a gipszkarton tok jol birja a tuzet es hot, de kozben tonkremegy.
a gipsz ugye annyirol szol, hogy a termeszetben kristalyos kalcium szulfatot banyasznak, amit megorolnek, es melegitve eltavolitjak belole a viz nagy reszet. amikor hasznaljuk, akkor ujra vizet adunk hozza, amitol ujra kristalyos, szilard format vesz fel.
a poen, hogy a gyarban a viztelenites 150 fok korul tortenik. tehat elvileg ha gipszet tartosan 150 fok felett tartunk, akkor abbol eltunik a kristalyviz, es szet fog esni.
A gipszkartont tűzvédelemre, hő ellen, is használják, például acélgerendákat burkolnak vele, hogy megvédjék, bizonyos ideig a szilárdság csökkenéstől! Azt mesélik a hozzáértők, hogy a New York-i tornyokban tizedannyi ember sem veszett volna oda, ha anno rendesen elvégezték volna a vasszerkezet gipszkartonos védőburkolását! Egyes gipszkarton burkolatok 2 óra teljes tüzet kibírnak!
Építőlemez, mely fenyőfa forgácsok cementtel történő összeragasztásával készül, nagynyomású préselési eljárással.
A termék nedvességtartalma 8 - 12 %, időjárásnak jól ellenáll, nem éghető. Minőségét magyar és nemzetközi minőségellenőrző intézetek tanúsítják.
Gyártott lapvastagságok: 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 28, 40 mm.
Gyártási lapméretek: 3200 x 1250 mm és 2800 x 1250 mm.
A famegmunkálásnál alkalmazott szerszámokkal megmunkálható. Fő felhasználási területei: könnyűszerkezetes épületek építése, térelhatároló falak szerelése, padlóborítások, födémborítások, zsaluzatok, tűzvédő burkolatok készítése.
forrás: nypan.hu
Ez szombathelyen van, pár éve vettem tőlük maradék lapokat kilóra, ill a 125x70x1 -es 300-ra jött ki darabja
a gond az hogy nem a 95-ös benzin árait veted össze egymással. 1m3 fa súlya függ a nedvességtől, a fútőértéke pedig méginkább. aztán lehet sakkozni vele ki mennyiért szállít házhoz, összerakja-e stokiba, mérhető-e a mennyiség stb. legideálisabb ha kalodában van a cucc (nem ömlesztve!) és szükség esetén tujuk tárolni otthon 1-2 évet a szükséges mennyiséget ami legalább akkora, hogy a szállítási költség 0 vagy elenyésző. aztán ha valaki időmilliomos és van gépe fűrészelni hasogatni, pakolgatni az nyilván még olcsóbban hozzájuthat, de ez sem szükségszerű. közel kétszeres árkülönbségeket is tapasztaltam már kalodás fák között.
nekem Orea58 tűzterem van. gépkönyv szerint 14centis szögletes kémény megfelel neki (150-es a füstcső) ezért is döntöttem mellette. névleges teljesjtmény 10kW. folytonégő üzemmódban kb 3kw. hétvégén lett beüzemelve, az elején már-már úgy volt hogy visszafüstöl mivel kinn melegebb volt mint benn de aztán beindult és szépen égett 4,5 órát félig megrakva. kandallós mondta hogy hivatalosan 2009-től csak bélelt kéménybe köthető kandalló, a kéményseprő telefonban úgy nyilatkozott ha jó a kémény tömörsége akkor nem szükséges béleltetni.
Hallottatok-e már betonit lapról, mint kandalló építőanyagról. Egy itteni kandallóépítő cégnél azt mondják, már évek óta ebből építik a kandallókat, és semmi baj vele.
Ez valami cementtel összedolgozott faforgács lap. Hasonló táblákban van a tüzépeken, mint a g.k., de vastagabb (2-3 cm), és drágább is. Meg persze jó nehéz.
Megnézegetve jó masszívnak tűnik, de nem tudom, a faforgács és a cement mennyire bírja a hőt...
imádom az ijen hozzászólást. a kecskemét budapest fuvar mennyi lenne? nekem ennyiért kihozták, behordták a fát, hozá se nyúltam. kitörölhetem a micsodám a kecskeméti árral, mert nem ott akarok fűteni hanem otthol a kandallómmal.
szerintem annyira nem kell izgulni, ugyis onnan szivja a levegot, ahonnan a legkonnyebb. tehat ha jol csinalod meg a levegobeomlot es kozel is van a kalyhahoz, akkor nem hiszem hogy egy masik kemenybol szivna vissza a levegot.
