Még mindig nem értem, hogy mire lesz jó a légkondicionáló?
Tegyük fel rendesen beépíted egy ablakhoz, akkor tud 2,9-es jósági tényezőt fűtés, 2,5-öt hűtés üzemben. Ez így rendben. Ha kötsz elé egy talajkollektort, akkor csak annyit érsz el, hogy optimálisabb hőmérsékleten üzemelteted a kültéri részét = jobb lesz a hatásfokod x%-al. Szerinted mennyivel?
Szerintem a megfelelő hőátvitelhez kb. 2m/sec légsebesség lenne megfelelő (bár erre most sehol sem találtam pontos adatot). Az 1 méter 110-es (külső), 106mm (belső) átmérőjű csőben ~0,0088 m3 levegő fér el. Tehát 2m/s-al 0,0176m3/s, azaz ~63,36m3/h (*3600) szállítható egy csövön. Az 550m3/h légmennyiséghez ~9db X méter hosszú beömlő csőre, míg ha 1500m3/h-val számolsz (a légkondid 3,5Kw teljesítménye), akkor ~24db beömlő csőre lenne szükséged a légkondi kültéri részének ellátáshoz, mindezt 0 Pa nyomáson!
Szerintem az pár % hatásfok növekedés soha nem hozza vissza a befektetett pénzt-energiát...
Megnéztem közben én is az adatlapját, 550m3/h teljesítményűnek a beltéri ventillátor részét írja. Az elpárologtató és kondenzátor oldalon nem egy az egyhez arányul. A Midea az adatlapon nem tüntette fel a kültéri légszállítást, de más gyártók kb. 3 szoros tényezőkkel számolnak, bár ezeket csak split rendszerű légkondinál találtam. Az, hogy itt egybe van építve a kültéri és a beltéri, az arányokon nem hiszem, hogy sokat változtathat.
Nem degradálni szeretném az ötleted, de mielőtt megépíted, mindenképp számolgass.
Üdv! Megpróbálom elmagyarázni, rajzolni sokáig tartana. A készülék U alakban forgatja meg a fűtendő-hűtendő friss levegőt.(fehér hungarocelles rész) A nagy felületű hőcserélőn megy majd be (úgy gondolom 2 db 110-es PVC csövön) a jobbra lévő sokkal kisebb nyíláson jön ki, szintén két 110-es PVC (ez kb meg is egyezik az együttes keresztmetszetükkel). Tudom, hogy az áramlás rosszabb lesz a csőben lévő ívek miatt. A klíma jól bírta, ha a kimeneti nyílást a negyedére csökkentettem, emelte a ventillátor fordulatát. A gyári adatlap szerint egyébként a maximális légszállítás 550 m3/h. LOW ventillátor állás mellett kb. a negyede - harmada, amit a dpek kolléga el is ért a rendszerével. Mit értesz a légkondinál lévő elhasznált levegő alatt. A szellőzőn keresztűl érkező levegő nem érintkezik a pince légterével, a rendszer zárt, az elszállított kezelt levegő is csöveken megy tovább a födémen keresztül. A külső hőcserélő, (a képen hátul) érintkezik egyedül a pince légterével (kb. 250 m3), amely egy jól szellőző helyiség a kinti levegőnél csak jobb hőmérsékleti paraméterekkel, télen nem megy fagypont alá, nyáron hűvösebb mint a szabad levegő. Mint már mondtam nem folyamatos maximális 3,5 KW-os fűtő-hűtő teljesítményre van szükségem, mindössze az átmeneti hónapokban idényszerűen fűteni, az egy-két kiemelkedően magas hőmérsékletű napokon hűteni.
Köszi! A csövezésnél én is ilyesmire gondoltam. A kondenzvíz megoldásod jó, alkalmazni fogom. Meg tudnád mondani, hogy hányszor törik 90 fokban amíg a 160-as csőig ér? Milyen ventillátort alkalmaztál, mekkor a zaj?
