Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A leg rejtélyesebb ruszki légvédelmi rakéta osztály a legnagyobb repterükön található.
Kunmadarason állítólag egy S-200D üteg volt 4 indítóval, és a hozzá tartozó utántöltő sín rendszerrel.
Persze ez egyáltalán nem jellemző a Vegára, sem a méretek, sem a kialakítása nem hasonlít rá. Viszont kétségtelen, hogy egy az osztály külalakja külömbözik az össze többi reptértől.
Persze csak akkor tudnánk eldönteni, ha megnéznénk közelről.
"A "hegyek kérdésében a lokátorárnyékra gondoltam, mivel a hegytetők azért náluk is járhatatlanok. De ha már szlovák utak akkor tényleg nincsenek elkényeztetve, mivel a hegyi utaik ( balra hegy, jobbra szakadék ) nagy része bizony 2x1 sávos, könnyen bénítható, és nem megkerülhető."
A TOP_GUN ( magyar ) egyik számában olvastam még anno, hogy mi nem 9Mxxx, hanem a 6Mxxx rakétákat vásároltuk anno a gyártól újkorábaban. Erre gondoltam mikor a változatok közötti eltérésre kérdeztem, de lehet hogy a hír igaz "csak nem úgy ".
SZ-300
A "hegyek kérdésében a lokátorárnyékra gondoltam, mivel a hegytetők azért náluk is járhatatlanok. De ha már szlovák utak akkor tényleg nincsenek elkényeztetve, mivel a hegyi utaik ( balra hegy, jobbra szakadék ) nagy része bizony 2x1 sávos, könnyen bénítható, és nem megkerülhető.
Hát én sajnos leragadtam az SZ-200-nál, meg annál, hogy nálunk is be volt tervezve 2 darab komplexum, de a haderőreform első fuvallata ezeket érte el elsőnek.
Tehát nem tudok róla semmi konkrétumot annak ellenére, hogy ugyanott tanították, ahol én tanultam a Vegát. Csak közben volt egy kb. 10 méter magas kerítés. Hajdani kollégáim közül vagy ketten voltak kint 1985. után az SZ-300-ról tanulni, de nem konkrétan a technikát tanulták, hanem a vezetését, és a többivel való együttműködést.
Viszont akármelyiket veszed, akár a V, akár a PMU változatot, a hordozó eszközök viszonylag jó trepjáró képességűek. De: azért ezeknek nem nagyon kell árkon - bokron keresztül járniuk, hiszen nem az a lényegük. Az a lényegük, hogy akárhogyan is oda tudjanak vonulni valami kijelölt placcra, és ott el tudják végezni a dolgukat. Ez nem csapatlégvédelem, hogy a csapatokat a terepen is követni kell. Hogy a Szlovákoknál vannak hegyek? Hát aztán. Utak is vannak. És lehet, hogy az SZ-300 túlméretes. Legfeljebb a szembejövőt lesöprik az útról.
Amikor hozzánk a Nagy Testvértől utoljára bekerült légvédelmi eszköz, akkor még az összes légvédelem, ami létezett, közös parancsnokság alá tartozott, mégpedig az VSZ EFEF légvédelmi parancsnoksága (Kiev) alá. Ennek, és rajta keresztül a teljes légvédelmi rendszernek a szinte tökéletesen egységesített vezetés, technika, kiképzettség volt a jellemzője. Tehát ha valami a légvédelmi eszköz terén megjelent az orosznál, az hamarosan módosítás formájában előkerült nálunk is. Példa rá az összes légvédelmi eszköz folyamatos korszerűsítése.
Volt persze némi kivétel is, például a nálunk rendszerben lévő M2-es Volhov komplexumok lényegesen korszerűbbek voltak, mint az orosz M1-es komplexumai. Meg az Igláik is gyengébbek voltak, mint a mieink, mert a mieinken már volt saját gép felismerő berendezés.
Itt csak annyival lehet gyengébb a nálunk lévő eszköz, hogy mióta nincs VSZ, azóta az orosz már nem érzi kötelességének - a fene a jó dolgát - a technika korszerűsítését, tehát az esetleges korszerűsítésből már kimaradtunk.
- Minden orosz repülőtéren volt egy kismagasságú komplexum, ami lehetett SZ-125 Pecsora M vagy SZ-125 M Nyeva.
