Mi a leghatásosabb, legerősebb, leggyorsabb, leglegebb ellenséges levéltetvek ellen. Irtózatosan elegem van belőlük és egyre sziszifuszibbnak érzem a küzdelmet ellenük. Ne hagyjátok, hogy ők gyözzenek, küldjetek segítséget!
(a glialka általános hektáronkénti dózisa 2-6L. Az árat csak saccoltam. )
A glialka tutira hatékony, és nem is igazán vándorol vagy akkumulálódik a talajban mert igen gyorsan elbomlik. Az ecetet semmiképp sem tudom másként elképzelni mnt perzselő hatású szert, a gyökértarackosok meg a szulákok körberöhögik valszeg.
Ugyan számomra nem kardinális kérdés ez az árösszehasonlítás, de szerintem elszámoltad valahol.5000 nm egy liter glialkára sok, a 2000Ft meg kevés.Tehát az árkülönbözet sokkal nagyobb a glialka javára...
Lehet hogy biomódszer, viszont cserébe elég húzósakl a költségek.
Egy liter ecet kb 100 Ft, és mondjuk 10 nm-re elég. > 10Ft/nm
A glialka (most nem tudom a pontos árát) kb 2000 ft, és 5000 nm re biztos elég. 40 f/nm (a loegrosszabb esetben) (igaz ehhez kell víz is aminek m3-e 120 Ft)
Meszes talajon semmi gond, legfeljebb pezseg 1 kicsit :) Savanyú terepen nem okozhat gondot a mennyiség. De mi lesz a többi haszonnövénnyel, ha véletlenül "leecetezem"???
Kellőképpen elhűlve olvastam az ecetalapú gyomirtás rejtelmeiről. Nem is értem a dolgot, ezeket a gyomokat komoly vegyszerekkel sem mindig sikerül elpusztítani,de biz'isten kipróbálom, hagyományos bolti ecettel.
A kép sajnos nem jön a gépemen,de a sárgulás és levél potyogás lehet éppen vírus is. Levéltetű mint a vírusok szállítója ellen legjobb a Chess.
:-)
De lehet túlöntözés okán is, mert ugye szárazság van és a gondos gazda locsol amennyit csak bír. A talajt levegőztetni azaz kapálni többet kell ilyenkor. A levegőtlenség, csökkent gyökérműködés, plussz savanyodás gátolja a tápanyagok felvételét is, pl. kalcium és a többiek.
Miért pont a kukorca rezisztens az ecettel szemben?Vagy valami speciális módszerrel juttatták ki az ecetet? Valamint miért cask a biológiai erjesztésű jó? (Mert az jóval drágáb?)
Ha mégis jó a módszer akkor elég vennem 10 liter 10%-os ecetet és lepermateznem vele a gyomokat? Vagy kell valamit állítanom a töménységen?
Néhány külföldi biokertész már régóta használ ecetet gyomirtáshoz, de
tudományos kísérletetekkel csak most támasztották alá az ecet gyomirtó
hatását. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutató
Szolgálata (USDA Agricultural Research Service, ARS) jelentésében
potenciális gyomirtóként említi a biológiai erjesztéssel előállított ecet
5-10 százalékos oldatát, és alternatív megoldásként ajánlja a biogazdálkodók
számára.
Az ARS szakemberei szabadföldi és üvegházi kísérleteik eredményei alapján a
számba jöhető gyomok közt említi a közönséges libatopot (Chenopodium alba),
a muhart (Setaria faberi), a sárga mályvát (Abutilon theophrasti),
disznóparéjt (Amaranthus hybridus), mezei aszatot (Cirsium arvense). Az ecet
hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden
gyomfajnál megfigyelhető volt.
Kézi permetezéssel végzett kísérleteik során az ecet 5-10 százalékos oldatát
alkalmazták (az étkezési ecet 10-20%-os töménységű). A gyomok az alkalmazást
követő két héten belül elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok
minimum 85 százalékát elpusztította. A fiatal növények ellen az alacsonyabb
koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas
töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
Érdekes fejleménye volt a kísérletnek, hogy az egyébként nagyon ellenálló
mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek, holott ez az egyik
legellenállóbb gyomfaj. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100
százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra
alatt pusztultak el a növények.
