Nem vagyok egy nagy olasztudós, de szerintem oriundo az egyesszám, és oriundi a többesszám. Vagyis magyarul vagy oriundi vagy oriundók néven kell rá hivatkozni. Aztán lehet, hogy tévedek :)
1981/82 Tavasszal felemelték kettőre az igazolható külföldiek számát. Még tart a bajnokság, amikor eldől, hogy a Juventus megválik Bradytől (a Sampdoriába ment), és leigazolja Platinit és Bonieket. Az utolsó fordulóban Brady lövi azt a tizenegyest, aminek köszönhetően újra bajnokok lettek. Közben tudta, hogy ez az utolsó meccse a csapatban.
1980/81 "Az olasz szövetség úgy döntött, hogy hosszú évek után engedélyezi a külföldi játékosok igazolását és a Seria A-ban szinte minden csapat meg is vette a maga légiósát: a Juventus az ír Bradyt, a Napoli a holland Ruud Krolt, a Roma a brazil Falcaót, az Inter az osztrák Herbert Prohaskát, a Fiorentina az argentin Daniel Bertonit, és így tovább." Misur Tamás: Nagy olasz futballkönyv I. 80. oldal
Azt egyelőre nem találtam meg, hogy a "bojkott" pontosan mikor és miért kezdődött.
Ugye az 1966-os vb-n Olaszország az ún. futballnagyhatalmak történetének legmegdöbbentőbb vereségét szenvedte el. Az Inter 1964-es és 65-ös BEK győzeleme és a kitűnő játékosok (Albertosi, Riva, Rivera, Mazzola, Facchetti, stb.) miatt az olaszok a VB egyik legnagyobb esélyesének számítottak. Ennek ellenére a csoportmeccsek során 1:0-ra alulmaradtak Észak-Koreával szemben, és így nem jutottak a legjobb 8 közé sem. (Észak-Korea bezzeg a győzelemmel továbbjutott).
Erre az illetékesek azt az intézkedést hozták az 1966/67-es idénytől, hogy egyetlen külföldi játékost sem lehet igazolni! Kizárólag olaszok játszhattak a bajnokságban, bár a már Olaszországban lévő játékosok továbbra is maradhattak az országban. Egészen addig maradt érvényben a rendelkezés, amíg az olaszok világbajnokok nem lesznek.
Az intézkedésnek gyorsan hatása lett, ugyanis az 1968-as EB-t megnyerték, az 1970-es VB-n pedig döntőt játszottak. De ez sem enyhítette meg a döntéshozók szívét, csak az 1982-es VB győzelem után engedélyezték újra a külföldiek leigazolását az olasz kluboknak!
Azt tudjátok, hogy 1966-ban újra betiltották a külföldiek igazolását Olaszországban? Annyiban volt más akkor, hogy a már Olaszországban játszó külföldiek maradhattak!
Megnéztem Ottávit a jegyzeteimben. Először is: ketten voltak. Selmeci szerint: Ottávi I Ferenc (1910) 1933-ban lett a Fiorentina játékosa, Ottávi II László 34-ben szerződött a Hungáriából a Lucchesebe. Továbbá: Nemzeti Sport 1933. 07. 28. Edzőmeccs a Hungária körúton. A Hungária egy próbajátékosokból álló csapattal játszik. Olaszországban élő magyar edzők állították össze olyanokból, akiknek valamilyen olasz kötődése van (a cikk a Testvériség játékosát, Ottávit, és a terézvárosi Kontardót említi). „Amíg itt vannak az »olaszok«, jelentkezik minden futballjátékos, akinek csak valami köze van Olaszországhoz.”
De fiumei gyökreiről nem találtam semmit. Vagy nem jegyzeteltem ki, vagy összkeverdenek az emlékek. Mert egy ilyet viszont találtam: Nemzeti Sport 1933. 07. 18. A Somogy játékosát, Miklósit, a Genova akarja leigazolni. Miklósi Fiuméban született Mikulics néven. Így az átigazolásának nem lehet akadálya. A Genova edzőjének, Nagy Józsefnek figyelmébe ajánlották a nagyváradi Bodolát, aki szintén mai olasz területen született.