Ez a teljesítmény így ok, ha nem használja mint légkondit! De csak akkor! Ha hűteni vagy fűteni szeretne vele (gondolom ezért akar légkondit és nem ventillátort), akkor 10-szer ekkora teljesítményre lenne szükség, plusz mivel nem csak beszívni kellene a talajkollektoron hőkezelt levegőt, hanem a légkondinál elhasznált levegőt el kéne távolítani a rendszerből, ami egy csövön elég problémás... Lehet, hogy még mindig rosszul értem mit szeretne, kéne valami egyszerű rajz.
Szóval részletesen. Van egy dupla (2db 110-es cső) beszívó nyílás a földtől kb 60 centire. Lemegy egymás mellett kb. 1.2m mélyre, és onnan lejtve egymás mellett mennek kb 30 cm távolságra, kb 40m-t, aztán elkanyarodnak 90 fokot, és a ház alapja alatt egy 160T-be belemegy, és onnan 1db 160-as cső jön be a házba, fel a tetőtérbe a szellőző központhoz. Meg van oldva a lejtés, és a legmélyebb ponton egy-egy T idom lefelé elvezeti a kondenz vizet egy kővel téglával megrakott gödörbe.
A központban van egy hőcserélő, amibe most kazánról melegvizet, nyáron kútból hideg vizet keringetek. A csövezés a födémben megy minden helyiségbe a központtól. ez a központ:
Egy része még csak félig volt betemetve tavaly nyáron, és 35 fokban 23 fokos levegőt fújt be. kb 100-150m3/h.
Bocs egy kicsit számomra túl kódoltad. A 110-es cső duplán 50 m, vagy külön-külön. A 30-35 fokban tartotta a 20-23-at, az a kinti levegő és a beáramló levegő értékeit jelenti? A saját rendszered részleteznéd egy kicsit? Köszi!
Így már jobb, csak a PVC csöves utalást most vettem észre.
Azért azt mindenképpen ellenőrizd a készülék adatlapján, hogy mekkora mennyiségű levegőt kellene a klímának biztosítani 0 Pa nyomáson. Szerintem a 110-es PVC csöved édeskevés lesz a feladatra. Én már régebben feltettem ezt a kérdést a klímás topicban és a klímásoktól azt a választ kaptam, hogy 3.5KW teljesítményre ~1500m3/h. Ha meg csak ventinek használod, akkor 80e-ért egy kicsit drága...
Számold ki, hogy milyen sebességgel fog repeszteni a levegő a csövedben, és így mennyi ideje lesz átmelegedni és mindez milyen hanggal járna... Régebben a Rehau (Awadukt?) levegős talajkollektorának méretező programjával (ingyen letölthető volt náluk) modelleztem párszor, szerintem Te is próbáld ki mindenképp.
Mindig szerettem úttörő tevékenységet folytatni. De neked nem kell mondanom, te is hasonló cipőben jársz. A klímát megvettem, most már nem is hátrálhatok ki a feladatból. Egyébként nem gondoltam folyamatos üzemre (hűtés-fűtés) a szellőzésen van a hangsúly. Szerencsére ventillátor üzemben is 3 fokozatban kapcsolható.
Még valami eszembe jutott. Ne becsüljétek le a talajban rejlő lehetőségeket. Nekem egész nyáron két negyed m2-es ablakom van nyitva folyamatosan a pincémben - átmenő huzatot biztosítva, és így is legalább 10 C-kal kevesebb a levegő hőmérséklete lent, mint a nappalimban. (Természetesen a kánikulás napokra gondoltam)
Valószínüleg nem olvastátok el az előző hozzászólásomat(232). Ott leírtam, hogy a kinti levegőt 30-40 m hosszan a pince talajában kb. 80 cm mélyen 110-es PVC-ben 50 m2 területen szétosztva keringtetem és azt vezetem be a berendezésbe. A klíma kültérije valóban a pincébe dolgozik, de ez egy 120 m2-es döngölt talajú pince, aminek még mindig kedvezőbb paraméterei vannak hőmérsékletileg, mint a kinti légtérnek. Nincs hűtés-fűtés rövidzár!
