy magatok váljatok azzá. Addig azonban, míg ez meg nem történik, mindez puszta locsogás, ami szóra sem érdemes...
"Nem kellene nyudíjt csökkenteni, hanem a nyugdíjasoktól meg kellene vonni a szavazati jogot, mint ahogy nem szavazhatnak a 18 éven aluliak."
Kompromisszumos megoldás lenne egy 25-60 év közötti választójog. Egyrészt ugyanúgy csorbítaná a fidesz, mint az mszp érdekeit, másrészt kizárná azokat, akik fiatal vagy öreg koruk miatt nem alkalmasak az önálló döntésre. A két életkori végletre jellemző leginkább a pofára szavazás. Ha jól tudom, több helyen is 25 év az alsó korhatár.
Nem kellene nyudíjt csökkenteni, hanem a nyugdíjasoktól meg kellene vonni a szavazati jogot, mint ahogy nem szavazhatnak a 18 éven aluliak. Nekik csak néhány évük van már hátra, nehogy már ők határozzák meg a jövőt. Ha ez így lenne akkor az aktív munkaképes korban sokkal felelösebben szavaznának az emberek a jövőt illetően.
"Tudtuk, hogy az MSZP megvette a nyugdíjasokat. Sajnáltuk, hogy a nyugdíjasok a megemelt nyugdíj mellett nem nézték meg a gázszámlát is, mert rögtön láthatták volna, hogy amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi. A polgári demokrácia ámítása itt is tökéletesen működött."