Továbbá visszaolvasva kiderült, hogy Viola már 26-ban olasz állampolgár volt.
Viola már 22-ben kiment, de őt nem küldték haza. Nem tudom, miért. Talán a neve alapján ő is igazolta, hogy olasz? Vagy tényleg az volt? Talán közben olasz állampolgár lett? Nem tudom. (Egyébként Ottávi is gyanús azért - ilyen névvel, és fiumei születéssel éppenséggel nem kizárt, hogy volt valami köze az olaszokhoz, bár ezt az NS nem említette.)
Nagypapám a 60-as évek elejétől a 80-as évek végéig a Videotonban (persze az újpesti fejlesztő részlegben :D ) volt tévéfejlesztő mérnök. Apámmal elég sokszor voltak kint Videoton meccseken is. Kint voltak például 1968-ban azon a Videoton - MTK meccsen is, amit először közvetítettek idehaza színesben, a 2-es kísérleti, színes adásán.
Te jó ég, nem is tudtam, hogy vidéki másodosztályú tabelláid is vannak! Ráadásul nem csak sorrend... Úgy rémlik, hogy a húszas évek elején volt veszprémi alosztály is.
Viszont Fiuméról eszembe jutott egy sztori. A húszas évek végétől Olaszországba nem engedtek be külföldi játékosokat, kivéve, ha igazolta az illető olasz származását. Sokan lettek ekkoriban olaszok Dél-Amerikában... De nálunk is akadt példa. Ottávi a Fiorentina játékosa lett, amit annak köszönhetett, hogy Fiumében született. Aztán Olaszországban már Ottavionak hívták.
A Videoton a Vadásztölténygyári Vasasból alakult :D
A Videoton elnevezést 1967 őszén a cég egyik dolgozója találta ki, aki élete végéig valami magas díjazásban részesült és egyből kiemelték valami igazgatónak. Azért dícsérték ennyire meg, mert gyakorlatilag nem kellett lecserélni a logót! Ugyanis a Vadásztölténygyár VT TV néven elkezdett tévét gyártani. Ami ugye Vadásztölténygyári Televíziót jelent :D És a Videoton elnevezés is rímelt a VT rövidítésre.
1. Dunántúli Sport 1921. 08. 16. Sátoros cigányok – álarcosok meccset rendeztek Fehérváron (1:1 lett a vége). „A cigányok nemzeti viseletükben, de football cipőben játszanak.” Ellenfeleik gimnazisták, álarcban. A cigányok csapatkapitánya elmondta, hogy a „randa cipő miatt legalább is tíz gól maradt a lábában”.
2. Ez nem annyira színes... Alig egy évtized alatt két fehérvári kapus is meghalt sportbalesetben. 1924 novemberében a 18 éves Vanek László veséjét megrúgták, 25 elején meghalt (feltételezem szövődmények miatt, ezért lett újsághír belőle, sajnos a jegyzeteimből nem derül ki egyértelműen) 1935. novemberében, a profi másodosztályú ARAK-Budatétény mérkőzésen Végh Miklóst szintén vesénrúgták. Két nappal később az erősödő fájdalmak miatt a játékos orvoshoz ment, ahol megállapították, hogy meghasadt a veséje. Már eszméletlen volt, mikor műtőasztalra került, de már nem tudtak segíteni rajta, a 22 éves kapus meghalt.
Sajnos nagyon-nagyon keveset tudok, azért egy kis bajnoki áttekintést összeszedek. A lényeg: nyugati kerület, számottevő eredmények nélkül. Volt egy sportlap is Fehérváron, a Dunántúli Sport (nem tévesztendő össze a Dunántúli Sporthírekkel, mert az Nagykanizsán jelent meg - bár ez nyilván közismert:))).