Ha a nyári meleg levegőt bevezeted a pinyóba, akkor az nem sokáig lesz hűvös, ugyanez télen, ha lehűtöd, akkor nem lesz langyos lennt... Szerintem elég bukott ötlet. :)
Szerintem ezt mégegyszer gondold végig, ugyanis az energiamérleged negatív lesz, ha házon belülre szereled a klímát! Jó, hogy nem a hűtő ajtaját nyitod ki nyáron, hogy kijöjjön a meleg... :)
Sziasztok! Letettem a kimenő levegő hasznosításáról. (rekuperator, fan-coil) Az igazi megtakarítás nálam a pince talajhőjének felhasználása a szellőztetéshez: télen a friss levegő felmelegítése, nyáron annak hűtése.(232-es hozzászólás) Ha ez kevés lenne rásegítek egy hőszivattyús klímával. Meg is vettem (Br. 80 ezer) egy Midea MWH 12HRN2 3,5 KW hőteljesítményű ablak klímát. Szerintem jó választás, moduláris felépítésű, kihúzható szerelőlap, jó erős ventillátor, COP 2,9, ERR 2,5. Mivel a készülék kompakt kivitel nem kell klíma szaktudás, csak a bemeneti és kimeneti PVC csövek illesztését kell megoldanom és kész is egy távirányítható szellőző-fűtő-hűtő berendezés. A megadott COP, ERR adatok szerintem tarthatók, mert a készüléket a pincében helyezem el, így kisebb hőmérsékletkülönbség lép fel a hőleadó és -felvevő oldal között. A készülék elektronikus paneljét 10 eres vezetékkel meghosszabbítva a nappaliban helyezem el, így onnan lesz távirányítható. Aki lát buktatókat a rendszeremben az írja meg! Ha valaki épített hasonlót annak a tanácsait is várom! Ha valakit érdekel szívesen teszek fel képeket az épülő rendszerről. Egyelőre a burkolatától megszabadított ablak klíma fényképét tudnám feltenni. Próbáltam ilyet a neten keresni, de nem találtam. Ügyes a közös tengelyű ventillátor kiépítés, egyik fele a kültéri, másik a beltéri hőcserét oldja meg.
Nem itt lenne erdemes a keringo viz helyett heat pipe-rendszert megvalositani a ket cso kozti hocserere? 0 uzemelesi koltseg, elvileg jobb hatasfok. Persze a napkoll. akkor kulon korben lehetne csak, de azt ugyse lehet direktben, mert van amikor futene, de van amikor hutene, ugyis varialni kene vezerlest neki.
Szia !
Ne vedd okoskodasnak ,amit most leirok! Amennyiben a kepen lathato rekuperatort fogod beepiteni a rendszeredbe es csak sima lassu legcseret akarsz, akkor is csak azt tudom javasolni, hogy vegyel egy kicsit komolyabb teljesitmenyu ventit. Radialisat es legalabb 450m3/h-at. Nalam csak 21m 125mm-es cso van, igaz 3drb 90fokos konyokkel,de a vegeredmeny az lett, hogy a 450m3/h ventim az elszivohelyek beallitasa utan ,maximum 202m3/h levegot kepes szallitani.
A rekuperatorod legellenallasat szerintem csokkenthetned ugy, hogy a levego belepo oldalain az alulemezek peremeit V alakura lekoszorulned, mert a jelenlegi formaban nagy az utkozesi felulet. igy meg a zajszint is csokkenne.
Udv , Peter
Elég. Én álmenyezetben vagy a födémben a szigetelés alatt vezetném és lenne 1 központi doboz(elosztó) ahonnan egyenként mennének a csővek a helységekbe, így nem kellenének hangtompítók.
Szerinted egy 125mm vastag gerincvezeték ( szobánkénti leágazásokkal ) az elég egy 127m2-es házhoz, ahol 3-4 fő él és virul?
