Kedves kezdő kenyérsütők, mielőtt felteszitek a kérdést, hogy milyen gépet vegyetek vagy hogy milyen kenyeret süssetek elsőre, feltétlenül olvassátok el, kérlek, ezt a hozzászólást, ahol megkapjátok a legfontosabb infókat az elinduláshoz -úgymint gépleírásokat, tapasztalatokat és recepteket: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=67615512&t=1001728
Nem t'om. Meg nem sutottem soha, de a dio mar harapot meg engem is pucolaskor.
Off - Azota szerintem ez ferfi munka. - On
Kedves Mulan, ha szerinted lehetseges villany tuzhelyben kenyeret sutni, lehet, hogy megprobalom.
Most nagyjából túl egy fogyokúrán ismét sütöttem egy magos kenyeret. Kis sima liszt, kis rozsliszt, kis teljes őrlésű liszt, félidőben bele öt féle mag (kömény, hajdina, szezám, tök, napraforgó.) Valami isteni lett. Nem bírtunk ellenállni, a kiló elfogyott pár óra alatt.
sigue
Arab dió? Vagy sima dió és ettől arabos a kenyér?
Jól hangzik!
Elnezest, Kedves Kenyeresek, hogy ide is beleszolok, bar nincs kenyersutom es nem is ertek hozza, de szeretnem megemliteni, hogy amenyiben ezekben a gepekben lehet sutni rozskenyeret is , ugy erdemes kiprobalni arabos dioval. Hihetetlenul finom a sult dio benne. A tesztat pedig atjarja a dio-olaj...ha egyszer veszek ilyen gepet, csak azert fogom tenni, hogy MO-n is hozzajussak ilyen kenyerhez.
Kedves GPF!
Nagyon köszönjük a tanácsot!
Ég és föld a különbség!
Benne hagyva, melegentartó programon: puha, szivacsos, alja határozottan vizes (1-2 óra alatt kiszárad), utána is olyan 'tartós kenyér' állaga van.
Azonnal kivéve, kendőben, rácson: ropogós héj, belül puha, omlós, egyszóval: fantörpiszikus!
Most már jönni fognak a magosak és édesek is...
Annyi program van ezen a kenyérsütőgépen, nem is igen tudni, hogy mire valók (vagyis, hogy mi a lényegi különbség közöttük): pl. van ilyen, hogy Szendvics-program. Hogy ez mire való?
Recept ügyben nézd meg a Süssünk otthon-os linket!
A cukor elősegíti a héj képződést. A kalács fokozat épp hogy kevesebb ideig süt, mert sok a cukor a tésztában.
Biztos, hogy működik a sütési fokozat állító? Nekünk egyszer elromlott.
Mi nem hagyjuk benn a kész kenyeret, épp azért, mert sokat veszít a ropogósságából. Azonnal kivesszük, kendőcskébe bebugyoláljuk, rácsocskára ráállítjuk!
Ha gondolod, küldhetek mailben pár receptet. Word-ben van, akkora, hogy pont elfér egy 9*13-as fotoalbumban.
Sziasztok!
Egy hete boldog tulajdonosai vagyunk egy olcsó kenyérsütőgépnek.
Sajnos nagyon kevés a recept hozzá, az is elég nehezen értelmezhető...
Gyors tapasztalatok:
- porélesztővel mindig stabilan jól megkelt. Valódi élesztővel általában beesik a teteje.
- normál kenyérsütésnél még a legbarnább fokozatban se túl sült. Nekünk pont jó, de aki sültebben szereti? (Pl. ugyanaz a program kalács-tésztával (cukor benne és tej) sokkal barnább lesz a végeredmény...)
- amikor kivesszük (igaz, benne hagyjuk még fél-egy óráig melegentartó programmal) mindig vizes az alja. Van ötletetek?
- a lényeg: a kenyér nagyon finom! Még meg kell tanulni 'cicomázni' ezzel-azzal.
Mi meg direk teszünk egy kis sót meg cukrot a folyadékba, amiben felfuttatjuk a tejet. Én úgy tanultam, az élesztő szereti a sót is, illetve szereti, ha minél gazdagabb a kajája.
Nem lett belőle szénpor, sem lepény. Kb. másfél centi magas jó tömör eléggé betonkemény kenyér lett (még meg sem égett bár lehet hogy ügyi volt a sütőgép). Annyira, hogy beletörtünk egy kést.
