Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A hidraulika stimmel. Viszont ezekben az indító állványokban egy darab áramfejlesztő masina nem volt. Volt viszont olyan erősítő forgógép - szervomotor páros, ami egészen alacsony fordulatszámon (1 o/sec alatt) is képes volt ugyanazt a nyomatékot produkálni, mint nagy fordulaton.
A felhasznált feszültségről: Az orosz mindenhová olyan erősáramú berendezést épített, ami az ő saját 3x220 V-os Δ kapcsolású hálózatukat kajálta. Ez a mi országos hálózatunknak sajnos egyáltalán nem felelt meg, így az üzemeltetéshez is kellett egy áramátalakító. Arról nem is beszélve, hogy a trafókat és forgógépeket az orosz 200 V 400 Hz-es energiáról üzemeltette, mert ahhoz a feszültséghez kisebb vas kellett mind a trafókba, mind a motorokba.
Magyarán. Amik etekben az eszközökben vanna, azok sajnos nem jók semmire, csak abba, amibe kitalálták.
"Az orosz egyébként az egerek ellen macskát, a patkányok ellen meg kistermetű kotorék kutyákat alkalmazott."
Ez a leglogikusabb megoldás! Trópusi területeken ehhez még hozzájön mondjuk a kobra, állítólag az a legjobb - már annak, aki együtt tud élni egy olyan rusnya jószággal. Mondjuk a kábelcsatornába valószínűleg az fért volna a legjobban. :-)
Egy pontosítás, a gumikat glicerin - víz 1:10 oldatával kenegettük, ez volt az üzemeltetésiben. (Még ma is használom, a kocsimnak a gumi alkatrészeihez (ablaktörlő, kerék, ajtó gumi), patikában pár forint, és jobb minden bolti csodaszernél)
Ez a baromság szerintem valami magyar találmány lehetett. Végül is az orosznál sok helyen nem jártam, technikát leginkább a lőtéren láttam, de ott vagy abszolúte tábori körülményeket lehetett találni, de létezett az ellenkező véglet is. Láttam olyan tüzelőállást, ahol ha nem is túl bőven, de egy ember is elfért. Kérdésemre az orosz azt mesélte, hogy így a katonát be lehet zavarni karbantartani. Mellesleg: a teljes kábelkészletet valami vazelinszerűség oldatával kellett folyamatosan kenegetni, ami megakadályozta, hogy a gumi kirepedezzen. Az orosz egyébként az egerek ellen macskát, a patkányok ellen meg kistermetű kotorék kutyákat alkalmazott.
Zsenge fiatal vagyok, hogy erről tudjak, de én afféle egyszerűsítő szándékot sejtek a dologaban. A rágcsálómentesítés nem egyszerű mert mindent kirágnak, a patkány még az ólomcsövet is. Ez most előítélet, de lehet, hogy az orosz nem bízott benne, hogy x méter kábelt úgy meg tud védeni, hogy egy kétcentis rés se legyen, ahol az egérke be tud menni. A robbanóbeton meg a totális megoldás, amit az oroszok szeretnek és számos urban legend szól róla (gyalogság áthajtása az aknamezőn, ceruza az űrhajósnak stb.) ebbe a mentalitásba belefér a robbanóbeton is.
Itt nem a gyors telepítés és a védelem gyors megteremtése volt a szempont. Sem azelőtt, sem azután ezzel a módszerrel nem találkoztam. A mezőfalvi Vega és a sárbogárdi Szenyezs lett ezzel a módszerrel telepítve. Lehet persze, hogy máshol is használták, de én ezt a két helyet láttam így megoldva. (Na jó! máshol nem is nagyon kotorásztam a kábelek után) Szerintem az lehetett az ok, hogy valaki kitalált valamit és azt ki kellett próbálni. Az a lehetőség, hogy esetleg valami miatt (pl. középjavítás) ki kell szedni a komplexumot, az senkiben fel sem merült. Mezőfalván ez a K1 antennaposztok telepítésén is látszott. Amikor telepítettük, akkor csak egy 120 tonnás daru segítségével lehetett a helyére tenni a kabint, aminek egyébként kerekei vannak. Magának a kabinnak a talapzatát valami 20 cm-rel magasabbra építették, a kabin meg nem tudott ugrani. Ráadásul a körülötte lévő töltés is úgy készült, hogy azt kemény földmunka nélkül nem is lehetett megbontani. Nemrég láttam, és hogy kiszedhessék a kabinokat, le kellett szedni a gyűrű felét. A K9 kabint miután betolták a helyére, mögéje felcsörlőztek egy 50 cm vastag acél és beton pajzsot, amit oda is hegesztettek. A füleket pedig levágták, hogy ne legyen útban. A kabin azóta is ott van, mert még nem próbálkoztak a kiszedéssel.