- A Pecsora nem egyszerűsített változat volt, hanem kicsit korábbi, kicsit más. Ha csak az irányító berendezéseket nézted, akkor nagyon bele kellett nézni a szekrényekbe, hogy észrevedd a különbséget. Ám az indító rendszer már teljesen más volt. A Pecsora M állványain 2 indító sín volt, mindkét indító sín mögött egy - egy lángterelővel. A Nyevának 4 sínes indító állványai voltak. A Pecsorának 6 darab indító állványa volt, az egyidejűleg feltölthető rakéta 12 darab, a Nyeva 4 indító állványára 16 darabot lehetett feltölteni. Mindkét komplexum jellemzője volt, hogy a rakéta csatornákhoz tetszőlegesen lehetett hozzárendelni a rakétákat (legalábbis 27 év távolból így emlékszem)
A Nyevát mindenképpen szektoros harcrendbe kellett telepíteni, a Pecsorát lehetett körkörösen is. Azt hiszem, a különbséget már levezettem valahol.
- A Pecsora korábbi változat volt, tehát "kevesebbet tudott", de a maga nemében nem volt rosszabb.
- Ezek a komplexumok, illetve az azokat kiszolgáló alegység nem ütegszervezésben voltak, hanem osztályszervezésben. Az osztálynak elméletileg lehettek volna ütegei, de ezesetben nem volt értelme a megosztásnak. A csöves tüzér osztály ütegei önállóan is tűzképesek, de a légvédelmi rakéta osztály ütegei nem. Egy repülőteret egy osztály védett, legalábbis békeidőben. "M"-re kaphatott másikat is.
- Az SZ-125 ferde lőtávolsága 20 - 25 kilométer, tehát nem volt érdemes nagyon messze rakni a repülőtértől. Általában 1 - 2 (néhány) kilométerre helyezték, de semmiképpen nem a kifutó pálya tengelyébe. A pálya iránya alapján meg lehetett határozni az osztály főirányát, és szektoros telepítés esetén ehhez szigorúan ragaszkodni kellett.
- Egy repülőtéren alaphelyzetben csak néhány seggen ülő készenléti gép volt (nem nálunk) Ez azt jelentette, hogy a gépben bent volt a pilóta, a különféle holmik felcsatlakoztatva. Ennek eredménye az volt, hogy jó néhány percbe telt, amíg a gépek fel szálltak és elérték az alkalmazási magasságot. És onnan még valahogy meg is kellett közelíteni a támadót. A rakéta komplexum indító állványain 12, vagy 16 darab rakéta lehetett fent, ami optimális esetben 6 - 8 célt jelentett. És ezeket a rakétákat jó esetben a riasztás után 4 - 6 perc múlva indítani lehetett. Jó telepítés esetén 15 méter és 20 000 méter közötti magasságon eléggé veszélyesek voltak.
- Az SZNR ugyanaz volt, esetleg az indító állványok számában volt különbség. Arra nem mernék megesküdni, hogy egy reptéri osztálynak voltak-e saját felderítő lokátorai. Az tény, hogy a repülőtérhez kapcsolva általában települt egy Rt. zászlóalj egy helyi és néhány kihelyezett Rt. századdal. Ezek összességében megbízható rádiólokációs információt voltak képesek biztosítani.
- A magyarországi légvédelmi alegységek szervezése hű képe volt az oroszénak, esetleg nem volt olyan sűrű.
-Egy MIG 29 esekkel telezsufolt reptéren miért volt szükség rakétás légvédelemre?
Szerintem egyreszt nem gazdasagos MIG-29-el vedeni a sajat repret (vagyis sokkal dragabb a repulo, mint a raketa, illetve a repulo tobb szaz kilometerrel odebb is bevetheto, ha epp ott van ra szukseg, minek lekotni a repteren). Gondolom altalaban csak egy geppar volt keszultsegben repuloterenkent, viszont a raketas osztaly folyamatosan teljes erejevel kepes volt vedeni a repteret.