A kísérletben az is bebizonyosodott, hogy húsz százalékos ecetoldattal
gyommentesíteni lehet a kukoricatáblát anélkül, hogy a kukorica károsodna.
Csak hümmögök, jó a kép, de nem szoktam ilyet látni az én paprikáimon. Ha ez valami gombabetegség v. baktérium lenne akkor réz+Kasumin a javaslatom, Fundazol helyett Sumilex. Ha valami "dögény" (gyermekeim után szabadon) akkor nikotint neki (cigaretta v. csikk meleg vízbe áztatva, és lepermetezve.) Óvatosan, bőrön keresztül is felszívódik. Nagykönyvet azért megnézem.Frint.
Igazán nagyon sajnálom, hogy mindig a paprikáimmal nyavajgok, de hát, ha mindig valami bajuk van. Most több példány levele elkezdett sárgulni foltokban. Erezete zöld marad. A képen is látszik, hogy a főér mentén szürkés ezüstös kis pontik vannak a levél szinén, a fonákon nem látok semmit. Ezek a pontok rossz esetben a levél más részén is kezdenek megjelenni. 1,5 héttel korábban permeteztem le Fundazollal.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Szerintem az önkormányzat környezetvédelmi osztályához kéne fordulni, és vagy ők megcsinálják pénzért, vagy megadják a vállalkozó nevét.A szert ui. szerintem mi földi halandók meg sem kapjuk, nálunk a XVI-ben is hasonlóan ment.
A fa a tiétek, csak védett, tehát a tiétek a költség is sajnos.
Köszi a segítséget,valóban azt írják hogy nem olyan veszélyes dolog a dió gubacsatka,de azért majd adok nekik valami atkaölő szert mert nem szeretném ha az egész fát ellepnék.
Következő kérdésem lenne: Társasházunk udvarán (IX. Mester u.) tekintélyes méretű és korú platán, vadgesztenye fák vannak amiket az önkormányzat védett ősfáknak nyilvánított és az építkezés alatt sem engedett kivágni. (szerencsére)
Namost a vadgesztenyén megjelent az aknázómoly, és attól tartok szépen lekopaszodik a nyár közepére végére ahogy ez máshol is előfordul.
Kérdésem, h. ki az illetékes ezek védelmében (az udvar a t.ház tulajdona, de asszem ezek az ősfák önkormányzati védelmet és tulajdont? képeznek, legalábbis remélem)
Van e vmilyen szerv akinek bejelentve ezt, a nagy értéket megóvandó védekeznek, ill. házunkra maradna a feladat? Emlékeim szerint nem egyszerű mivel parkban nem permetezhet az ember akármivel, a kitinszint. gátlók pedig nem olcsók főleg 2 db "égig érő fa esetében"...
Mit javasoltok, kihez forduljak ill. mivel védekezzünk?
A szomszéd bácsi (képzett mezogazdász), aztmondja , hogy a mézgásodás a kalciumhiány miatt van.
Szereztem is mészkolisztet , , de még nem tudok véleményt alkotni , osszel csináltam.
Próbáld ki , persze ha meszes a föld felétek ,
akkor máris bukott az elmélet.
Segítség!
15 éves diófám levelein apró sárga foltok jelentek meg a levél erezet mentén,amik a fonák oldalon rücskök formájában tapinthatók.
Kb 15...20 hajtáson az összes levél fertőzött volt /ezeket a hajtásokat letördeltem/,míg a többi hajtáson nem találtam beteg levelet.Tehát valószínűleg már a rügy fertőzött volt amiből nőttek a fertőzött hajtások.
Ijedtemben megpermeteztem a fát rézoxiklorid + merpán + Bi58-cal.
Aki tudja mi ez segítsen.