Vidéki bajnokságokat 1907-től rendeztek, fehérvári klub 1909/10-ben indult először:
DUNÁNTÚL (akkor épp így hívták a délnyugati kerületet, a nyugati kerület központja Pozsony volt) 1. Kaposvári AC 2. Székesfehérvári TC 3. Fiumei AC
1920-ban került Fehérvár nyugathoz, ami először háromcsoportos volt (Győr, Szombathely, Kaposvár). Utána Kpaosvárt Délnyugathoz rakták, és fehérvári alosztály lett Pl. 1921/22 Győri alosztály 1. Tatabányai SC 2. Dunántúli AC (ezt hívják most Integrál-DAC-nak)
Szombathelyi alosztály 1. Szombathelyi AK 2. Soproni FAC 3. Szombathelyi Haladás VSE 4. Szombathelyi SE
Székesfehérvári alosztály 1. Székesfehérvári TC 2. Nagykanizsai TE 3. Nagykanizsai VAC 4. Székesfehérvári Előre
1922-től már egycsoportos volt a nyugati bajnokság (és talán ez volt a legerősebb vidéki bajnokság). Ha jól emlékszem háromcsoportos volt a nyugatimásodosztály pl 23/24 1. Szombathelyi AK 2. Győri ETO 3. Szombathelyi SE 4. Tatabányai SC 5. Dunántúli AC–Hungária 6. Szombathelyi Haladás VSE 7. Székesfehérvári DVETK 8. Soproni FAC 9. Győri AC
A húszas évek közepétől a DVETK (Előre) mellett a Székesfehérvári TC is elsőosztályú volt.
Az vasutas Előre (DVETK-Déli Vasút Előre TK) 1909-ben alakult, a polgári SZTC pedig 1904-ben. Sóstói pályájukat maguk építették városi telekre, amit a város 1920-ban adott nekik oda (azzal a kikötéssel, hogy csak sportcélokra használhatják). Hogy ez a pálya a mai Vidi-stadion helyén volt-e, azt nem tudom.
1924-ben alakult meg a harmadik fehérvári klub, az Alba Régia (ARAK). A tagok az SZTC-ből léptek át, a Nemzeti Sport 24-ben azt írta, hogy az SZTC élén "baloldali fordulat" történt, emiatt léptek ki és alapítottak új klubot. (Egerben hasonló történt, ott az Egri TE ellenében alakult meg a MOVE ESE. Gyanítom, hogy valamiféle keresztény-nemzeti - liberális-konzervatív-zsidó ellentét mentén alakultak ki ezek az új klubok.) Ahogy a Magyarság írta a maga "sajátos" stílusában: Az SZTC „vezetését a tüntetően liberális ellenzék ragadta magához, amely természetesen nem késett az egyesületnek addig követett sportpolitikáját is a maga göndör képére átformálni” (a korabeli antiszemita sportsajtóban a göndör a zsidó szinonimája volt) A keresztény tagok ekkor kiléptek és megalapították az Alba Regiát. Tudok továbbá egy Székesfehérvári SE nevű klubról, de kizárólag a nevét ismerem...
Nyugati bajnokság 32/33
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Tatabányai SC 3. Dunántúli AC (Győr) 4. Soproni VSE 5. Győri ETO 6. Székesfehérvári MÁV Előre 7. Pápai Kinizsi 8. Soproni FAC 9. Győri AC 10. II. ker. SC (Győr) 11. Veszprémi TC 12. Várpalotai MOVE
A harmincas évek elején az ARAK profi csapatot alapított (ami azért meglepő, mert meglalkulásakor a klub politikai hovatartozása miatt az amatőr eszmeiség tántoríthatatlan híve volt). Az NB másodosztálya felállításakor az ARAK ebben a bajnokságban indult.
38/39 NBII Nyugati csoport NYUGAT
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Lampart 3. Soproni FAC 4. UTE 5. Tokodi ÜSC 6. Egyetértés 7. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 8. BSZKRT 9. Postás 10. Tatabányai SC 11. Vasas 12. PTBSC (Pénzügy - Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC) 13. Rákoskeresztúri TE 14. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC)
Utána ahogy szélesítették a másod és harmadosztályú csoportok számát, úgy kerültek le-föl a fehérvári csapatok. pl. a 43/44-es, utolsó idényben az ARAK a négycsoportos másodosztály nyugati csoportjának 5. helyén végzett, az Előre pedig a 11 csoportos harmadosztály Budavidéki csoportját nyerte meg.
