A pártusos topikba akartam írni néked arról, hogy mennyie szag szerű az a topik. Nagyon jók a képek! Hogyhogy te ennyire bevagy izgulva a lovas harcoskra?
Akkor László királyunk nem volt tekintettel a rokonokra! Kegyetlen volt és rövidlátó és vatikáni elkötelezett! Ezért kapták az Árpád házi királyok az isteni büntetést, hogy kihaltak!
Mo.-i szórványos töredékeik megjelenésével már a 11. sz. végétől lehet számolni. Kis csoportokban történő betelepülésük a 12. sz.-ban, különösen II. István király uralkodásának korában folyt. Valószínűleg az akkor beköltözött csoportnak az emlékét őrzi a palóc csoportnév is, amely a kunokat-besenyőket jelölő keleti-szláv polovec megfelelőjéből fejlődött nyelvünkben.
Gestáinkban, krónikáinkban a kunok hun néven szerepelnek, mert a szerzők ott alkalmazkodtak az általános európai tradíciókhoz. A XIII. században beköltözött hunok nevét viszont már k-val jegyezték le, noha aligha lehet kétséges, hogy ugyanazon népnév két változatáról van szó.
"A hagyományos elméletek szerint a mongol külön nyelv, de nagyon közel áll a törökhöz és a mandzsuhoz. Ezt ma már néhány mongol és európai kutató is úgy magyarázza, hogy azoknak egy korábbi nyelv, a hun lehet az alapja. Én is ezt a véleményt osztom, hiszen mint tudjuk, a hun részbirodalmak egészen a i. sz. 6. századig fennmaradtak, így a nyelv is egészen a türk korig megőrződött."
A Niebelungok hazája közelében lévő Speyerben 2008. január 6-ig tart nyitva az Attilát és hunjait bemutató kiállítás. A múzeumban ízelítőt kaphatunk a Római Birodalmat 150 évig rettegésben tartó belső-ázsiai népről, megtekinthetjük tárgyi emlékeiket, és ezenfelül megismerhetjük a mai belső-ázsiai népek életmódját is. A kiállításon hazai leletekkel, többek közt a törteli hun üsttel, valamint a csornai hun diadémmal is találkozhatunk.
A kiállítás szervezői egész Európából összegyűjtötték a hun emlékeket, így még az alig ismert Moldáviából is láthatunk egy-két nagyon fontos tárgyat. Ezek között van egy bronz varázstükör, ami a belső-ázsiai természeti vallás jelentős eszköze volt, és amelynek párjait Mongol-Altajban ásták ki a régészek. A leletek egy része megtekinthető a kiállítás honlapján is, ahol a hunok különleges életmódjáról, harcászati tudásáról, sőt államszervezetléről is olvashatunk. A kiállítás mellé szervezett programok közül a legjelentősebbnek Dr. Alexander Koch előadása számít majd, aki szeptember 13-án az ázsiai és az európai hunok legújabb megítéléséről tart majd előadást.
Erre komoly szükség lesz, hiszen a tudományos életben az elmúlt másfél évtizedben számos vitatott kérdés tisztázódott a hunokkal kapcsolatban. A kutatók többsége így mára elfogadta azt az álláspontot, hogy a kínai forrásokban szereplő xiong-nu népcsoport vezető rétege megegyezik a Perzsiába, Indiába, majd Európába érkező hun vagy huna néppel. A kínai kutatók pedig azt erősítették meg, hogy a legrégebbi forrásokban szereplő xun-yun, majd xian-yun, illetve hu név mind a hunok korai elnevezése volt, és azok ugyancsak hunt jelentenek.
A régészeti leletekből pedig arra következtetnek, hogy a hunok már jóval a 375-ös nagy európai betörés előtt a térségben éltek, és ugyanezt bizonyítják az örmény források is. Ebből az következik, hogy a hunok nem egyszerre rohanták meg az európai kontinenst, hanem fokozatosan terjeszkedtek nyugati irányba.
A történészek többsége emellett elfogadta a hunok önálló államára vonatkozó álláspontot is. A dátumon azonban még vitatkoznak: a többség azt állítja, hogy a hun állam i.e. 209-ben, Mao-tun alatt alakult meg, viszont a kínai források már apját, Tou-mant is főkirálynak (shan-yu) emlegetik. A fennmaradt adatok alapján azt láthatjuk, hogy i. e. 209-ben csupán hatalomátvétel történt, és a hun állam vélhetően a fenti dátumnál korábban alakult meg. Nem tisztázott a hunok nyelvi hovatartozása sem: míg a 19. században néhány európai forrástöredék alapján a török nyelvek közé sorolták, a 20. században megjelentek olyan elméletek is, amelyek valamely szibériai kis nép (osztják, ket) nyelvi anyagába sorolták be a nyelvemlékeket.
