Amikor volt komposzt ladam (mert osszel felszamoltam mind a kettot) akkor az a talajon rajta volt, nem volt leasva. Kicsit lejtos is a talaj ott ahol voltak... de a tetejet takartam, mert a nap jobban melegitette, es vedte a szeltol - mert az meg szarit - es a sok esotol... Nem fulledt be, mert az oldalak deszkai kozott volt hezag, levegozott.
Azert is takartam, mert a zoldseg maradekra rajartak az allatok... aminek nem orultem, mert mast is ettek, nem csak a komposzra dobott zoldseg maradekot... no meg az unokam is meg szerette volna kostolni :)).
Korábban volt, hogy öntöztem a komposztot, amikor még prizmába raktam, a száraz felső részen szépen lecsorgott, nem nedvesedett át mélyen, a végén volt olyan, hogy a locsoló csövet bele nyomtam, hogy belülről áztassa, nehéz volt nedvesen tartani.
A gödör már néhány éve megvan, a komposztlakók elég jól elvoltak eddig, mindig találok benne gilisztákat, ászkákat, még rózsabogár lárvát is. Úgy tűnik tudnak alkalmazkodni ehhez a környezethez. Amúgy jól működik a dolog, a tavasszal levágott egészben a komposztáló aljába tett virágosnád(Miscanthus) szár is komposztálódik őszig, a dió levél is lebomlik benne egy félév alatt! Tehát működik a dolog!
Nyugat-Európában ahol sokat esik érthető, hogy védik a csapadéktól a komposztot, itt nálunk külön jót tesz a komposztálódást segíti. A zárt komposztálóban valóban nem tud a víz elszivárogni, csak bele büdösödni, úgy tűnik az emberek maguknak csinálnak sok pénzért felesleges munkát a zárt aljú komposztálókkal, mert ott aztán mindig oda kell figyelni, mert ha kiszárad az sem jó, de ha túl sok víz kerül bele az sem jó, nem beszélve a kicsi lebontó, avarevő élőlényekről, hogy egyik verzió sem jó a számukra. Vissza sem tudnak települni oda, ha beüt a krakk!
Korábban talajszinten volt a komposztálom, akkor a komposztálódás sokkal lassabb volt, mert mindig kiszáradt a széle, a beforgatás után a megindult komposzt száradt ki, ezért lett gödör, az utóbbi néhány évben mélyítettem ki a gödröt, voltak özönvízszerű esők, időnkét vízzel telítődik, de mindig kiszárad, nem állandó vízborítottságú, nagyon jó erdei talaj szerű komposzt szokott képződni ebben a gödörben. Szerintem a kicsi élőlének feljebb tudnak vándorolni, amikor megtelik a gödör, mert nem betonozott gödörről van szó, az alja sárga agyag, arra nem nagyon tud elszivárogni a tápanyag, oldalra meg nem nagy mennyiség mehet,mert agyagos a talaj nagyon. Szerencsére eddig rothadást nem vettem észre a komposztban, nem volt nyálkás büdös anyag sem.
Szerintem nem használ a komposzt hasznos lakóinak, ha vízben áll a komposzt. Megfullad a sok giliszta, pinceászka, százlábú és még nem tudom mik. Élet nélkül csak poshad az egész. Ezért is javasolják a komposztálást kezdődnek hogy vigyázzanak, ne legyen túl öntözve a halom, csak nedvesen tartsák.
Nekem raklapok között érik a komposzt. Ha túl nagy eső várható, letakarom arra az időre. Ha szárazság van, néha öntök rá 2 locsolókanna vizet.
Unartis gödréből a víz nem egy lefolyóba folyik el, hanem beszivárog a komposztba és a környező talajba, ahonnan szárazság esetén vissza tud pótlódni. Mivel gödörbe pakol, ott látványosabb, de ugyanez történik nálam a komposzthalmon, mivel annak sincs alja, és takargatni sem szoktam. A növények imádni szokták:)
Rossz megoldás. Gondold el hogy ha lefőzöl egy kávét , a zacc ban mi marad? Vagy a krumpli ha megfő a levét elöntik a többibe valami vajat túrót tenni kell hanem evés után 10 percre éhes vagy.
Komposztal is ez van , az ilyen komposztban nincs tápanyag a növények semmit se fejlődnek. Pont az a tulajdonsága veszik el amiért csináljuk.
Ha betöltenéd tavasszal a gödröt . Egy ládát föléje abba ha csak 10 vödör komposzt lenne úgy is jobban járnának a növényeid.