Nem egyszerű feladat, nekem is ez a Ferlux C20-as tűzterem van, immáron 2 szezont használtam. A gyakorlati tapasztalat, hogy miután a tűztér eléri az üzemi hőmérsékletet, az elsődleges levegőt - ami a hamuláda elején található rácson jön be - szinte teljesen elzárom. Az égést utánna 80-90%-ban a másodlagos levegő (ami a tűztér tetején az ajtókeret és az üveg között jut be) táplálja. A külső levegőbevezetést közvetlen a tűztérhez, ha csak az elsődleges levegőellátáshoz tudod megoldani, nem ér szinte semmit. Ebben a tűztérben a tűz intenzitása igazán nagyon pontosan nem is szabályozható (olcsó konstrukció). Másodsorban ha átalakítod a tűztered elveszted a gyártói jótállást.
Egy ideig fog, aztan meg depressziot csinal a hazban es ha sokaig ugy van hagyva es jo legtomor a haz, akkor fejfajas, rossz kozerzet lesz a vege, neadjisten fuldoklas, elelvas, halal. De szerintem ilyen hulye ember nincs...
Epp ez ennek a dolognak a nehezsege, hogy olyan betetet nem nagyon csinalnak, amin nincs masodlagos levego nyilas folul, vagyha csinalnanak, akkor az olyan hitvany lenne, hogy nem lehetne vele normalisan futeni, mert csak pazarolna a fat, meg kormolna. A Temporison ugy van megoldva, hogy a csatlakozas helyetol egy kisebb atmeroju cso megy fel a tuzter oldala es a konvekcios burkolat kozott, ami vegul az uveg folott kerul bevezetesre. Ezert teljesen hermetikus a beepites helyetol, ha be van kotve.
A másodlagos égési levegő szerintem olyan kevés, hogy az komoly gondot nem okoz.A konyhai elszívónak még akkor is meg _kell_ oldanod ha nincs kandallód egy olyan légbeömlési kapacitást, ami teljesen kiszolgálja.Mert ha nem oldod meg, nem fog rendesen szívni.
Épp tegnap akartam kérdezni valami hasonlót, hogy nem lehetne-e valahogy átalakítani egy "hagyományos" tűzteret a lakás levegőjétől teljesen függetlenre?
Vagyis nem átalakítani, hanem a levegő beáramlási helyére tömítetten illeszteni a légbevezető csövet.
Ha esetleg megoldható, akkor is olyan betét kéne, amin nincs másodlagos és harmadlagos égési levegő bevezetés, mert ezek a lakótér felé nyitottak.
A fotóhoz kivettem a hamuláda fölül a rostélyt, meg a fatartót (vagy minek hívják) előlről, hogy jobban látszódjék mit is akarok kérdezni.
Szóval a levegő elől a hamuláda elején tud bejönni, majd a rostélyon át felmenni a tűztérbe.
Ilyen a hamuláda belülről nézve, láthatóak a rések.
És ilyen a kandalló alja. Azt szeretném megoldani, hogy az égési levegőnek legyen egy külső bevezetése, ne a szoba levegőjét használja. Kéne valami frappáns megoldás.
Elsőnek arra gondoltam, hogy a hamuláda mögötti hátsó öntvényfalon vágok hasonló réseket, mint ami elöl van, és onnan jöjjön a lég. Kézenfekvőnek tűnik, de hogyan oldjam meg a nyitást-zárást elölről?
A gondom az vele, hogy a hamuládán lévő nyílás elég komolyan elzárható.A bakelitgombot forgatni lehet, és így egy csavarral rögzíti a helyzetét.A csúszólemezek között tömítés van, ha berögzítem zárt állásban, olyan szinten zár, hogy ihaj! De hátul ezt a tolom és csavarozom megoldást hogyan lehetne kivitelezni?
A másik, hogy vajon elég-e az a rés, ami a hamuláda hátsó oldalának felső széle és a rostély között lenne arra, hogy ott jöjjön be a levegő, vagy a hamuláda hátsó falán is kéne ugyanilyen réseket vágni?
És még egy harmadik dolog, ami most jutott eszembe: vajon a tűz égésének _irányultságát_ befolyásolja-e, hogy elölről vagy hátulról érkezik a levegő az égéstérbe? Nem fogja-e előrenyomni a lángokat, neki az üvegnek?
A gond az, hogy a hamuládát csak kivehetőre kéne hagyni.Ha ez lehetne fix, simán rácuppantanám a légbevezetést az első résekre, azt hadd szóljon!
A fotóhoz kivettem a hamuláda fölül a rostélyt, meg a fatartót (vagy minek hívják) előlről, hogy jobban látszódjék mit is akarok kérdezni.
Ilyen a hamuláda belülről nézve, láthatóak a rések.
És ilyen a kandalló alja. Azt szeretném megoldani, hogy az égési levegőnek legyen egy külső bevezetése, ne a szoba levegőjét használja. Kéne valami frappáns megoldás.