Én ugy tervezem, hogy 3 helyről lesz az elszívás ( WC , konyha, fürdőszoba ) és 7 helyen lesz a befúvás . Csak az a furcsa , hogy ahová a legtöbb kellene ( nappali 30 m2 ) , az van a legtávolabb a hővisszanyerőtől. A csövek -befúvás és elszivás-
egymás alatt lennének és a fal-mennyezet találkozásánál vinném őket körbe
Ez a terv eddig, de ez még változhat, ahogy az idő mulásával "okosodom"
Akkor sorban.:-) Számolgattam. Kb 20eft/db Szabályzással. Csak a hőcserélőt és az utána kivezető csővet kell meglejteni vagy a hőcserélőben kell egy kondenzvíz-gyűjtőt csinálni. Nem. Tedd fel.:-))
Folytatom. A kimenő használt levegő a páraelszívóm csövén megy ki, ez a lakás központi részében található. Ha ez a levegő egy fan-coiln megy át felmelegíti az átmenő vízet, amit egy napkollektor tovább melegíthetne (amennyiben süt a nap), a vizes rendszer egy másik fan-coilba menne, ami a friss levegő befúvási helyén lenne található. Így téli időszakban megoldaná a szellőztetéssel járó hőveszteséget, és napsütés esetén kiegészítő fűtésként is működne. Várom mindenki reakcióját az elképzelésemre. Ha túl bonyolult voltam esetleg rajzot is készítek. Egyébként szerintem a fan-coil hatásfoka (mint fizikához konyító ember) mindkét irányba azonos megfelelő feltételek mellett(víz-levegő, levegő-víz). A két készülék egymás után kötése a két hatásfok szorzata. Ha ez 80%, akkor 0,8x0,8 = 64% az eredő hatásfok. Szerintem a levegő-levegő hőcserélőnek lehet, hogy jobb a hatásfoka, de a csőrendszer veszteségei nagyobbak.
Akkor gondolom használtan vetted. Rákerestem a témára és FER és BPS márkákat találtam hazai forgalomban. Ha netán nem titok elárulhatnád, hogy milyen típusú készülékeid vannak és mennyiért jutottál hozzá. Ha a beszerzési forrás még él az is jól jönne. Nekem központi kombi gázkazánom van szegélyfűtőtest kiépítéssel. A fűtési rendszert én terveztem és építettem meg (8 éve működik). Így egész jól belejöttem a rézcsöves technikába. Amúgy szerintem könnyebb elvezetni egy 15 mm-es rézcsövet akárhová, és a szigetelése is egyszerűbb. Amit szeretnék megvalósítani. A családi házam teljesen alápincézett, a leghidegebb időben sem megy +10 C alá, nyáron pedig legalább 10-15 fokkal hidegebb, mint a lakás. Adott egy 50 és egy 25 m2 döngölt föld aljzatom. A lakás friss levegős szellőztetéséhez 110 mm-es PVC csőhálózatot fektetnék le. Egy ventillátor szívná be a kinti levegőt és keringetné a talaj alatt kb. 30 m hosszan és ezt vezetném be a lakásba. Már így is jelentősen csökkennének a hőveszteségek télen, nyáron pedig elviselhetőbb a klíma.
Levadásztam a neten. Szemtelenül olcsón. :) Igaz utaztam érte vagy 400km-t. Majd teszek fel képeket is. De kb. 2 hét, mert most nem tudom még csinálni.
A készülék U alakban forgatja meg a fűtendő-hűtendő friss levegőt.(fehér hungarocelles rész) A nagy felületű hőcserélőn megy majd be (úgy gondolom 2 db 110-es PVC csövön) a jobbra lévő sokkal kisebb nyíláson jön ki, szintén két 110-es PVC (ez kb meg is egyezik az együttes keresztmetszetükkel). Tudom, hogy az áramlás rosszabb lesz a csőben lévő ívek miatt. A klíma jól bírta, ha a kimeneti nyílást a negyedére csökkentettem, emelte a ventillátor fordulatát.