A Magyarországon nemrég megfordult Ucsiraltu viszont olyan új kutatási módszert dolgozott ki, amelynek alapján a régi kínai forrásokban lévő hun szavakat, glosszákat lehet rekonstruálni. A mongol professzor korábban a hunok nyelvét mongolnak vélte, a magyarországi látogatása után viszont úgy döntött, hogy a magyar nyelvet is be kell vonnia a kutatásba, hogy közelebb jusson a hun nyelv valódi megítéléséhez.
"Ma a Nemzeti Múzeumban megnéztem a Dzsingisz Kán "fedõnevû"
csodálatos kiállítást, ahol szép hun anyag is bemutatásra került:
szíjvégek, hun bronz üstök, a Nojon uul-ban talált szõnyeg egy része, egy szarvasos kõ, madaras királyi fejék aranyból és Kül Tegin fején kõbõl, billog és díszes selyem mintával, lószobor farhámmal és még sok más. Számomra az az övveret készlet volt a legérdekesebb, amelyik mása a tavaly Tókióban rajzoltaknak. Ott tõrtokot díszített a t-2 mintázat, itt egyetlen eleme van meg a törtokon lévõ kettõsfriznek 2 példányban, külön külön álló veretként, valamint a fele, a 2-es egység, de az 17 példányban. Vannak még szkíta csörgõk, hun bronz kések és kocsidíszek is kocsitemetkezésrõl. Amikor hunokat akartok látni, hun emlékeket, ne mulasszátok el ezt a szép anyagot megtekinteni. Gazdagabb, mint a tavaly látott tókiói, hun anyag szempontjából. "
...meg Ungarn-nak, meg Hongrie-nek meg Ongroi-nek ?
Mert az egész világ tudja - ezerévek óta - amit a mi "szobatudósaink" (legyünk büszkék reájuk, mert beltenyészet) nem: ez itt hunország, s a későhun avarok, meg a magukat - ezen belül - magyaroknak nevező népek, bizony-bizony hunok-leszármazottai. Ez ilyen egyszerű !
Ftonyo, amit itt előadtál, az kész csőd. A tiéd, mert hazudsz.
Ucsiraltu kínai professzort szeretnéd itt a jónép előtt lejáratni, miközben te a hun nyelvről semmit sem tudhatsz. Tudod, Pető Imre egy évvel ezelőtti, az MTA-hoz címzett levelében kérte az elnököt, hogy támogassa az örmény eredetű hun nyelvi anyag vizsgálatát. Azt válaszolták neki a Nyelvtudományi intézetből. hogy a hun nyelvről ott semmit sem tudnak. Te emiatt nem tudhatsz semmit a hun nyelvről.
Nagy szívás ezek után, hogy egy kínai tudományos emberrel mégiscsak kénytelenek szóba állni.
Te itt persze próbálkozhatsz, hogy lenyomd a kellő értesülésektől távol álló olvasókat, de rádfagy a mosoly, amikor valaki szembesít a hazugságoddal.
Csak a rend kedvéért foglaljuk össze, hol tarunk:
Detre Iránból - 600 hun szó (örmény kolostor áttelepítése után Iránba Nagy Abbász idejében)
Tutsek Árpád Örményországból - 600 szó (ebből 60 közölve a Magyar Demokratában)
És most Ucsiraltu Kínából, Mongóliából újabb 600 szó.
Köztük: picsit - pecsét
hit - hitü (ld. só-sava, hó-hava stb)
Ez tök jó. Fényesen beleillik az eddigi hun szószedetek világába.
Ma úgy tűnik számomra, hogy beigazolódik korábbi feltételezésem helyessége a tekintetben, hogy a hun (és a szkíta) nyelvet a sztyeppét körülvevő területek népeinek nyelveiből lehet újra előállítani, vagy ahogy te szereted: rekonstruálni.
Kedces kacsa! Miért hívnak bennünket Hungarynak? Azok a francos angolok még a cigányoknak is más nevet adtak: Gipsynek hívják őket. E gyptian? üdv . egy züldfülü!
Lelkes és felkészült tudósok, pl. Obrusánszky Borbála(MTA), Csáji László Koppány, Kiszely István és még sokan dolgoznak ezen is, rakják össze a mozaikokból a képet. (Sajnos a hivatalos tudomány ebben kevéssé partner)
Besenyő harcosok
Magyarországi kun harcos
Obrusánszky Borbála:
Obrusánszky Borbála
