Arra emlékszem, hogy, ha a négyes kerekében lévő akárhányoldalú dió oldalaiba szépen belekoptak
a zárógörgők, akkor hol volt négyes, hol nem. Az ember ugye nem bont váltót, csak, ha már muszáj!
Akkor aztán jöttek a módszerek, hogyan lehet rávenni a kopott rendszert mégis a zárásra?...
Az egyik volt, hogy 4.-be váltáskor leheletfínoman, fokozatosan szabad csak visszaengedni a kuplungot, és akkor tuti biztos, hogy "elkapja" a négyest!
A másik meg ennek pont az ellenkezője, semmi fínomkodás, hármast kihuzatni, és a határozott váltás
után szinte eldobni a kuplungot, mert akkor 1000% hogy tökéletesen beékelődnek a kopott görgők is!
De csodák azért (hosszú távon) nincsenek, egy idő után tudomásul kellett venni, hogy nincs 4-es.:-(
Akkor aztán, ha kizárólag városban használta a pógár a Trabócát, járt vele még akár elég soká is, úgy,
hogy csak három sebessége volt. Az üzemanyag jobban fogyott, de sebességtúllépés nem történt:-))
Ha viszont országútrais ki kellett merészkedni, na oda már hiányzott a negyedik, meg kellett csinálni:-(
Nem volt piskóta, mert ki kellett venni a motort, kikötni a féltengelyeket, csak utána lehetett a váltót is kiszerrelnl, szétkapni, javítani.