Minden reptéren jelen volt egy osztály, s minden reptéren volt RT alakulat is, pl. Lacházán pont a Pecsorával szemben, ha megnézed a másik topikban a légifotót, a kifutó másik oldalán, a kerítés mellett voltak a lokátorok telepítve, a saját kis dombjaikon csücsültek, gyermekként sokat csodáltam őket a vonatból, mert "ezek" látványosan tudtak mozogni, ha repülés volt, s ha Pest felől jöttél vonattal, akkor a bevezető "fénysor"(faoszlopokon a jelzőfények, plusz fényvisszaverő háromszögek), meg a KIRA után ezek voltak a legfeltűnőbbek... valahol itt települtek...
És még egy dolog. Deák tábornok meg jobb, ha hallgat, mert eddig akárhány alakulatnak volt a parancsnoka, azt mind felszámolták alóla. (szabadszállási harckocsi dandár, ceglédi összfegyvernemi hadtest, és amikor VKF volt, ott is ugyanaz volt a tendencia.) Akkor nem jutott eszébe Budapest légterének védelme?
Teljesen felesleges, hogy belelovald magadat, mert ettől sajnos csak egy dolog oldódik meg, az agyvérzésed.
Azt, hogy Veszprémet fejlesztik, az kb. annyit ér, mint nőstény elefántnak a normál tampon. Veszprém maga csak egy üres fenyegetés. Veszprém ugyan a fejlesztések nyomán állítólag nagyszerűen lát mindent, mert ott van a lokátor ezred központja, meg állítólag fantasztikusan tud irányítani, csak azért arra kíváncsi lennék, hogy mit tud irányítani. Van egy szem nyomorult lokátor ezredünk, ami a fejlesztések ellenére is olyan foghíjas, hogy ide az nem jut be észrevétlenül, aki ellenkező irányba indul el.
Van egy vegyes légvédelmi rakéta dandárunk is, ami meg a számításaim szerint most biztonsággal meg tud oltalmazni kb. 200 km2-t, de csak akkor, ha a cél nem repül nagyon magasan. A repülőink meg... az az 5 darab. Bár állítólag hamarosan itt lesz a Gripen, de azt nem tudom, van-e már rá fegyverzet. Viszont a levegőben nagyszerűen után lehet tölteni.
Bár már látom hogy st.patrick megemlítette egy másik forumon, de ide való igazán a hír.Deák tábornok megállapította hogy nincs telepített légvédelem Budapest körül és más stratégiailag fontos helyen,és kéne valami azért.Ezzel egyetemben szakértők megállapították hogy szükséges volt a rendszer leszerelése.????? Esetleg korszerűsítés annak idején?Esetleg most jól jönne?A környező országokban mai napig üzemelnek ilyenek?Talán elkéne vinni egy újságíró csoportot egynéhány volt objektumba ,nézzék meg milyen állapotok vannak.Szerintem az emberek nagy részének fogalma sem volt a müködő rendszerről ,az objektumokról,igy azok hiányát sem érzékelik.Veszprém fejlesztésével takaróznak.Legalább látjuk ha baj van.Gondolom miket gondolnak most az ilyen helyen szolgáló volt légvédelmisek.Na boccs ha egy kicsit belelovalltam magam.
Összedobtam egy NASA WorldWind plugin-t, ami az eddig fellelt Vega tüzelőállásokat jelöli, 34-et. Mindet egy-egy rakéta ikon jelöl, rájuk kattintva megnyit egy közelebbi fotót. Worldwind_1.3_sa5_0.1.exe
Benne voltam ebben az összeszedésben. A munkásőrök részéről nemhogy ellenállás nem volt, hanem inkább levertséget tapasztaltam. Pedig úgy mentünk oda, hogy "ez van, engem ezért küldtek." csak azt kértem, hogy fegyverzeti anyag ne tűnjön el, a többivel azt csinálnak, amit akarnak. (Csapatzászlót például egy darabot sem hoztunk el.)
Szerintem a Munkásőrség lefegyverzésére gondolsz. Ott annyi történt, hogy honvédségségi teherautók szállították el a munkásőrök bázisairól/raktáraiból a fegyvereket, és mivel a politikai vezetés egy kicsit tartott attól, hogy nem megy minden simán, ezért fegyveres honvédségi biztosítással foglalták le a készletet. Szerencsére az aggodalmak alaptalanok voltak, addigra a volt munkásőrök is annyira kiábrándultak a rendszerből, hogy minden ellenállás nélkül, sőt, hangos szó nélkül, kultúráltan ment végbe a dolog! Az időpont egyébként valóban 1989 ősze volt...