De annyira pipa voltam a saját hülyeségemre, hogy végül is két nap szárítás után felkockáztuk, és levesben megettük.
Szóval szárított zsemlekocka lett belőle :)
De ne próbáljátok ki otthon, mert háromnegyed órán át ütögettem és rázogattam a kivehető sütőformát hogy kijöjjön belőle :)
Még valami sok helyen látom, hogy a kovászba már beleteszitek a sót. Én úgy tudom hogy nem szabad, csak köré, ha van benne só, beesik a teteje, sőt néha nem is kel meg rendesen a kenyér. Ez igaz?
Hát... Elnézgettem itt a teljes fórumot, végigolvastam és végignéztem az összes linket...
Azért úgy érzem többségében nők/hölgyek vagytok. Akkor most mit szóljak én, a magam 27 évével ellenkező nemmel, akinek ott figyel a konyhaasztalon a kenyérsütőgép (noname fajta, de nem esik be a kenyér teteje bibiii).
Eddig mindig a géppel kapott recepteket használtam. Egészen addig amíg a cicáink úgy nem döntöttek, hogy kiváló játékszer egy hétvégére (utána vasárnap éjszaka hazajövetelkor összesöpörtem a centis fecniket, és kidobtam).
Szóval nem volt receptem, a gép egy hónapja szunnyad. Kínomban mindent és mindenhol kerestem a neten, aztán csak megtaláltam a Tisztelt Társaságot.
Mulan! Gratula a honlapodhoz, most szépen sorban végig fogom próbálni a receptjeidet!
Nekem is lenne egy érdekes kérdésem. A kenyérsütő alján egyszer kihagytam a dagasztókart, szépen beletettem mindent, beprogramoztam másnap reggelre.
Lehet tippelni, mi lett belőle? Nem hinném hogy eltaláljátok.
Off: Olyan öreg lennél?:-)))
On
Szerintem is valami élesztőféle volt az is: egyszer valakinek sikeresen megbuggyant a lepénynek való kásája, és azután mindig eltettek belőle egy kicsit:-)))
Ez annyira mellbe vágott, hogy aludni sem bírtam, s egész éjjel a Süssünk otthon-t magoltam. Idézet:
"Régen a kenyérsütéshez háromféle úton nyerték a tészta lazításához szükséges erjesztő anyagot.
A 'morzsóka' az előző kenyérsütéskor a kovászból kivett anyag. Annyit vettek ki és szárítottak meg, amennyi a következő kenyérsütéshez szükséges volt.
A 'kovász' az előző kenyérsütéskor, a dagasztóteknő faláról lekapart nyers kenyértészta, amelyet megszárítottak, felhasználás előtt pedig beáztattak.
A 'sütnivaló'-t fél vagy egész évre előre elkészítették. Anyaga: hat marék tisztára mosott zab, három marék száraz komló, egy nagy szakajtó búzakorpa, egy közepes tál friss, megkelt kenyértészta.
A zabot, a komlót nagyobb méretű (10 literes) fazékba tették, kellő mennyiségű vizet öntöttek rá és háromnegyed órán keresztül forralták, többször megkeverték, majd lehűtötték, összekeverték a tésztával és összedolgozták. A kész tésztából dió nagyságú darabkákat szakítottak, majd megszárították. Nyáron a napon, télen a kemencében. Vászonzacskóban, szellős helyen tárolták."
Idézet vége.
Na, én ebből sok mindent nem értek.
1. Hogyan készült az első?
2. A fenti három dologból mindegyi kellett, vagy csak valamelyik?
3. Mennyik azok a kellő mennyiségek?
Valamint továbbra is van egy olyan sejtésem, hogy ezekkel a módszerekkel is az élesztőgomba továbbélését és szaporodását érték el, tehát nem tudom, hogy megoldás-e a felmerült problémára.
A könyv is megemlíti lehetséges lazítóként a sütőport és a szódabikarbónát. Ezek vegyszeres lazítók. Lehet, hogy működnek, de biztosan tömörebb, kevésbé kelt kenyér készül velük. A szódabikarbóna sav hatására képez széndioxidot, ami felfújja a tésztát, ezért ehhez kell egy kis citrom vagy kefír vagy joghurt vagy aludttej vagy író.
Sajnos azt elég régen nem találom, remélem nem adtam kölcsön feledésbemenősen. Eddig az Eleink ételeiben meg a Gasztronómiánk krónikájában néztem, de azokban nincs.