Visszatérve az eredeti témához. A robbanó beton gyors megoldás volt, akkor jónak is tűnt, de a kábeleket úgy kellett kitépni a kábelcsatornából.
Lehet, hogy van jobb módszer, de ez gondolom gyors és (viszonylag) olcsó, persze akkor, ha a tervezés szempontjai között szerepelt az is, hogy az egész komplexumot oda lehessen telepítei bárhova egy hét alatt, kiépítéssel, fedezékekkel, egérvédelemmel.
Nem volt abban semmi spéci, csak képzelj el egy echte orosz gyártmányú gumiszigetelésű nagyteljesítményű, híradástechnikai kábelt, pontosabban abból egy emberi derék vastagságú köteget.
Az a robbanó beton meg a fene tudja, hogy miből volt, valami több komponensű takony, ami az aktivizálás után robbanásszerűen megdagadt és egy szar szürke habszerű valami lett belőle. Az biztos, hogy az a kábelcsatorna, amibe ezt a szart beletöltötték, az megyszűnt luk lenni. Na aztán az is igaz, hogy a kábelt sem lehetett belőle kiszedni.
Igen ám, csak a Vega kábelkészletét nem tudtuk volna adni, mert az bent maradt a fedezékekben. Az összes kábelalagút ki volt töltve robbanó betonnal, hogy ne járhassák az egerek. Kábel nélkül meg nem kellett a Vega a lengyeleknek. A Pintérnek meg úgy is jó volt. Kábelt egyébként megpróbáltak az okosok venni az orosztól, de az azt mondta, hogy nagyon szívesen ad, de komplexummal együtt.
Az a baj, hogy nem lett volna ezeket a holmikat olyan egyszerű eladni. Bár a részletekben nem vagyok biztos, de arra azért a nyakamat merném tenni, hogy az orosz annak idején elidegenítési tilalommal adta el.
A két elektronikus zavaró helikopterért meg az oroszok adtak volna 5db MI-17-est. Ehelyett most van két toldozott-foltozott gépünk, mert nem cseréltünk. Ha én ezt az országot egyszer megértem...
akkor lehet hogy roszul fogalmaztam,a rakétán volt oldalt és mikor kapta a G anyagott na akkor kelett kinyitni és egy vödröt odatartani a tulnyomás miatt aszem, a képeketlátva hááát nemegyszerü a primitiv vandállok ezek csakk a vasat látják semmi mást .jol montad volt tüzér egy távcsövesen keresztül !!!!:(
Ezeket az eszközöket 1996-ban vonták ki a rendszerből, azóta Mezőfalván ugynevezett tartós tárolás állapotban voltak. A belső részekre könnyebb volt vigyázni, mert azt nem bántotta az időjárás. A külsőt meg 1977. óta verte az eső és sütötte a nap.
Annak idején az én kabinom külseje is sokat változott az eredeti állapothoz képest. Nem volt kopott kívülről sem, mert folyamatosan gondoztuk, de a festése enyhén szólva is érdekes volt.
1995-ben már zsaruként jártam Nyírtelken, és meglátogattam egy volt kedves kollégámat, és akkor megkerestük a volt kabinomat. A lövegtalpat akkor még megtaláltam, és a hülye színű festésről ismertem meg. Majdnem megsirattam.
Nemrég még az utódját is volt alkalmam megtapogatni, akkor még egyben volt.
Trenázs az a dolog. Ez oroszul egészen konkrétan gyakorlást jelent. Tulajdonképpen minden belefért, amit egy osztálynál csináltunk.
Ki kell, hogy ábrándítsalak. Az én fészkem a PV kabin volt. A kannibálok dolgai különösebben nem érdekeltek, hiszen nekem meg volt a saját kínom is. Úgyhogy Trenázs ügyben nem tudok segíteni.
Belűlről teljesen ÚJSZERŰNEk esetlegesen üzemkésznek néztek ki. Megnéztem a biztosítéktáblát is . A biztosítékok is rendben voltak. A legnagyobb hiányosságnak a kopott külső festés tűnt.
Én ezeket nemrég még Mezőfalván láttam. Ott sem volt valami szívderítő a látvány, de ez mindenen túl tesz. Bizony isten, szívesen a szeme közé néznék annak az embernek, aki kitalálta, hogy ennek így kell lennie. Lehetőleg egy távcsövön keresztül lenne az a nézés.