Az elszivárgott vízzel sok hasznos elem is elszívárog amit a víz kiáztatott a komposztodból. Ezért jobb a komposztláda amit nagy esőzésekkor le lehet takarni .
Néhány nap alatt elszivárgott a víz, így nagy eséllyel a lebontó szervezetek tovább végzik áldásos komposztgyártó feladatukat. Nem fog berothadni az egész.
Ennél a késő tavaszinál jobb a téli vetés is, nálunk még lehetne vetni, mert nincs hó, igaz elég hűvös itt is az idő, a gyomirtó szerek nem is jöhetnek szóba, mert durvának találom az alkalmazásukat. Egyszer tavasz közepén vetettem egy kis szakaszra füvet, ott tényleg volt ujjas muhar és (egyéb gyomtársulás) bőven, amit eltávolítani sem tudtunk, mert jól bírta a fűnyírást is, a gyökere nagyon kapaszkodó, ha kihúztuk jött vele a fű is.
Hogy ne menjünk eléggé az OFF téma fele, azt leírom, hogy az összegereblyézett füvet mindig a komposztra teszem, eddig semmiféle rothadást vagy penészedést nem érzékeltem, amit a levágott fű okozott volna.
A glifozát arra jó, hogy a meglévő évelő gyomokat kiirtsd vele. A talajban a magok egy rész 30 évig is életképes marad, és minden bolygatás után ki fog kelni valamennyi, szóval ilyen alapon 30 évet is várhatsz a füvesítéssel. Az őszi vetés azért jó, mert miután kiirtottad az évelő gyomokat, és egy darabig tiszta a terület, a hűvösebb időben a fű ki fog kelni, de a melegigényes gyomok már nem, így a frissen kelt fű meg tud erősödni. Ha tavasszal veted, rengeteg nyári gyom kikel, többek között az ujjasmuhar is, ami nagy lesz, legyökeresedik itt-ott és rátehénkedik a gyenge kis fűmagoncokra, hézagos lesz az új gyep. Ezt az őszi vetéssel elkerülöd, tavasszal már nyírhatod a füvet, a kikelő gyomok ezt nem fogják bírni, és a füved el fogja nyomni ezeket.
2016 nyarán nálunk is ugyan ez volt a kiindulási alap. Második kaszálás után lepermeteztem glifozáttal. Pár hét alatt ki is égetett mindent. 2-3 hónap múlva újra nőtt a gaz, amire számítottam is, de újra jött a glifozát. Őszre, télre csupasz volt az udvar. Egy kertésztől azt a tanácsot kaptam, hogy várjam meg a tavaszi gazoknak a kelését, és utána még egyszer permetezzek. Tavasszal iszonyat sártenger volt, de amint jött a jobb idő jött kifelé ismét a gaz. Ismét glifozát, majd másfél hónap múlva újra. Ennek ellenére ugyan úgy újra nőtt mindenhol..... Az 5 éves tervből töröltem a füvesítést!
Az viszont tényleg nagyon gyomos lesz. És akkor ha netán már nem fagyott a föld, nagy a sár, nehéz rámenni. Nálunk olyankor biztos, hogy nem lehetne megcsinálni. Szerintem jövő ősz jobb.
A topik témájánál maradva, 5 éve amikor vettük a házat itt egy gaztenger volt, 2-3 napba telt mire l bírtam kaszálni(egy kölcsönbe kapott damilos gépivel) a méteres növényzetet, abból lett az első komposzt halmom, így kezdődött a házi komposztálásom!
Örülnék az ősgyepnek én is, de itt nem volt olyan korábban több volt benne a tarack és a gyíkfű, a vad sárgarépa, mint a fű mivel, az amikor 5 éve költöztünk kiégett az aszályban.
Lassan úgy is előkerül a szánkó (ha lesz hó) és a hintázás is véget ér, mert elég vacak idők lesznek, amúgy a gyerek(ek) miatt fogom telepíteni a füvet, mert hinta és hasonló lesz építve (újra), a régit széthintázta a gyerek mert eltört a hinta váza(erős csőből volt, de elfáradt) :D
Szerintem is ez a decemberi füvezés kicsit lutrinak tűnik.
Szerintem, ha sikerül, akkor is csak szerencsének mondható.
Bár ha bele gondolok, hogy én is az évek során mennyi roppant furcsának tűnő extrém dolgot csináltam már, és bár nem mindegyik, de többsége bejött .....
